AZTLAN, MEXIKÓ TRIANONJA ! - Molnár Lajos

Mexiko egy titokzatos ország, magas fejletségű őskúlturák bölcsője és egy újra ébredő nép hazája. Viharos történelme sok hasonlatosságot mutat Magyarországhoz.  Őseik 20,000 évvel ezelött mint nomád indián törzsek jöttek át a Bearing szoroson és benépesitették  Középamerikát.  5000-1500 Kr.e leletek a földművelés és cserépedény maradványok egy civilizáció kezdetét mutatják. Ezek a középamerikai civilizáciok Olmec, Maya, Toltec és Aztec néven közismertek, de minden jel arra mutat, hogy mindezek egy nagyobb civilizáció részei voltak, egyszerüen más területen vagy egy nagyobb egységen belül mint külön birodalmak.
 
Az Olmec volt az első anyacivilizáció az amerikai kontinensen 1200 kr.e – 400  , melyből a többi fejlődött ki. Az Olmec nép fejlesztette ki naptárt, irást amit tovább adtak a Mayáknak és bizonyos Olmec istenek megtalálhatok a késöbbi fejlettebb kulturáknál. Quetzalcoatl a tollas kigyó  az Olmectől származik de jelen van a Maya,Toltec és Aztec birodalmakban is, csak a Mayak Kukulcan-nak nevezték. Az Olmec Indiánok voltak az elsők, akik kőből piramist épitettek, magas keskeny lépcsős  formában, melyet a késöbbi kulturák is átvettek. Az Olmec uralkodók egyben papok is voltak, vallási és politikai hatalommal bírtak.
 
A Mayák talán a legjobban ismert  klasszikus középamerikai civilizáció,mely Yucatanból indult el 2600 kr.e és  300-900 érte el fénykorát. Komplex társadalmi rendszer, központi hatalom királlyal az élen jellemezte ezt a kort. A Mayak jelentős
felfedezéseket tettek a tudományokban,mint csillagászat, matematika és ők találták fel a nulla számjegyet.  Az archeologiai adatok vizsgálata alapján, vannak akik a Maya civilizáció eredetét kapcsolatba hozzá  az elveszett Atlantisz kontinens
mitoszával, amely Plató szerint, természeti katasztrofák áldozata lett.
 
 900-1200  a Toltec nép volt a fő hatalom nyugat és közép Mexico területén.
Mint késöbb az Aztékok, ők is a Nahuatl agglitunáló nyelvet beszélték. Ezt a nyelvet, amit Aztéknak is neveznek az amerikai indián nyelvek Uto-Azteca családjába sorolják. Kúlturájukban sokat örököltek a Mayáktól.
 
Az Aztec Birodalom 1195- 1519 között volt az utolsó  kiemelkedő teljesitmény, a középamerikai kulturák történetében. Egy jóformán ismeretlen csoport megérkezik
A Mexico-i völgybe és háromszáz év alatt az amerikai kontinens legnagyobb
hatalmává fejlődik. A főváros amit épitettek Tenochtitlán volt, a mai Mexiko City
helyén ahol egy fejlödő gazdag mezőgazdasággal rendelkező állam keletkezett. 1376-ra. Az Aztékok tudták ahhoz, hogy a szomszédok tiszteletét elnyerjék egy olyan uralkodót kell választani, akinek királyi származása van.  Politikai zsenialitással egy olyan embert választottak uralkodónak, akinek a neve Acamapichtli. Ő Culhuacán
utolsó uralkodóinak a leszármazottja volt és vérségileg időben visszament a nagy
Toltec uralkodó Quetzalcóatlhoz. Igy az első igazi Aztec uralkodó megválasztásával
a nagy Toltec uralkodóktól való származást és folytonosságot tudták biztositani.
Ezt követően az Aztékok a szomszédos törzsekkel szövetségre léptek és  erős katonai  egységet hoztak létre.
 
1502-re az Aztec Birodalom tetőpontján Moctezuma II került hatalomra.
Az Aztek civilizáció sok tekintetben sokkal magasabb volt mint az európai.
Modoruk,öltözetük és épitészetük vetekedett  az Európaival, templomaik olyan
csodálatosak voltak mint az egyiptomi piramisok és a kertjeik olyan szépek
mint a Babylon-i függő kertek. Magukat a Nap fiainak nevezték.
 
Mexiko a gyarmatositók áldozata.
 
1520-ra Tenochtitlan 38 független, de adófizető tartományból állt. Ez katonai
szempontból megkönnyitette a spanyol gyarmatositó Cortez kapitány hódítását.
1519 november 8-án Don Hernando Cortez hatszáz  spanyol katonával és néhány
szövetséges őslakos törzsel, megérkezett Mexiko fővárosába.  Az Azték főpapok a
végzet jeleit jósolták, de Montezuma az Azték uralkodó mikor meghallotta a hírt,hogy szakállas fehér emberek kereszttel a nyakukban partraszálltak a Mexikoi  öbölben, ez csak egyet tudott jelenteni, hogy Quetzalcoatl ahogy igérte, visszatért.
De ki volt ez a Isten, aki fehér volt, itt volt, elment és megigérte, hogy visszatér?
Nyilván egy nagy tudású és jó indulatú tanítómester, hogy ilyen nagy tiszteletű hagyományt hagyott az utókorra. Ennél a történelmi fehér foltnál fel kell tenni a logikus kérdést, hogy az amerikai őskulturák esetében nem e az Atlantiszról elmenekült tanítómesterekről van szó ? A válasz a jövő kutatóira vár. A spanyol hóditok fehérek voltak és a tengeren túlról jöttek, de a hagyományok hasonlata ezzel be is zárul. Hiába fogadták őket tisztelettel és elhalmozták arany ajándékokkal
a spanyol hóditok az aranyláz mámorában raboltak pusztitottak  és tömegmészárlást végeztek Atzlán népén.  Ennek a megrázó története élethűen van leirva „Az Azték számadás Mexikó  Spanyol hóditásáról.” című könyvben.
Mire az Aztékok látták, hogy nem fehér istenekkel, hanem ördögökkel állnak szemben felvették a harcot, de a modern fegyverekkel felszerelt ellenséget nem tudták kiűzni. A spanyolok legyőzték az Aztékokat és a katolikusok ugy érezték
kötelességük minden maradványukat kiirtani. A gyarmatositók kiméletlen rombolást végeztek. Beolvasztották a müvészi aranytárgyakat, ami nem aranyból volt széttörték, vagy elégették és tüzzel vassal  megkezdték a keresztény hittéritést.
A pusztitást betetőzték a spanyolok által behozott betegségek, mint a hímlő, amely
háromszáz év alatt az őslakosság kilencven százalékát kipusztitotta. Az igy keletkezett munkaerő hiány miatt, a gyarmatosítók fekete rabszolgákat is  importáltak.
 
1522-re  Tenochtitlán  Mexikó City-re lett elnevezve és  az Új Spanyolországnak kikiáltott spanyol gyarmat fővárosa lett. V. Károly spanyol király Cortezt nevezte ki
az uj ország kormányzójának, aki négy év leforgása alatt  „Mexicó City-t” újra felépitette és csodálatossabb lett mint bármelyik európai város. Ezzel elkezdődött
Mexico háromszáz éves gyarmatbirodalmi szolgasága.
 
I Károly spanyol király, hogy elkerülje az indián lázadásokat megengedte a saját nyelvük használatát és vezetőik választását. Az indián városok ugyan spanyol városok lettek, ahol a fehérek uralkodtak. A törvényhozás Spanyolországban maradt. A Király beleeggyezett, hogy a spanyol törvény az indiánoknak jogot adjon
a hóditás előtti földtulajdonok megtartására. Ezen felül az indiánoknak  adót kellett fizetni és munkát szolgáltatni a spanyoloknak, amikor szükség volt rá és kötelező      volt a Római Katolikus vallás felvétele. Az indiánok azonban megtalálták a módját és saját hitüket és kultúrájukat beleszötték az új vallásba.
 
A mexikoi arany és ezüst bányák tartották fenn Spanyolország gyarmatositási
törekvéseit. A feudalista rendszer, pedig jó hatalmi eszköz volt az őslakok teljes
kizsákmányolására. Tiz generáció alatt mexiko népe teljesen elszegényedett és
várta az alkalmat, hogy felszabaduljon. 1810-ben egy mexikoi születésü pap
Miguel Hildago y Costilla elinditotta a függetlenségi mozgalmat. Ekkor már Spanyolország  teljesen Francia befolyás alatt volt. Jose Maria Morelos egy másik mexiko-i pap követte Hildago függetlenségi  mozgalmát és kiterjesztette dél
Mexikora. 1813-ban Morelos létrehozta az első kongresszust, ahol megszavazták
a Függetlenségi Törvényt. Ezért a tettéért bebötönözték és 1815-ben kivégezték.
Mexiko függetlenségi harca 11 évig tartó lázadások sorozából állt. Végül a
meggyengült gyarmati vezető  Augustin de Iturbine és a függetlenségi harc
vezetője  Vincente Guerrero kidolgoztak egy javaslatot, mely garantálta a Katolikus
egyház  állapotát, Mexiko függetlenségét mint alkotmányos monarchia
és a spanyol és őslakok egyenlőségét. A gyarmati vezetőség megprobált
szembehelyezkedni ezzel a javaslattal, de a polgári és katonai körök többsége
mellette volt. 1821 augusztus 24-én  a spanyol kiküldött Juan O’Donoju látta, hogy nincs kiút és aláirta Mexico Függetlenségét garantáló államközi szerződést.
 
A függetlenségi háború félmillió hősihalottba és súlyos gazdasági veszteségbe került.
A következő harminc év alatt a politikailag megosztott Mexikónak ötven kormánya volt.
 

Az egyik gyarmatositó ment, jőtt a másik !

 
A Mexiko Cityben székelő  mexikói kormány nagy távolságra volt Texastól és
nem tudta hatalmát  kellően gyakorolni az állam távól eső részein. 1835-ben
Texas lakossága fellázadt és néhány véres csata után a mexikoi elnök Santa Anna
1836-ban kénytelen volt aláirni a Velasco-i szerződést, amely függetlenséget adott Texasnak, amit sok mexikoi nem fogadott el. Ezzel el volt vetve Mexiko és az USA konfliktusok magva. Mexiko ismerte amerika szándékát, mert már 1835-ben az USA 5 millió dollárért megakarta venni Kaliforniát, amit a mexikoi kormány
visszautasított.
 
1836-1845-ig Texas független köztársaság volt. Az US kongresszus  hosszú
vita után 1845 február 28-án  elfogadta Texas USÁ-hoz való csatolását.
 
Már 1843-ban Santa Anna kormánya figyelmeztette Washingtont, hogy
Texas  USÁ-hoz való csatolását  hadűzenetnek veszik. 1846 április 25-én  Texas
déli határán Mexiko megtámadta az amerikai csapatokat és ezzel kezdetét vette
a  Mexiko-Amerikai háború. A határmenti és sivatagi csaták megyőzték az USÁ-t,
hogy  az ellenség távoli fővárosát szárazföldi  hadmüveletekkel veszélyes és nehéz lenne elfoglalni. 1847-ben Winfield Scott tizenkét ezer katonával partraszállt Veracruz-ban és  több csata után szeptemberben bevonult Mexiko City-be.
Ezzel Mexiko elvesztette a háborút. Ebben a háborúban  13,780 amerikai és 25,000
mexikoi vesztette életét. A háborúban mexikoi oldalon harcolt aThe San Patricos amerikai ir zászlóalj, akiket  a protestáns amerikai tisztek rossz bánásmódban
részesitettek, mivel katolikus vallásuak voltak. A háború után  az amerikai hadsereg
az ir zászlóalj tizenhat életbenmaradt katonáját mint árulókat felakasztotta.
Mexikóban a mai napig ezeket az íreket hősökként tisztelik.     
 
1848 február 2-án Mexikó  aláírta a Treaty of Guadalupe Hidalgo békediktátumot, amelynek ötödik cikkelye meghatározása szerint Mexiko fele országát az USA-hoz csatolták. A szerződés tizenkettedik cikkelye szerint az USA kormánya 15 millió dollár értékü ezüst vagy arany illetékben fizetett az elcsatolt területek ellenében.
Ez volt Mexiko Trianonja.
 
                                        AMERIKA  RENDELTETÉSE
 
„Az amerikai  terjeszkedési fogalom akkor jött létre, amikor az első telepesek
betették a lábukat erre a kontinensre,és az első indiánnak elnevezett őslakót kiűzték otthonából, de egy angolszász erős központi hatalom kellett ahhoz, hogy ennek ideologiai alapot adjon. Ez történt 1845-ben, amikor egy amerikai diplomata és ujságíró  John Louis O’Sullivan az amerikai magazin
„United States Magazine and Demokratic Review”-ben  Texas USA-hoz való csatolásának a „MANIFEST DESTINY”a RENDELTETÉS KINYILVÁNÍTÁSA filozófiai kifejezéssel adott jogi alapot. Ezt a kifejezést használták a terjeszkedő politikusok, minden pártban  és alkalmazzák ma is. A tizenkilencedik század
végére  ugyanez a kifejezés volt használva a különböző Karib tengeri és Csendes  óceáni szigetek  USÁ-hoz való csatolására. Ugyanezt látta az USA, mikor Ázsia és
a távol kelet felé tekintett.”
 
„ A Manifest Destiny végnélküli. Ez állandó és örökkévaló. A Manifest Destiny nélkül a főld lapos lenne és a naprendszer közepe volna. Hogy isteni rendeltetés vagy nem,a terjeszkedés elkerülhetetlen és határtalan. Igen a terület véges árú ezen a földön.”
 
„A „Manifest Destiny egy olyan jelenség amit nem lehet egy dátumhoz, eseményhez
vagy speciális időszakhoz  kötni. Manifest Destiny létezett és most is létezik mint egy filizófia, amely magába őleli az amerikai történelmet egészében. A Manifest Destiny egy megfoghatatlan ideologia amely létrehozta az amerikai történelmet és definiálni lehet mint egy mozgalmat”.
 
„A Manifest Destiny egy összefogó kiáltvánnyá vált Amerika szerte és az USA jogos rendeltetését üzente, beleértve az imperialista terjeszkedést.
 
A Manifest Destiny alapján sok ember javasolta, hogy Amerika vállalja fel egy
Világhatalom szerepét. James Monroe ezt hangoztatta a híres Monroe Doctrine-ban
amikor Európát és világ többi részét figyelmeztette  Maradj a nyugati félgömbön kivül !”
 
„A Manifest Destiny az isteni gondviselés által adott terjeszkedési jog, két részből  áll, egy nemzeti és egy nemzetközi. A nemzeti amerika  területére vonatkozik, a másik azon  túl lévőkre.” Ezt a terjeszkedést pedig pénzel vagy fegyverrel vagy mindkettővel gyakorolták. 1626-ban az indiánoktól 24 dollár értékben megvették
Manhattan szigetét. 1803-ban  a Lousiana Purchase néven ismert szerződéssel 15 millió dollárért Napoleontól megvették a Mississippitől  a Rocky Mountainsig terjedő részt.1848-ban békediktátummal kisajátitották Atzlán területét. 1867-ben az USA Oroszországtól megvette a mai Alaskát 7.2 millió dollárért. Amerikai „International Manifest Destiny 1898-ban vált nyilvánvalóvá, amikor bement és elfoglalta Hawait, mely 1959-ben az USA ötvenedik állama lett.
 
1800 és 1900 között az amerikai űzletember adta az üzemanyagot, a nemzetközi
rendeltetéshez. Ez a csoport erőssen hitt az amerikai fennhatóság más földrészek feletti  kiterjesztésében. Ezt a fennhatóságot el lehet érni politikailag, katonailag és gazdaságilag. De mindegy, hogy milyen módszerrel, imperializmus volt az ok
kiterjeszteni Amerika érdekét a Csendesóceánon túlra. Az imperializmus eredményeként az USA hatalmába keritette a Fülöpszigeteket, Guamot és Puerto Ricot.”
 
Amerika két világháborúban vett részt és ötven évvel a második világháború után
ma is megszállva tartja a két legerősebb gazdasági hatalmat Németországot és Japánt. Az Új Világrend a Globalizmus mind a Destiny Manifest ideologiára felépitett világhatalmi rendszer. Most már nem tudni ki lesz a haszonélvező, mert
ma Amerikában már, a Cionista vezetés diktálja a programot.
 
                                           AZTLAN  FELTÁMAD
 
Mint minden nagyhatalmat, Amerikát is belülről fenyegeti egy nagy átalakulás.
Az elmult ötven év alatt ennek az országnak a faji összetétele annyira megváltozott,  hogy alig lehet ráismerni. Ma az Angolszászok kissebbségben vannnak.
Afrikaiak Ázsiaiak, de főleg az őslakokhoz legközelebb állók a Mexikoiak
bontogatják zászlajukat. Ma már 35 millió mexikoi van az USA-ban és ennek az évszázadnak a végére nem lesz olyan politikai kérdés, amiben határozni lehet az Ő hozzájárulásuk nélkül. Ma az amerikai mezőgazdaság megbénulna a mexikói munkások nélkűl.  És szaporulat szempontjából legalább ötszörösen túltesznek
mindenki máson.Már 1969-ben a Chicano-nak nevezett USA-ban élő mexikoiak 
egy Ifjusági és Felszabadító konferenciát tartottak Denver Coloradóban, ahol
egy történelmi programot fogalmaztak „El  Plan Espiritual de Aztlan”, Aztlan szellemi tervezete.
 
„Aztlán első programpontja   NACIONALIZMUS,
 
Nacionalizmus, mint a szervezkedés kulcsa, felülmúl minden vallási, politikai, tásadalmi osztályi és gazdasági tényező határokat. Nacionalizmus a közös nevező amiben a faj minden tagja egyetérthet.”
 
Aztlán szellemi tervezete adja a témát, hogy a Chicanoknak  a nacionalizmusukat kell használni tömegmozgalomra és szervezkedésre. Ha egyszer mi már el vagyunk kötelezve az Aztlan szellemi program eszmélyére és filozofiájára, akkor csak arra
a következtetésre juthatunk, hogy a szociális, gazdasági, kulturális és politikai függetlenség az eggyetlen út az elnyomás, kizsákmányolás és fajgyülőlet alól való
teljes felszabaduláshoz.
 
Egy autonomiailag szabad nemzet, kulturálisan, szociálisan, gazdaságilag és politikailag önként határoz a földjeink használatáról, javaink adóztatásáról
testünk háborúban való részvételéről, az igazságszolgáltatásról és a verejtékünk
profitjáról.
 
Aztlán szellemi tervezete a felszabadulás tervezete.”
 
Tavaj nagy visszhangot keltett Pat Buchanan „jobboldali” amerikai politikus kiadott könyve, a Nyugat Halála („The Death of the West”). Könyvének egyik fejezetében a  Visszahódítás („La Reconquista”) cím alatt, azt állitja egy invázió van folyamatban az USA ellen. Nyilván Aztlánra gondol, de legalább a vissza szót
használta. Buchanan azt írja az USA 2050-re egy harmadik világba tartozó ország lesz a mexikói emigráció és születésarány miatt. Az Aztlan hangja emlékeztette
Buchanant, hogy a nagy Olmec, Maya és Aztec civilizációk léteztek Mexikoban
sokkal elöbb, mint ahogy az Ő rongyos ősei éhezve  Ellis Islandba érkeztek.
Buchanan jóslata szerint a fehér Amerika, a fehér Európa és még a fehér Izrael is le
fog tünni, mert a szinesbőrüek féfiassabbak és szaporábbak. Aztlan hangja emlékeztette Buchanant, hogy máshol keresse a nyugat halálának az okát. Nézze meg a Római birodalom és más civilizációk bukásának okait. Talán az alapvető probléma szellemi. Nem mi vagyunk a hanyatlás okai, de lehet, hogy mi leszünk
a megmentői azoknak a fehéreknek, akik látják és megértik, igazán mi is történik.
 
FOX MEXIKÓI ELNŐK KORMÁNYÁT KITERJESZTETTE        AZTLÁNRA.
 
Különleges politikai lépéssel Vincente Fox  mexikói elnök 2002 augusztus  7-én kihírdette egy kormány bizottság létrehozását, amely kormányozza, védelmezi
és szolgáltatásokat nyújt több mint 20 millió mexikoi számára, akik ma Aztlán területén élnek, amely terület magába foglalja az USA délnyugati részének nagy részét. Fox elnök deklarálta, hogy Ő személyesen fogja vezetni a bizottságot, amit
(„Consejo Nacional para las Comunidades Mexicanas en el Exterior”) a külföldön élő mexikói közösségek nemzeti tanácsának neveznek. A tanács az elnök, a kabinet
titkárokból és egy jelenleg meg nem nevezett Aztlan-i képviselőből fog állni. Ez egy
bátor lépés volt, amely lényegében kiterjeszti a Mexikó-i Kormány hatáskörét
azokra a területekre, amit elveszitett a Mexikó-Amerikai háború után a békediktátumban.

 

TÖRTÉNELMI  TANULSÁG

 
Mexikó és Magyarország nagy őskúlturák örököse. Mindkét országban az idegenek a nyugati kereszténység felvételével  könyörtelenül pusztitották az ősi ereklyéket és raboltak rendületlenül. Nálunk cselszövéssel kiirtották az Árpád házat és Mátyás király halála után, a nemzetidegen Habsburg dinasztia gyarmata lettünk háromszáz évig. A spanyol gyarmatosítók lerombolták az Azték kúlturát és ugyancsak háromszáz évig szipolyozták mexikó népét. A sors minket még két világháborúval és
44 év kommunizmussal is súlyott.
 
Ma Mexikó lassan magához tér. Aztlán népe az amerikai szuperhatalom által elrabolt ősi földet kezdi benépesiteni és autonomiára törekszik. Kormányuk támogatja az ország határain kívül élő polgárait.
 
A történelem az élet tanító mestere. Itt az idő, hogy mi is tanúljunk belőle. A Magyar népnek ki kell rekeszteni az idegeneket és kiszolgálóit a hatalomból. Meg kell tagadni az 1989 előtt felvett kölcsönök fizetését és el kell utasítani az EU-nak nevezett gyarmatbirodalomba való belépést, ahonnan nincs visszatérés. Ne legyünk Európa jobbágyai. Trianonban fegyverrel vették el tőlünk országunk kétharmadát.
Most az EU-ba való belépéssel pénzzel fogják elvenni a megmaradt földet a gyárat, gyakorlatilag a független önálló élet alapjait és csak cselédek vagy bérmunkások leszünk a nyugat számára. Vigyázzatok! Kossuth Lajos szavai fognak valóra válni „a magyar csak lakós lesz hazájában, nem Nemzet”. Csak magunkra számíthatunk. Aztlan népe is ezt teszi. Ez a Trianonok ellenszere.
 
Molnár Lajos
 
Forrásmunkák:( angol nyelven )
 
1. The Aztec Account of the Spanish Conquest of Mexico.
 http://www.ambergriscaye.com/pages/mayan/aztec.html
 
2. Manifest Destiny. The Philosophy That Created A Nation
http://odur.let.rug.nl/~usa/Emanifest/manif1.htm
 
3. The Mexican-American War.
http://www.historyguy.com/Mexican/American_War.html
 
4. The Mexican War.
 http://www.1nstar.com/mall/texasinfo/mexicow.htm
 
5. Treaty of Guadalupe Hidalgo.
 http://history.acusd.edu/gen/text/diplo/guadalupehidalgo.html
 
6. The Death of the West. Pat Buchanan
 
7. THE PROGRAM OF EL PLAN DE AZTLAN
 http://www.insearchofaztlan.com/plan.html
 
8. Fox extends Mexican Government into Aztlan.
 http://aztaln.net/aztlanmexico.htm