Alkotmányos válság
Megszavazták a magyarság gyarmatosítását

Kőrösi

Az egész világon ismert, hogy a zsidó hatalmi túlsúly milyen indulatokat vált ki. A polgári demokráciákban a konfliktusokat rendszerint tudják kezelni. A kialakult társadalmi feszültségek szinte az egész nyugat-európai közösséget foglalkoztatják. A holokauszt-ipar túlzottan rányomta bélyegét az egész második világháború utáni történésekre. A kiváltott indulatok miatt több nyugati országban, közöttük Franciaországban és Angliában még a tananyagot is módosítani kellett az indulatok elcsitítása érdekében. Törölték a kötelező történelem tanításából a holokausztot, mint tananyagot. Természetesen a mi cionista, hazaáruló politikusaink most is fordítva ülnek a lovon. Április 16-án, szégyenünkre mind a 386 parlamenti képviselő behódolt egy bűnöző embernek, a magyar miniszterelnöknek. Magyarságellenes nyilatkozatot fogadtak el, száz százalékos kézfeltartással, illetve aláírási procedúrával.
Ha a zsidók túlhatalmát kell támogatni, akkor természetesen nincs ellenzéki párt, hisz mindannyian ugyanazt a bankrendszert és globalizált tolvajbandát szolgálják, pártpolitikától függetlenül.

Az azonban mégis a magyar alkotmány legsúlyosabb megsértése, hogy különbséget tesz az állampolgárok között, mégpedig olyan pozitív diszkriminációval, amely valamennyi magyart sért. Úgy látszik, politikusaink országlásának egyetlen egy feladata van; az izraeli gyarmatosítás törvénybe iktatása és a magyarság érdekeinek teljes feladása. Április 16-a nem a holokauszt napja, hanem szégyen nap, mégpedig a magyar lakosság megbélyegzésének napja. Ugyanis történelmi tény, hogy békeidőben Magyarországon soha senki ellen nem volt pogrom, vallása, faja, vagy nemzetisége miatt. Nem úgy, mint az ellenkező oldalon, a magyarság rovására! A magyarság vagyonának elvétele és életfeltételeinek megszüntetése viszont az utóbbi évtizedekben politikai gyakorlattá vált, történelmünk legnagyobb szégyenére.