Veszprémi Napló, 2014. február
3, hétfő
A magyar küldetés eredete
Prof. dr. vitéz Balogh Sándor
Lovason tartott előadást
Az Amerikai Egyesült Államokban
élő dr. vitéz Balogh Sándor nyugalmazott politológia professzor legutóbbi négy
hetes hazalátogatása alatt országszerte számos előadást tartott a magyar
ideológiával kapcsolatosan.
A közelmúltban Lovason a Szűz
Mária Szent Neve tiszteletére szentelt XIII. századi Római Katolikus templomban
tartott előadásában megjegyezte,hogy a jelen helyzetben politológiai tudása
alapján nem lát kiutat, itt már csak az égiekben való hit és bizalom segít.
Álláspontja szerint a magyar
ideológia alapja a Szent Korona-tan, amely mint egy jéghegy, két részből áll: a
látható és a láthatatlan részből. A látható rész a hagyományos alkotmány és
törvények, amelyekkel jogászaink foglalkoznak. A tan láthatatlan része, a
Szent Korona misztériuma, hogy a koronázott szakrális király a beavató Korona
közvetítésével láthatatlan transzcendentális kapcsolatot tart az égiekkel.
Ehhez kell egy szakrális társadalom is persze, akik hajlandók követni a
szakrális király vezetését.
A jogfolytonosság visszaállítása,
illetve a visszatérés a hagyományos alkotmányhoz nem azért lenne fontos, mert a
nemzet régi vezetői okosabbak voltak a maiaknál. Amikor ugyanis még voltak
szakrális királyaink, a jó törvények a . szakrális királyok által, az égiek
segítségével ké-szültek. Kocsis István: szerint a koronázás mellett az kell,
hogy a szakrális király ne a saját, vagy dinasztiája, hanem a nemzet érdekében
kormányozzon és nyitott legyen az égiekkel való kapcsolatra. Ahhoz, hogy újra
jó törvényeink legyenek, vissza kell térni a Szent Korona-tan misztériumához és
az égiekkel való kapcsolatot kell vissza-állítani.
A modem korban népszerű,
demokratikusnak nevezett köztársasági államforma a pogány Arisztotelész
államfiIozófiáján alapszik. A szakrális királyság elve, ami manapság nem
népszerű, Szent Ágostonhoz vezethető vissza. Ezzel foglalkozó jogászaink között
sokan - bár nincsenek megelé-gedve a szovjet rezsim által ránk erőszakolt,
demokratikus álarc mögött rejtőző háttérhatalom által uralt "alkotmányos,"
politikai pártokon alapuló köztársasági diktatúrával nem mernek a szakrális
királyságról beszélni, mert félnek, hogy a kommunizmusban agymosott tömegek
nem fogadnák el. A Professzor elmondta, hogy a legváltozatosabb hallgatóságnál
is óriási éhséget talált az igazság, a transzcendentális kapcsolat és a Regina
Hungarorumba vetett hit és bizalom iránt. Úgy érzi, hogy a nemzet jelentős része
képes és hajlandó lenne elfogadni a szakrális királyságot.
Szent Ágoston szerint ugyanis a
szentségi házasságra épülő család az, ahol az apa önzetlenül irányit, ez a
természetes intézmény szüksé-ges az ember kifejlődéséhez. A helyes
államrendszer is olyan, mint a család, a király pedig, mint a jó apa. Az apa
dönt az égiek segítségével és nincs helye szavazásnak.
A szakrális királyság majdani
visszaállításában is eljön az ideje, hogy az égiek küldenek egy olyan személyt,
akiről egyértelműen kiderül: szakrális személy. Ezt követően pedig mintegy
közakarattal megko-ronázzák.
A jelenlegi arisztotelészi,
illetve demokratikus és az ágostoni, vagyis szakrális rendszerek 'közt a
lényeges különbség: az egyik emberközpontú, nyitott a sátán manipulálása felé,
míg a másik Isten központú, nyitott az égiek felé. Amíg a vallásos irodalom
tele van írásokkal a Sátán kísértéseiről és sok helyen szentmise után
elimádkozzák a "Szent Mihály Arkangyal" imádságot, addig szinte teljesen
hiányzik még a katolikus köztudatból is a Sátán közéleti szerepének
leleplezése. Balogh professzor egyik előadása után egy nyugalmazott evangélikus
lelkész megjegyezte, hogy a Sátán legsikeresebb hazugsága az, ha el tudja
hitetni az emberekkel, hogy ő maga nem létezik. Bár legtöbben nem tagadják a
Sátán szerepét a közéletben, de teljesen a szőnyeg alá seprik, mintha nem
létezne. A háttérhatalom mögött pedig a Sátán az igazi háttér hatalom. A
Sátánt pedig csak az égiek segítségével tudjuk legyőzni. Tehát egyik fő
fela-datunk a Sátánt leleplezni, mint a társadalom lezüllesztésének fő
okozóját.
A Szent Korona-tanon alapul a
magyar ideológia másik fontos része: a magyar küldetés, illetve hivatástudat.
Külföldi látnokok Don Stefano GobbitóI, Szent Pió Atyán keresztül a Dalai
Lámáig sokat írnak a magyarság hivatásáról, „amelynek gyümöl-csét” az egész
emberiség fogja élvezni. Ez egyedülálló küldetés, hiszen csak nekünk van
beavató koronánk, ami kapcsolatot létesít az égiek és a civil vezetők között.
Szent Koronánkkal Boldog-asszonyunkat is megkoronáztuk, tehát Szűz Mária
koronázott királynőnk. Ezen kívül a Világ Királynője is, Regina Mundi, tehát
nem meglepő, ha népének különleges hivatása van a Sátán végső legyőzésében.
vitéz Pintér Kornél, Lovas