A rómaiak szkíta előkelői

      2013, november 5 - 08:52

       Radics Géza

      A franciaországi Obernai melletti ipari park fejlesztése során 7,5 hektáron a régészek kutatást végeztek és több kultúra nyomait találták

meg.

 

      Hétezer éves temető

A régészeti kutatóhely délkeleti részén a helyi szakemberek feltártak egy  húsz sírból álló temetőt, amelyet Kr. e. 4900 és 4750 közé kelteztek. A  közelben szintén neolit kori sírok tucatjait találták meg és a legtöbb  halotton ékszereket figyeltek meg: a legtöbbjükön nyaklánc és karkötő  volt, amelyet kis gyöngyökből és kagylókból készítettek.

 

      Kétezer éves gall farm

Az ásatási terület északi részén gall mezőgazdasági telepet fedeztek fel,  melynek a kiterjedése elérte a 8000 négyzetmétert. Az épületek jellege a  keltákra jellemző, úgynevezett La Tene műveltségre utalnak, amely a Kr. e. 500-tól egészen időszámításunk kezdetéig tartott. Ezt a lelőhelyet Kr. e.  150-130 körül használták.  Telepen ruhát díszítő brossokat, üveg  tárgyakat, edényeket, amforákat és érméket ástak ki a földből, ezek a farm tulajdonosának gazdagságáról tanúskodnak.

 

      Keleti népek nyomai

      A régészek keleti, szkíta típusú népek nyomait is felfedték, akik 1650 éve telepedhettek meg a környéken. A szakemberek antropológusok  közreműködésével megvizsgáltak egy közeli, úgynevezett Meroving-korhoz tartozó temetőt, amelyből 18 sírt nyugati/keleti irányban temettek el.

      Négy sírban voltak kézműves termékek, háromban pedig ezüst fülbevalók, de előkerültek arany ruhadíszek is. A lelőhelyen a sztyeppei övhöz tartozó tárgyak is elkerültek, az egyik egy lecsüngő dísz volt, a másik egy ezüst tükör, olyat, amilyet az alánok és a szarmaták használtak a Kaukázusban. A nők sírjaiban háromszög alakú szarvasagancsból készült fésűt találtak, valamint üveggyöngyöket. A kutatók deformált koponyákra lettek figyelmesek. Megállapították, hogy a Meroving-kor kezdetén divatban volt ez a keleti szokás a távoli Galliában, melynek eredete a közép-ázsiai  hunokig és szarmatákig vezet bennünket. A hunok és a szarmaták előkelői  így különböztették meg magukat a közrendűektől. Ilyen, deformált  koponyákat találtak korábban is Franciaország északi részén,  Németországban és Kelet-Európa országaiban, ezek mindig gazdag  melléklettel rendelkeztek. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az előkelők már a 4. században megjelentek nyugaton és a római hadseregben szolgálva magas  rangot kaptak. A kutatások során igazolást nyer a szarmaták térhódítása a  késő római birodalmi időkben. Talán a közeljövőben feltáruló új leletek  igazolják, hogy a keleti népek meghatározó szerepet játszottak az  úgynevezett nyugati civilizáció megteremtésében.