SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT: Érdekes hozzászólás.
 
A Magyar Demokrata címü folyóirat 2002 március 28.-ai számában olvashattam az "Attila vára elökerült" címü írást, amelyet meglehetösen megalapozatlannak találtam. Laikus létemre, még nekem is szembetünik, hogy Fehéregyházáról azóta is minden alapot nélkülözö cikkek jelennek meg az újságokban...

Mint kíváncsiságtól hajtott laikus, szerény lehetöségeim keretein belül megkíséreltem az igazság kibogozását:
rengeteg további irodalmat kerestem és találtam. Sajnos sok olyan zsákutcát végig kellett járnom, amelyekbe már elöttem is sokan besétáltak.

Váratlanul bukkannak fel új adatok. Fehéregyháza megkereséséhez az egyik támpont éppen a Hévíz-patak közelsége. A mai Csillaghegy és Római fürdö, másnéven Pazanduk környékén állítólag a XIX. században találtak
templomromot, állítólag a HÉV állomás közelében. (A korabeli cikkek a Péter-hegyet és az Arany-hegyet összekeverve emlegették, ezért a hely az irodalomban meglehetösen bizonytalannak tünik.) Egy hete ezen a nyomon járva kutattam a könyvtárakat, amikor meglepö új lehetöség bukkant föl:

Budapest Régiségei XVIII. kötet, Berlász Jenö: "ESTIGA RUDERUM ALBAE ECCLESIAE, Fehéregyház egy XVIII. századi térképen" (1958) cikke szerint 1958-ban a levéltárban 1853-as ügyek mellé csatolt 1778-as Felkis Antal féle
térképen Fehéregyháza romjai is szerepelnek. A térkép viszonylag pontosnak tünik, a cikk írója azonban szerény véleményem szerint téves következtetésre jutott a romok helyét illetöen, ami feltehetöen a helyismeret hiányából, és
a térkép pontosságának alábecsléséböl származhatott...
   Amennyiben a térkép helyes, a romoknak hozzávetölegesen a Csúcs-hegy lábánál, a túristatérképeken "Római-kút" -nak nevezett forrás kelet felé esö ikerforrásának közelében kellene lennie. (Becslésem szerint kb. úgy kétszáz méteres nagyságrendbe esö hibával.) A Csúcs-hegyen, illetve a Virágos-nyereg környékén feltünöen fehér mészkö
található, lehetséges hogy az építkezéshez felhasznált köveket valahonnan innen bányászták!

A cikk véleményével ellentétben nem hinném, hogy az Arany-patakot valaha is Hévíz-pataknak nevezték volna. A Hévíz-patak, más néven Sicambria-vize a Csillaghegyi lagyosvíz források és a Római-fürdö langyosvíz forrásainak
Kneidinger féle 1776-1778-as Óbuda térkép szerinti összeömlésével keletkezö patak lehetett. Ez fél mérföldnyire folyhatott, és nem közvetlenül a templom mellett. (Bél Mátyás alapján Pazanduk elég egyértelmüen Csillaghegy-Rómaifürdönek feleltethetö meg, Aquincum pedig Sicambriának. Vétus-Buda pedig Ó-Buda!) A Felkis féle térkép további érdekessége egy "lyukas kö" megjelölése is!

(A Csúcs-hegyi római villa feltárásának leírásában úgy szerepel a hegyoldal, mint gazdag régészeti lelöhely, feltáratlan romokkal, amik közül csak a legjelentösebb villa romjait tárták föl, és temették vissza. A terület ma zártkert jellegü. Római-, avar- és honfoglalás-kori leletek kerültek már elö innen.)

Úgy tünik, a rengeteg amatör próbálozással párhuzamosan a szakértök jóval nagyobb tudással rendelkeznek, ám feltehetöen az ál-régész kincskeresöktöl való félelmükben hallgatnak, illetve dezinformálnak! Akár még azt is felmerném tételezni, hogy Fehéregyházát már rég megtalálták, de hallgatnak róla! (Mint olvastam, a Vörösvári-út környéki romok körül is sok minden sántít!)

Bizonytalan vagyok, mennyire hiteles a Felkis féle térkép. Segítségével sok kérdés megoldódhatna, ám több kérdés továbbra is magyarázat nélkül maradna...
                                            Mély Tisztelttel:
                                                    Bakonyi Gábor.
bakonyi.gabor@freemail.hu