Az egri ad hoc politikai per.

Julius Geönczeöl · University of Gödöllő

Az Európai Uniós Aquis Communautaire alapján a cseh és a szlovák jog is az európai jogrend részét képezi. A Csatáry per 1948 márciusában volt, amikor Benes még államfő volt, és a Februári kommunista hatalomátvétel után. A Csatáry-t elitélő "rögtönitélő" és fellebbezést meg nem engedő biróságok Benes 16. sz dekréruma alapján alakultak meg a magyarok és németek, akik kollektive háborús bűnösök c. Benes dekrétum kiszolgálása céljaira, amit a kommunisták átvettek 1948 -ban a saját kirakatpereik célaira. Ezek alapján mintegy további 1000 személyt végeztek ki, akiknek java részét rehabilitálták. A Cseh Köztársaság 1990-ben ezt a népbiróságot eltörölte. Igy az Aquis Communautaire alapján most van az eltörölt és a szlovákiában el nem törölt az európai jogrendnek teljesen ellentmondó statáriális biróság. Halálos itélettel, amit az Unió eltörölt, illetve kollektiv bűnösséget hangoztatva, ami pedig az ENSZ Alapokmánya és a Nürnbergi Katonai Törvényszék álláspontja szerint törvénytelen, mert mindkettő tiltja a kollektiv bűnösséget. Mint felvidékiek állandóan tiltakozunk a Benes törvények és a kisantantos politika szervilis kiszolgálása ellen, de a magyarországi politika inkább hallgat és bűnös módon "alapszerződéseket" irt alá, amiben a magyarság kollektiv jogait eltapossák, amit 1919-ben a hatalmak hoztak és elismertek, és ugyanezt mondja ki az ENSZ Alapokmánya is az önrendelkezésről. Tehát a magyarországi rendszer három fontos nemzetközi törvényt tapos, a felvidékiek önrendelkezési jogait, nem tesz semmit a kollektiv bűnösség ellen, illetve diszkriminál alapszerződéssel, amelyben ezeket nem rendezi és elismer olyan államot, amelyik megalakulásának feltétele volt a kollektiv jogok elismerése, de azt fölrúgta és a mai napig kollektive diszkriminál pl. a Magyar nyelv használata ellen. Ezt követően a Csatáry perben felmerült vita alapján behurcolja Magyarországra az Egri biróságon át a Benes törvények érvényesitését, a benesi rötönitélő biróságot és a kommunista kirakatpert egy magyarral szemben, halálos itélettel elfogad olyan biróságtól, amely nem ismeri el a fellebbezés jogát. Tehát nem is biróság, illetve egy UNIÓS tagállam, a Cseh Köztársaság ELTÖRÖLT. Ezekután itélkezik a felháborodásban kialakult vitában valaki felett, aki abba a vitába keveredik bele, ami a Balfour deklaráció miatt alakult ki, t.i. hogy a nemzetközi zsidóság szembe szállt a központi hatalmakkal a palesztin madátumért cserébe az angoloktól 1916-ban, ezzel lehetetlenné teszi a háború befejezését ami az amerikaiak háborúba lépéséhez vezetett, majd Versailleshoz és a német-zsidó szembenállásra Versailles miatt és után. Mintegy állandósitva a Versailles által létrehozott magyarellenes kollektiv hisztériát is, miközben nekünk magyaroknak semmi közünk Balfour-hoz. Igy az Egri biróság politikai döntést is hozott, holott a feljelentőt fel kellett volna mindenek előtt felszólitania, hogy miért folytatja az 1916-os entente háborús hisztériát kollektive a magyarság ellen, majd ennek alapján békésen rendezni lehetne, precedenst mutatva fel a kirobbant gyűlölködésben, hiszen 1905-ben az Oroszországban kirobbantott kommunista fölkelésük után tömegesen menekültek Németországba és a Magyar Királyság területése, ahol semmi üldözésnek nem voltak kitéve és igen sikeresek lehettek. A per magyarellenes kollektiv hisztéria keltésére alkalmas és politikai nyomásra születettt, vagyis nem független, dilletáns biróságon. Érdekes lenne az egészet kivinni nemzetközi biróság elé, hátha további érdekes precenesek születnének.