1
SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:
 
Buják
Dupla Aranyháromszög
 
Pásztor László igaz története

 

2000. március 22-én Pásztor László határozatot kapott a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságtól,amely Buják község szennyvízcsatornázásának elvi építési engedélyét tartalmazta, amely2 évig volt érvényes: 2002 március 31-ig.
A határozatból derült ki az a tény, hogy Buják község jegyzőjének földjére tervezték a szennyvíztisztító telepet. A jegyzőnőt Fehérné dr. Lőrincz Gizellának hívják. A szennyvíztisztítóhoz vezető nyomvonal kétharmada a Pásztor László ingatlanain ment keresztül: 058/1 és a 058/2 helyrajzi számú ingatlanokon, a két ingatlanon összesen 2010 m2-t érintett. A jegyző asszony földje a 058/ 4 helyrajzi számú ingatlan volt, amely 9663 m2 teljes kisajátítást irányzott elő. A beruházás indulásakor ez a jegyzőasszonynak 20 millió forintot jelent. A határozatot Pásztor László megfellebbezte az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál. Nevezett hatóság rendelkezésére bocsátotta Fehérné jegyző és Patkós István polgármester írásbeli nyilatkozatát, amely rendelkezett a PásztorLászló elhalálozása esetére is. Ezen nyilatkozatban leírták, hogy Pásztor László ismeretlen helyen tartózkodik, sikeres felkutatása esetén megállapodnak vele, elhalálozása esetén pedig az örökösökkel a hagyatéki eljárás lefolytatását követően. Pásztor László szembe lakott a PolgármesteriHivatallal, mindennap hazajárt. A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság határozatának nem kellett felkutatnia, a határozat az megtalálta őt. 2000. augusztusában az Országos Vízügyi Főigazgatóság Pásztor László fellebbezésének alapossága miatt megsemmisítette a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság hazározatát, és új 2 eljárás lefolytatására kötelezte Buják Község Önkormányzatát, és az önkormányzat figyelmébe 2000. augusztusa után eltelt időszakban Buják község önkormányzata átterveztette a 060/3 helyrajzi
számú ingatlanra a nyomvonalat, amely 200 m2-el nagyobb lett volna. Majd amikor rájöttek, -  ekkor már 2001. nyarán járunk - hogy az is Pásztor László ingatlana, ezért ez a változat abba maradt.2001. augusztus 13-án értesítést kapott a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság előadójától, Csippán Józseftől, aki arra a következtetésre jutott, hogy Pásztor László és az önkormányzat között a közeljövőben nem jön létre megállapodás, ezért hivatalból kezdeményezi közérdekből a területen a szorgalmi jog alapítását. 2001. szeptember 26-án dr. Nyíri Ferenc ügyvéd az ügy egész képviseletét visszaadja azzal az indokkal, hogy őt, és családját megfenyegették.
Két nap múlva szeptember 28-án a Jobbágyi Benzinkút 32/475-198 telefonszámáról - rendőrség által tisztázott - 18.30 – 19.15-ig öt telefon érkezett. Mindegyik esetben női hang volt a telefonáló, aki ugyanazt mondta: meg fog dögleni a fiad, meg fog dögleni a fiad. 2001. októberében Oszter Sándor utasítására Pásztor Lászlónak a szennyvízzel kapcsolatos 33 db eredeti dokumentumot át kellett adnia Salgótarjánban Dávid Gyula Bűnügyi Igazgató fiának, Dávid Norbertnek, acélból, hogy a Patkós polgármester és Fehérné jegyző ellen vizsgálatot fognak folytatni. Pásztor László Oszter Sándorral jó üzleti kapcsolatban volt és hitt neki, hogy az általa javasolt eljárás az ő érdekei és a törvényesség érdekeit is szolgálja. 2001. októberében rendkívüli önkormányzati ülést hívott össze Patkós István polgármester, ahol döntöttek arról a képviselők, hogy 20 Ft/m2 áron Pásztor Lászlót kártalanítják, azaz kap 40 ezer 200 forintot, továbbá a határozatukban rögzítették, hogy Buják község szennyvízberuházásának
8 milliárd forintos projektjét egy személy, Pásztor Lásztó fellebbezése nem állíthatja meg.Valóban nem állította meg, mert 2001. november 22-én 16 óra 45 perckor Oszter Sándor szín 3 művész, rokkantnyugdíjas, vállalkozó úr feljelentést tett Pásztor László ellen Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályán.
Oszter Sándor a rendőrségnek átadott egy fénymásolatban bemutatott és becsatolt -eredeti mainapig nincs meg -, hamis 1997. január 03-i keltezésű értékpapír szerződést. A szerződés értéke 931 ezer forint értékű kárpótlási jegy volt, az aznapi forgalmi értéke 42%-os árfolyamon 391ezer forint. Ezt követően 2001. november 23-án a vizsgálati osztály nyomozói megjelentek Pásztor László lakásán 15 rendőrrel, ahová 21 óra 15 perckor érkezett haza és azonnali tanúkihallgatásra hívták be Salgótarjánba, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságra. Felhívásuknak önként eleget tett, bár nem értette, hogy miért kell 2 rendőrautó között a saját autójában 2 rendőr jelenlétében tanúkihallgatásra mennie.22 órakor érkeztek Salgótarjánba, ahol azonnal megbilincselték, majd 23 óra 45 perckor megkezdték tanúkihallgatását.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 47/2001 Bü. számú gyanúsításában közölte,hogy a Btk. 318§. (5) bekezdés a.) pontjába ütköző jelentős kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indítottak ellene eljárást. Indokolásuk szerint Oszter Sándor sértettnek az 1997. január 03-i fénymásolati szerződés miatt 20. millió forint kárt okozott. A rendőrség a fénymásolati, hamis 1997. január 03.-i keltezésű szerződést Osztertől elfogadta. A gyanúsítás alapját, tehát egy fénymásolt, hamis szerződés képezte. A gyanúsítás ellen panasszal élt Pásztor László, majd a 2001. november 24-én 0 óra 30 perckorkezdődő motozásán a kabátja belső zsebéből előkerült az 1998. február 24-i keltezésű eredeti átvételi elismervény, Oszter Sándor és Pásztor László között, amely Szanda, Kiskér-pusztán keltezett. Oszter Sándor átvett Pásztor Lászlótól 8 millió forintot a csécsei külterületi földek vételáraként. A motozás 0 óra 50 perckor ért véget. A motozást Erdősiné Gyetvai Melinda százados végezte, amely súlyosan sértette Pásztor László emberi jogait, a Be. 104. §. 3. pontja szerint: „A motozást csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és egyébként is csak ilyen személy lehet jelen”. Ezzel egyidejűleg a lakásán házkutatást tartottak, ahol előkerült az eredeti értékpapír
4 szerződés, Oszter-Pásztor közötti, amely egyáltalán nem hasonlított az Oszter Sándor által becsatolt szerződésre, tehát a rendőrség rendelkezett az eredeti szerződéssel, melynek eredeti dátuma 1997. szeptember 27-i volt. Az előkerült eredeti szerződés és a motozás során lefoglalt eredeti átvételi elismervény dokumentumai sem késztették a rendőrséget Pásztor László azonnali szabadlábra helyezésére. Ez érthetetlen. Az autójában megtartott házkutatás során, elvették a 700 ezer forint készpénzét, melyről átvételi elismervényt nem adtak, s mely összegből 300 ezer forint eltűnt. Erdősiné Gyetvai Melinda százados, felettese Szekeresné jelenlétében az útlevele fényképes
oldalát kitépte. A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal Hatósági Osztálya 2001. december 18-án kelt határozatában arról értesítette, hogy útlevele rongált állapotban érkezett osztályukra, ezzel is igazolódott az, hogy Erdősiné Gyetvai Melinda kitépte az igazolványa képét, mert ha az megrongált állapotú lett volna, abban az esetben annak sérült állapotát jegyzőkönyvben
kellett volna rögzíteni. A 47/2001 Bü. számú határozat elleni panaszt a területileg
illetékes pásztói ügyészséghez kellett volna továbbítaniuk. Ezen panaszt azonban mégsem az illetékes ügyészség bírálta el, hanem a K.N. 45/2001 számú határozatával a Salgótarjáni Városi Ügyészség.
A dr. Kováts Gyula csoportvezető ügyész által november 24-én hozott határozat szerint Pásztor László panaszát elutasította, az indokolás szerint Oszter Sándor sértettnek 15 millió Ft kárt okozott. Az 5 millió forintos hitelgyanút nem indokolták, hogy hogyan lett egy nap leforgása alatt 20 millió forintból 15 millió forintos a kár. Azt sem érthető, hogy mi alapján számolták a kárt.
2001. november 26-án ismételt házkutatásokat tartottak, amelyről őt szintén kizárták. Ugyanezen nap salgótarjáni Városi Ügyészség Heinz Frigyesné dr. városi vezető ügyész B. 1815/2001. számú határozatával indítványozta az előzetes letartóztatást, ennek indokolási részében több helyen is Oszter Sándort színművésznek nevezik, nem sértettnek, vagy feljelentőnek. Az ügyészség saját állításának igazolására tényként rögzítik, hogy Pásztor Lászlónak nagy összegű adó, és nagy összegű illetéktartozása van, a gyanú még megalapozottabbá tételéhez. A fenti vádakalapján a bíróság 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte őt. Ezáltal hamis vádat valósítot 5
meg Pásztor Lászlóval szemben az Ügyészség, miután az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága 1605737076 szám alatti eljárás során 2002. január 24-én 1 millió 10 ezer 800 forint visszautalásátrendeleték el Pásztor László részére. Tehát az Adóhivatal tartozott neki több mint 1 millió forinttal. A Nógrád Megyei Illetékhivatal 600.140/2002(3) számú 2002. február 6-án kelt határozata szerint Pásztor Lászlónak nem is volt illetéktartozása, sőt az illetékhivatal tartozott neki 380.157 forinttal, melynek visszautalásáról az Illetékhivatal intézkedett Pásztor László mindig
tisztességes adófizető állampolgár volt, az adót és az illetékeket mindig becsületesen, határidőre megfizette. Ezen hivatalok (APEH, Illetékhivatal) feljelentésének hiányában ellene az eljárás meg sem indulhatott volna, ezért nagy kérdés, hogy milyen okirati bizonyítékok álltak az ügyészség rendelkezésére.
2001. december 6-án Pásztor László jogi képviselője dr. Futó Barnabás jelenlétében vallomást tett, egyben tagadta a csalás bűncselekményének elkövetését. Ügyvédje a rendőrség rendelkezésére bocsátotta a Pásztói Városi Bíróságon a G.20.052/1999. szám alatt polgári peres eljárásban Oszter Sándornak a fenti Bíróságon tett tanúvallomását, amelyben Oszter elismerte, hogy a csécsei ingatlanokat Pásztor Lászlónak eladta, így azok jogosan vannak Pásztor László tulajdonában. Ezt Oszter Sándor 2002. január 07-én tett rendőrségi tanúkihallgatásán megerősítette “A bíróságon
azt mondtam valóban, hogy eladtam Pásztornak a csécsei földeket”. Ennek ellenére azonban a rendőrség a továbbiakban is fenntartotta az előzetes letartóztatását.
Tekintettel arra a tényre, hogy Oszter Sándornak a közokiratban foglalt vallomása ellentétes az alapfeljelentésével, mégis mindez következmény és eljárás nélkül maradt. 2001. december 14-én zárolták Pásztor László egész vagyonát.
A Pásztói Városi Bíróság 2001. december 19-én a Bk. 17/2001/2 számú végzésében az előzetes letartóztatása iránti ügyészi indítványt elutasította, melyet a Nógrád Megyei Bíróság 2001. december 21-én a Bkf. 224/2001/2 számú végzésével házi őrizetre változtatott, és elrendelte az azonnali szabadlábra helyezését. A fogdáról 2001. december 21-én, pénteken délután 17 órakor engedték ki.
6
Pásztor László vizsgálati fogsága alatt az alábbi bűncselekményeket követték ellene és sérelmére, így már érthetővé válik, hogy az előzetes fogva tartását mi indokolta, és miért ilyen villámgyorsan hajtották azt végre. 2001. december 19-én előzetes 
a Bujáki Önkormányzat Oszter Sándorral összefogva, összeült Budapesten a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság hivatalos helyiségében, Buják község szennyvízcsatornázásánakegyeztető tárgyalásán. Oszter Sándor Pásztor László tudta és beleegyezése nélkül, mint tulajdonosjárt el a Pásztor László tulajdonát képező 058/1 és 058/2 hrsz-ú bujáki ingatlanjai ügyében, majd az engedélyezési eljárásban nyilatkozatot tett, amelyben Oszter elvi hozzájárulását megadtaBuják Polgármesteri Hivatalnak, azzal a feltétellel, hogy 2000Ft/m2 összeget fizetnek neki, azaz 4 millió 20 ezer forintot.
Oszter Sándor nyilatkozatát dr. Balogh Gábor ügyvéd ellenjegyezte. Patkós István polgármester nyilatkozata szerint Buják Község Önkormányzata nevében nyilatkozta, hogy az Oszter Sándor által elmondott egyezséggel egyetért, a pénzügyi kártérítést Oszter Sándornak egyezség szerint megfizeti a Pásztor László tulajdonát képező ingatlanjai után. Patkós István egy hónappal korábban csak 20 Ft/m2 összeget ajánlott Pásztor Lászlónak. Egy hónap leforgása alatt százszorosára emelkedett az összeg.Valószinűleg az volt a százszoros eltérés oka, hogy Oszter Sándor a
Pásztor László eltávolításának ez volt a sikerdíja, amelyet Oszter Sándor átvett, mert Oszter Sándor vállalta, hogy jó rendőri kapcsolataival, Dávid Gyula Bűnügyi Igazgatóval, valamint Bodrogi István Pásztói Városi Kapitánnyal közösen a szennyvízberuházás előkészítése alatt, valamint pénzügyi lehetőségei megteremtése okán Pásztor Lászlót rendőrségi felügyelet alatt elzárva tartják.
2001. december 18-án a Bujáki Polgármesteri Hivatalban Pásztor László tulajdonos és Patkós István polgármester, építtető között 2 darab eredetinek mondott okirati megállapodás is létrejött,ami hamis megállapodás, mert ezen idő alatt Pásztor László a salgótarjáni fogdában volt, és így nem lehetett Bujákon. Patkós István hozta létre ezeket a hamis okiratokat Oszter Sándorral közösen, amelyben Pásztor László aláírásait meghamisították, a Bujáki Polgármesteri Hivatalban.
A Bujáki Polgármesteri Hivatalban Oszter Sándor átvette Patkós Istvántól a 4 millió forint 7 összeget, amit Patkós István levelében megerősített.
Az átvételi elismervényen szintén hamisították az aláírását, Oszter Sándor elsikkasztotta a Pásztor Lászlónak járó 4 millió forintot. Pásztor László 2003. október 21-én a Nógrád Megyei Főügyészség tudomására hozta dokumentumokkal alátámasztva a fenti tényeket, majd miután közel egy éven keresztül az ügyben semmi nem történt, közel egy évvel később 2004. szeptember
02-án Polt Péter Legfőbb Ügyésznél tett panaszt, szintén okiratokkal alátámasztva. Elrendelték a nyomozást, mely jelenleg is tart a pásztói Rendőrségen: Oszter Sándor és társai ellen sikkasztás miatt, ahol azonban tudatosan húzzák az időt, hogy el tudják évültetni az egész ügyet. Az is érthető, hogy a rendőrség miért ilyen villámgyorsan tartóztatta le Pásztor Lászlót, és miért így történtek ezek a dolgok. Oszter Sándor összejátszva a rendőri vezetőkkel, Patkós István közreműködésével
eltávolították őt az útjukból, és így csalással hozzá akartak jutni a 8 milliárd forintos
beruházás egy részét képező ingatlanjaihoz. Börtönből a jegyzői székbe
Pásztor László életének a nagy szerencséje lett, hogy 2003. január 10-én Buják Község
Önkormányzata - minősített többséggel, törvényesen - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV törvény előírásai alapján,bekerült a jegyzői székbe.
Ha nem került volna a jegyzői székbe, soha nem jutott volna olyan helyzetbe, hogy megtudja, milyen csalásokat, bűncselekményeket követtek el vele szemben, mert ha sikerült volna több éves elzárást számára Oszteréknak létrehozniuk, akkor soha nem tudta volna meg az igazságot. Jegyzői beiktatása után a törvényben előírtak szerint nekifogott a jegyzői feladathoz szükséges iratok átvételének, valamint az önkormányzat vagyonának leltározásához. Ebben az átvételben az előző jegyző, Fehérné asszony, és az előző polgármester Patkós úr nem igazán működött közre. Jegyzőként az alábbi hibákat, törvénytelenségeket, bűncselekményeket észlelte, és ezáltal
az előző vezetés számára is kínossá és veszélyessé vált. A vagyonleltárnál végigjárta az önkormányzat dolgozójával az önkormányzat ingatlanjait és azt tapasztalta, hogy az önkormányzat többek között rendelkezett egy 14 ha-os területű külterületi
8
szántóval, amelynek két tulajdonosa volt osztatlan közös tulajdonban: 95%-ban az  bejárás során azt tapasztalták, hogy a terület be van vetve őszi búzával, majd a hivatalba visszatérve kiderült, hogy az önkormányzatnak csak egy személlyel, Pálok István bujáki lakossal volt csak bérleti szerződése, a 14 ha-os területre vonatkozóan azonban senkivel. Jegyzőként két intézkedése volt:
- birtokháborításért eljárást indított ismeretlen tettes ellen, és egyben elfogultságot jelentett be a Közigazgatási Hivatal felé, miután saját önkormányzata ügyében nem járhatott el. A Közigazgatási Hivatal helyt adott az elfogultságnak és kijelölte Alsótold jegyzőjét a vizsgálat lefolytatására. Ezzel párhuzamosan a rendőrségen bűntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőrség nyomozói a bujáki Polgármesteri Hivatalban szálltak ki, és derítették ki az ügy részleteit, majd Patkós István úr fiának levelet írt, amelyben tájékoztatta a társtulajdonost a tulajdonosi kötelezettségekből fakadó feladatok megtételére, és jelezte felé, hogy szintén tegyen birokháborítási feljelentést. Majd intézkedett az önkormányzat felhatalmazása alapján a búza
learatására, valamint annak selypi malomba történő elszállítására. Ezt azért kellett megtennie, hogy birtokon belül legyen Buják Önkormányzata. Az ebből befolyó összeget, 566 ezer 440 forintot 2003. augusztus 19-én az önkormányzat vagyonát működtető Tarisznyapart Kft. az önkormányzat számlájára utalta. A Tarisznyapart Kft. a jelenlegi polgármester Kodák Csaba úr, valamint „sógora” Bárdos István ügyvezető igazgató úr közös vállalkozása. A rendszerváltás illegitim bujáki jegyzője Pásztor László azt tapasztalta, hogy elődje Fehérné dr. Lőrincz Gizella a 12 éves munkája során, mint törvénytelen jegyző működött és tevékenykedett a Bujáki Polgármesteri Hivatalban. Kodák Csaba polgármester úr tájékoztatást kért a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivataltól,
ahonnan a 15.452/2003. iktatószámú 2003. február 11-i értesítése szerint: „A képviselő-testület 1990. november 19-i üléséről készült jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a jegyző - kine 9 vezésekor - egy szavazattal kevesebbet kapott a szükségesnél.” A levélbeni tájékoztatást dr.Máthéné dr. Laczkó Mária írta alá.
Kodák Csaba úr Buják község polgármestere Fehérné dr. Lőrincz Gizella egyetemi oklevelével kapcsolatban is megkereste a Pécsi Tudományegyetem Főtitkárát, ahonnan dr. Kóbor Gyula Főtitkár úr arról tájékoztatta Kodák polgármester urat, hogy a kérdéses személyt a „megadott néven nem találják nyilvántartásukban”.
Érthetetlen azonban azok után, hogy 12 évig nem volt törvényes, legitim jegyző, és nem találták az egyetemi nyilvántartásban, hogyan vihetett el közel 4 millió forint végkielégítést ezek után a szegény, hátrányos helyzetű bujáki önkormányzattól.
Pásztor László jegyzőt 2003. március közepén megkereste az Ügyészség amiatt, hogy a „jegyző” Fehérné „dr.” Lőrincz Gizella, aktív közjegyzői tevékenységet is folytatott Buják Polgármesteri Hivatalában, miután az ügyészi megkeresésre azonnali választ kellett adni arra vonatkozóan, hogy hány darab végrendelet található a Bujáki Polgármesteri Hivatalban. A hivatal előadója 24 db végrendeletet adott elő, amelyet jegyzőkönyvvel és a 24 db végrendelettel együtt a Pásztói Ügyészség azonnal lefoglalt. A Pásztói Városi Ügyészség az eljárást tovább adta a Nógrád
Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz, akik 24 rendbeli zugírászat vétségével gyanúsították meg Fehérnét. Az ügyészségről a mai napig válasz nem érkezett az eljárás befejezéséről és annak végeredményéről. 2003. április 8-án Sisák Imre Pásztó polgármestere (FIDESZ - MDF közös Országgyűlési képviselője) felhívta Pásztor Lászlót telefonon, és közölte vele, hogy kiutal a bujáki hivatalnak
651 ezer forintot, majd ha megkapta Buják az összeget, akkor másnap utalja vissza a 651 ezer + 814 ezer forintot. Pásztor László kérte, hogy szóbeli megbeszélésüket okiratokkal támassza alá Sisák Imre úr, amely alapján neki valóban, a hátrányos helyzetű, szegény önkormányzat jegyzőjének + 814 ezer forintot kell utalnia. Sisák úr a Pásztói Polgármesteri Hivatal faxáról a 32/460-918 számú telefonszámról 2003. április 08-án délután 1 óra 42 perckor küldött szerződését hiányosnak észlelte, tekintettel arra a tényre, hogy azt csak Sisák Imre polgármester írta alá, és a társult település része üresen tátongott. A fax érkezése után kérte
10 Sisák urat, hogy lehetőség szerint olyan okiratot küldjön, amely alá van írva Buják önkormányzata
részéről is. Sisák úr azonnal intézkedett, és elküldte a Pásztó és térsége szennyvízelvezetésének megállapodását,  amelyet Pásztó Város Önkormányzata, mint gesztor 2002. január 29- én kötött meg a térség - Buják, Csécse, Ecseg, Kozárd, Szarvasgede és Szurdokpüspöki önkormányzataival. A megállapodást fenti települések polgármesterei és jegyzői együttesen írták alá. Az aláírás alatt pedig mindegyik polgármestert és jegyzőt önkormányzati határozattal hatalmazták fel az aláírásra,
és ezen önkormányzati határozatok mellékletét képezték ezen polgárjogi szerződésnek. A bujáki hivatalban éppen jelenlévő Győriné Új Mária könyvvizsgáló - aki egyben a Pásztói Városi Önkormányzatnak is könyvvizsgálója - közölte Pásztor László jegyzővel, hogy nincs mit tenni, ezekre az okiratokra fizetnie kell. Jegyzőként, mint a törvényesség őre, kíváncsi volt arra a tényre, hogy a 165/2001 december 17-i számú önkormányzati határozat hogyan jött létre. Miután ez pontosan arra az időszakra esett a szennyvízberuházással kapcsolatosan, miközben Pásztor Lászlót
a fogdán tartották (Oszter Sándor fénymásolati, hamis szerződése miatt). Pásztor László elővette a 2001. december 17-i önkormányzati jegyzőkönyvet, és megállapította, hogy a 2001 évben, az utolsó önkormányzati ülés legmagasabb számú határozata: 138. számú határozat volt. A 165/ 2001 számú önkormányzati határozat a jegyzőkönyvben nem szerepelt. Másnap Sisák urat felhívta és kérte, hogy bocsássa már rendelkezésére a 165-ös számú önkormányzati határozatot. Sisák úr azonnal rendelkezésére bocsátotta jegyzőkönyvi kivonat formájában a 6 pontból álló 165/2001. (XII. 17.) számú határozatot, melyet Fehérné „dr.” Lőrincz Gizella „jegyző” írt alá.
Pásztor László megkereste a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalt, állásfoglalást kért, hogy a Közigazgatási Hivatalhoz küldött jegyzőkönyv esetleg tartalmazza-e a fenti számú 165. számú önkormányzati határozatot. 2003. május 05-én Dr. Máthéné dr. Laczkó Mária a 16.166/2003 számú megkeresésében tájékoztatta: „Tisztelt jegyző úr! Tájékoztatom, hogy az ön által jelzett - 165/2001. (XII. 17.) számú - határozatot a hivatalhoz 2002. január 31-én megküldött jegyzőkönyv
nem tartalmazza. ”2003. április 09-én a 651 ezer forintot Buják község önkormányzatának számlájára utalta Sisák 11 úr, amelyet Pásztor László utasítására a hivatal pénzügyi dolgozója 2003. április 17-én visszautalta
- de csak a 651 ezer forintot - Pásztó Város Önkormányzatának.
Fehérné, a rendszerváltátás illegitim jegyzője hamis önkormányzati határozatot szerkesztett önkormányzati napirendi pont, és döntés nélkül. Ezzel a hamis önkormányzati határozattal a Sisák Imre vezette Pásztó Város Önkormányzatával polgárjogi szerződést kötött Patkós és Fehérné, de mivel az önkormányzati határozat hamis, ezért a polgárjogi szerződés is hamis, továbbá a jegyzőnő Fehérné, álképviselő is. Feltűnő az is, hogy a 2002. január 29-i szerződés Csécse község képviselő-testületénél a 4/2002/II.17. számú határozatával bízták meg Csécse polgármesterét
és jegyzőjét a szerződés aláírására: február 17-én nem bízhatták meg a csécsei polgármestert és jegyzőt, az általuk már korábban - január 29-én - aláírt szerződés aláírására. Érdekes módon Oszter Sándorhoz kapcsolódóan, és itt a fénymásolati, hamis szerződés (1997.01. 03.) révén is, újból a szennyvízzel kapcsolatos beruházások kerülnek előtérbe, ami a rendőrség közreműködése által létrejött Pásztor László lecsukását eredményezte, Oszter Sándor számára ugyanis ez óriási pénzügyi lehetőségeket biztosított, közreműködve Patkós és Sisák urakkal.
A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság előadója, Csippán József, aki arra következtetésre jutott, hogy Pásztor László és Buják község önkormányzata között nem jön létre megállapodás, pár hónap leforgása alatt az igazgatói székbe került. Talán annak volt ez az eredménye, hogy törvénytelen úton, erőszakkal, közérdekre való hivatkozással akarták elvenni a Pásztor László saját tulajdonait képező ingatlanokat.
A Sisák Imre vezette Pásztó és Térsége Önkormányzatai között 2002. január 29.-én megkötött hamis, polgárjogi szerződésre, és annak a mellékletét képező hamis önkormányzati határozatokra, a Környezetvédelmi Miniszter Úr - 2002. május 09-én hozott döntése szerint – vissza nem
térítendő állami támogatásban részesült Sisák Imre a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat által biztosított támogatásból (KAC). A szer- ződésben benne van, a szerződés tárgya: a Pásztó és térsége szennyvízelhelyezése, elő-készítésének finanszírozása, amelyre Sisák úr 12 millió 750 ezer forintot kapott. Ebből vissza nem térítendő állami támogatás 8 millió 160 ezer forint, még a 4 millió 590 ezer forintot a hat szegény, hátrányos helyzetű önkormányzat adta össze, kivéve
Bujákot – Pásztor László jegyző ébersége miatt –.
12
A három nap eseménye (2001. december 17-18-19) egyértelműen bizonyítja, hogy Pásztor László útban volt, a szennyvízzel kapcsolatos eljárás lefolytatásából ki kellett vonni őt, mint tulajdonost, mert ezáltal az ebben résztvevő személyek nem tudtak volna állami támogatás által létesülő beruházások kapcsán állami pénzekhez hozzájutni saját maguk részére. Ezt még Oszter Sándor megtetézte, mert elsikkasztotta Pásztor László 4 millió forintját. Patkós István polgármester korszaka és hanyatlása
Patkós István 1978 - 1990 tanácselnökként, majd 3 egymást követő ciklust megnyerve a falu polgármestereként 2002. október 20-ig volt a falu első embere.
Patkós István 2002. október 25-én, öt nappal elveszített választása után, bujáki lakosként 1 millió forintot sikkasztott el buják önkormányzatától az alábbi módon:
A pásztói Ker-Tip Kft. Ügyvezetőjének utalt át 1 millió Ft-ot az el nem végzett munka, az Ady Endre úti vízelvezető árok miatt. Az ügyben rendőrségi eljárás keletkezett, majd 2003. április 1-jén Kodák Csaba polgármester elfogultsági kifogást terjesztett elő a pásztói rendőrségen, amelyben arra hivatkozott, hogy Patkós István 24 év alatt nagyon jó kapcsolatot alakított ki és ápolt a pásztói rendőrséggel, valamint arra a tényre, hogy több hónapja semmilyen előrelépés nemtörtént az ügyben, kérte a rendőrség kizárását. Két hét elteltével a bujáki Polgármesteri Hivatalban megjelent három nyomozó, név szerint Madjász István, Kis Péter és Urbán Norbert, és arrakérték a polgármestert, hogy az elfogultsági kifogásból hagyja ki az inkriminált mondatrészt,
tudniillik, hogy semmilyen előrelépés az ügyben nem történt, mivel három nyomozó egzisztenciája, és állása veszélybe került. Kodák a rendőri kérésnek eleget tett, és a módosított elfogultsági kifogás került a rendőrségi aktákba, ezáltal az ügyben résztvevő személyek, Kodák polgármester és a rendőrök befolyással való üzérkedést követtek el.
A Belső Cserhát Társulás (BECS) vezetője, Bocsó Imre salgótarjáni lakos felkereste PásztorLászló jegyzőt, és iratokat kért tőle a Patkós István korszakából, 2001. évben bekövetkezett 94 millió forintos Európai Uniós (SAPARD) támogatás kapcsán. Jegyzői ellenőrzése során megállapította, hogy az üggyel kapcsolatos minden iratot Patkós István a hivatalból elvitte. Két tanú
13
elmondása szerint Patkós István zsákokban vitte haza az ügy összes iratát. A 94 milliós európai uniós támogatás iratainak eltűnése megkérdőjelezi a beruházás tényleges költségének elszámolását és felmerül, hogy a 94 millió forintból hány millió forint vándorolt saját zsebbe. Ebben részt vett Bognár Péter, Oszter Sándor jobb keze, aki évek óta Oszter Szanda-Kiskérpusztai házában lakik. Az is kiderült, hogy a szennyvízzel kapcsolatos ügyekben a beruházásépíttetője a FRIGUPARUSZ Kft. ügyvezetője, Patkós István úr volt, azaz kérdés, hogy hogyan lehetséges az, hogy a polgármester önmagával kötött szerződést. Már Patkós István korábbi korszakában, amikor egyben a helyi TSZ elnöke is lett (1995-ben), majd az általa csődbe vitt TSZ felszámolójaként szintén önmagával szerződést kötve 410 forint vételárért megvette, mint felszámoló, a kb. 1 millió m3 nyersanyagkinccsel rendelkező homokbányát,
ami a szennyvíz 57 km-es nyomvonalához a homokágyat biztosítja. Az 1995 és 2000 között megvalósult a víz és gázberuházásokhoz, Patkós úr bányájából jött a homok.
Oszter Sándor, Patkós István, Bognár Péter, valamint a melléjük szegődött Kodák Csaba - Kodák Csaba folyamatosan titkos megbeszéléseket folytatott a három személlyel - rá-jöttek arra, hogy kényelmetlenné, és veszélyessé vált Pásztor László jegyző a számukra, mert Kodák közölte a három személlyel, hogy folyamatosan gyűjti Pásztor László a Közigazgatási Hivataltól, valamint egyéb más helyekről az iratokat, és feltételezték, hogy az összes visszaélésre így rájöhet.
Majd Pásztor László betegállománya idején Kodák úr folyamatosan hamisította az aláírásait,átutalási megbízásokon, készpénzfelvételi utalványokon és kiadási pénztárbizonylatokon is, majd a hamis aláírással felvett pénzeket Kodák úr elsikkasztotta. De hamisította a Tarisznyapart Kft. Bárdos István Ügyvezetőjének aláírását is készpénzszámla kitöltésnél, ÁFA visszaigénylésnél,készpénzfelvételeknél és átutalási megbízásokon is, Bárdos István hamis aláírásával felvett pénzeket
Kodák úr szintén elsikkasztotta. (Ugyanazok a motivációk lépnek fel Oszter Sándornál
korábban.)
14
Fentieken túlmenően Kodák az alábbi bűncselekményeket követte el
- A könyvszakértő a 38. pont alatt „az önkormányzat szerződést kötött DEJÓ-S Kft.-vel, a szerződés megkötése szabályszerű volt-e, annak figyelembevételével, hogy a gazdasági
társaság ügyvezetője is Kodák Csaba polgármester volt.” A Kodák Csaba – Kodák Csaba közötti szerződéssel 3 millió forintot sikkasztott el az önkormányzattól Kodák Úr.
- Kodák Csaba megvásárolta az önkormányzat tulajdonát képező Általános Iskolát és Óvodát, úgy hogy a szakértői vélemény, - mely alapján az ingatlan 10 millió forintot ér - eltűnt a hivatalból, a képviselőtestületet félrevezette, megtévesztette és úgy nyilatkozott, hogy a szakértői vélemény szerint 1 millió 500 ezer forintot ér az ingatlan. Ezért az önkormányzat képviselő-testülete megszavazta ezt számára. Ezzel a tettével 8 millió 500 ezer forinttal károsította meg az önkormányzatot. Ezen ingatlanra Oszter Sándor 30 millió forintos vételi ajánlatot tett Kodáknak, Bognár Péter elmondása szerint
- létrehozta Kodák a Tarisznyapart Kft.-t, amelyben „sógorát”, Bárdos Istvánt tette meg ügyvezető igazgatónak. Bárdos István helyett a törzstőkét az önkormányzat fizette meg, amellyel vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak. Ilyen alapon Buják minden lakosának adhatott
volna hitelt az önkormányzat.

 

- a Teleoptika Kft., Szolnoki cég az önkormányzattal állt szerződésben, amely Kft Kormánnyal kapcsolatos beruházást hajtott végre két ütemben. Első ütem Kisbágyon- Buják, második ütem Buják - Pásztó vonatkozásában. A beruházás érintette Buják község önkormányzatának ingatlanjait
(üvegszálas kábelt fektettek buják község önkormányzatának útjai alá, amelyért 3 millió 36 ezer forintos kártérítés járt volna az önkormányzatnak, szerződés szerint.) A 3 millió 36 ezer forint összeget Kodák a Tarisznyapart Kft.-nek utaltatta, ahonnan a pénzt a „sógorával” elsikkasztották.
Így az önkormányzatot ezen összeggel megkárosították.
A Roma Misszió Központ Közhasznú Társaság (Romantic együttes) vezetője ifj. Gáspár Győző 2002. november 21-én 336 ezer forintba kerül az önkormányzatnak, még 2003. október 18-án
150 ezer forintba. Az említett napokon az együttes még a megyében sem volt, nem hogy Bujákon.
15
Kodák úr hamisította Gáspár Győző aláírását is, Buják önkormányzata pedig tovább szegényedett 486 ezer forinttal.
- Kodák bérelt egy önkormányzati helyiséget az előző polgármestertől Patkós Istvántól havi 50 ezer forintért, majd mikor megválasztották, hatalmával visszaélve 10 hónapig nem fizetett bérleti díjat, mondván ő a polgármester, ezzel tovább szegényítette Buják önkormányzatát.- Kodák hamis tanúzás és hamis vád Oszter Sándor-féle receptjét alkalmazva ellentétes vallomást tett a rendőrségen és a Bíróságon a búzapénzzel kapcsolatban. A rendőrségen az állította, hogy a búzapénzt Pásztor László lopta el, a bíróságon pedig azt vallotta, hogy az önkormányzatnálvan a búzapénz és azt nem lopta el Pásztor László, a pénz tehát megvan. Ez hamis tanúzás és
hamis vád. Továbbá, szintén az Oszter Sándor-féle recept szerint a rendőrséget megtévesztette, hamis okiratokat csatolt be fénymásolatban a 2003. augusztus 20-i rendezvényekkel kapcsolatban. A Kodák úr által elkészített, hamis ,fénymásolati átvételi elismervényeken a hivatal két dolgozója, Cseriné és Keczeliné, pénztáros és könyvvelő, 2003. augusztus 18-án „Nem szabályos”- nak minősíti az átvételi elismervényeket. Ez bizonyítja, hogy a rendőrségnek becsatolt
okiratok hamisak:, ugyanis nem lehet nem szabályosnak minősíteni 2003. augusztus 18-án olyan okiratokat, amelyek napokkal később fognak csak keletkezni. A rendőrségnek Pásztor László megtette a feljelentést, becsatolta az eredeti dokumentumokat, de a mai napig (18 hónap alatt) semmilyen intézkedés nem történt. Itt is egyértelművé vált, hogy a rendőrség nem intézkedik, azok ellen a személyek ellen, akik Oszter Sándor, Patkós István baráti köréhez tartoznak, egyben benne vannak a szennyvíz-hálózat kivitelezésében. Folyamatosan halasztják az ügyeket és ezáltal
megpróbálják elévültetni az eljárásokat.
- Az Önkormányzat TOYOTA busza Bárdos István lányának Zagyvaszántói anyagbe-szerző kocsija lett, 9 hónap alatt 40 ezer km került a buszba. A menetlevelek tanúsága szerint Buják -Zagyvaszántó - Budapest - Zagyvaszántó – Buják útvonalon. Az üzletet Kodák úr Bárdos úr nevű „sógorával” működtette, ezzel mintegy 1 millió forintos kárt okozottaz önkormányzatnak.
16
- Kodák a Művelődési házból kereskedelmi áruházat csinált,
hetente adja ki az önkormányzati intézményt szerződés nélkül, a pénz pedig a zsebébe vándorolt. Ezt a tevékenységet Molnárné Bódi Piroska Kultúr igazgatóval közösen végezte, végzi.- Kodák következő bűncselekménye, melyről a rendőrségnek tudomása van Kodák saját kezű feljegyzése, amely Kodák TOP 10-es listáját tartalmazta, azokat a személyeket, akiknek úgy osztott szét nagy összegeket, hogy semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.- Kodák újabb bűncselekménye, amit a hatvani Lindenberger ügyvéddel kapcsolatban követett el: Kodák saját kezű feljegyzése szerint „ha ezt rendezem, akkor 350 ezer forint jár nekem”.
- Az önkormányzat tulajdonát képező Rózsa Ferenc út 13. szám alatt található volt bölcsőde és varroda komplexum ingatlannak Kodák önmagának történő kijátszásáról, amelyben ügyvezető  igazgatónak teszi a testvérét Kodák Gyulát. A Chemi-Bella Bt. különböző laboratóriumi eljárásokat folytat, ami rendőrségi feltételezések szerint kábítószerrel függ össze, a rendőrség kiszállt a helyszínre, lefoglalta a laborban lévő összes eszközt, mely eszközök további sorsáról nem lehet tudni. A rendőrségnek tudomása volt arról, hogy a 2004. június 06-i, Bujáki Vasárnap rendezvénye
alatt kábítószert fognak árusítani a rendezvény helyszínén. A rendezvény megkezdése előtt egy nappal Kodák úr információt kapott a rendőrségtől és azonnal helyszínt változtatott, és így a rendőrségi akció meghiúsult. (Volt olyan önkormányzati képviselő is, aki kábítószer túladagolás miatt kórházba került, akiket Kodák Csaba polgármester úr látott el anyaggal). Pásztor László jegyzői felmentésének története
Pásztor László 2003. szeptember 28-án megírta Kodák lemondó nyilatkozatát, közös megegyezés alapján, majd később Kodák SMS-ben értesítette - mely SMS a rendőrség birtokában van, hogy meggondolta magát, nem mond le. Ezért Pásztor László még aznap összehívta a Pénzügyi Bizottság 3 tagját a Kodák által elkövetett pénzügyi visszaélések tisztázására.Két nappal később rendkívüli önkormányzati ülésen, koholt vád alapján, - hogy Pásztor László
17
a búzapénzt ellopta, de később Kodák úrnak eszébe jutott, hogy mégsem lopta el. - eltávolíttatta jegyzői székéből, majd azonnal megbízott jegyzőnek kinevezte Tőzsér Zsoltot, aki a Fidesz Megyei Közgyűlésének Alelnöke volt 1998-tól - 2002-ig, Becsó Zsolt mellett. Pásztor Lászlót azóta is üldözik. Jelenleg nem tudja gyakorolni jegyzői hivatását, és folyamatosan ki van téve életveszélyes fenyegetéseknek, és rendőri atrocitásoknak. Aaz is érdekes, hogy az önkormányzati ügyben, Pásztor László először sikkasztott (búzapénz), majd nem, utána csalt, majd mégsem, jelenleg a rendőrség hivatali visszaéléssel gyanúsítja. (Az a személy az eljáró személy a rendőrség részéről,
Erdősiné Gyetvai Melinda személyében, aki széttépte Pásztor László igazolványát, aki megtapogatta és testi motozást alkalmazott rajta, és az is érdekes, hogy a jogszabályok figyelembevételével az ügyben csak az Ügyészi Nyomozó Hivatal járhatna el, az érvényben lévő Büntető eljárás szabályai szerint) Valószinű újabb megaláztatásokat akarnak Pásztor László ellen elkövetni, emberi jogait újra a sárba tiporni.
2004. május 14-én este 20 óra 50 perckor Oszter Sándor otthoni telefonjáról a Bujáki Polgármesteri Hivatal telefaxára érkezett dr. Barna Róbertné megyei főügyészségi ügyész a Pásztói Városi Ügyészséget vádemelésre utasító irata, amelyet Kodák - hivatali hatalmával visszaélve - kipostázott a bujáki embereknek. A hivatali hatalommal való visszaélés miatt rendőrségi eljárás indult, ami a mai napig nem zárult le.
Oszter Sándor visszaélései - 2001. decemberében, miközben Pásztor Lászlót a fogdán tartották, azonnali tanú kihallgatásra vitték be a Megyei Rendőr-főkapitányságra Kovács Imrét, aki Pásztor László tanúvallomásávalegyezően elmondta azt, hogy mi történt a budapesti Oszter villában, a Mátyás Király út 9. szám alatt, az RTL Klub televízió forgatását megelőzően. Oszter Sándor közölte velük, hogy ők a jövő emberei, szerzett 3 ezer db üres nyomtatványt, elkészítette a Nógrád Megyei Kárpótlási Hivatal bélyegzőjét és közölte velük, hogy ezeket az üres nyomtatványokat kellene értékpapírokká formálni 7-8-9 ezer forint értékben; és azért ők a
18
jövő emberei, mert a birtokában lévő, 0 forintértékű nyomtatványokon Pásztor László és a Kovács Imre (aki Nógrád Megyei Kárpótlási Hivatal jegyzőkönyvvezetője volt) aláírása kellett, hogy szerepeljen. Oszter Sándor elmondta, hogy ezeket az értékpapírokat, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felé kívánja felhasználni, mely értékpapírokra megkapja Nógrád község 18 ha-os Lőterét, melyet 800 millió forintért a NATO-nak már eladott. Pásztor László és Kovács Imre nem vállalták ezt, Oszter Sándor kérésére felháborodtak, és nemet mondtak, majd eltávoztak az Oszter-villából. Oszter Sándor elment Pásztor Lászlóhoz személyesen és a családja előtt megfenyegette, hogy “komoly problémái lesznek és meg fogja
még ezt emlegetni”. A Rendőrségen Kovács megerősítette a Pásztor László által elmondottakat, Erdősiné figyelmeztette Kovácsot, hogy Oszter Sándort bűncslekmény elkövetésével vádolja, ennek ellenére, Kovács fenntartotta vallomását. Majd később 2002. január 18-án az ORFK vezetőjéhez fordultak mindketten. Az ORFK vezetője a BRFK vezetőjét jelölte ki az eljárás lefolytatására. 2002. május 24-én kézbesítették az Oszter Sándor elleni nyomozás megszüntetésének határozatát, amelyet dr. Körmendi László ügyvéd úr a törvényes határidőn belül 2002. május 30-án (ajánlott
feladóvevénnyel igazoltan) megfellebbezett. 2004. június 28-án dr. Barna Róbertné Megyei Főügyészségi ügyész az alábbi tájékoztatást adta:
„Hivatkozási szám: B.1653/2001/17NF.
A 2004. június 22. napján kelt beadványára válaszolva tájékoztatom, hogy a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Oszter Sándor ellen folyamatban volt bűnügyben a BFRK Vizsgálati Főosztályának 2002. május 05. napján kelt 136-III-384/2002. Bü. számú nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen a jogi képviselője által bejelentett panasza nem található a Főügyészség iratai között, így annak elbírálására nem volt mód és lehetőség.”Az eredeti feladóvevény megvan, tehát az iratnak az ügyészségnél ott kellene lennie Az is megtörtént, hogy amikor 2003. januárjában Kovács Imre németországi munkahelyén tartózkodott, Ukrajnából életveszélyes fenyegetést kapott, melyben közölték vele, hogy ezt adja át
cimborájának, Pásztor Lászlónak is Az ügyben a Pásztói Rendőrségen eljárás indult, amely ügy állásáról a mai napig nem adtak tájékoztatást. Azért is volt veszélyes Pásztor és Kovács családjaira a fenyegetés, mert Bognár
19
Péter (Oszter barátja) elmondása szerint Oszter Sándor ukrán emberével életveszélyesen megfenyegette Kruj Andor úr Szanda - kiskérpusztai faipari vállalkozót is, aki Bognár Péternek mindent elmondott erről. Az ukrán fenyegetést követően dr. Kováts Gyula ügyész úr közléseszerint Oszter Sándor hamis közjegyzői okiratokkal, hamis hagyatékátadó végzésekkel lopta el Szanda falu 400 ha-os földingatlanjait. Az ügyész úr tájékoztatása szerint dr. Pócsik Zsusza balassagyarmati közjegyző visszaigazolta a hamisítások tényét. A hamis közjegyzői okiratokkal
a Szandai földárverésen Oszter Sándor saját maga vett részt, majd ezen hamis közjegyzői okiratokkal megszerzett ingatlanokat elcserélte a salgótarjáni Ötvözetgyárra, aminek tulajdonosa Filkor úr volt. Ezen két eljárásról a Tolvaj Örs Csaba vezette Főügyészség mélyen hallgat. Pásztor László vizsgálati fogságából való szabadulása után végigjárta azokat a Földhivatalokat, ahol rendelkezett ingatlannal, így kiderült, hogy a Hont külterületén található 052/1 hrsz-ú 1.47 ha területű ingatlanát Oszter Sándor ellopta tőle. Az ügyvédi kamara a szerződést készítőügyvédnek fegyelmit adott. A Fővárosi Bíróságon Pásztor László felperesként kezdeményezett eljárása során ezen ingatlant is visszakövetelte Oszter Sándor alperestől. A Bírósági eljárás
során az érintett ingatlanokra perfeljegyzési jogot tett a bíróság, azonban a perfeljegyezési jogtilalmi feljegyzése ellenére az ingatlant Oszter Sándor Arnold Mihály VPOP parancsnokának nevére átíratta.
Lőfegyverrel való fenyegetéssel is lehet üzletet kötni 2000. július 10-én Diósjenőn Oszter Sándor, Oszter Alexandra nevében adás-vételi szerződést kötött Zsíros Jánosné diósjenői lakossal, a Börzsönyben található 9,5 ha-os erdőnek 50%-os
tulajdonosa volt Oszter Sándor és 50%-os tulajdonosa volt Zsíros Jánosné osztatlan közösben. Oszter Sándor vételi ajánlatot tett Zsíros Jánosné tulajdon részére 200 ezer Ft/ha vé-teláron, aki elfogadta ezt az ajánlatot és, így 950 ezer forintban egyeztek meg. Oszter Sándor 50 ezer Ft foglalót adott Zsírosné részére, majd közölte, hogy kb. két hét múlva az ügyvédje elkészíti a szerződést és a különbözetet kifizeti. Zsírosnéért és a férjéért autót küldött, majd a disósjenői vadászházába vitette őket, ahol már ittas állapotban fogadta őket. Felkérte Zsírosékat a szerző 20 dés aláírására (nem volt jelen csak Oszter Sándor) a szerződésben Oszter Alexandrát nevezte
meg vevőnek, önmagát pedig holtig tartó haszonélvezettel jegyeztette a szerződésre. A szerződés elolvasása után Zsírosné közölte, hogy aláírja a szerződést, ha Oszter Sándor kifizeti a fennmaradó 900 ezer forint összeget. Oszter Sándor ekkor elkezdett kiabálni, mindenáron fel akarta őket tuszkolni a kilátóba, majd elővette vadászfegyverét, és azt betöltötte lőszerrel. Ez alatt az idő alatt több pohár pálinkát is elfogyasztott. Zsírosék a lőfegyveres fenyegetés hatására, aláírták a szerződést. Oszter Sándor aláhamisította Oszter Alexandra aláírását. Majd eltávoztak a helyszínről. Közvetlenül ezután Zsírosék feljelentést tettek az ORFK vezetőjéhez Oszter Sándor ellen. A Földhivatalnál tiltakoztak, hogy Oszter Sándor nem fizette meg a vételárat, és ezért ne kerüljön a nevére az ingatlan, ennek ellenére még is Oszter Alexandra nevére került
hamis szerződéssel az ingatlan. Az ellenjegyzést aláíró ügyvéd, aki nem volt jelen az aláírásnál, hanem azt utólag szignálta, az ügyvédi kamaránál feljelentette, de ez ügyben sem történt további lépés. Zsírosné a fenyegetés hatására súlyos szívelégtelenséget kapott, mely fenyegetés majdnem az életébe került. Azóta is ezek az emberek olyan házban laknak, hogy a vételár reményében lebontott épület hátsó részét ponyvával takarják, és egész télen fagyoskodnak. Az ingatlanért kapott összeget a nehéz öregsoruk könnyítésére használták volna fel, hogy könnyebbé tegyék
életüket. Elmondásuk szerint több emberrel is hasonlóan járt el Oszter Sándor.
A Nógrád Megyei Rendőrséget kizárták az eljárásból, mivel Oszter Sándor Nógrád megyében kiterjedt baráti kapcsolatrendszerrel rendelkezik, valamint a Nógrád Megyei  Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatójával, Dávid Gyulával baráti viszonyban van, valamint Bodrogi István a Pásztói Kapitánnyal ugyancsak baráti viszonyban van, együtt vadásznak Béren. Oszter Sándor a kárpótlási árverések során az hamis ügyvédi okirattal az alanyi kárpótoltak halála után is szerződést kötött, ügyvédi ellenjegyzéssel. A hallottak egy jó szerződésért feltámadnak, és szerződést kötnek akár az ördöggel is, Oszter Sándorral, majd visszavonulnak sírjukba. Oszter Sándor többször bejelentette, hogy diósjenői ingatlanába többször betörtek és onnan
21
nagy értékű festményeket vittek el. Az egyik nála vadászó rétsági rendőrtiszt, Csorba úr minden alkalommal a helyszínelés során videófelvételt készített a festmények hűlt helyéről, majd a harmadik alkalommal levideózta azt, hogy az előző két betörés alkalmával ellopott festmények a falon lógnak, de már azért Oszter Sándor felvette a biztosítási összeget. Erről Csorba úr nem értesítette feletteseit, holott tudnia kellett a festmények eltűnéséről az előző eljárások során.Erről Bognár Péter részletes beszámolót tartott arról, hogy hogyan lehet biztosítási csalással pénzhez jutni. Bognár Péter azt is elmondta, hogy Oszter Sándor feleségével összejátszva a Filmharmonikusok külföldi turnéja során, nagy értékű, védett műkincseket csempésztek az országbóla diplomáciai védettséget élvező felesége révén. Bognár Péter azt is elmondja, hogy Oszter Sándorékat azért védi a Bíróság mert, Lomniczi Zoltán főbíró úr nagyon jó „közeli” (a megengedettnél közelebbi) viszonyban van Oszter Sándor feleségével, melyről Oszter Sándornak tudomása van. Bognár Péter azt is elmondja, hogy Polt Péter rendszeresen együtt vadászik Oszter Sándorral. Ez azért is érdekes, mert Oszter Sándor 50. születésnapján Magyarország egyik első számú közellensége, néhai Seres Zoltán vett részt. Egy asztalnál ült Seres Zoltán,
Dávid Gyulával, a Nógrád Megyei Bűnügyi Igazgatóval. Ezeken a vadászatokon Seres Zoltán folyamatosan részt vett, mert tagja volt az ottani Vadásztársaságnak. Bognár Péter elmondása szerint Pintér Sándor is baráti kapcsolatokat ápolt néhai Seres Zoltánnal, Bognár Péter elmondása szerint Pintér Sándor többet ült Seres Zoltán autójának hátsó ülésén, mint felesége. Azt is elmondta Bognár Péter, hogy Seres Zoltán volt a budapesti robbantások felügyeletét ellátó személy.
Oszter Sándorral együtt vadászik Tolvaj Örs Csaba is, Nógrád Megye Főügyésze, aki úgy nyilatkozott, hogy Oszter Sándor a barátja és egymásnak különböző szivességeket tesznek.
JOGBIZTONSÁG - KÖZBIZTONSÁG, HOL A JOGÁLLAM?
Oszter Sándor, mint a FIDESZ Nógrád Megyei szponzora jelentős olyan bűncselekményeket követett el, melyekben sem a pásztói rendőrség és annak vezetője, sem a Nógrád Megyei Bűnügyi Igazgató, akivel közösen vadászik, nem intézkedik és tudatosan törekedtek arra, hogy a szennyvízberuházásból befolyó összegeket saját zsebre tudják megszerezni, ebben látták azt, hogy
22
Pásztor László akadályt jelent számukra. Ezért minden áron az ellehetetlenítésére törekedtek. A mai napig minden lehetséges módon akadályozzák őt abban, hogy a dokumentumokkal bizonyított igazát bizonyítani tudja, korlátozzák anyagi és emberi lehetőségeit, azáltal, hogy egy valótlan,hamis, fénymásolati szerződés által létrejött bűncselekményt kívánnak vele szemben megfogalmazni,s amikor nem érik el azt az eredményt, amit várnak, folyamatosan változtatják álláspontjukat, és mindig újabb és újabb kreált bűncselekményekkel próbálják őt megvádolni. A rendőrség az eljárás során a Pásztor László ellen felhozott vádakat soron kívül próbálja intézni,
az általa dokumentumokkal bizonyított, valós állításokat pedig elévülési időre apellálva eltussolják. Az ilyen mérvű korrupciót, amit rendőri, ügyészi vezetők, illegitim jegyzők, valamint polgármesteri pozíciókat betöltő személyek a joggal és erkölccsel visszaélve elkövetnek, azt törvényesnek minősítik.
23
Magyarországon ezeket a módszereket ÁVH-s időszakban használták, de a jelenlegi európai normák mellett ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy „BALKÁNI módszereket” alkalmaznak vele szemben, és egyáltalán nem veszik figyelembe a törvényes eljárásokat. Nem lehetséges az, hogy maffia-módszerekkel működő személyek állami hivatalnokok mögé bújva, különböző üzleti és erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyva, főügyészek, főbírók, főrendőrök befolyásával, törvényen kívül helyezzék magukat.
NEM LÉTEZIK OSZTER-BÍRÓSÁG, NEM LÉTEZIK OSZTER-ÜGYÉSZSÉG,
NEM LÉTEZIK OSZTER-RENDŐRSÉG -
VAGY MÉGIS IGEN???
 
Ezek szerint Magyarország mégsem az Európai Unió része?