SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:
 
A HAZAI CIONKOMMUNISTA KORMÁNY TERRORT ALKALMAZ AZOK ELLEN AKIK AZ EU TAGSÁG ELLEN DOLGOZNAK !
 
HÁZKUTATÁS PARANCS NÉLKÜL !
 

A Szabad Magyarországért Mozgalom Koordinációs Bizottságának elnöke, Takács András beszámol arról, mi történt a Magyarok házában lévo KoBi-irodában, 2003. április elsején

TÉNYEK az SZMM irodájából 2003. április 01-én történt házkutatásról és lefoglalt
plakátokról

1. 14;50 körül érkeztem a Magyarok Házába a 321 -es szobába.
2. 8-10 rendor volt a szobában,
3. Budaházy Gyuri vitatkozott egy elég agresszív és a hatalommal lojálisnak
tuno rendortiszttel, Sztankó Dániel és Novák Elod (?) csak figyelt.
4. Jeleztem, hogy velem beszéljenek, mert én vagyok a szervezet vezetoje.
Ekkor felém fordult a tiszt. - Kértem a házkutatási parancsot. Azt mondták,
hogy nincs. Felkértem oket, hogy ebben az esetben távozzanak. Valamilyen
ködös jogi lehetoségre hivatkoztak, és maradtak.
5. Jeleztem, hogy nem járulok hozzá a házkutatáshoz, meg a plakátok
elkobzásához. Ekkor kimentek telefonálni.
6. Ezután Budaházy Gyurit bilincsben vitték el, míg a két fiút simán.
7. Ott maradtam két rendorrel, majd késobb jött erosítés. Megkezdték a
házkutatást.
8. Kérdezték, kérek-e hatósági tanút. Mondtam, hogy igen. Pár perc múlva
vissza jöttek Usztics Mátyással, aki elsonek nem értette a dolgot, majd
elmagyaráztam neki, hogy mirol van szó és a BTK 269/B. § -t megmutatva neki,
o is úgy gondolta, hogy nem törvénybe ütközo a plakát, éppen ellenkezoleg a
jelképek által közvetített dolgok elítélését jelenti.
9. Mindezek ellenére elkezdték a házkutatást. Kérték, hogy nyissam ki a
szekrényeket. Kérdeztem, hogy hoztak-e házkutatási parancsot, azt mondták,
hogy nem. Így "megtagadtam az együttmuködést".
10.  Lefoglaltak 4 csomag A/2-st és 4 csomag A/3-st és még felbontottakat.
Kb. 9 000 plakátot vittek el.
11.  A rendorök tanúkihallgatásra eloállítottak.
12.   A tanúkihallgatás során elmondtam azt, ami a mellékelt jegyzokönyvben
is van. Kérték, hogy írjam alá a jegyzokönyvet. Mondtam, csak akkor, ha
adnak belole egy példányt. Azt mondták, hogy erre nincs jogi lehetoség.
Ekkor közölték velem, hogy tanúvallomásom alapján gyanúsítottá váltam.
Tudomásul vettem. Jeleztem, hogy a gyanúsított-i jegyzokönyvbol is kérek.
Azt mondták, hogy nem lehet. Mondtam, hogy van nálam okmánybélyeg,
amennyiben nem adnak a jegyzokönyvbol másolatot, úgy egy szót se szólok
többé. Ekkor elment az eloadó, majd jelezte, hogy laponként 100 Ft-os
okmánybélyeg kell, akkor kaphatok a gyanúsított-i jegyzokönyvbol, de a
tanúvallomásiból nem. Mondtam, hogy 3x100 Ft-os van nálam. - Ezért nincs meg
az 5 oldalas jk. elso két lapja. A jegyzokönyv felvételénél a fiatalember
surun kijárt a másik szobába.
13. A mellékelt jegyzokönyvet vette fel.
14. A kapitányságon a rendorök rendesek voltak. Látható volt, hogy nekik sem
volt az ínyükre a dolog, de végezték a dolgukat a parancs szerint.

Budapest, 2003 április 02.

         Takács András
* Az utolsó oldalt sehogyan sem tudtam beszkennelni.


Az EU-csatlakozás hátrányait ismertetni merőkkel már nem csak a parlamenti
pártok, hanem a rendőrség is szembeszáll.

A
http://groups.yahoo.com/group/ifjumagyarok/files/EU-NEM/plakat.jpg
weboldalon megtalálható annak a plakátnak a képe, melynek kiragasztása miatt
a rendőrség eljárást indított.

A Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) bérelt irodájába házkutatási
parancs és bármilyen igazolás nélkül tört be 8-10 rendőr, elvittek 4000
plakátot (kb. ennyi kiragasztásra is került). Azonnal előállították az
egyik, épp oda érkező aktivistánkat. Budaházy Györgyöt telefonon felhívták,
hogy vagy azonnal odamegy, vagy elfogatóparancsot adnak ki. Ha magától
megjelenik, akkor nem állítják elő, csak elbeszélgetnek vele - ígérte a
rendőrfőnök, de Budaházy megérkezésekor a parancsnok beismerte, hogy
hazudott. Bilincsbe verve vitték az V. kerületi rendőrőrsre, ahova a tavaly
július 4-ei, Erzsébet hídi blokád szétverése után is szállították. Budaházy
György és az előbb említett aktivista mellett engem is előállítottak, Takács
Andrást, az SZMM vezetőjét később vitték be.

Bolondok napján délután 3-tól este 10-ig tartottak fogva minket. A cellából
hiába kiabáltunk, hogy telefonálni szeretnénk, semmi válasz nem érkezett
kintről. Bár nem tudtak volna semmit sem ránk bizonyítani (a kiragasztás
alatt senkit sem kaptak el), elismertük, hogy mi ragasztottuk ki a
plakátokat. Viszont nem tartjuk bűncselekménynek az önkényuralmi jelképek
ilyen ábrázolását, hiszen a Btk. 269/B. § (2) bekezdése szerint nem
büntethető, aki a cselekményt "a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről
szóló tájékoztatás céljából követi el". A törvényt az önkényuralmi
rendszerek népszerűsítésének tiltása céljából hozták, egyértelmű, hogy
plakátunknak semmilyen olvasatban sem a népszerűsítés szándéka. (Hogyan is
lehetne a nácizmust és a kommunizmust egyszerre népszerűsíteni?) A Btk.
említett kivétele pont ránk vonatkozik, egy plakáton nem írhatjuk le több
mondatban, amit az ábránkon a jelképekkel való kézfogás szimbolizál
(emlékeztetés a szörnyű diktatúrákra, történelmünkre).

Az V. kerületi Szabadság téren lévő szovjet emlékmű viszont valóban
"dicsőségesnek" titulálja a kommunista rendszert, s a hatalmas obeliszken
megtalálható pl. az önkényuralmi jelképnek minősülő sarló-kalapács is. Ezt
kifogásoló, korábbi beadványomat a rendőrség mégis elutasította (megtagadta
a nyomozást), s az ügyészségnek az V. kerületi kapitányságon benyújtott
fellebbezésemre hónapok óta válasz sem jött.

Felháborító, hogy az állam a népszavazás előtt egyoldalúan, csak az igen
melletti kampányt támogatja milliárdokkal, a hátrányok bemutatására nem ad
pénzt. De mit mondjunk most, hogy a civilek saját pénzéből és munkájukkal
megvalósított felvilágosító kampányát pedig rendőri erőszakkal akadályozzák?

Novák Előd gyanúsított,
a Szabad Magyarországért Mozgalom aktivistája
(
novakelod@drotposta.hu
, 06-30-358-27-23)
 
 
Jogi  Állásfoglalás

Az alábbiakban egészítem ki és foglalom egységes szerkezetbe jogi állásfoglalásomat a tegnapi rendőrségi akcióról, amelynek során EU-NEM!-plakátokat koboztak, illetve távolítottak el, illetve EU ellenes kampányban részt vevő aktvistákat állítottak elő és vettek őrizetbe !

A fenti eset egy újabb vérlázító példája annak, hogy a hatalom milyen rendőrállami módszerekkel és természetesen ezúttal is alaptalanul igyekszik eltiporni a másként gondolkodókat, most éppen az EU csatlakozásról másként  gondolkodókat  !!
A  cél egyértelműen az, hogy az aktivisták saját pénzéből előílltott több százezer példány EU csatlakozás elleni plakátot a kampány véghajrájában "kivonják" a forgalomból és ezátal a választási kampányban végképp elhallgattassák a csatlakozással szemben ellenvéleményt megfogalmazó, állami támgoatás nélkül, saját zsebből működő cilvil erőket .

A Btk. vonatkozó része egyértelműsíti az eljárás alaptalanságát és jogellenességét:

Önkényuralmi jelképek használata
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.

A Btk kommentár így ír erről:

 A közszemlére tételt a törvényben meghatározott jelképek nyilvános helyen történő elhelyezésével lehet megvalósítani. Ennek révén válnak a jelképek minden korlátozás nélkül többek számára hozzáférhetővé. Ezen magatartással az az elkövető szándéka, hogy a tilalmazott jelkép és a hozzá kapcsolódó eszme minél nagyobb körben elterjedjen. (GNT megj: erről itt szó sincs !!!) 
Az önkényuralmi jelképek használatának vétségét szintén csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövetési magatartások révén súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.(GNT megj: erről itt szó sincs !!!) 

A Btk. 269/B. § (2) bekezdése rögzíti e cselekmény vonatkozásában a büntethetőséget kizáró okokat. Ennek megfelelően nem büntethető az, aki az (1) bekezdésben rögzített cselekményeket ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
Ennek oka, hogy a történelmi tényeket mindenki a valóságnak megfelelően ismerhesse meg, és a tényszerű, hasznos, a közművelődéshez elengedhetetlen információk minél szélesebb rétegekhez jussanak el.

Jelen esetben éppen erről  van szó, a múltbeli diktatúrák,  szabadságot fenyegető rezsimek hatásos és meghökkentő bemutatása figyelemfelhívásként  szolgál arra, hogy a jelenkor aktuális eseménye kapcsán (EU csatlakozási népszavazás) felelősen kell eljárjanak a választópolgárok, okuljanak a korábbi történelmi zsákutcákból !)

 Az önkényuralmi jelkép használata  nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem, vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben tájékoztatás céljából történik: az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös. (BH1997. 165.)

További adalékot ad minderről az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) AB határozata, amelyet éppen a Btk 269/B. §-ának megsemmísitésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában hozott. Fontos részletek az AB határozatból:

A Btk. 269/B. §-a olyan szimbólumok terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát és közszemlére tételét rendeli büntetni, amelyek politikai diktatúrák jelképei voltak; e diktatúrák tömegesen követtek el törvénytelenségeket, sértették meg az alapvető emberi jogokat. Ezek a jelképek, mint az állami önkény jelképei, a XX. századi magyar történelemben megvalósult olyan politikai törekvéseket szimbolizálnak, olyan negatív értékeket hordoznak, amelyeket a hatályos Alkotmány 2. § (3) bekezdése kifejezetten tilt, és mindenki kötelezettségévé teszi az ilyen törekvésekkel szembeni fellépést.

A múltban sérelmet elszenvedett emberekben és ezek különféle közösségeiben a jelképeknek a Btk. 269/B. §-ában tiltott használata méltán fenyegetettség-érzetet, konkrét tapasztalatokon alapuló félelmet ébreszthet, hiszen a jelképek a totalitárius eszmékhez kapcsolódó embertelenségek megismétlődésének rémét keltik fel.

A Btk. 269/B. §-ában szereplő, tételesen meghatározott elkövetési magatartások a jelképek által képviselt - a hatalom erőszakos megragadásához, diktatórikus fenntartásához kapcsolódó - eszmékhez való sajátos viszonyt fejeznek ki; ennek lényeges tartalmát jelenti a náci és bolsevik népirtó és erőszakkal kizárólagosságra törő ideológiákkal való azonosulás és azok propagálásának szándéka. (GNT: erről itt só sincs !)

A közszemlére tételt [Btk. 269/B. § (1) bekezdés c) pont] a törvényben meghatározott jelképek nyilvános helyen történő elhelyezésével lehet megvalósítani. Ennek révén válnak a jelképek minden korlátozás nélkül többek számára hozzáférhetővé. Ezen magatartással az az elkövető szándéka, hogy a tilalmazott jelkép és a hozzá kapcsolódó eszme minél nagyobb körben elterjedjen. (GNT: erről itt só sincs !)

Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás az Egyezmény értelmében is "kötelezettségekkel és felelősséggel" jár együtt. A demokratikus jogállami értékek védelme az állam minden szervének kötelessége, kötelesség az emberi személy méltóságának tisztelete is. Az erőszak, a gyűlölet, a szembenállás megnyilvánulásaival szemben fel kell lépni. A demokrácia rendkívül összetett fogalmához hozzátartozik az erőszakról, az erőszakkal fenyegetésről mint a konfliktusmegoldás eszközeiről való lemondás.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a demokratikus társadalom védelmét jelenti az, s ezért nem alkotmányellenes, ha az állam a jelen történelmi helyzetben a demokráciával ellentétes, vagyis önkényuralmi hatalmi rendszerek adott jelképeivel kapcsolatos egyes konkrét magatartásokat tilt meg: a terjesztést, a nagy nyilvánosság előtti használatot, közszemlére tételt [Btk. 269/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjai].

A törvény nem tiltja meg e jelképek előállítását, megszerzését, tartását, behozatalát, kivitelét, sőt használatát sem, ha ez nem nagy nyilvánosság előtt valósul meg. A törvény csupán a három kiemelt elkövetési magatartást (terjesztés - nagy nyilvánosság előtti használat - közszemlére tétel), aktív cselekvőséget ítéli olyannak, amely a demokratikus jogállam értékeivel szemben áll, mert alkalmas arra, hogy a hallgatóságra nem egyszerűen "sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő", hanem kifejezetten félelmet ébresztő, fenyegető hatása legyen azáltal, hogy a megvetett ideológiákkal való azonosulást, az eszmék nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazza. (GNT: erről itt só sincs !) Ez pedig alkalmas arra, hogy a demokratikus társadalom egészét, különösen pedig azok jelentős csoportjai, közösségei emberi méltóságát sértse, akik elszenvedői voltak a tiltott jelképekben sűrűsödő mindkét eszméhez és jelképeikhez tapadó, használatuk mellett elkövetett legsúlyosabb bűncselekményeknek.

Részlet dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolásából:

A Határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróságnak ki kellett volna mondania az alábbiakat: "A Btk. 269/B. § alkalmazásában - az Alkotmány 2. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel - alkotmányos követelmény a véleménynyilvánítás szabadságával való visszaélés vizsgálata. A tiltott jelkép terjesztője, használója stb. csak akkor büntethető, ha olyan magatartást tanúsít, ami a jelképek által szimbolizált diktatúrák melletti intézményes kiállásnak, propagálásnak minősül, illetve egyéb olyan magatartást tanúsít, amely túlterjeszkedik a szorosan értelmezhető, pusztán személyes véleménykifejezésen."

A fentiekből következik, hogy az eljárás alá vont személyek nem büntethetők a terhükre rótt cselekmény miatt a Btk 269/B. § (2) bekezdés utolsó fordulata alapján, a velük szembeni jogellenes fogvatartás és eljárás, továbbá a Szabad Magyarországért Mozgalom  EU-csatlakozás ellenes  kampányanyagainak lefoglalása pedig alkalmas lehet a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megvalósítására.

A Btk. 225.§. szerint ugyanis hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél. Ezen cselekmény általános jellemzője, hogy elkövetője azokat a társadalmi viszonyokat támadja, amelyek az államapparátus szabályszerű tevékenységében testesülnek meg. Jellemzője továbbá az is, hogy az elkövető ezáltal megingathatja a hivatalos személyekbe vetett általános bizalmat is.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az Európia Unió által a tagjelöltekkel szemben 1993-ban megfogalmazott koppenhágai kritériumoknak Magyarország végképp nem felel meg (többek között stabil demokratikus jogállam). 

Jelen állásfoglalás felhasználásához hozzájárulok.

Üdvözlettel:

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , Európa jogi szakjogász 

 

Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu www.drgaudi.hu