SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:
 
 

 

KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – Budapest 2003.

 

 

Az alábbi kiáltványt az "EU-bővítés 2004: a gyarmatosítás tisztességtelen módszerei” című Nemzetközi Alternatív EU-kritikus Konferencia résztvevői fogadták el 2003. március 23-án Budapesten.

 

Tudatában annak, hogy az Európai Unió bővítési folyamata milyen végzetes hatással járhat a tagjelölt országokra nézve, érezve a szükségét a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok megerősítésének Európában, továbbá felismerve a tagjelölt államokban alkalmazott számos tisztességtelen módszert, amelyekkel ezen országokat az Európai Unióba szeretnék kényszeríteni,

 

Mi, az "EU-bővítés 2004: a gyarmatosítás tisztességtelen módszerei” című Nemzetközi Alternatív EU-kritikus Konferencia 10 európai országból összegyűlt résztvevői az alábbi Kiáltványt fogadtuk el:

 

1. AZ ÚJ EU: FENYEGETÉS A SZABADSÁGRA

 

Miután a kommunista diktatúrák összeomlása után a közép-kelet-európai államok visszanyerhették szabadságukat, számukra ez jelenti a legbecsesebb kincset. Most ezen államok többsége EU tagjelölt. Minden tagjelölt állam alkotmánya világosan kimondja, hogy független, szuverén és demokratikus országokról van szó.

 

Ismerve az Európai Unió jelenlegi szabályait és működési rendjét, az Európai Bíróság döntéseiben megjelenő következetes gyakorlatot, továbbá az új európai alkotmány tervezeteit, megállapítjuk, hogy az Európai Unió keretein belül gyakorlatilag lehetetlen megőrizni az állami függetlenséget, szuverenitást, és a politikai szabadságjogokat.

 

Érdemes felidézni az Európai Bíróság egyik ítéletében leírt jellemző okfejtést:

"A tagállamok visszavonhatatlanul átruházták szuverén jogaikat az általuk létrehozott unióra. Ezt a folyamatot későbbi intézkedésekkel már nem lehet visszafordítani, mindez ellentétes az unió szellemével. Az unió joga felette áll minden vele ellentétes nemzeti jognak, beleértve az alkotmányokat is"

 

Egy szovjet típusú szuperállam körvonalai kezdenek világosan kirajzolódni.

 

David Heathcoat-Amory, a neves brit tory európai parlamenti képviselő szerint, ami az alkotmányozó Konventben zajlik, az rendkívüli módon aggasztó, szerinte az egész Európai Konvent letért a követendő útról.

 

Az EU legfrissebb alkotmány-tervezetei szerint az Európai Unió önálló jogi személyiséget kap és egy egységes intézményrendszert. Az EU föderális alapokon fog működni, és mindenkinek kettős (uniós és nemzeti) állampolgársága lesz. Kijelenthetjük: egy új Európai Állam készül a világra jönni. Ráadásul a már létező EU intézmények több hatalmi jogosítványt kapnának, amelyet a nemzeti parlamentek, a kormányok és Európa népeinek költségén tudnak gyakorolni. Mindez egyúttal semmilyen gyógyírt nem jelent az EU demokratikus deficitjére, amely miatt az európai polgárok kiszorultak a döntéshozatalból.

  

Néhány nemrégiben hozott intézkedés is egy új "világrend"-et vezet be Európában:

 

Tavaly az Európai Parlament által elfogadott irányelv szerint a Bizottság és a Tanács javaslata alapján meg fognak adni minden szükséges felhatalmazást bizonyos bűnüldöző szerveknek (elsősorban Europol) arra, hogy bírói felhatalmazás nélkül ellenőrizzék a telefon, internet and e-mail forgalmat. Az új irányelv szerint a rendőrség és más állami szervek jogosultak lesznek arra, hogy kötelezzék az internet szolgáltatókat és telefontársaságokat arra, hogy gyűjtsenek és tároljanak adatokat minden EU tagállami polgárról, akik internet útján kommunikálnak és rögzítsék, hogy ki mit tölt le az  internetről.

 

Mindezt Tony Bunyan a Statewatch nevű, EU-t monitorozó ember jogi szervezet tagja az alábbiakkal kommentálta:

"Az Európai Parlament ezen döntése az EU jövője szempontjából döntő pillanatot jelentett. Ha az összes telekommunikációs eszközt - telefonhívások, email-ek, faxok, and internet használat - ellenőrzés alá helyezik, akkor ezzel nemcsak a polgárok adatvédelemhez fűződő jogát ássák végzetesen alá, hanem minden olyan szabadságjogot is, amelyek megkülönböztetik a demokráciákat a diktatórikus rendszerektől."

 

A Corpus Juris egy EU irányelv-tervezet (az EU büntetőjogi és büntető eljárásjogi kódexe), amely szerint bizonyos kiemelt és EU érdekeit sértő bűncselekmények ügyében az egész unióra kiterjedően egységes büntetőjogszabályokat és eljárási szabályokat kell a hazai átvenni és alkalmazni, tehát ebben a körben a nemzeti büntetőhatalom fölé lép az EU büntetőhatalma. Létrejön az európai főügyész intézménye, aki az egész EU területén nyomozati és vádhatósági jogkörrel fog rendelkezni a Corpus Jurisban meghatározott rendelkezések alapján.

 

Úgy gondoljuk, hogy Európa népeinek fel kell kínálni a választási lehetőséget egy Brüsszelből irányított integrált európai állam és egy demokratikus államok szövetsége között, amely a nemzeti parlamentek és a nép akaratának elsődlegességén alapul.

 

A mi választásunk egyértelműen a második alternatíva: kívül maradni az Európai Unió keretein, partnerségben az európai országokkal, az Európai Unióval és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással.

 

Támogatjuk azt a törekvést és javaslatot, amely célul tűzte ki az Európai Unió átalakítását a Demokráciák Európájává, amely együttműködési viszonyt és egy nyitott gazdasági térséget hozna létre a szabad és önálló európai államok között.

 

2. TISZTESSÉGTELEN EU NÉPSZAVAZÁSOK

 

Az EU csatlakozásról szóló népszavazások tisztességes lebonyolításának feltételei egyáltalán nem biztosítottak egyik tagjelölt országban sem, így Magyarországon sem.

  

Véleményünk szerint egy tisztességes és szabályosan megtartható népszavazásnak az alábbi minimális előfeltételei vannak:

 

a./ a kérdés egyértelmű és korrekt kell legyen;

b./ az előzetes vitára elegendő időt kell biztosítani;

c./ biztosítani kell a lehető legszélesebb körű részvételt;

d./ az állami erőforrásokat egyenlő arányban kell megosztani a két fél között;

e./ az elektronikus médiában mindkét fél számára azonos feltételeket kell biztosítani;

f./ a népszavazást pártatlan testületeknek kell felügyelnie, de legalábbis biztosítani kell az ellenőrzésben való intézményes részvételt az ellenzők számára is;

g./ külföldi, pl. EU-intézmények és tisztségviselők nem avatkozhatnak be az egyes országok választási kampányaiba.

 

Megállapítjuk, hogy jelenleg Magyarországon és a többi tagjelölt államban ezek a minimális előfeltételek hiányoznak.

 

a./ A magyar népszavazáson feltenni kívánt kérdés félrevezető, nem egyértelmű és nem korrekt, mert a kérdés ("Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”) nem alkalmas arra, hogy azt a konkrét helyzetnek megfelelően válaszolhassák meg.

 

A teljes és korrekt kérdés így kellene szóljon: ""Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon a csatlakozási szerződés szerinti feltételekkel, annak ismeretében, hogy nem adott az európai uniós tagság megszüntetésének lehetősége, illetve hogy a csatlakozás után ellentétes tartalom esetén az Európai Unió jogszabályai érvényesülnek a hazai jogszabályokkal szemben?"

 

b./ A magyar polgárokat nem tájékoztatják hitelesen és megfelelő módon a csatlakozási szerződésről és az Európai Unió jogszabályairól, amelyek pedig visszafordíthatatlanul szabályozni fogják életüket az esetleges csatlakozás után. Mindeddig nem tették széles körben közzé a csatlakozási szerződés és az EU legalább 20.000 jogszabályát, amelyeket Magyarország saját jogrendjébe kell emeljen. Jelenleg csak a csatlakozási szerződés tervezetének egy nem hivatalos fordítása olvasható a világhálón, ez pedig nem elégséges.

 

A választópolgárok számára nem készítettek és tettek széles körben hozzáférhetővé közérthető tájékoztatókat ezen súlyos kérdések valós jogi és gazdasági hátteréről. A választópolgárokat megilleti a jog, hogy saját sorsukat jelentős mértékben befolyásoló döntésükhöz megkapják a kellő részletességű, hiteles és közérthető háttéranyagokat.

 

A fenti körülmények miatt nem tud lezajlani egy széles körű társadalmi vita és nem kapják meg a polgárok a megalapozott döntéshez szükséges nélkülözhetetlen ismereteket.

 

A hivatalos kormányzati kampány nem ad hiteles és részletes tájékoztatást. A fő célja, hogy a tények bemutatása helyett, érzelmekre ható módon meggyőzze az embereket és egyúttal elhallgassa a Magyarországot az EU csatlakozás esetén fenyegető hátrányokat.

  

Nem figyelmeztetik ugyanis a magyar választópolgárokat arra, hogy az esetleges csatlakozással lemondanak saját pénzükről, a forintról, mivel az Amszterdami Szerződés óta az új tagállamok kötelesek belépni az euro övezetet jelentő Európai Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz. Mindez pedig azt fogja eredményezni, hogy a gazdaságpolitika monetáris eszközei (jegybanki kamatok, árfolyamok, forgalomban levő pénzmennyiség szabályozása) teljes mértékben átkerülnek az Európai Központi Bankhoz.

 

Nem figyelmeztetik továbbá a magyar választópolgárokat arra, hogy az Európai Unióban a tagállamok nem jogosultak önálló kereskedelmi egyezmények megkötésére más, unión kívüli országokkal, mivel ez a jogkör az Európai Unióban a választott képviselők nélkül működő Európai Bizottságot kizárólagosan illeti meg.

 

Vajon tisztában vannak a magyar választópolgárok azzal, hogy az EU-ban Magyarországnak semmi esélye nincs arra, hogy megváltoztasson egy olyan uniós jogszabályt, amelyet a magyar kormány, az országgyűlés és a magyar nép sem tart elfogadhatónak, illetve ha pedig megtagadnák a kifogásolt uniós norma alkalmazását, akkor bírósági eljárás és euró milliókban kifejezhető bírsággal sújtják az országot.

 

c./ A kormány több mint két milliárd forintot költ a saját csatlakozási kampányára (230 HUF @ 1 Euro). A magyar parlamenti pártok is mind a csatlakozást támogatják, ők is ezért kampányolnak. Az Európai Unióval és a csatlakozással szemben kritikus vagy azt ellenző, a társadalom egy jelentős részét képviselő civil szervezetek és pártok semmilyen pénzügyi támogatást nem kapnak a felvilágosító tevékenységükhöz. A tömegtájékoztatás jóformán egésze a csatlakozás mellett áll, az ellenző vélemények szinte alig kapnak nyilvánosságot, erre jó példa a Magyar Földvédő Mozgalom és a Magyarok Világszövetsége által a népszavazás alkotmányellenessége miatt múlt héten szervezett sajtótájékoztató bojkottja.

 

d./ A magyar népszavazást nem fogják pártatlan testületek felügyelni és nem lesz biztosított az ellenzők szavazatszámlálásban való intézményes részvétele, továbbá nem lesz ellenőrző jellegű, kézi szavazatszámlálás. A szavazatszámláló bizottságokban csak és kizárólag a csatlakozást támogató parlamenti pártok képviselői lesznek jelen.

 

e./ Külföldi uniós tagállamok képviselői, illetve az Európai Unió szervei és tisztségviselői (például Romano Prodi, Pat Cox, Günther Verheugen, Jean-Luc Dehaene stb.) közvetlenül és folyamatosan részt vesznek az igen oldalán a magyar népszavazási kampányban és arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy szavazzanak a csatlakozásra.

 

Összegezve egyértelműen megállapítható, hogy a kormányzat kész arra, hogy bármilyen tisztességtelen módszert bevessen az előre eldöntött eredmény érdekében.

 

A fenti pontokban leírt jelenségek mind alkotmánysértők, diszkriminatív jellegűek és szögesen ellentétben állnak az Európai Unió saját deklarált értékeivel is.

 

3. AZ UNIÓS TAGSÁG GAZDASÁGI VESZÉLYEI

 

A magyar mezőgazdaság és nemzeti tulajdonú vállalkozások jelenlegi helyzetében a csatlakozás egy halálos ítélet aláírását jelentheti. A magyar termőföld ára jelenleg alig éri el az uniós átlag 10 %-át. A minimálbér Magyarországon jelenleg havi 50 ezer forint (kb. 217 Euro), a minimálnyugdíj pedig alig havi 22 ezer forint (95 Euro).

 

A nagyobb vállalkozások csaknem 90 %-a nemzetközi tőkés társaságok tulajdonában van, különösen az energiaszektor, a távközlés és a mezőgazdasági feldolgozóipar területén.

 

Bár a magyar mezőgazdaság képes lenne akár 30 millió ember ellátására is, a csatlakozási szerződés szerinti alacsony kvóták és más szigorú előírások miatt a magyar mezőgazdaságból élők erőteljesen meg fognak tizedelődni, különösen a kisebb méretű családi gazdaságok.

 

4. AZ EU TAGSÁG EL FOGJA VÁLASZTANI EGYMÁSTÓL A MAGYAROKAT

 

Az I. és II. világháború után, a trianoni, majd a párizsi békediktátummal csaknem 4 millió magyart csatoltak el Magyarországtól, akik mai is szülőföldjükön, a környező országok területén élnek Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.

 

Ha Magyarország úgy csatlakozik az Európai Unióhoz, hogy nem rendezik a jogellenes és igazságtalan döntések miatt a magyarságot érintő, máig ható súlyos problémákat, akkor egy új vasfüggöny ereszkedik le az Ukrajnában és Szerbiában, illetve a Kárpát-medence más területén élő magyar nemzetrészek közé. Ha a schengeni rendszerre hivatkozva ezen országokkal szemben már az idén bevezetik a vízumkötelezettséget, akkor például az Ukrajnához tartozó Kárpátalján vagy a Szerbiához tartozó Vajdaságban egy magyar nyugdíjas kb. 4-5 havi nyugdíjának megfelelő díjat kell fizetnie egy magyarnak, hogy beléphessen Magyarországra.

 

Mindez pedig csökkenti a fenti országokban, kisebbségi sorsba kényszerítetten élő magyarok megmaradásának és önazonosságuk megőrzésének esélyét.

 

Budapest, 2003. március 23.