"Nem tudtam, hogy szembeköpjem-e vagy orrba vágjam"

Egy mosolygós. egykori ÁVH-s tiszt sok embert ki tud hozni a sodrából. Még Grosics Gyulát is, akit az említett férfi próbált betörni még az '50-es évek idején. A nemrég 80. születésnapját ünneplő Fekete Párduc egy interjújában felfedte megfigyelőinek nevét.

Gerecz Attila, fedőneve Nagy László. Bauer Miklós, fedőneve Bakos Miklós. Doktor Halász István, fedőneve Harangozó István és Miller Miskei - sorolta megfigyelői nevét a 80 éves Fekete Párduc, azaz Grosics Gyula. A világhírű kapus a Nemzeti Sportnak adott interjújában számolt be besúgóiról és azokról a szenvedésekről, melyet éveken át kellett elviselnie alaptalan vádak nyomán. Érdekesség, hogy 75. születésnapján még jóval szűkszavúbban nyilatkozott a történtekről: "Az eltiltásnál is szörnyűbb volt, hogy az ÁVH eljárást indított ellenem kémkedés gyanújával. Egy évig szórakoztak velem, a legváratlanabb pillanatokban vittek el kihallgatásra, nem hagyhattam el Budapestet, házi őrizetben, rettegésben éltem. Szerintem ez annak tudható, hogy kikaptunk Bernben. De ne is beszéljünk erről többet..."

Grosics az időzítésről így vall: a közelmúltban kaptam kézhez azokat a dokumentumokat, amelyek segítségével sok mindenre fény derült az életemből. Tudtam én, hogy jelentések készülnek rólam, hogy figyelik lépéseim, de egészen más szembesülni a valósággal.

A történet gyors lefolyású, de borzalmas volt. 1954 novemberében parancsolták le a kapust a pályáról, akit másnap telefonon már arról értesítettek, hogy házi őrizetben kell maradnia. Január elején vitték először kihallgatásra a Honvédelmi Minisztériumba, ahol tizenöt tábornok várta. Mint kiderült, a vád kémkedés gyanúja és hazaárulás volt. Grosics Gyula erre reagálva elismerte, hogy bár sokat kritizálták a rendszert, de semmi olyat nem követtek el, amiért elítélhették volna.

1955 a pokol esztendeje volt

"Az ötvenötös év pokol volt számomra, elsősorban Kárpáti László jóvoltából" - elevenítette fel emlékeit Grosics, majd így folytatta: az ÁVH akkor már nem az Andrássy úton fogadta a vendégeket, hanem a Jászai Mari téri épületben. Mint fogalmazott, heti rendszerességgel kellett megjelennie a kihallgatásokon, ahol Kárpáti, az ÁVH kihallgató tisztje egy centiről üvöltötte a képébe: "Te bitang hazaáruló!". Volt olyan is - folytatta -, hogy két órán keresztül lifteztettek le és fel, majd levittek a pincébe és megmutatták a kínzókamrát, s egyfolytában azt kérdezték: mit tudok erről vagy arról az emberről. Grosicsot megpróbálták ugyan beszervezni, de sosem vállalta el.

Az interjúban elmesélte azt is, hogy harminc esztendővel később a körúton véletlenül összefutott Kárpátival, aki mosolyogva elevenítette fel a "közös emlékeket". Nem tudtam, hogy szembeköpjem-e vagy orrba vágjam - fűzte hozzá Grosics.

A híres kapus végül egy évig nem futballozhatott, és az ügy lezártával nem térhetett vissza egykori csapatába a Budapesti Honvédba, hanem Rákosi Mátyás elvtárs utasítására Tatabányára száműzték. Grosics végül azt is elárulta, hogy 1994-ig figyeltették, s aktáját csak 1996-ban zárták le végleg.