-SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:  Kritika a Gazdakörök és a Kormány megállapodásáról
---- Original Message -----
From: Schuster Lóránt
To: molnarlouis@bellsouth.net
Sent: Sunday, March 13, 2005 12:02 PM
Subject: Itt az ídő...
Kritika
a Kormány és a demonstráló gazdák képviselőinek 2005. márius 12-i megállapodástervezetéről
A demonstráció célja a magyar mezőgazdaság ellehetetlenítésének megakadályozása, a gazdák élet- és munkafeltéteinek biztosítása.
Ennek megfelelően a lényeg őszinte feltárása mellett rendezni kell a megállapodásnak az EU tagságunk következtében előállt helyzetet.
Sem a megállapodás tervezetben, sem a demonstrációval kapcsolatban nem történt utalás az alaphelyzet értelmezésére, arra, hogy a Magyar Köztársaság az EU tagságából eredő tagdíjat 2004. és 2005. évben egyaránt pontosan befizette és befizeti, de a befizetett tagdíjnál kevesebb összeget kap összesenjében vissza, így az EU mezőgazdssági visszosztása (amit minden alap nékül "támogatásnak" neveznek) is kevesebb annál, mint amit az ország mezőgazdaságra fordíthatna EU tagság nélkül. Ha ehhez a "nettó befizetői" helyzethez hozzávesszük a költségvetés bevételi oldalát csökkentő EU-elvonásokat (vám, adóelvonás), akkor az is látszik, hogy az EU csatlakozás okozza azt az állandósuló költségvetési hiányt, ami a mezőgazdaság EU-n belüli esélyegyenlőtlenségében jelenik meg.
A megállapodás-tervezet lényegi pontjai EU-tagságunkkal kapcsolatosak, technikai jellegű pontjai államigazgatási jellegűek.
Jelen kritika csak az EU-tagságunkkal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozik.
I. A termelési feltételek biztosítása a megállapodásban
Az EU gazdaságpolitikája nem az áruk értékazonosságára épül, hanem minden gazdaságpolitikai intézkedés a multinacionáis cégek érdeke szerint irányítva történik, ezért a kínálat folyamatos manipulációjával igyekszik a keresletet irányítani és kielégíteni. Ennek eszköze a visszaosztási (támogatási) rendszer. Természetes annak a stratégiai célnak a támogatása, amely az intenzív, mennyiségorientált termelés kialalkulását segíti elő, aminek természetes következménye a tulajdonosi szerkezetváltozás.
Ezt szolgálja az az erőszakos gazdaság-átalakítási struktúra, amely a mezőgazdaság vonatkozásában Magyarországot hátrányos megkülönbötetésben részesít a többi tagállammal szemben.
A hátrányos megkülönböztetés a kvótarendszer kialakításával kezdődött és a visszaorsztási (támogatási) megkülönbözztetéssel folytatódik.
1. Területi alapú visszaosztási (támogatási) tételek
A magyar költségvetés az EU Alkotmány hatályba lépéséig 55 %-ra egészítheti az EU által a 2004- május 1-e előtti tagállamoknak adott "támogatás" 25 %-át.
Tehát az EU-n eblüli esélyegyenlőtlenség minimális csökkentéséhez két eszöz áll rendelkezésre: (a visszaosztás alapja az egy millió hektárral csökkenetett kvóta szerinti 3,3 millió hektár)
- EU területalapú visszaosztás (SAPS támogatás) és az ezt kiegészítő
- nemzeti támogatás (visszaosztás kiegészítés, "top-up").
A megállapodás tervezet 1. pontja a 2004. mezőgazdasági évre vonatkozó SAPS támogatást (14395 Ft/ha) és a nemzeti támogatási előleget (7000 Ft/ha) 2005. március 20-ig kifizetni rendeli. A "fennmaradó öszeg kifizetése 2005. április 30-ig megtörténik" - a megállapodás-tervezet szerint. Ez viszont nincs forintosítva. Feltétlenül fel kell tüntetni a fennmaradó összeget, ami - a fenti számokból számítva: 10274 Ft/ha.
A megállapodás-tervezet 2. pontja a 2005-re esedékes visszaosztási (támogatási) rendelet kihirdetését 2005. március 15-ig (SAPS), illetve március 31-ig (top-up), a kihirdetett összeg 80 %-át decemebr 31-ig kifizetni rendeli.
Indokolatlan a kihirdetés késleltetése, hiszen nemzetközi szerződésben meghatározott állandó értékekről van szó
2. Mennyiségi visszaosztási (támogatási) tételek
A visszaosztásról (támogatásról) az állattenyésztés vonatkozásában rendelkezik a megállapodás-tervezet 31. pontja, a demonstrálók 2005. február 28-i követelésétől a gazdák számára lényegesen eltérő adatokkal.
A mennyiségi visszaosztáshoz és az értékesítéshez kapcsolódik a gabona intervenció kérdése.
A megállapodás-tervezet 17. pontja erről rendelkezve az államilag megoldható raktározás kérdését és az intervenciós időszak kezdeti időpontját határozza meg.
Azt, hogy a pontban hivatkozott "Európai Uniós jogszabályok" mit jelentenek a magyar gazdák számára, nyilvánosságra kell hozni, konkrét számokkal alátámasztott tájékoztatással.
II. A megállapodás végrehajtásának ellenőrzése
A megállapodás garanciái nem megnyugtatóak. Nemcsak a felelősségvállalás, hanem az ellenőrzés vonatkozásában is jelentős a hiányosság.
Tekintettel arra, hogy az egy évvel ezelőtt kötött megállapodás több pontját a kormány nem teljestette, a szükséges minimáis biztonságot az jelentené, ha a március végéig meghatározott határidőkig a gazda-demonstráció nem fejeződne be az e havi határidők teljesítésével bizonyítaná a kormány, hogy visszaállítható irányában a bizalom.
III. A megállapodás-tervezetben szereplő értékestési gazanciák hiányáról
A gazdák munkavégzésének feltételeit tartalmazza a megállapodás tervezet (kvóta szerinti EU "támogatás" és annak költségvetési vonzata.)
A mezőgazdasági termékek, termények elhelyezésével kapcsolatban a 19. pont ad "eligazítást", mennyiben az EU egyik liberális alapelvére, az áruk szabad áramlására hivatkozik.
"19. A miniszter vállalja, hogy az áruk szabad áramlása követelményeinek betartásával, a magyar termelők által előállított termékek védelme érdekében a jelenleg hatályos jogszabályok szigorúbb alkalmazását biztosítja. Ezen intézkedés magában foglalja az országban forgalmazott élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok fokozott minúségellenőrzését és az erre irányuló kabiratórumi vizsgálatok számának növelését.
A miniszter fokozottan ügyel arra, hogy a vásárlók megtévesztésére irányuló imitátumok jelölése megfeleljen az előírásoknak, csak az uniós előírásoknak megfelelő áruk kerülhesenek/maradhassanak forgalomban, s ennek érdekében fokozottan alkalmazzák a termékek nyomon követését az ellenőrzések során. Úgy szervezi meg a hatósági intézményrendszert, hogy annak tevékenysége a köz számára átlátható és figyelemmel kísérhető legyen."
Ezek a kijelentések semmit nem mondanak. Semmi biztosítékot nem jelentenek arra, hogy a megtermelt magyar termékek és termények az EU okozta esélyegyenlőtlenség mellett hogyan és milyen áron lesznem értékestheek.
 
Kelt Budapesten, 2005. március 13-án.
dr. Halász József