Gál Soóky László meghallgatása Brüsszelben

Patrubány Miklós és Gál Soóky László múltheti strasbourgi
meghallgatásátkövetően a Jan Marinus Wiersma által készített, Szlovákiáról szóló
jelentés tervezetének vitájára, június 20-án a Magyarok Világszövetsége
szlovákiai Országos Tanácsának elnöke Brüsszelbe utazott, ahol az alább
közölt kritikát terjesztette elő, bizottsági meghallgatáson.

Budapest, 2001 j
únius 20. MVSZ Sajtószolgálat
A Wiersma jelentés bírálata
Gál Soóky László, MVSZ Szlovákiai OT elnöke

Bruxelles, Európa Parlament-2001 június 20.

Alaposan áttanulmányozva és elemezve Jan Marinus Wirstma úr
Szlovákiáról készült jelentés-tervezetét, arra a megállapításra jutottam, hogy az
előterjesztett szöveg túlságosan általános, alig tartalmaz
k
onkrétumokat,a Szlovákiában élő magyar nemzetrésszel kapcsolatban pedig szinte
semmit. Nagyon fontos dolgokat elhallgat, másokat pedig úgy közvetít, hogy
félreértésekre ad lehetőséget. Nézzük át tételesen az aggályaimat:

1. Politikai kritériumok

Egy ország akkor teljesíti a demokratikus jogállamiság elvét, ha
törvényei nem diszkriminatívak, s politikai deklarációit a gyakorlatban is
teljesíti. Mivel az előterjesztő a Politika
i kritériumok fejezetben
csupán általánosságokra szorítkozik, nézzünk meg néhány konkrétumot.

1/1. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya az ott élő nemzetiségek számára
diszkriminatív, mert hátrányosan megkülönbözteti a szlovák nemzettől a
nemzetiségeket.

1/2. A Szlovák Köztársaságban érvényes földtörvény a Szlovákiában élő
magyar nemzet
rész számára diszkriminatív, mert az Eduard Benes elnöki
dekrétumai alapján 1946 és 1948 között elkobzott földvagyonukat nem
adja vissza jogos tulajdonosainak, a magyarokat kizárja a kárpótlásból. Ez a
törvény teszi jogfolytonossá és máig érvényessé a Benes-i dekrétumokat.

1/3 . A kárpótlási törvények nem vonatkoznak azokra a szlovákiai
magyarokra, akiket a 71-es számú Benes-i dekrétum alapján
kényszermunkáraés munkatáborokra hurcolták azért, mert meg kellett volna nyitni a törvénykezést a Benes-i dekrétumokról.

1/4. A Szlovák Köztársaságban érvényes nyelvtörvény diszkriminatív a
nemzetiségek számára, mert végrehajtó előírásai nem teszik lehetővé a
gyakorlati megvalósítást.

1/5. Az előzőhöz szorosan hozzátartozik a készülő közigazgatási reform,
amelyet a parlament jelenleg a második olvasatban készít elő. A
beterjesztett két változat közül egyik sem teszi lehetővé, hogy magyar
többségű megye jöjjön létre, még azokon a területeken sem, amelyek
történelmileg kialakult térségek és ahol egy tömbben közel
h
áromszázezer
magyar él. A parlamentben erre nincs politikai akarat.

2. Gazdasági kritériumok

20-22%-os munkanélküliséget figyelembe véve a makroekonómiai mutatók
elemzése túl bonyolult lenne. Helyette nézzük az egyszerű matematikát.
Szlovákiában az átlagkereset 590 DM. Egy húsz éve dolgozó főiskolát  végzett magyar pedagógus fizetése 409 D. Egy főiskolát végzett magyar  színész bére húsz év után 386 DM A szlovák kollégák fizetéséhez átlagosan 20%-ot tehetünk hozzá. Ez
a diszkriminatív adminisztráció vétke.
2/2. Szlovákiában a munkanélküliség jelenleg 20-22%. A szlovákiai
magyaroknak 35-38%-a munkanélküli.

3. Ökológia

3/1. A jelentés-tervezet megemlíti a Mohi atomerőművet. Azt
elhallgatja,
hogy ez a veszélyes építmény a magyarlakta területre épült.

3/2. A jelentés említést sem tesz a bősi vízierőműről, amely permanens
veszélyforrást jelent a Csallóköz magyarságára. Nem szól az ökológiai
károkról, az ivóvízkészlet romlásáról.

3/3. A parlament nem nyilvánította nemzeti parkká a Gömör-Tornai
karsz
tot, melynek 840 barlangja a Világörökség részét képezi. Jelenleg e
területen két kőbánya megnyitását tervezik, ami megsemmisítheti a Világörökséget.

4. Oktatásügy

4/1. A szlovák kormány látszólagos döntést hozott arról, hogy támogatja
egy magyar kar létrehozását a Nyitra-i Egyetemen. A kormány a döntés
pillanatában is tudta, hogy a kar megalakítását illetően semmilyen
kompetenciával nem rendelkezik. Az erre elkülönített 10 millió szlovák
korona nem több, mint blöff.