Magyarok Világszövetsége
S a j t ó s z o l g á l a t
 
Az MVSZ Elnöksége határozottan fellép a rágalmazókkal szemben
 
    A Magyarok Világszövetségének Elnöksége, több mint háromnegyedes, egyértelmű többséggel hozott döntéssel felszólítja Papp Lászlót, az MVSZ Amerikai OT Igazgató Tanácsának elnökét,  és Murray Sándort, az MVSZ Amerikai OT elnökét, hogy haladéktalanul mondjank le az MVSZ-ben betöltött valamennyi tisztségükről. A távszavazással megejtett szvazásban mely Ausztráliában, Észak- és Délamerikában, Nyugat-Európában és a Kárpát-medencében zajlott, részt vett az MVSZ Elnökségének minden tagja.
    Az alábbiakban közzé tesszük a határozat teljes szövegét.
Budapest, 2002. szeptember 11-én
                                                                                        MVSZ Sajtószolgálat
.................................................................................................................................................................................
A Magyarok Világszövetsége Elnökségének Határozata
Tekintettel arra,
hogy az MVSZ Amerikai Országos Tanácsa /AOT/ legfőbb vezető testületeinek elnökei, Papp László, az AOT Igazgató Tanácsának elnöke, és Murray Sándor, az AOT elnöke sorozatosan követett el olyan cselekedetet, amellyel súlyosan rontották az MVSZ egészének és szövetségi szintű vezetőinek hitelét, tartósan elmulasztva az MVSZ alapszabályából fakadó és választott tisztségükkel járó kötelezettségeik teljesítését, és válasz nélkül hagyva a tévedéseik belátására ösztönző felkéréseket,
sajnálkozva afölött,
hogy ezidáig az AOT egyetlen testülete sem tűzte napirendjére az MVSZ e két tisztségviselőjének kirívó esetét, és
felhasználva
az MVSZ AOT 2002. szeptember 14-re összehívott közgyűlésének időpontját,
az MVSZ Elnöksége az alábbi határozatot hozza:
 
     
  1.  
    Az MVSZ Elnöksége megütközéssel állapítja meg, hogy Papp László, az AOT Igazgató Tanácsának elnöke, miután 2002. tavaszán az MVSZ elnökét és elnökhelyettesét – azóta bizonyítottan alaptalanul – az Internet adta nagy nyilvánosságot használva megrágalmazta, az MVSZ 2002. áprilisi Küldöttgyűlését követően páratlan rágalomhadjáratot indított az MVSZ egésze ellen.
     
Papp László előbb az általa kiadott Amerikai Magyar Szó-ban, az Interneten, a Népszabadságban és legutóbb a Bécsi Naplóban /mellékelve/ tette közzé írását, amellyel közfelháborodást váltott ki az MVSZ tagjai között. Tettei nyomán az MVSZ két országos tanácsának elnöke – a svájci és a szlovákiai – kért Papp László elleni eljárást.
Írásaiban Papp László
     
  •  
    hamis tájékoztatást nyújt az MVSZ Küldöttgyűlésének határozatairól,
     
     
  •  
    a Küldöttgyűlés által minden állításában megcáfolt – három MVSZ Felügyelő Bizottsági tag által elfogultan, tévesen és illetéktelenül közzétett – jelentés rágalmait valós jelentésként tálalja,
     
     
  •  
    nyíltan arra buzdítja a magyar kormányt, hogy ne támogassa anyagilag a költségvetési támogatástól megfosztott és így súlyos nehézségekkel küzdő MVSZ-t,
     
     
  •  
    az MVSZ helyébe egy más szervezet létrehozását és annak támogatását kezdeményezi.
     
    A tényeket egybevetve az MVSZ Elnöksége megállapítja, hogy Papp László súlyosan károsította az MVSZ jó hírnevét, és számottevő feszültségeket gerjesztett tagjai sorában. Az Elnökség Papp László magatartását MVSZ tisztségviselőhöz méltatlannak tartja és elítéli.
    2. Az MVSZ Elnöksége megütközéssel veszi tudomásul, hogy Murray Sándor, az AOT elnöke                     megtévesztette az MVSZ Elnökségét és Küldöttgyűlését.
 
Murray Sándor, mint az MVSZ Felügyelő Bizottságának tagja, egyike volt azon három MVSZ tisztségviselőknek, akik az MVSZ Felügyelő Bizottságának szabályait többszörösen semmibe véve – elfogultan, tévesen és illetéktelenül – az MVSZ 2002. áprilisi Küldöttgyűlését megelőzően, az Internet nagy nyilvánossága révén, egy olyan „jelentést" hozott forgalomba,
       
    •  
      amely az MVSZ elnökével szemben kimeríti a legsúlyosabb becsületsértés fogalmát, és amely rágalmaival sötét árnyékot vet az MVSZ egészére,
       
       
    •  
      amelyet elítélt az MVSZ Elnöksége 2002. április 26-i rendkívüli ülésén,
       
       
    •  
      amelyet tételesen megcáfolt az MVSZ Felügyelő Bizottságának elnöke és az MVSZ főkönyvelője,
       
       
    •  
      amelyet teljesen elutasított az MVSZ Küldöttgyűlése.
       
      Murray Sándor két társa beismerte súlyos tévedését, és a Küldöttgyűlésen lemondott tisztségéről. A Küldöttgyűlés, abban a tudatban, hogy Murray Sándor is levonja az egyetlen lehetséges követkztetést, nem tárgyalta az MVSZ-ből való kizárására, az MVSZ Elnöksége által tett javaslatot.
      Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tudatta az Elnökség tagjaival, hogy névtelenségük megörzését kérő hatósági személyektől értesült: Murray Sándor, a Küldöttgyűlés által megcáfolt és elutasított „jelentést" eljuttatta az ügyészségre. A hat hétig tartó vizsgálat, az MVSZ elnökét ért rágalmakat alaptalannak találta.
      Az MVSZ Elnöksége Murray Sándor magatartását MVSZ tisztségviselőhöz méltatlannak és elfogadhatatlannak tartja.
      3. A történtek alapján az MVSZ Elnöksége felszólítja Papp Lászlót, az AOT Igazgató Tanácsának elnökét, az MVSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságának tagját, és Murray Sándort, az AOT elnökét, az MVSZ Felügyelő Bizottságának tagját, hogy haladéktalanul mondjank le az MVSZ-ben és az AOT-ben betöltött valamennyi tisztségükről.
      4. Az MVSZ Elnöksége felszólítja az AOT Igazgató Tanácsát és minden vezető testületét, hogy mennyiben Papp László és Murray Sándor nem mondanának le tisztségeikről az AOT soron következő közgyűléséig, akkor a közgyűlésen kezdeményezzék Papp László és Murray Sándor MVSZ tagságának megszüntetését.
      5. Az MVSZ Elnöksége az AOT 2002. szeptember 14-én Philadelphiában esedékes Közgyűlésére magas rangú, meghatalmazott küldöttséget meneszt, amelynek személyi összetételét, jelen határozat elfogadásának napján hozzák nyilvánosságra. Az MVSZ Elnökségét képviselő küldöttségnek meghatalmazása az alábbiakra terjed ki:
 
        6. Az MVSZ Elnöksége emlékezteti az AOT főtitkárát, hogy az AOT a mai napig nem teljesítette             fizetési kötelezettségét, amelyet 2000-ben, az MVSZ elnökségének új közgyűlést elrendelő                     határozata rótt rá. Az említett határozat arra kötelezte az AOT-t, hogy a megismételt közgyűlésre             utazó, három tagú MVSZ felügyelő testület költségeinek felét fedezze. Az említett költségek                     teljes összegét az MVSZ központja előlegezte meg. Ennek alapján, az Elnökség felkéri az AOT             főtitkárát, hogy az AOT tartozását fizesse ki az AOT közgyűlésére utazó MVSZ küldöttség                     vezetőjének. Az MVSZ Elnöksége egyben felkéri az AOT főtitkárát, hogy gondoskodjék az MVSZ         küldöttségének fogadásáról.
 
    7. Az MVSZ Elnöksége emlékeztet arra, hogy 2001. szeptember 29-i ülésén Kossuth Lajos                     születésének 200. évfordulójának közeledtével emlékévet hirdetett meg Gyergyócsomafalvától a             Capitoliumig címmel, melynek záró rendzvénye Kossuth Lajos mellszobrának megkoszorúzása a         Capitoliumban, 2002. szeptember 19-én. Az Elnökség meghatalmazza az Egyesült Államokba utazó         küldöttségét, hogy nevében a koszorúzást ejtse meg, és arra kéri amerikai tagjait, növeljék                     jelenlétükkel az esemény ünnepélyességét.
.............................................................................................................................................................
 
Melléklet az MVSZ elnökségének határozathoz.
 
A NYUGATI MAGYAROK, A VILÁGSZÖVETSÉG ÉS A KORMÁNY
 
 Kevesen vitatják, hogy a nagyvilág országaiban élő, általában „nyugatiaknak” nevezett, magyarok nagy része tevőlegesen segíti a Magyarországról alkotott kedvező kép és megítélés kialakítását. Nem kell csak a világhírű tudósokra, zenészekre, művészekre gondolni. Sok-sok egyetemi és főiskolai tanár, kutató, mérnök, építész, muzeológus, vállalkozó, szakember öregbíti Magyarország hírnevét a világban.
Kezdettől fogva érvényesült az a törekvés, hogy valamennyien megmaradjanak az óhaza vonzásában, nyelvük, kultúrájuk ápolásával intézményesen foglalkozzon az ország.
Persze, eredetileg „nyugati magyarokon” elsősorban kizárólag az Amerikába kivándoroltakat értették, hiszen alig volt számottevő magyar jelenlét más országokban. Az előző századforduló idején kivándoroltak gondozására 1903-ban létrehozott Kivándorlási Tanács feladata volt a „külföldön véglegesen letelepedők vallási és szellemi szükségleteinek istápolása”. 1918. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában megalakult Külföldi Magyarok Szövetsége célul tűzte ki a meglévő külföldi magyar egyesületek erősítését és újak szervezését.
A magyar kormány 1929-ben létesítette a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezési Irodáját, amelynek a működése eredményezte a Magyarok Világszövetsége megalakítását 1938-ban. Ebben már az amerikai magyarok mellett európai országokban élő kivándorlók is helyet kaptak.
 
A II. világháború után a Világszövetség rövidesen a Belügyminisztérium irányítása alatt a kommunista politika eszközévé vált. A „belügy külügyese és a külügy belügyese” volt. Az 1989-es fordulat után minden kormány több-kevesebb törődéssel vállalta a Magyarok Világszövetségén keresztül, illetve más szervezetek közvetítésével is, a világ magyarságának támogatását és gondozását. Sajnos az évek során a Világszövetség ennek a feladatnak egyre kevésbé felelt meg. Mostanra a helyzet odáig romlott, hogy a nyugati magyarok nagy többsége nem tekintheti a mai Világszövetséget sajátjának és érdekei védőjének. A parlament is felismerte a szervezet alkalmatlan voltát és 2000 után megszünte a Magyarok Világszövetsége költségvetési támogatását.
A bajok Patrubány Miklós elnökké választásával váltak végzetessé. A mostani közgyűlés után, amit a nyugati küldöttek többsége törvény és alapszabály ellenesnek tekint, az eredeti Világszövetség „szövetség” jellege megszűntnek tekinthető. Többé nem a világ magyarsága egyesületeinek szövetsége ez, hanem legjobb esetben is csupán egy egyesület, de még inkább egy politizáló párt lett. Egyik küldött véleménye szerint Patrubány „vagy azzal a megbízással lépett hivatalba, hogy szétzilálja a szervezetet, vagy olyan paranoid egyén, aki sarokba szorítva érzi magát, nem tűr ellentmondást”. Mindenesetre egy világszervezet összefogására képtelen.
A Világszövetség Felügyelő Bizottsága a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi törvényben és a Világszövetség alapszabályában lefektetett kötelességének megfelelően a 2000. évi ellenörzése során pénzügyi és nyilvántartási rendellenességekre hívta fel a Közgyűlés figyelmét. Ezt Patrubány Miklós visszautasította és a Közgyűlést arra kérte, hogy az ne fogadja el a jelentést.
A Felügyelő Bizottság többek között kiemelte, hogy „Az adósságállomány folyamatosan növekszik” – és felhívta a figyelmet arra is, hogy „fedezet nélküli kötelezettség vállalása a jogszabályok értelmében tilos".
A Felügyelő Bizottság három tagja által lefolytatott vizsgálat 2002. március 20-án további rendellenességeket tapasztalt és megalakította, hogy „A múlt évekről áthúzódó kötelezettséget, illetve az esetleges kifizetéseket figyelembe véve...a folyamatosan halmozódó adósság miatt a Világszövetség saját vagyona is veszélybe kerülhet".
Az anyagi problémákat az elnök úgy kívánta megoldani, hogy egy 30 milliós jelzáloggal terhelt kölcsönt vett fel a Benczúr utcai székházra. Ezt a Közgyűlés utasítása ellenére az Elnökség megkérdezése nélkül tette. Az eljárást aztán a mostani Közgyűléssel utólag kívánta jóváhagyatni. Mivel a kölcsön törlesztését nem tudja teljesíteni, felhatalmazást kért a 2002. évi közgyűléstől a székház eladására. A Közgyűlést és annak határozatait a nyugati magyar küldöttek többsége, formai és tartalmi rendellenességek miatt, nem fogadja el érvényesnek. Ugyanakkor az elnök és környezete a Felügyelő Bizottság vizsgálatot végző tagjaitól jelentésük visszavonását követelte. A Bizottság két anyaországi tagja inkább lemondott, a Nyugati Régiót képviselő tagot pedig, akit a Régió nem volt hajlandó visszahívni, a Közgyűlés kizárta.
A 2002. évi Közgyűlés másik legfontosabb döntése volt az ún. Anyaországi Régió beolvasztása a Kárpát-medencei Régióba. Ennek a célja a vezetés legnagyobb mértékű központosítása Patrubány kezében. Ez a nyugati magyarok Régióját alárendelt helyzetbe hozza. Ezért a nyugat-európai országok nagy része nem volt hajlandó a Közgyűlésre küldötteket küldeni; az amerikai kontinens országainak egy része csupán azért vett részt, hogy ellenvéleményüknek hangot adhassanak. A levezető elnökök azonban az alapszabály-módosítás megtárgyalását megtagadták, csupán a „szavazógép” működését tették lehetővé. Ezzel végleg elidegenítették a nyugati magyarokat a Világszövetségtől. A nyugati elnökségi tagok egy része lemondott, mások jelezték, hogy meg kívánják szüntetni a közreműködést a mai vezetőséggel.
 
Végeredményben Patrubány Miklós és környezete minden megnyilatkozása azt sugallja, hogy a világ magyarságának szervezése, érdekeik védelme, segítése őket nem érdekli. Kizárólag kárpátmedencei politikai törekvéseik vannak, de azokat is mind a magyar, mind a környező országok magyar politikai pártjai politikájának összehangolása nélkül, sokszor azok ellenében végzik. A Világszövetség mai hangadói a politika szélsőséges elemei, akik minden más közösségből kiszorultak.
 
A most hivatalba lépett kormány, a világ magyarsága iránti felelőssége tudatában nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi Világszövetséget támogassa. Meg kell találja a módot arra, hogy a világban szétszóródott magyarokkal a kapcsolatot más módon építse ki. Erre lehetőséget teremthet egy Nyugati és Szórványmagyarok Világszövetségének megalakulása, vagy más, alulról szerveződő kapcsolatrendszer megteremtése. A Nyugateurópai Magyar Egyesületek Szövetsége és ezzel párhuzamosan az Amerikai Magyar Egyesületek Szövetsége ebbe az irányba mutat.
Az előző két kormány megvalósította a Magyarország 2000 Fórumot, a kormányhatározatban jelzett, de soha meg nem alakított Nyugati Magyar Tanácsot. A Tudományos Akadémia Köztestülete Nyugati Szekciója is elindított már bizonyos szervezeti kapcsolatot az óhaza és a nyugati magyarok között. A cél mindenképpen az kell legyen, hogy ez a hazáját támogató, értékes magyar tömb ne vesszen el az ország számára. Reméljük, hogy a kormány felismeri az ebben rá háruló felelősséget.
 Papp László
 
.......................................................................................................................................................