Pap G�bor

�Angyali korona, szent csillag"

BESZ�LGET�SEK A MAGYAR SZENT KORON�R�L

A szerz� hasonl� c�m�, megjelen�s el�tt �ll� k�nyv�nek els� fejezete, k�zirat gyan�nt

Kegyelem n�ktek �s b�lcsess�g

Mit�l szent a magyar Szent Korona? Ha ezt a k�rd�st f�ltessz�k egy ir�nta �rdekl�d� egyszer� embernek, akkor valami olyan v�laszt kapunk, hogy h�t az�rt, mert p�pa k�ldte, vagy az�rt, mert egyh�ziak koron�znak vele. Teh�t valami eg�szen �sszer� vagy annak t�n� �rvet keres a v�lasz fogalmaz�ja. Val�j�ban egy kicsit m�sk�pp �ll a dolog.
    El�sz�r is nem mag�t�l �rtet�d�, hogy ennek a koron�nak �szent" jelz�je lett. �ssze tudjuk vetni egy m�sik, egykor ugyancsak haszn�latban volt �s vele nagyj�b�l egykor�nak is l�tsz� koron�val - ez a n�met-r�mai cs�sz�ri korona -, de azt nem szokt�k szent koron�nak nevezni, ott mag�t a birodalmat nevezik Szent R�mai Birodalomnak. Teh�t mindenk�ppen f�l kell figyelni erre a jelz�re. Ahhoz, hogy a k�rd�sre v�laszolni tudjunk, tudni kell, hogy h�rom t�pus�t szoktuk megk�l�nb�ztetni a koron�knak. Az els� a h�zi korona, a m�sodik az orsz�gl� korona, a harmadik a beavat� korona. A h�zi koron�t - mint mondani szoktuk - papucsban is lehet viselni, teh�t csal�di k�rben is hordhatja a kir�ly, hogyha �ppen ez j�tt r�. Az orsz�gl� koron�t orsz�gos �gyek int�z�sekor viseli. Vagy a k�t legfontosabb hivatala, a f�b�r�i �s a f�had�ri feladat gyakorl�sa k�zben, vagy pedig ha idegen orsz�gok k�veteit fogadja, teh�t orsz�g-orsz�g k�z�tti kapcsolatban.
    �s v�g�l van a beavat� korona, amir�l a legkevesebbet tudjuk, mert Eur�p�ban az utols� m�sf�l ezer �vben - legjobb tudom�sunk szerint - a mi�nk volt az egyetlen olyan korona, amelyik a sz� legszorosabb �rtelm�ben beavat� koron�nak tekinthet�. Ennek az a saj�toss�ga, hogy sem csal�di k�rben, sem orsz�gos �gyek int�z�sekor nem lehet viselni. Egyetlen alkalommal lehet viselni, a koron�z�skor. Kifejezetten egyfajta direkt r�hat�s kifejt�se a feladata, �s �gy a legjobb anal�gi�it a s�m�nkoron�k k�z�tt tal�ljuk meg. A magyar Szent Koron�nak a fel�p�t�se, az alakja is saj�ts�gos, �s �rdekes m�don ehhez is az egyetlen haszn�lhat� anal�gi�t a s�m�nkoron�k szolg�ltatj�k.

Oszty�k-szamoj�d (sz�lkup) s�m�n agancsos vaskoron�ja �s a magyar Szent Korona (Hopp�l-Jankovics-Nagy-Szemad�m 1990. nyom�n)

    Milyen saj�toss�gokkal rendelkezik egy beavat� korona? Egyet eml�tettem m�r. A m�sik is szorosan �sszef�gg ezzel, ez az, hogy lecser�lhetetlen. Mi annyira hozz�szoktunk ehhez, hogy ha egy magyar ember meghallja, hogy p�pai tiara, akkor sz�m�ra term�szetesnek t�nik, hogy ez valami nagyon r�gi, �s legal�bb olyan becses t�rgy, mint amilyen a magyar Szent Korona, �s szinte nem hisz a f�l�nek amikor meghallja, hogy a p�pai tiara olyan id�s, mint a legut�bbi p�pa, mint p�pa. Magyarul: minden p�pa-koron�z�sra �jonnan k�sz�l, ha egy�ltal�n k�sz�l. Ez a lecser�lhetetlens�g a magyar t�rt�nelemben annyira egyedi, hogy amikor az els�, m�g hazai talajb�l sarjadt dinaszti�nk, az �rp�d-h�z kihal, akkor egy kisebb kavarod�s t�mad korona-�gyben. Az akkori p�pa jel�ltje, K�roly R�bert, 1308-ra olyan helyzetbe ker�l, hogy katonailag siker�l uralma al� hajtani az orsz�got. Egyetlen nagy gond van csup�n: a magyar Szent Korona nincs a birtok�ban. Az erd�lyi vajd�n�l van, �s ebben a k�nyszerhelyzetben a p�pai leg�tus, egy Gentilis nevezet� b�boros, k�zvetlen�l a p�pa leirat�t hozv�n, kihirdeti, hogy a magyar Szent Koron�t�l ebben a sz�ks�ghelyzetben elveszik a szents�g�t �s �truh�zz�k egy �j koron�ra, amelyet �ppen most k�sz�tettek K�roly R�bert r�sz�re. Val�ban el is k�sz�lt a korona, val�ban meg is koron�zt�k vele, de a nemzet ezt az aktust nem fogadta el hitelesnek. S�t meg van r� a konkr�t adatunk, nagyon sz�p sz�veg, hogy m�r a szertart�s el�tt figyelmeztett�k a b�borost, nem lesz ennek j� v�ge, mert ez a nemzet ragaszkodik hozz�, hogy a magyar Szent Koron�val koron�zzanak, minthogyha a kir�lys�g maga is ebben a koron�ban rejt�zn�k. Mintha egyenesen ebben lenne lek�tve. Ez annyira hihetetlen�l hangzott a judeokriszti�n eml�k�n nevelkedett Gentilis b�boros f�l�nek, hogy eg�szen egyszer�en eltekintett t�le. Megrendezte a koron�z�st, amelyik egy�bk�nt m�g t�bbrendb�lileg szab�lytalan volt, �s ut�na... h�t a fiask�t el kellett viselni�k, hogy a magyar nemzet nem fogadta el ezt a koron�z�st. V�g�l is t�rgyal�sok kezd�dtek az erd�lyi vajd�val, �s vissza kellett szerezni t�le a magyar Szent Koron�t. Eur�pa ekkor tudta meg el�sz�r hivatalosan, hogy mit jelent, illetve hogyan �m�k�dik" a magyar Szent Korona. �s az�rt kell ezen csod�lkoznunk, mert m�g ma is �l a k�zv�lem�nyben - s�t id�nk�nt tud�s berkekben is f�lmer�l - egy olyan elk�pzel�s a Korona ideker�l�s�vel kapcsolatban, hogy p�pa k�ldte. Nos, az egyetlen dolog ami biztos, az az, hogy h�romsz�z �v alatt nem lehet elfelejteni, mire val� a magyar Szent Korona. Ha t�nyleg p�pa k�sz�ttette �s k�ldte volna 1000 k�r�l, akkor pontosan tudta volna 300 �v m�lva is az akkori p�pa, hogy mire j� �s mire nem j�. Ez el kell, hogy gondolkodtasson benn�nket, mert nagyon durv�n fogalmazva ez annyit jelent, hogy 1308 �s 1310 k�z�tt r� kellett d�bbennie a p�pas�gnak arra, hogy nem diszpon�l a magyar Szent Korona f�l�tt. Ez nagyon kem�ny t�tel. Becs�let�re legyen mondva az akkori p�p�nak, V. Kelemennek, ezt a b�k�t, hogy �gy mondjam, lenyelte. Teh�t v�g�l is visszaker�lt a magyar Szent Korona, meg is koron�zt�k vele K�roly R�bertet, �s ett�l kezdve tekintette a nemzet �rv�nyesnek az uralkod�s�t. Hi�ba k�sz�ttette �s �ldotta meg a p�pa az el�z� koron�t, ez az orsz�g nem �gy m�k�dik, hogy egy ilyen �nk�nyes d�nt�st elfogadhasson.
    No most itt term�szetesen f�l lehet tenni a k�rd�st, hogy ha nem a p�p�t�l sz�rmazik a Korona szents�ge, s ha � nem is tudja, mit�l �s mik�ppen szent a magyar Szent Korona, akkor honnan ad�dik ez a szents�g? �s akkor azt kell mondani - �s ez t�nyleg k�nyszer�t� k�vetkeztet�s! -, hogy ezek szerint nem a r�mai egyh�zon bel�l fogantatott ez a szents�g, teh�t minden val�sz�n�s�g szerint el�bbi kelet�, mint ahogy ez az egyh�z kiterjesztette a hat�sk�r�t a magyars�gra. �s ezt nagyon komoly form�ban kell f�lvetni, mert vissz�j�r�l is igaz a p�lda. Amikor az Anjou-csal�d kihal, az utols� sarja egy h�lgy, M�ria kir�lyn�. Apja �s el�dje, Nagy Lajos, perszon�luni�ban, vagyis egyszem�lyes uralma alatt egyes�tette a lengyel �s a magyar kir�lys�got. �gy azt�n a lengyel koron�t is n�lunk �rizt�k. M�rmost a lengyelek �gy d�nt�ttek, hogy t�r�k veszedelem k�zeledv�n, nekik nem kell n�-uralkod�, teh�t nem fogadt�k el M�ri�t kir�lyuknak. Erre vissza�zen M�ria - v�leg�nye, Luxemburgi Zsigmond, a k�s�bbi Zsigmond cs�sz�r �s kir�ly tan�cs�ra -, hogy ne sokat spekul�ljanak, hiszen n�lunk van a koron�juk. Magyar �szj�r�s szerint ez teljesen egy�rtelm� jelz�se annak, hogy teh�t a kir�lys�guk is a kez�kben van. A lengyelek viszont enyh�n sz�lva mosolyogtak a dolgon, �s vissza�rt�k, hogy: na �s?... Teh�t ahogy a p�pai udvar r�sz�re a sz�zad elej�n - a XIV. sz�zadr�l besz�l�nk -, �gy a sz�zad v�g�n a lengyelek sz�m�ra �rthetetlen a mi koron�nk k�l�nleges st�tusa. Hogy mi k�ze lehet egy korona t�rgyi mivolt�hoz annak, hogy most kir�ly lesz itt n�lunk vagy nem lesz kir�ly valaki. A lengyel p�lda nem egyedi, az eg�sz eur�pai t�rs�gben egyetlenegy orsz�gban sem �rtik, �s hozz� kell tennem, hogy m�ig sem �rtik ezt a feladv�nyt, azt, hogy mi f�n terem ez a saj�toss�ga a magyar Szent Koron�nak. Ez csak az�rt tragikus - sajnos �gy kell fogalmaznom -, mert n�lunk az �gynevezett szellemtudom�nyok, teh�t a hum�n tudom�nyok, kezdett�l fogva, mind a mai nappal bez�r�lag, a mai nap sem kiv�tel, sz�r�st�l-b�r�st�l nyugat-eur�pai orient�lts�g�ak. Nagyon egyszer�en fogalmazva: ak�rmelyik tud�sunknak ak�rmilyen k�rd�st tesz�nk fel, a v�lasz sztereotip m�don nyugat-eur�pai igazod�s� lesz. Nem tehetnek r�la, �gy nevelt�k �ket, engem is �gy neveltek. Ebb�l nagyon kevesen tudnak kil�tni, illetve befel� l�tni, a saj�t �rt�keink fel�, tisztelet a kiv�telnek, mert az�rt van ilyen is.
    Ez teh�t a m�sodik saj�toss�ga a magyar Szent Koron�nak. A harmadik megint csak ezzel f�gg �ssze, �s �gy sz�l, hogy a mi koron�nk nem t�rgynak t�telez�dik. No, ez m�r olyan �ll�t�s, hogy az ember a fej�hez kap: most akkor m�g mi j�het? H�t ez j�n. A magyar Szent Korona nem t�rgy. A magyar Szent Korona szem�lynek t�telez�dik. �l� min�s�gnek. H�t ez val�ban olyan felt�telez�s, amely term�szettudom�nyos vil�gk�pbe sehogy sem f�r bele. Emiatt egyetlen term�szettud�st se r�junk meg, �k meg olyan kik�pz�st kaptak, amelyben ennek a mondatnak nincs �rtelme. Hiszen nincs az a teszt, amelyet �k az �l� min�s�ggel szemben alkalmaznak, �s amelyik kimutathatn�, hogy ez �l� min�s�g. Ez a korona eg�szen m�s s�kon ��l", mint amit jelenleg az �lettan tudom�nya, illetve annak r�sztudom�nyai sz�mon tartanak. De �l.
    V�g�l a negyedik, megint csak az el�bbiekkel �sszef�gg� saj�toss�ga az ilyen beavat� koron�knak az, hogy �br�zolhatatlanok. Teh�t egyfajta tabu veszi k�r�l �ket. Ez a k�r�lm�ny el�g sok fejt�r�st okozott a kutat�knak, hiszen p�ld�ul a K�pes Kr�nika tele van kir�lykoron�z�s-jelenetekkel, bele�rtve az �rp�d-kori koron�z�sokat is, de sehol m�g csak utal�sszer�en sem jelenik meg ez a korona-alak. Hanem minden�tt egy eg�szen sztereotip forma jelenik meg, ahogyan mint gyerekek rajzoltuk annak idej�n, vagy rajzolj�k ma is a gyerekek a koron�t, egy ilyen kis t�sk�s abroncs form�j�ban. Ebb�l m�r majdnem karikat�raszer�en egy olyan k�vetkeztet�st is levonhatok - egy�bk�nt van olyan tud�s, aki ezt ki is mondta, le is �rta -, hogy miut�n ennek a koron�nak az els� hiteles �br�zol�sa a XV. sz�zad elej�n jelenik meg, azel�tt nem is ez volt a magyar Szent Korona. Hogy mennyire vesz�lyes dolog nem ismerni ennek a koron�nak a �m�k�d�si" saj�toss�gait, �ppen az ilyenfajta k�vetkeztet�sek mutatj�k. Teljesen vadul �elment a v�z al�" a k�vetkeztet�s, hiszen azon az �tvonalon, amelyen ez a tud�sunk elindult - a nev�t most nem �rulom el, mert ez t�nyleg el�g vad dolog volt, m�rpedig am�gy j� szakemberr�l van sz� -, egyszer�en nem tud m�shov� kilyukadni, v�g�l is a maga m�dj�n teljesen k�vetkezetes gondolatmenet volt ez.
    Mindenesetre t�ny, hogy az els� abszol�t hiteles �br�zol�sa annak a koron�nak, amelyet ma a Magyar Nemzeti M�zeumban lehet l�tni, egy k�lf�ldi kr�nik�ban jelent meg, m�gpedig a Fugger csal�d m�ncheni kr�nik�j�ban. Abban az id�ben, amikor a korona k�nyszer� m�don az orsz�gon k�v�l tart�zkodott, hiszen az els� Habsburg uralkod�nknak, Albertnek az �zvegye, biztos�tand� mag�nak, illetve gyermek�nek, akit m�g akkor a pocakj�ban hordott, a tr�nt, m�r tanulva K�roly R�bert eset�b�l, 1440-ben p�ld�tlan arc�tlans�ggal ellopta a Koron�t. A nemzet erre nem volt felk�sz�lve. Hogy ekkora gal�ds�got elk�vessenek ellene, hogy saj�t t�rv�nyes kir�ly�nak az �zvegye teljesen �tsz�li m�don ellopassa a koron�nkat. Ennek a nemzetnek, azt hiszem, m�g nagyon sokat kell tanulni, mert m�g mindig j�hiszem�, de ekkora gal�ds�g a t�rt�nelme folyam�n az�rt kev�s �rte. Bele�rtve a legut�bbi id�ket is, term�szetesen. Hogy ez a Fugger bank�rcsal�d milyen szerepet j�tszott a magyar t�rt�nelemben, az k�l�n t�ma. L�nyeg az, hogy n�luk a koron�nknak nagyon sz�p, prec�z �br�zol�sa maradt f�nn, s nem k�ts�ges, hogy a mi koron�nk�, hiszen a hozz� tartoz� sz�veg is f�nnmaradt.

A magyar Szent Korona �br�zol�sa a Fugger-Kr�nik�ban (M�nchen, Bayerische Staatsbibliothek)

    L�ssuk most m�r, mik is a hat�st�nyez�i ennek a koron�nak! Eddig csupa olyan saj�toss�ggal ismerkedt�nk meg, amelyek csak r�szben mint beavat� koron�nak, r�szben pedig mint magyar koron�nak a saj�toss�gai voltak. Itt megint �rdemes el�venni a n�met-r�mai cs�sz�ri koron�t, �sszevet�s�l. Hiszen egy p�rtatlan, nemzetek f�l�tti meg�t�l�sben ez a k�t korona el�gg� k�zel �ll egym�shoz �rt�k�t tekintve, �s a r�gis�g�t tekintve is. El�g azonban egyetlen pillant�s a k�t t�rgyra, hogy �szrevegy�k a d�nt� k�l�nbs�get is. A n�met-r�mai cs�sz�ri korona a maga hat�s�nak d�nt� h�nyad�t az arany �s a dr�gak� r�v�n fejti ki, olyannyira, hogy a vel�nk szembefordul� �s a pontos oldaln�zetb�l l�that� r�szein nincs is zom�nck�p. �sszesen n�gy zom�nck�p van rajta, az �tvezet� tagozatokon. A magyar Szent Koron�n, mint ismeretes, �sszesen 19 figur�lis zom�nck�p van, s ezen t�l m�g n�gy-n�gy �gynevezett azs�r vagy �plicque a jour", teh�t �ttetsz�, sz�nes �vegablak hat�s� zom�nc, a p�rt�zat Krisztus-k�p�nek k�t oldal�n. Ez pedig azt jelenti, hogy nagys�grendi a k�l�nbs�g, ezt �gy kell nevezni, hiszen az egyik, a n�met-r�mai k�prend az 1-es nagys�grendben, a m�sik, a mi�nk a 10-es nagys�grendben fogalmaz�dik. Ugyanakkor, ha a magyar Szent Koron�ra r�n�z�nk, az els� leny�g�z� - mert ez val�ban leny�g�z� - hat�s, ez nem k�ts�ges, a zom�nck�pekb�l �rad. M�rmost ha egy koron�n 19 figur�lis zom�nck�p van, akkor ezt nem lehet m�sk�nt fogalmazni, mint �gy, hogy van egy k�pi programja. Ehhez k�pest ezt a k�pi programot nem nagyon vallatj�k. Van k�pi programja a n�met-r�mai cs�sz�ri koron�nak is, annak mind a n�gy k�pe kifejezetten �sz�vets�gi t�m�j�. Ezt nem �rt tudni. Ha sorba rendezz�k �ket, az �sz�vets�gbeli f�ll�p�seik szerint, akkor el�sz�r D�vidot kell megeml�ten�nk, ut�na Salamont, azut�n a �Kerubok k�z�tt tr�nol�t". Ez ut�bbi nem t�vesztend� �ssze a Pantokr�tor Krisztussal, teh�t ez nem �jsz�vets�gi, hanem kifejezetten �sz�vets�gi t�ma, �s arra utal a felirata is: ��ltalam uralkodnak a kir�lyok". Ez egy �sz�vets�gi id�zet. �s v�g�l: �zsai�s pr�f�ta Hiszkia kir�ly el�tt. Ha megk�rdezn�nk egy mai �tlag n�met honpolg�rt, hogy ki volt az a Hiszkia, alig hiszem, hogy kap�sb�l v�gn�. Ennek a k�pnek �sz�vets�gi k�rnyezetben van jelent�se, �s csak azon kereszt�l j�n �t, mondjuk, egy kereszt�ny cs�sz�rs�gba. Ezzel szemben a mi Szent Koron�nkon egyetlenegy �sz�vets�gi t�m�j� k�p sincs. Ez megint el�gg� f�lt�n�, hiszen ha �sszevetj�k ezt a k�t koron�t, akkor 19 k�pm�s k�z�tt tal�n lehetett volna helyet szor�tani Izrael egyik-m�sik pr�f�t�j�nak vagy kir�ly�nak is. Mindenesetre a kifejezett, teh�t a feliratokban k�zvetlen�l kifejez�d� n�vazonos�t�s azt mutatja, hogy n�lunk nem szerepel �sz�vets�gi szem�ly a koron�n. Ezeken a �kem�ny t�nyeken" el lehet gondolkozni, nyilv�nval�an �rdemes is elgondolkozni. Hadd tegyem hozz� mindehhez, hogy a n�met-r�mai cs�sz�ri korona n�gy zom�nck�p�re egy teljes k�nyv �r�dott, a szent r�mai birodalom koron�j�nak a teol�gi�j�r�l. (Reinhart Staats, 1976.) A magyar Szent Korona 19 k�p�nek teol�gi�j�r�l egyel�re nincs semminem� kiadv�ny. Holott ha valamir�l, akkor err�l nagyon is lehetne �rtekezni.

A magyar Szent Korona �s a n�met-r�mai cs�sz�rok birodalmi koron�ja (az ut�bbi a b�csi Schatzkammerben)

    A k�vetkez� t�tel�nk - most m�r igaz�n nem lehet elker�lni -: n�zz�k meg, kik is szerepelnek ezen a koron�n. Ez megint olyan dolog, hogy ha k�rbek�rdezn�k... J�, most m�r tudjuk, hogy sokat �r, meg tudjuk, hogy nagyon sz�p, mint m�alkot�s, meg b�szk�k is vagyunk r� - de h�t v�g�l is mi van ezen a koron�n? Kiket �br�zolnak a Koron�n l�v� zom�nck�pek? Tartok t�le, hogy m�g hivat�sos m�v�szett�rt�n�szek k�z�tt is sokan zavarba j�nn�nek. Itt kezd�d�tt tulajdonk�ppen az �n ismerked�sem is a magyar Szent Koron�val, hogy elkezdtem sz�gyellni magam, mikor hazaj�tt a Korona 1978-ban, hogy nem tudom, kik vannak rajta. Szerencs�mre, az els� szakk�nyv, amelyet akkor k�zbe vettem, t�vesen k�z�lte a r�juk vonatkoz� adatokat. Ez�rt azt�n elind�tottam egy alaposabb nyomoz�st, ami eg�szen meglep� eredm�nyekre vezetett. Miel�tt azonban ezeknek az eredm�nyeknek a taglal�s�ba belebocs�tkozn�nk n�h�ny sz�t a Koron�nak, mint egyfajta centr�lis �p�tm�nynek a szerkezeti rendj�r�l. Sok olyan k�z�p�let�nk van, amelynek a cs�cs�n r�gen ott d�szelgett a Korona k�be faragott m�sa. A k�sz�t�k ilyenkor rendre beleestek abba a hib�ba, hogy a korona als� r�sz�n, amit abroncsnak nevez�nk, szimmetrikusan rendezt�k el a p�rt�zatot. Teh�t nem csak el�re tett�k, ahogyan ez az eredeti koron�n l�that�, hanem h�tul is megism�telt�k, holott h�tul nincs ilyen a Koron�n. H�tul mind�ssze egyetlen p�rta-elem szerepel, err�l m�g k�l�n is fogunk besz�lni. Teh�t nagyon sz�p, besz�des aszimmetria �rv�nyes�l a koron�nkban: ami a n�z�k fel�, teh�t az alattval�k fel� fordul, az a r�sz tagoltabb, kibontottabb programot tartalmaz, h�tul pedig egy�ntet�bb a program megfogalmaz�sa, ott 9-9 gy�ngy sorakozik az abroncs fels� perem�n, �s k�z�tt�k k�z�pen egyetlen p�rtaelem helyezkedik el.

A magyar Szent Korona oldaln�zeti k�pe j�l mutatja az aszimmetrikus elrendez�st (Csomor 1986. nyom�n)

    A korona fels� r�sz�t keresztp�ntok n�ven szoktuk emlegetni, hiszen egym�shoz k�pest keresztbe tett k�t p�ntr�l van sz�. Mindegyik p�nt-szakaszon 2-2 apostolk�p l�that�, �sszesen teh�t 8 apostol k�pe helyezkedik el a fels� Korona-r�szen. Na most itt m�r, gondolom, eg�sz sereg k�rd�s megfogalmaz�dott az olvas�kban, �s ezekre �n most sorj�ban ki is t�rn�k. Az els� k�rd�s mindj�rt �gy sz�l, hogy mi�rt nem nevezem az egyik r�szt k�l�n g�r�g koron�nak vagy Corona Grec�nak, ugye, ez az als� r�sz lenne; �s mi�rt nem nevezem a m�sik r�szt, a fels�t, Corona Latin�nak vagy latin koron�nak, holott a szakirodalomban �s a sajt�ban, a napi sajt�ban is, rendszeresen �gy tal�lkozunk vel�k. H�t erre nagyon egyszer� a v�lasz. Az�rt, mert semmif�le, se konkr�t, se �tt�teles bizony�t�kunk nincs arra, hogy ez a k�t r�sz valaha is k�l�n-k�l�n, �n�ll�an funkcion�lt volna. B�rmennyire hihetetlennek hangzik, ez t�nyleg �gy van. Itt csup�n egy felt�telez�sr�l van sz�, amely kb. k�tsz�z �ve tartja mag�t a koronakutat�s hivatalos vonulat�ban, de ez nem t�ny, hanem felt�telez�s, �s ezt ilyenk�nt is kell tiszteletben tartani vagy elvetni. Ez azt jelenti, hogy alaposabban meg kell vizsg�lnunk: ha valaki a k�t r�szt k�l�n koron�nak min�s�ti, akkor milyen alapon teszi ezt? Hiszen akik ilyet �ll�tanak, azok nem felt�tlen�l rossz sz�nd�k�, �s f�leg nem buta emberek, ellenkez�leg, �ltal�ban tudom�nyos kutat�k, nagyon j�l kvalifik�lt szakemberek. Ha �k azt mondj�k, hogy ez g�r�g korona, az meg latin korona , annak kell legyen valami alapja. Minthogy koron�nk eset�ben a legfontosabb hat�st�nyez�, mint l�ttuk, a zom�nck�pek �besz�dje", legc�lszer�bb ebb�l kiindulni. (Egy�bk�nt a �k�t-korona"-elm�let h�vei is ebb�l indulnak ki.)
    N�gy pontban foglalhat� �ssze, miben k�l�nb�zik a fels� �s az als� korona-r�sz, b�r ezt a hivatalos koronakutat�s sohasem foglalta �ssze �gy. Az els� l�nyeges k�l�nbs�g, ami egyszersmind tal�n a legfelt�n�bb, a k�pek felirat�ban mutatkozik. Az als� r�szen g�r�g feliratokat l�tunk. G�r�g�l hangzanak �s g�r�g bet�kkel �r�dtak. Mit jelent az, hogy g�r�g�l hangzanak? Azt, hogy a nevek v�gz�d�se rendre �-osz" - p�ld�ul Georgiosz, Damianosz -, ez pedig tipikusan g�r�g v�gz�d�s. A fels� korona-r�szen ezzel szemben latin bet�kkel �s latinos hangz�ssal tal�lkozunk, p�ld�ul Paulus, Petrus. Teh�t ez a kett�ss�g k�ts�gtelen�l fenn�ll! Ebb�l a hivatalos vonal, 1790 �ta - hogy mi�rt az�ta, arra lehet, hogy m�g egyszer vissza fogunk t�rni! -, egy�ntet�en azt a k�vetkeztet�st vonja le, hogy h�t az�rt mert als� r�sz - kezdj�k most ezzel - g�r�g m�helyben k�sz�lt, ahol g�r�g nyelven besz�ltek, az 1000 k�r�li id�szakban. (Ezt a �k�r�li" id�szakot az�rt vegy�k legal�bb 2-300 �ves intervallumnak mert egyel�re nem tudunk pontosabbat mondani. Mindenesetre ekkor Biz�ncban besz�lt�k hivatalos nyelvk�nt a g�r�g�t.) Teh�t a konkl�zi�: Biz�ncban k�sz�lt a magyar Szent Korona als� r�sze. A fels� r�sz pedig valahol Nyugat-Eur�p�ban, mert ott viszont latin volt a hivatalos nyelv. Teh�t egyik�ben a R�mai Birodalom azon ut�d�llamainak, amelyek Nyugaton szervez�dtek. F�l sem mer�l, hogy ennek a k�t nyelvnek m�s szerepe, illetve m�sfajta indokolts�ga is lehet.
    1984-ben azut�n az �let�nk c. foly�iratban - ez Vas megyei irodalmi-m�v�szeti foly�irat - egy Kov�cs J�zsef nev� egyh�zt�rt�n�sz (ma Oszk�n pl�b�nos) felh�vta a figyelmet arra a k�r�lm�nyre, hogy a g�r�g �s latin nyelv egy�ttes haszn�lata a mai napig eleven gyakorlat a r�mai katolikus egyh�zban, m�gpedig �ppen a legszentebb aktusokn�l, a papszentel�sn�l �s a templomszentel�sn�l. Mind a k�t esetben mind a k�t nyelvet k�telez� haszn�lni. Papszentel�sn�l p�ld�ul minden fontos sz�veget mind a k�t nyelven v�gig kell mondani, hacsak a legut�bbi id�ben nem m�dos�tottak ezen a gyakorlaton. (Ezt mindig hozz� kell tenni, mert ebben a vonatkoz�sban az�rt vannak m�dos�tgat�sok a m�sodik vatik�ni zsinat �ta.) �s Kov�cs J�zsef azt is le�rja kit�n� tanulm�ny�ban, hogy ezek a mozzanatok nem v�letlen�l ker�lnek bele a szentel�sek szertart�saiba, hiszen itt a latin a R�mai Birodalom nyelvek�nt, vagy valamely r�mai-ut�d nyugat-eur�pai kereszt�ny orsz�g nyelvek�nt ker�l ide, mint ahogy a g�r�g sem a biz�nci birodalomra val� visszaeml�kez�sk�nt. Hanem ezek liturgikus nyelvek. Ez azt jelenti, hogy itt a g�r�g a b�lcsess�g nyelve, a latin pedig a hatalom nyelve. A hatalom ilyenkor term�szetesen egy-forr�s�nak �rtelmez�dik azaz fel�lr�l adatik, nem pedig k�ny�kkel harcol�dik ki, mint a jelenkorban, a jelenlegi �llamalakulatok eset�ben. Tiszt�n kell l�tnunk, hogy ez a k�t t�nyez�, a b�lcsess�g �s a hatalom hierarchikus, nem pedig demokratikus kapcsolatban �ll egym�ssal. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a sorrendj�ket megcser�lni, az al�-f�l� rendelts�g kett�j�k k�z�tt teljes m�rt�kben megszabott. Csak egy bizonyos hat�rig �rv�nyes�lhet a b�lcsess�g, mint legfontosabb er�ny: abban az esetben, ha ember �s ember k�z�tti �rintkez�sekben kell d�ntenie az uralkod�nak. Ha ezt meghalad� szint� a d�nt�s, p�ld�ul �letet kell adnia vagy �letet kell megvonnia, akkor az erre feljogos�t� hatalom m�r csak f�l�lr�l nyerhet�. Az �letad�s, ha kegyelmet gyakorol a kir�ly illetve az �let elv�tele, hogyha a kegyelmet megvonja, ezek a kiv�lts�gok nem ad�dhatnak embert�l. Ilyesmi nyilv�nval�an csak f�l�lr�l ad�dhat, �s ez a k�z�pkorban teljesen mag�t�l �rtet�d� t�nynek sz�m�tott. Mindezek ismeret�ben most m�r elmondhatjuk: az, hogy a magyar Szent Koron�n f�l�l latin nyelv�ek a feliratok, alul pedig g�r�g nyelv�ek, egy�rtelm�en jelzi, hogy az alkalmazott nyelvek hierarchikus elrendez�d�se, egym�sra �p�l�se kozmikus �s egyszersmind �dvt�rt�neti rendet t�kr�z.
    A k�vetkez� �s enn�l valamivel s�lyosabb k�rd�s az, hogy vajon a m�sik h�rom k�l�nb�z�s�g ezzel az els�vel �sszhangban van-e, vagy ett�l teljesen f�ggetlen, v�letlenszer�. Mert ha v�letlenszer� �s nincs �sszhangban ezzel az els�, alapvet� kett�ss�ggel, azt kell mondjuk, t�nyleg lehet, hogy v�letlen�l �llt �gy �ssze a koron�nk, az egyik r�sz�t az egyik helyen �s egyik id�pontban k�sz�tett�k, a m�sikat a m�sik helyen �s id�pontban. De azt m�ris el�rebocs�thatom, hogy bizony nagyon szoros az �sszef�gg�s a n�gyf�le kett�ss�g k�z�tt.
    A m�sodik ilyen kett�ss�g ugyanis abban ragadhat� meg, hogy az als� korona-r�szen valamennyi szentnek csak a f�l alakja l�that�, a fels� r�szen viszont csakis teljes alakos k�peket l�tunk. Teh�t az apostol alakok valamennyien tet�t�l talpig �br�zol�dnak. M�rmost itt kezdhetn�nk f�lfigyelni arra, hogy az�rt ez nem eg�szen ilyen tiszta �gy, hiszen az el�ls� p�rt�zat k�z�ps� elem�ben

a Pantokr�tornak nevezett - a vil�gmindens�gen uralkod�, hogyha le akarom ford�tani ezt a sz�t - Krisztus teljes alakban szerepel, j�llehet szigor�an az als� korona-r�szhez tartozik. Ugyanabb�l az anyagb�l is van kiv�gva a p�rta-eleme, ezt a legut�bbi �tv�svizsg�latok, Papp L�szl� �s P�ri J�zsef vizsg�latai der�tett�k ki. Ami azt jelenti, hogy nem �ltal�nos �rv�ny� ez a m�sodik t�pus� kett�ss�g, hanem van egy �tk�t� szem�lyis�g, ez pedig Krisztus szem�lyis�ge, aki a fels� rendet lehozza a f�ldi vil�gba, de att�l m�g meg�rzi a fenti vil�ghoz val� tartoz�s ar�nyrendj�t. Teh�t a teljes als� test�vel egy�tt szerepel.
    M�rmost vajon mi k�ze lehet mindennek, illetve van-e egy�ltal�n k�ze ahhoz, hogy a fels� korona-r�sz a hatalom szf�r�ja, amely fel�lr�l adatik, az als� r�sz pedig a b�lcsess�g szf�r�ja, amely viszont ember-ember k�z�tti kapcsolatok igazgat�s�ra k�pes�t? H�t term�szetesen. Ak�rhov� keltezz�k a Koron�t, a k�pi program kialak�t�sa mindenk�pp a k�z�pkor derek�ra fog esni. Ebben az id�ben - �s n�lunk a n�pm�v�szetben a mai napig - alapvet� szab�ly, hogy az emberi testen bel�l h�rom szint van, h�rom egym�st�l nagyon hat�rozottan megk�l�nb�ztetett �emelet". A nyakvonallal �s az �vvonallal v�laszt�dik el egym�st�l ez a h�rom r�teg. Ami a nyakvonalon fel�l van, az a szellemis�g szf�r�ja, a szellemis�g birodalma. Ami a nyakvonal �s az �vvonal k�z� esik, az a lelkis�g birodalma, �s ami az �vvonal alatt van, az a testis�g�. (A k�z �ltal�ban a lelkis�g szf�r�j�ban mozog.) Ez a h�tk�znapi �letben azt jelenti, hogy a k�z�ps� szint a lelkesed�snek, teh�t az �rzelem, a hangulat, esetleg m�g az indulat megnyilatkoz�s�nak a birodalma. A fels� emelet az �rtelem�, a f�ldszint pedig a testis�g�, az �szt�nvil�g�. Ez egy p�ld�san tiszta rendszer, k�l�n tanulni sem kell, egyszer�en r� lehet ismerni. Na most ez azt jelenti, hogyha valakit csak der�kig �br�zolnak, ott valami gond van a testis�ggel. A k�z�pkorb�l ismer�nk olyan �br�zol�sokat, amelyek egyetemi hallgat�kat figyelmeztetnek r�, a klasszikus �korb�l vett p�ld�kkal, �s ezt rajzon meg is jelen�tik - nagyon �tletes, szellemes rajzok ezek -, hogy tanulhatsz te, fiam amennyi bel�d f�r, �vtizedekig is, ha kell, elnyerheted a legmagasabb tudom�nyos min�s�t�st, a test k�s�rt�seivel szemben akkor is f�lv�rtezetlen maradsz. Soha olyan oktondi ki nem j�tt az egyetemi padsorokb�l, aki ezzel tiszt�ban ne lett volna, hacsak nem volt nagyon buta. (Nota bene: akkor is m�k�d�tt a kontraszelekci�, ha tal�n nem is olyan eredm�nyesen, mint ma!) Mindenesetre �va intett�k a nebul�kat: nehogy azt higgy�k, hogy a megtanulhat�n t�l t�bbet is tud adni az egyetem. Ak�rmit h�resztel mag�r�l, nem teljes tud�st ad, hanem csak j�l�rtes�lts�get, ez pedig k�t mer�ben k�l�nb�z� dolog.
    M�rmost ez azt jelenti, hogy ahol a g�r�g nyelv haszn�lat�hoz k�t�tt b�lcsess�g a legf�bb er�ny, ott a test m�g vesz�lyek forr�sa. Ez�rt nem ker�lhet �br�zol�sra. F�l�l, egy megtisztult vil�gban, a test m�r nem vesz�lyek forr�sa, nyugodtan �br�zolhat�. De ha k�zelebbr�l megn�zz�k ezeket az apostol-�br�zol�sokat, kider�l, hogy nincs is �v�k. Itt m�r nincs k�l�n testis�g �s lelkis�g. Ez m�r az �tlelkes�tett test, a felt�madott test megjelen�t�se.
    Ha a m�sodik szempontot ellen�rizni akarjuk - �s h�t nem �rt majd ellen�rizni minden egyes szempontunkat -, akkor c�lszer� megn�zni azokat a fels� koronar�szen l�that� apostolk�peket, amelyeket a p�rt�zat egy-egy eleme f�lig vagy eg�szen eltakar. K�t ilyen k�p van. Az egyik a h�tuls� r�szen, ezt ma Duk�sz Mih�ly cs�sz�r zom�nck�pe takarja el, pontosan a nyakvonal�ig.

Amennyiben az el�bbi felt�telez�s�nk helyes - hiszen itt v�gig felt�telez�sekr�l van sz�, ezt nem lehet el�gg� hangs�lyozni! -, ennek az apostolnak valami v�ts�ge kell legyen, amit sz�retlen�l nem lehet beengedni az emberlakta vil�gba, �s ez a testis�g�vel f�gg �ssze. Hiszen ezt takarj�k el, a szellemis�g�vel minden rendben van. Az el�ls� r�szen l�v� Pantokr�tor Krisztus-k�p pedig teljes eg�sz�ben eltakar egy m�sik apostolt. No most �gy ez t�nhet v�letlenszer� szerel�si hib�nak is, �gy is szokt�k magyar�zni. A hivatalos vonalban erre mind megvan a magyar�zat: eredetileg itt k�t k�l�n�ll� korona volt, az egyes�t�st sebtiben, �gyetlen�l csin�lt�k, �gy eltakart�k az egyikkel a m�sikat. Persze, h�t ez a legegyszer�bb, legk�zenfekv�bb magyar�zat. �n nem azt mondom, hogy az ilyenfajta okfejt�sek logik�tlanok, hanem azt mondom, hogy sz�kl�t�k�r�ek. Erre alkalmazhatjuk a bibliai passzust: legyen neked a te hited szerint! Ez a tud�s gener�ci� nem is �rdemel t�bbet. Mert neki ez el�g is, boldog is vele, legyen is boldog. �n azt hiszem, hogy ez nem hat dehoneszt�l�nak, de ak�r annak hat, ak�r nem, ezt egyszer ki kell mondani.
    A h�tuls� apostolk�p, most m�r el�rulhatom, Tam�s apostolt �br�zolja, �s gondolom, ezek ut�n leesnek a tantuszok is, hiszen pontosan Tam�s az az apostol, aki �rz�ki t�pus� bizony�t�kot k�rt valamire, ami �rz�kf�l�tti. Tudniillik a felt�mad�s t�ny�re. Ha ez a tulajdons�ga sz�retlen�l ker�l be az emberi t�rsadalomba, abb�l nagyon nagy bajok fakadnak. Ezeket a bajokat ma m�r a szagukr�l ismerj�k, hiszen vel�k van tele az �let�nk. Az el�ls� r�szen pedig Szent Bertalan az az apostol, akit teljes eg�sz�ben eltakar az el�tte l�v� Pantokr�tor-k�p, �s itt megint meg lehet k�rdezni, vajon mi volt az a v�ts�g, amit viszont teljes eg�sz�ben ki kell sz�rni az emberi t�rsadalomb�l. Teh�t a szellemi szinten is. Ennek nagyon komoly v�ts�gnek kellett lenni, h�t az is volt. J�nos evang�liuma �rja le, mindj�rt az elej�n, ahol elh�vj�k az apostolokat, hogy az egyik t�rsa sz�lt ennek az ott �ppen N�th�n�el n�ven szerepl� Bertalannak, hogy h�t gyere el, hiszen itt a betegek gy�gyulnak, halottak t�madnak fel, teh�t elj�tt a Messi�s. No most, ha ezt Tam�s hallan�, akkor mit mondana? Azt mondan�, hogy hiszem majd, ha l�tom. Teh�t neki egy �rz�ki tapasztal�s kellett ahhoz, hogy a hite m�k�d�sbe l�pjen. De itt Bertalanr�l van sz�, Bertalannak nem el�g az �rz�ki tapasztal�s. Egy�ltal�n nem is ig�nyli az �rz�ki tapasztal�st, hanem olyan �rtelm� v�laszt ad, hogy Galile�b�l nem j�het Messi�s. Teh�t � jobban tud, �neki van egy k�szen kapott tud�sanyaga, �s ezek ut�n t�madhatnak f�l a halottak, gy�gyulhatnak a betegek, �t ez abszol�te nem �rdekli. Szeretn�m, ha �szrevenn�nk, hogy ma ez a legnagyobb vesz�ly. Ha ez sz�retlen�l �rkezik be az emberi t�rsadalomba, akkor j�nnek a v�r�s k�nyvek, amelyeknek a nev�ben milli�kat lehet kiirtani. De nem kell felt�tlen�l a m�b�l venni a p�ld�t. Visszamehet�nk nyugodtan f�l �vezredet �s akkor egy sz�p fekete k�nyv t�nik a szem�nkbe, c�mlapj�n arany kereszttel, �tmegy vele valaki az �ce�non, �s kiirtat a nev�ben f�l f�ldr�szt. �s mind a kett� dolgozik ma is: a v�r�s k�nyv is �s ez a fekete is. Teh�t nagyon kell vigy�zni, mert amiket mi v�letlenszer� elbark�csol�snak tekint�nk a Koron�n, azok a mozzanatok nagyon komoly �zeneteket hordozhatnak, m�r annak, akinek az ilyenek val�k. Aki lez�rja a dolgot, azzal, hogy meg se n�zem, meg se vizsg�lom, az pontosan a Szent Bertalan-effektusba cs�ppen bele: � jobban tudja, hogy az als� korona-r�szen az�rt mellk�p a mellk�p, mert ott �s akkor, Biz�ncban, a cs�sz�ri �tv�sm�helyben �ppen olyat lehetett kapni, f�l�l meg az�rt eg�sz alakos az eg�sz alakos, mert ezt Nyugat-Eur�p�ban �gy csin�lt�k sz�ri�ban. Teh�t megoldja a k�rd�st an�lk�l, hogy a felsz�n�n�l tov�bb jutott volna. Az ilyenekkel nem lehet vitatkozni, de nem is szabad vitatkozni, mert nekik most eddig terjed a t�j�koz�d�suk. Itt tartanak. Lehetnek �k ett�l nagyon becs�letesek, nagyon �rtelmesek, nagyon tisztess�gesek. Majd ha elj�n az ideje, akkor �k is elgondolkodnak a m�lyebben fekv� dolgokon.
    A harmadik k�l�nbs�g a k�t korona-r�sz k�z�tt a zom�nctechnik�ban mutatkozik. Az als� r�szen egy tepsiszer� m�lyed�sbe ker�l bele az emberalak, ezen a tepsin bel�l rekeszeket alak�tanak ki, aranyszalagocsk�kkal v�lasztj�k el egym�st�l az egyes sz�neket, a h�tt�r pedig a feliratokt�l eltekintve amelyek szint�n zom�ncozottak maga a hordoz� aranylemez. A fels� korona-r�szen viszont, az apostol-�br�zol�sokn�l, v�gig az �gynevezett telizom�nc technik�t alkalmazz�k. Itt nemcsak a figura �s a felirat zom�ncozott, hanem a h�tt�r is. S�t nagyon �rdekes mot�vumok vannak ott, amelyekkel sajn�latos m�don egy�ltal�n nem foglalkoznak a diplom�s korona-kutat�k. Holott a fels� korona-r�szen a teljes zom�ncozott fel�letnek k�r�lbel�l a fele a h�tterekre esik. Teh�t az az �zenet, amely benn�k rejlik, semmik�ppen sem elhanyagolhat�.
    Ahogyan az el�z�, a kettes pontn�l az el�ls�-als� Pantokr�tor volt a kiv�tel, a maga eg�sz alakos megmint�z�s�val, �gy a harmadik t�teln�l a fels� Pantokr�tor a kiv�tel.

Itt telizom�ncot kellene tal�lnunk ehelyett azonban azt tal�ljuk, hogy a hordoz� aranyalap v�gig megmutatkozik a h�tt�rben, mintha csak az als� korona-r�szen j�rn�nk. Mit jelent a pantokr�tori c�m - azon t�l, hogy Vil�gb�r�, vagy a Vil�gmindens�gen Uralkod� -, att�l f�gg�en, hogy az als� vagy a fels� emeleten jelenik meg? Az als� r�szen testi mivolt�ban t�nik el�nk, a fels� r�szen emberi szem sz�m�ra l�thatatlanul van jelen, hiszen a kir�lyt senki sem k�rheti meg arra, hogy ugyan m�r hajtsa le a fej�t hadd n�zzem meg, mi van a b�bj�n. Teh�t az eredeti jogrend szerint teljes lehetetlens�g, hogy h�tk�znapi ember k�zvetlen�l megtapasztalja mi van a Korona tetej�n. Ezt k�t szem�ly tudhatja csup�n (a korona�r�k�n k�v�l, akikr�l k�s�bb m�g lesz sz�!), �s ezek k�z�l egyik sem a kir�ly. Az egyik a vil�gi hierarchia cs�cs�n �ll� szem�ly, a n�dorisp�n, aki a koron�z�si szertart�s alkalm�val p�rn�n viszi a koron�t. Ilyenkor, ha �ppen kedve telik benne, hogy n�zegesse, megn�zheti. A m�sik pedig az egyh�zi hierarchia feje, az esztergomi �rsek, mert hivatalosan �s szab�lyszer�en csakis � koron�zhat. Teh�t � a koron�z�s aktus�ban ugyancsak megn�zheti. De h�t � nyilv�nval�an tudja is mi van rajta. Mindenesetre a k�tf�le Pantokr�tor egy�ttes jelenl�te a koron�n ez az egyik legs�lyosabb v�dpont a Korona �gymond bark�cs-jellege t�mak�r�ben. El�g lett volna egy is - ezt kb. �gy fogalmazza meg a jellegzetesen mai �szj�r�s� m�v�szett�rt�n�sz, t�rt�n�sz vagy r�g�sz koll�ga. A m�sik ilyen v�d direkt megfogalmaz�sban is �gy hangzik, ahogy az im�nt id�ztem, hogy tudniillik minek kellett egy ilyen fontos k�pet, mint egy Pantokr�tor, olyan helyre tenni, ahol nem is lehet l�tni. Ez az okoskod�s nyilv�n teljesen �rthet� �s logikus egy mai �szj�r�s� ember sz�m�ra. Csak egyet ne felejts�nk el. Ugyanaz az egyh�zt�rt�n�sz, Kov�cs J�zsef, ugyanabban a cikk�ben nagyon sz�pen levezette m�r, hogy itt k�tf�le kifejez�d�si m�dj�r�l van sz� a teremt� er�nek. Alul a f�ld fel� k�zvet�tett emberszab�s� , a Fi�ban testet �lt�tt teremt� er� jelenik meg amire egy�rtelm�en utal a mellette l�v� k�t n�vjel, az IC �s az XC. F�l�l pedig a Nap �s a Hold, a nappal �s az �jszaka, a vil�goss�g �s a s�t�ts�g jelei k�z�tt jelenik meg a Pantokr�tor, nincs n�vfelirata, ami egy�rtelm�en arra utal, hogy itt az els� gesztus�ban megjelen�tett teremt� er� vagyis az atyai tulajdons�grendszer jelenik meg. Most arra lehet r�k�rdezni, hogy ugyan m�r, h�t akkor mi�rt nem a teremt� Aty�t �br�zolt�k, mi�rt ugyanaz a figura jelenik meg f�nt is, lent is? Nos, nem �rt, ha tudjuk, hogy az Atya, mint olyan, �br�zolhatatlan. Csak a renesz�nsz, de k�l�n�sen az ellenreform�ci�s barokk vezette be azt az el�gg� sete-suta gyakorlatot, hogy ha hossz� szak�ll� �sz embert l�tok, az az Atya, ha r�videbb �s fekete szak�ll�t, az a Fi�, �s a kett�t k�l�n is lehet �br�zolni, s�t az Aty�t a Fi�t�l f�ggetlen�l is. H�t ezt a gyakorlatot nem akarom itt min�s�teni... Mindenesetre a k�z�pkorban ilyesmir�l sz� sincs. Hanem az a t�tel �rv�nyes�l, hogy az Atya a f�ldi vil�g sz�m�ra a Fi�ban jelenti ki mag�t. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valaki m�gis k�v�ncsi, �s azt mondja: �n az�rt is megn�zem, milyen az Atya, akkor az, ahogy mondani szoktuk, arc�ra zuhan, ugyanis az Aty�t is a Fi� k�p�ben l�thatja csak, emberi szem nem tudja a Teremt�t a maga s�r�tett mivolt�ban f�lfogni. Ez annyira k�zhelyes dolog, hogy azon kell csod�lkoznunk, mi�rt nem lehet mindj�rt els� l�t�sra-hall�sra meg�rteni.
    Mindebb�l viszont, amit eddig elmondtam, az is kit�nik, hogy ahol a legmagasabb pontra �r�nk, ott nem sz�nik meg a szem�lyess�g. Ugyanis amit itt technikai fog�s �s azon bel�l mutatkoz� kett�ss�g c�men kapunk az kor�ntsem csak technikai fog�s. Itt arr�l van sz�, hogy az individu�lis megjelen�s, az, hogy �n a k�rnyezetemt�l �lesen elv�lok, ez csak a f�ldi �letre jellemz�. Ehhez f�ldre kell sz�letni. Amikor m�g csak �tban vagyok a teremt� k�zpontt�l lefel�, a f�ld fel�, vagy vissza�tban vagyok, akkor ez a fajta k�t�tts�gem megsz�nt. Nem individu�lis l�tem van, hanem egyetemes l�tem van, �s ott, abban a k�zegben, egy kozmikus f�nyj�t�kban �n egyetlen komponens, egyetlen �sszetev� vagyok csup�n. De ugyanazokb�l az alapelemekb�l �p�l�k f�l, mint a k�rnyezetem. Nincs individuum abban az �rtelemben, ahogy a f�ldi, h�tk�znapi l�tben tal�lkozunk vele. Amint azonban a legmagasabb szintre �rek, a k�tf�le lehet�s�gnek a szint�zis�t kapom. Ez az, amit a mai, t�lracionaliz�lt vil�gban olyan nehezen �rt�nk meg: hogy� lehet az, hogy az Isten egyszerre v�gtelen �s szem�lyes? Itt meg�ll az �sz! Ha szem�lyes - �gy okoskodunk -, akkor nem lehet v�gtelen. Ha v�gtelen, nem lehet szem�lyes. Nos, ha ennyire okos az �rvel�, h�t akkor legyen neki az � hite szerint. Mindenesetre ez a k�pzetk�r, amelyik a magyar Szent Koron�ban kifejez�dik, nem a mi form�llogikai alapon konstru�lt v�rakoz�sainkkal, hanem a k�z�pkor felfog�s�val van szinkronban, amely szerint bizony egyszerre szem�lyes �s v�gtelen term�szet� az Isten. Ha nem lenne szem�lyes, nem lehetne k�zvetlen kapcsolatot teremteni vele, olyan tulajdons�gai r�v�n, amelyek benn�nk is megvannak. M�rmost ez nem teol�gia �ra - �s �n igencsak botcsin�lta teol�gus is lenn�k -, de h�t bizonyos hitt�telek itt megfogalmaz�dnak, �s viszont vak sem vagyok, teh�t ezeket �szre kell vennem.
    Mint ahogy azt is �szre kell venn�nk, hogy ez a h�rom eddigi t�tel�nk v�geredm�nyben nem h�rom t�tel volt, hanem ugyanazon t�telnek h�romf�le vet�lete. M�s sz�val: nem egym�st�l f�ggetlen ez a h�romf�le k�l�nb�z�s�g, hanem ugyanazt mondja el h�romf�le m�don, m�gis egym�ssal �sszhangzatosan. �s akkor m�g nem is besz�ltem a negyedikr�l.
    A negyedik f�le kett�ss�g pedig �ppen az, amelyet leg�r�mestebb s tal�n leghamarabb �szrevesznek a laikusok. Azt tudniillik, hogy az als� korona-r�szen a l�tv�nyh�s�g sokkal k�zelebb �ll a h�tk�znapi tapasztalatunkhoz mint a fels� r�szen. Teh�t l�tv�nyh� �br�zol�st l�tunk alul, eg�szen od�ig, hogy m�g a pszichol�giai finoms�gok is �br�zol�dnak, f�nt pedig egy elvont emberk�p fogalmaz�dik meg. Na most ezt m�r magyar�znom sem kell, gondolom, hiszen ez a fajta kett�ss�g a fenti, 2-es sz�m� t�tel�nkb�l egyenesen k�vetkezik. Itt ugyanis nem arr�l az apostoli tulajdons�gr�l van sz�, amelyik �gy jelentkezett, hogy az apostol �ppen a Genez�reti-t� partj�n taposta a homokot. Az a h�tk�znapi, f�ldi �lete volt. De azt m�r a bibliai sz�veg is hangs�lyozza - maga J�zus mondja az apostoloknak! -, hogy �ti nem ebb�l a vil�gb�l val�k vagytok". Ez az a l�tforma, amelyben k�zvet�teni lehet a teremt�s forr�s�t�l lefel�, az emberi �let sz�ntere fel�.
    Aki ezek ut�n is �gy gondolja, hogy az eml�tett n�gyf�le k�l�nbs�g m�giscsak azzal magyar�zhat�, hogy az egyik korona-r�sz ekkor �s ekkor, itt �s itt k�sz�lt, a m�sik meg egy m�sik helyen, m�s id�pontban, annak t�nyleg legyen az � hite szerin. �n nem mondom, hogy nincs igaza, de azt hiszem, hogy messze-messze nem ez a legl�nyegesebb t�tel Korona-�gyben. Itt az �zenet a legl�nyegesebb t�tel, �s ezt a koron�t mi m�r csak �gy, a maga defin�ci�szer� kett�ss�g�ben ismerj�k. Mint eml�tettem, sem �tt�teles, sem k�zvetlen utal�s nincs arra, hogy valaha is k�t k�l�n�ll� egys�gk�nt, egym�st�l f�ggetlen�l m�k�d�tt volna. El�sz�r 1790-ben mer�lt f�l ilyen �tlet. Egy orvosprofesszor, �s itt minden sz� fontos, egy orvosprofesszor - Weszpr�mi Istv�nnak h�vj�k - leolvassa az als� korona-r�sz feliratait. (Pontosabban: nem � maga olvassa le, hanem egy megnevezhetetlen bar�ja, de ez nem tartozik szorosan a t�m�nkhoz.) �s megd�bbenve tapasztalja, hogy ott egy n�vvel jel�lt, de �vei szerint is ismert biz�nci cs�sz�rt tal�l, VII. Duk�sz Mih�ly szem�ly�ben (uralkodott 1071-t�l 1078-ig),

alatta pedig k�t olyan k�p van, amelyet szint�n azonostani tud egy t�rs-cs�sz�rral, Konsztantinosszal, illetve G�z�val, a mi I. G�za kir�lyunkkal, aki kort�rsa volt ennek a bizonyos Duk�sz Mih�lynak.
    Itt a gondolattmenet�nk egy kicsit elt�volodik majd mag�t�l a Koron�ba rejtett �zenett�l. Egy kicsit, de nem nagyon. Ugyanis: az els� gondolat, ami f�lmer�l az emberben, amikor ezeket hallja, az az, hogy 1790 el�tt sz� sem esik Duk�sz Mih�lyr�l a koron�nkkal kapcsolatban. 1613-ban viszont egy korona�r, aki hivatalb�l kellett hogy l�ssa, s�t minden koron�z�s el�tt �s ut�n sz�gr�l-sz�gre megvizsg�lja a Koron�t, teh�t tulajdonk�ppen az egyetlen olyan polg�ri szem�lyis�g, aki hitelesen tanus�thatta, mi van a Koron�n vagy mi nincs, ez a korona�r, akit R�vay P�ternek h�vtak, le�rta, hogy ekkor mi l�that� a Koron�n el�l �s h�tul. Gondolom, meglep�en fog hangzani - pedig ezt a t�nyt nagyon r�g�ta ismerik a m�v�szett�rt�n�szek, a t�rt�n�szek �s a r�g�szek -, itt nem Duk�sz Mih�lyt �rja le, b�r f�lre�rthetetlen�l megmondja, hogy ki l�that� a h�ts� oromzti elemben. Sz�z M�ria k�pe van ott. Teh�t el�l a Pantokr�tor Krisztus k�pe, h�tul pedig 1613-ban Sz�z M�ria k�pe. Azt hiszem, ez a t�ny nem nagyon sziv�rgott be a k�ztudatba, b�r �jabban m�r akadnak, akik tudom�st vesznek r�la, s�t komolyan is veszik. Mindenesetre az a zom�nck�p, amelyik ma a hely�n van, teljes magass�g�nak 26 %-�val t�lny�lik az eredeti foglalaton. Azon az eredeti foglalaton, amelyik megvan ma is m�g�tte. Miut�n ilyen m�don - merthogy ennyivel nagyobb - nem lehet beletenni a Duk�sz-k�pet a foglalatba, k�nytelenek voltak szegeccsel a foglalat el� r�gz�teni. Na most egy olyan koron�n, amelynek a k�sz�t�i mesterfokon tudj�k, hogyan kell foglalni - egy�ltal�n, szokjunk hozz�, hogy mesterfokon vannak megoldva a dolgok a Koron�n, ami els�sorban a zom�ncokra vonatkozik, de egy�bk�nt is! -, ott ilyen barb�rs�got t�nyleg nem csin�lnak, de nincs is ok r�. Magyarul: volt valami ebben a fogllatban, csak azt egy adott pillanatban kivett�k bel�le �s miut�n az, amit a hely�be akartak tenni, nem f�rt bele, k�nytelenek voltak szegeccsel el�je r�gz�teni. A szegecs nem fogta meg, �gyhogy v�g�l is az, ami ma tartja, nem a szegecs de nem is az a m�sik szegecsp�r, amelyet valamikor megpr�b�ltak f�l�l beleer�ltetni. Ferenc J�zsef koron�z�sa el�tt, 1867-ben l�gyforrasszal, szaknyelven sz�lva �cinez�ssel" r�gz�tett�k a Duk�sz-lemezt az alatta l�v� foglalathoz. Most ez tartja. Egy�bk�nt z�ty�gne �s iszonyatos z�rejt csapna koron�z�skor, mondjuk a kardv�g�s emelkedett perceiben.
    M�rmost mi�rt olyan nagy gond ez? Az�rt, mert a Koron�val kapcsolatos mai eg�sz tudom�nyos v�leked�shalmaz azon az egy �fix" alapon nyugszik, hogy Duk�sz Mih�ly mikor uralkodott. Ha �n ezt az egy adatot kih�zom a Koron�b�l - mert ki kell hogy h�zzam, nem az�rt, hogy a bajszukat cib�ljam a tud�s koll�g�knak, hanem az�rt, mert nem oda val�! -, akkor k�t �vsz�zadnyi, sok-sok munk�val �sszehordott k�rtyav�r omlik �ssze. Most nagyon durva p�ld�t mondok: hogy ha holnap Clinton �rnak a zom�nck�p�t ide beteszem, al�ja balra Kuncze �r�t, a t�loldalra pedig Horn �r�t, akkor holnaput�n err�l a d�szes egy�ttesr�l el tudom h�resztelni, hogy ma k�sz�tett�k az Egyes�lt �llamokban, �s alattval�i h�s�ge jutalm�ul kapta Horn �r, Kuncze �r assziszt�l�sa mellett. A neveket term�szetesen csereber�lhetj�k, az eredm�ny nem v�ltozik, a p�lda p�lda�rt�k� marad. Hogy ez mi�rt �s mik�nt nem jut esz�be t�rt�n�szeinknek, m�v�szett�rt�n�szeinknek, r�g�szeinknek?... De m�g az �tv�s�knek sem, mert m�g az �tv�svizsg�lat anyag�ban is �lland�an �gy hivatkoznak Duk�sz Mih�lyra, mintha b�rmit meg lehetne vele hat�rozni. Pedig semmit sem lehet vele meghat�rozni! Eg�sz egyszer�en nem tartozik a Koron�hoz! �s ezt m�r az aranym�ves csoport, amely nem t�vesztend� �ssze az �tv�scsoporttal - teh�t az aranym�ves csoport, amelyiknek a vezet�je Lantos B�la volt, Ludvig Rezs� �s Po�r Magdolna voltak a tagjai, az �rnoka pedig, aki k�s�bb �n�ll� kutat�saival h�ress�, id�nk�nt h�rhedtt� tette ezt a vonalat, Csomor Lajos -, nos, �k n�gyen m�r az els� �sszefoglal�ik �ta egyfolyt�ban, minden publik�ci�jukban k�l�n-k�l�n is hangs�lyozz�k, hogy ezzel a k�ppel semmit nem lehet dat�lni. Vagyis a Duk�sz Mih�ly-k�rd�s lev�lasztand� a Korona-k�rd�sr�l. Egyet lehet megk�rdezni: hogy mikor ker�lt oda, cserej�t�kosk�nt, �s milyen c�lb�l?
    Itt azonnal megsz�lal bennem a kis�rd�g, rem�lem, most el�sz�r �s utolj�ra hogy tudniillik vajon tudja-e, aki ezt a k�rd�st f�lteszi, hogy ak�rmit v�laszolok r�, annak nem lesz k�zvetlen vonatkoz�sa az eddig elmondottak igazs�gtartalm�hoz. Teh�t ha �n most nem tudn�m megmondani, mi�rt szerelt�k le �s mikor a M�ria-k�pet, az akkor is t�ny marad, hogy a Duk�sz-k�p m�sodlagos, �s akkor is t�ny, hogy valamilyen �tprogramoz�s c�lj�b�l helyezt�k ide. Erre k�nytelen vagyok utalni, mert ha �n most t�rt�netesen egy hipot�zissel, teh�t egy �jabb felt�telez�ssel v�laszolok, akkor erre azt mondhatja az ellenf�l: na l�tod h�t te se tudod megmagyar�zni a helyzetet. Na �s, �s ha nem tudom? Akkor att�l most a Duk�sz-k�p bele fog f�rni a foglalat�ba? A t�ny akkor is t�ny marad!
    Mindenesetre t�nyk�nt kell elfogadnunk, hogy 1613-ban itt m�g Sz�z M�ria k�pe van. �s most minden sz�t k�l�n hangs�lyozva ki kell mondanom: okunk van r�, hogy higgy�nk R�vay P�ternek, a korona�rnek! Ezt az�rt kell ennyire hangs�lyoznom, mert �vek �ta val�s�gos kamp�ny folyik �szakmai k�r�kben" R�vay P�ter hiteltelen�t�s�re. Makacsul �s hihetetlen intenzit�ssal. Ez a szerencs�tlen ember foroghat a s�rj�ban, holott az egyik legpr�b�ltabb becs�let� f�rfi� volt a magyar t�rt�nelemben, akinek szolg�lata alatt k�tszer is gazd�t cser�lt a Korona. A Bethlen G�bor-f�le szabads�gharc ideje ez, a nagys�gos fejedelem is birtokba vette a koron�t, �neki is ki kellett venni a l�d�j�b�l, meg kellett mutatni, majd visszatenni. Ut�na, amikor Bethlen G�bor a b�kek�t�s �rtelm�ben visszaszolg�ltatta az akkori Habsburg uralkod�nak, megint ki kellett venni �s ellen�rizni. �s minden�tt ott volt R�vay P�ter, �s mind a k�t szemben�ll� f�l elismerte a h�s�g�t. Ezt az embert hazudoz�ssal vagy azzal megv�dolni: �, nem is l�tta, csak valamit �rt, mert j�l hangzott - ez valami hihetetlen arc�tlans�g. Sz�val egyszer�en m�r �n is felh�borodom, pedig nem is vagyok R�vay P�ter rokona.
    Holott a dolog borzaszt�an egyszer�. Mivel is v�dolj�k �t? Azzal, hogy biztosan m�s koron�k p�ld�j�b�l vagy egy�b �gynevezett ikonogr�fiai programokb�l indult ki, amelyek szerint ahol egy koron�n el�l Pantokr�tor Krisztus van, ott h�tul Sz�z M�ri�nak kell lenni. De h�t egyetlenegy koron�t sem ismer�nk a mi�nken k�v�l, amelyik ilyen lenne! Honnan szedte volna ezt az �tletet? Valami eg�szen infern�lis d�h csap ki azokb�l, akik R�vay P�tert ilyen alantas m�don igyekeznek lej�ratni. B�rki lehet, csak Sz�z M�ria ne legyen h�tul! Ett�l az ember eleve gyan�t fog: mi�rt olyan fontos nekik, hogy b�rki, csak az ne, aki t�nyszer�en meg van eml�tve?
    Hogy mindez �gy hat, mintha krimiben olvasn�nk? A Korona t�rt�net�be nem tudunk �gy beleny�lni, hogy ott krimivel ne tal�lkozn�nk. K�ts�gtelen: maga az eg�sz t�rt�net olyan, de h�t nincs is t�bb ilyen korona. Eg�sz egyszer�en nincs m�g egy eset, hogy egy ilyen t�rgyszer�nek l�tsz� valami, ami tulajdonk�ppen valaki, ilyen m�rt�kig k�zvetlen�l lenne �sszek�ttet�sben egy nemzetnek a sors�val. S azt se felejts�k el, hogy ez a nemzet nem valamelyik f�lrees� zug�ban lapul Eur�zsi�nak, hanem Eur�pa kell�s k�zep�n, a legjobban v�dhet� �s teljesen �nell�t� egys�gben, amely egyszersmind kulcsa Eur�p�nak. Ezt nem csak ma tudj�k - az m�s k�rd�s, hogy vel�nk �vakodnak k�z�lni! -, de mindig is tudt�k. Az eg�sz eur�zsiai t�rs�gben nincs m�g egy ehhez foghat�, j�l v�dhet�, s ugyanakkor el�g t�gas hely, amelyik teh�t alkalmas arra, hogy a benne �l� n�p ki is fejlessze �nmag�t, hogy el�g sokr�t�en tudja �nmag�t reprezent�lni. Ez m�r a Szent Korona-eszm�hez, illetve -tanhoz vezetne tov�bb, de ezen a fonalon nem akarok most tov�bb menni.
    Visszat�rve 1613-ba, bizony el kell fogadjuk hitelesnek R�vay P�ter h�rad�s�t, �s amennyiben ezt elfogadjuk, ut�na 1790-ig van egy t�l-ig-�nk, am�g a csere l�trej�hetett. Igen �m, de a Koron�n nem lehet csak �gy csereber�lni dolgokat. Hiszen a korona�ri int�zm�ny �ppen ez�rt szervez�d�tt. Ami azt jelenti, hogy csak a koron�z�s alkalm�val tal�lkozhat b�rki, bele�rtve a kir�lyt is, a Koron�val. Egy�bk�nt benne van a l�d�j�ban, �s nagyon j�l elz�rt helyen tartj�k. Ez azt jelenti, hogy van �sszesen �t �v�nk arra, amikor ez a csere megt�rt�nhetett. II. J�zsef, aki, mint tudjuk, nem koron�ztatta meg mag�t, teh�t nem k�t�tt�k a magyar t�rv�nyek, egyszer�en rendeletileg kiviteti az orsz�gb�l a Koron�t. Ez 1784-ben t�rt�nik, �s att�l fogva eg�szen a hazahozatal�ig, 1790-ig semmit sem tudunk r�la. Ez alatt - �s csakis ez alatt az id� alatt! - lehetett rajta k�peket cser�lni, an�lk�l, hogy a nemzetnek tudom�sa lett volna r�la. �s hogy ez mennyire k�ztudott volt: amikor hazahozt�k a Koron�t, egy �tv�teli elismerv�nynek sz�m�t� kett�s metszet k�sz�lt r�la. Az egyiknek a felirata az, hogy �Ilyennek �rt�k le eddig tud�saink a magyar Szent Koron�t", a m�siknak pedig, amelyik m�r l�nyeg�ben a mai �llapotot mutatja: �Mi ilyennek tal�ltuk 1790-ben Febr. 16-ik napj�n". Ilyet akkor �ll�t ki az ember, ha nem az eredeti �llapot�ban veszi vissza azt, amit kiadott a kez�b�l. Szerencs�tlens�g�nkre a h�toldal�t nem �br�zolt�k ugyanekkor. Vagy �br�zolt�k, csak gondos kezek elt�ntett�k ezt a rajzot, mint annyi m�s fontos dokumentumot. Azt a r�szt, ahol a csere t�rt�nt, el�sz�r 1792-ben l�thatjuk, annak a Decsy S�muelnek a munk�j�ban, aki egy helyen elsz�lja mag�t. Le�rja ugyanis a mai �llapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a dr�gak�vekr�l sz�l, �s a h�tuls� dr�gak�h�z �r, arr�l azt mondja: az, amelyik a Sz�z M�ria k�pe alatt van. Teh�t tudja, hogy ott Sz�z M�ria k�pe volt, de ugyanakkor az aktu�lis helyzetet is le�rja, mert akkor �ppen k�zszeml�re volt kit�ve a Korona, teh�t l�thatt�k, �gy azt�n tudja, hogy ott m�r Duk�sz Mih�lynak a k�pe van.

1790-ben, a Korona hazahozatalakor k�sz�lt metszet, a kor�bbi, le�r�s alapj�n rajzolt �s az �jabb, k�zvetlen l�tv�ny�lm�ny nyom�n sz�letett �br�zol�ssal (Lovag 1986. nyom�n)

    Vegy�k �szre: ezek az�rt nagyon s�lyos dolgok! Nagyon nem mindegy, hogy �n a t�lteng� �rz�ki tapasztal�st vagy az ilyen ir�nyban megnyilv�nul� v�gyat Sz�z M�ri�val takarom-e le vagy egy biz�nci cs�sz�rral! Ugyanis az �rz�ki tapasztal�s t�lhangs�lyoz�s�t mindenkor, minden norm�lis t�rsadalomban a sz�zess�ggel kompenz�lt�k. �s ha az meg tudja sz�rni, akkor nem v�lhat puszt�t� er�v�. Nem tud egyeduralkod�v� v�lni. A jelenlegi helyzetben, ahogy a vil�g tudom�nyoss�ga mutatkozik, ez a sz�r� nem m�k�dik. Amit �rz�kelek vagy meghosszabb�tott �rz�keim seg�ts�g�vel birtokba tudok venni, �s amit ebb�l egy nagyon siv�r, a form�llogik�n alapul� racionalizmussal k�vetkeztetni tudok, az l�tezik. Amit nem, az nem l�tezik.S ha valaki m�gis �ll�tja, az ellen szankci�kat alkalmazok. Ma ez a gyakorlat. �rz�kelj�k, mennyire nem mindegy, hogy itt h�tul, a �hitetlen" Tam�s f�l�tt, ki helyezkedik el?
    Ugyanakkor nem k�z�mb�s az sem, hogy tiszt�ban vagyunk-e vele, milyen apostolok foglalnak m�g helyet a Koron�n, a fels� r�sz�n, alul pedig milyen szentek. Ilyenkor az ember els� k�rd�se az, hogy honnan kezdj�k a sorol�st? �ltal�ban azt szokt�k javasolni, hogy az als� korona-r�szen. Tipikusan rossz indul�s, tudniillik ennek a koron�nak egyetlen �gynevezett szingul�ris pontja van - szingul�ris pont az, aminek nincs p�rja -, ez pedig a fels� Pantokr�tor. A Teremt�. Ez a korona egyenesen a teremt�st�l adja a maga k�pi programj�t. Ezt nem lehet alulr�l ind�tani. Ebb�l a teremt�s-pontb�l csordog�l lefel� az apostoli hierarchi�n kereszt�l a teremt�i tulajdons�g, �s f�l�l, a hatalom szintj�n (gondoljunk a latin nyelv�s�gre!) k�t �n�ll� emeletbe rendez�dik. M�rmost nagyon nem mindegy, kik ker�lnek a fels� emeletre, k�zvetlen�l a teremt� er� n�gy oldal�ra, mert ez az a legmagasabb szint, ahov� m�g el lehet jutni �gy, hogy k�zben egyszer az�rt taposta a l�bunk a Genez�reti-t� partj�t is. Ide az a n�gy apostol ker�lt, akik k�z�l h�rom k�zvetlen r�szese volt annak az �lm�nynek, amikor maga az Atya sug�rzott �t a Fi�n. Ez a h�rom apostol P�ter, J�nos �s Jakab volt (az id�sebb Jakab), maga az esem�ny pedig a t�borhegyi �tv�ltoz�s, latin nev�n transfiguratio. Enn�l k�zelebb nem lehet ker�lni a teremt�s forr�s�hoz. Egyetlenegy valaki ker�lt m�g hasonl� helyzetbe, a damaszkuszi �ton, mikor k�zvetlen�l a felt�madott Krisztus h�vta el, ez pedig �ppen P�l apostol, a negyedik a keresztp�ntok fels� emelet�nek lak�i k�z�l. Teh�t ezek helyezkednek el itt a legfels� szinten. S mindegyiknek a tulajdons�ga eggyel lejjebb ereszkedik, s ott �rintkezik a f�ldi szf�r�val. Akik a szemben�z� keresztp�nton helyezkednek el alul, azokat m�r l�ttuk. Tam�sr�l �s Bertalanr�l van sz�. Mind a kett� olyan tulajdons�got k�pvisel, amelyik nem ker�lhet be sz�r�s n�lk�l az emberi k�zegbe, mert irdatlan nagy vesz�lyek forr�s�v� v�lna. A m�sik k�t oldalon sz�retlen�l j�het le az apostoli tulajdons�g. Most megint �rdemes megk�rdezni: kik vannak itt alul? Ezek: Andr�s az egyik oldalon, � P�ter alatt van, teh�t a kir�ly jobb keze fel�l, a m�sik pedig, bal oldalon, F�l�p. M�rmost Andr�st �s F�l�p�t vajon mi k�ti �ssze? H�t ha itt norm�lis t�rt�nelemtan�t�s folyna, akkor azonnal r�v�gn�k: az, hogy �k ketten a szk�tat�r�t� apostolok. �k t�r�tett�k meg a szk�t�kat. Na most erre k�rdezhetik, hogy akkor mit keresnek a magyar koron�n? Na h�t �pp ez az! Mit keresnek? Nyilv�n csak olyan n�pnek hozhatnak �zenetet, amelyik �nmag�t szk�taut�dnak tartja. De nemcsak � maga-mag�t, hanem a teljes k�rnyezete, az ellens�gei is, a bar�tai is. Vajon van-e m�g egy ilyen nemzet Eur�p�ban a magyaron k�v�l? Mert �n nem tudok r�la. Teh�t adva van egy olyan kozmikus, egyszersmind �dvt�rt�neti program, amely t�nyleg csak szk�ta-ut�d kir�lynak sz�lhat. Az is viselte ezt a koron�t. A magyar kir�ly. Mindehhez m�g azt kell �szrevenn�nk, hogy ez a program sz�retlen�l �rkezik le. Teh�t ami a szk�ta �sb�lcsess�gen kereszt�l j�n le a teremt�s forr�s�b�l, azt nem sz�ks�ges megsz�rni. Ez pedig nagyon fontos t�tel. Mert kezd�nk egyre t�bb dolgot tudni m�r err�l a szk�ta �sb�lcsess�gr�l, �s �gy t�nik, hogy ezt t�nyleg nem kell megsz�rni, ha �rv�nyes�teni akarjuk az emberlakta vil�gban. Ak�r a maiban, vagy �ppen a holnapiban is.
    Ami az als� korona-r�szt illeti, ott term�szetesen nem emeletenk�nt rendez�dik el a k�pi program, mert nincsenek emeletek, hanem p�ronk�nt. �s itt is ugyanolyan sz�p, tiszta rend val�sul meg, mint fent, eg�szen addig, m�g a h�ts� uralkod�-k�pm�sokig el nem �rkez�nk. El�l a Pantokr�tor Krisztus hozza le a f�ldi k�zegbe a teremt� tulajdons�grendszert, ugyanis ezt az apostolok k�zvetlen�l nem tudj�k lehozni. Ahhoz f�ldre kell sz�letnie a teremt� min�s�gnek, ember alakot kell �ltenie, �s akkor tud sz�t�radni ez a tulajdons�grendszer, �gy, hogy ne semmis�tsen meg benn�nket, de az�rt �szrevegy�k. Ne sz�guldjon �t rajtunk an�lk�l, hogy tudom�st venn�nk r�la. Az els� l�p�sben arkangyali kett�s k�zvet�t tov�bb: az egyik oldalon

Szent Mih�ly, a m�sik oldalon G�briel. G�briel az Annuntiatio angyala, � �r�mh�r form�j�ban hozza be a magasabb min�s�get az emberi k�zegbe. Szent Mih�ly viszont a m�r bek�vetkezett, az �r�mh�r ellen�re bek�vetkezett bajt orvosolja, v�resen. Teh�t az egyik arkangyal pozit�v m�don munk�lja a j�t, a m�sik pedig a m�giscsak l�trej�tt rosszat metszi vissza. Ez egy szakr�lis kir�lys�g eset�ben egyens�lyos szerepk�r. Ha csak az egyiket alkalmazzuk, akkor kiszolg�ltatjuk az orsz�got az �nk�nyuralomnak, illetve az anarchi�nak.
    A k�vetkez� k�t k�p G�briel oldal�n Szent Demetert, Mih�ly oldal�n Szent Gy�rgy�t jelen�ti meg. Itt m�r kezdhetj�k �rezni, hogy ezek a szentek nem v�letlenszer�en ker�ltek sem sorba, sem p�rba. Hiszen amit Szent Mih�ly az �gben m�velt, hogy tudniillik a S�t�nt s�rk�ny k�p�ben letasz�totta - ahogy a Jelen�sek k�nyv�ben meg vagyon �rva -, l�nyegileg ugyanezt teszi egy emelettel lejjebb Szent Gy�rgy.

� a f�ldszinten, a f�ld al�l el�b�j� s�rk�nyt semmis�ti meg. Teh�t lehet l�tni, hogy fokozatosan ereszked�nk lefel�, az �gi k�rnyezetb�l a f�ldi k�rnyezetbe. Ugyanez t�rt�nik a t�loldalon. M�g az angyali �dv�zlet angyala az �r�mh�rt a legmagasabb szinten jelenti be, addig Demeter egy olyan legenda-r�szlete r�v�n ker�l ide, ahol b�rt�nb�l, teh�t f�ld alatti �llapot�b�l kiindulva t�r�t meg egy gladi�tort, aki azt�n, a t�r�t�s nyom�n, gy�ztes lesz a harcban. Vagyis Demeter nem maga harcol, hanem a j� h�r - �evang�lium" g�r�g�l j� h�rt jelent! - tov�bb�t�s�val, illetve c�lba juttat�s�val tudja magasabb szintre emelni a rendszert. Teh�t m�ris tiszt�n lehet l�tni egyfajta logik�t a szerepek elrendez�s�ben. �s azt is, hogy mindk�t oldalon fokozatosan k�zel�t�nk a f�ld sz�n�hez. �tker�lve a h�toldalra, k�t orvos-szent fogad benn�nket. Ezek ikrek, az egyik Kozma, a m�sik Damj�n, magyaros ejt�ssel. Itt lehet tetten �rni, mennyire fontosak a pszichol�giai finoms�gok ezen a szinten. Ha az ember �sszeveti �ket, nekik kellene a legjobban hasonl�tani egym�shoz, hiszen ikerp�rr�l van sz�. �s val�ban, nagyon hasonl�tanak is, de a k�l�nb�z�s�gek m�g szembet�n�bbek, ha �sszevetj�k �ket. Kozma, aki a harcos vonulatban szerepel, alulr�l n�z f�lfel�, � az empirikus tud�sszerz�s k�pvisel�je. A tapasztalatokat r�szletr�l r�szletre rakosgatja �ssze, �s �gy jut el egyfajta k�zel�t� �rt�k� tud�sig. Ennek a t�j�koz�d�s-m�dnak a k�pvisel�je az orvosok k�z�tt ma a seb�sz. A m�sik oldalon Damj�n egy csukott k�nyvre teszi a kez�t, �s f�l�lr�l lefel� n�zve mondja ki a m�r teljess�g�ben megismert igazs�got. Ennek a gyakorlatnak a k�s�i k�pvisel�je a modern orvostudom�nyban az a belgy�gy�sz, aki soha nem ny�l szik�hez, hanem - legal�bbis elvileg - tudja a dolgokat.
    Itt minden r�szlet fontos. A zom�nck�p nagyon nehezen el��ll�that� k�pt�pus, r�ad�sul ilyen pici fel�leten, szinte hihetetlen, hogy ezt meg tudt�k csin�lni, annyira finom munka. Aki ilyet csin�l, az semmik�ppen sem tesz le v�letlenszer�, hogy �gy mondjam, ingyen dolgokat, itt minden apr� r�szletnek jelent�se van. �s ezt meg kell szoknunk. Mert benn�nket egy id� �ta hozz�szoktattak a firk�lgat� m�v�szt�pushoz, �s az ilyennek a m�veibe bele-bele cs�szik egy-egy �ingyen" r�szlet, nem kell azt olyan komolyan venni. Ez azonban a k�z�pkorit�l mer�ben elt�r� alkot�i attit�d. Ezt visszavet�teni a Korona-k�sz�l�s id�szak�ba - ez a legnagyobb balfog�sok egyike, pedig igaz�n el�g sok balfog�s volt m�r a Korona-kutat�sban. �n magam k�sz�tettem rekeszzom�ncot, nagyon j�l tudom, hogy ebben a m�fajban nem lehet �t�vedni" vagy �ppen k�nnyelm�sk�dni. Az ember olyannak csin�lja meg a m�vet, amilyennek akarja. Pontosan olyannak. Ha nem �gy siker�l akkor �jracsin�lja. Teh�t itt nincs olyan, hogy megszalad egy kicsit a v�s�, vagy megszalad egy picit a ceruza. Nem szalad meg!
    Ezt m�r csak az�rt is hangs�lyozni kell, mert a Korona feliratai bizony el�g furcs�k. J� n�h�ny olyan feliratr�szlet van, amelyet nem int�zhet�nk el azzal, hogy biztosan nem ismert�k j�l a bet�ket, vagy hogy kicsit megcs�szott a rekeszhat�rol� szalag... Paulus nev�ben p�ld�ul a k�t U bet� mer�ben k�l�nb�z� m�don mint�zott. Pedig ezek rekeszszalagokb�l vannak kihajtogatva. Egym�st�l k�t bet�nyi t�vols�gra elfelejtette volna a mester, hogy az U-t hogyan �rj�k? Nem �rdekel senkit a k�rd�s, illetve elint�zik egy k�zlegyint�ssel: neh�zkez� volt a mester. �s ez nem egyed�l�ll� p�lda. Tam�s nev�ben egy TL ligat�r�t, azaz bet��sszevon�st tal�lunk. Sehol, soha nem �rt�k Tam�s nev�t L-lel. Teh�t nyilv�nval�: legal�bb m�g egy jelent�sr�teg rejlik ezekben a feliratokban! Senki sem foglalkozik vele. Mintha ott sem lenne.

P�l apostol n�vfelirata a k�tf�le U bet�vel, �s Tam�s� a T-L bet��sszevon�ssal

    A legutols� k�t alakhoz �rkez�nk a Korona als� r�sz�n. H�t ez a kett�s bizony el�g sok vita t�rgy�t k�pezte �s k�pezi ma is. Az aranym�vesek 1983-as vizsg�lati eredm�nyeinek publik�l�sa �ta beker�lt az irodalomba az a felt�telez�s, hogy ezek a zom�nck�pek m�sodlagosak a Koron�n. Ez alapos felt�telez�s! A Konstantin-lemez egyszer�en nem f�r bele a foglalat�ba.

Szemmel l�that�lag �gy gy�t�rt�k bele, hogy t�nyleg csak az im�ds�g tartja a hely�n. M�s a form�tuma is, mint a t�bbinek. Azok �ll� form�tum�ak, ez fekv�. Erre azt szokt�k mondani, hogy ugyan m�r, csak nem fogunk millim�terek t�rt r�sz�n vitatkozni? Nos, tetszik vagy nem tetszik ez pontosan az a m�faj, ahol millim�terek t�rt r�sz�n vitatkozunk. Nem mondan�m, ha nem h�sz �ve dolgozn�k a Nemzetk�zi Zom�ncm�v�szeti Alkot�m�helyben. Teh�t �n nem csak a szag�t ismerem a zom�ncnak, hanem azt is, hogyan k�sz�l. A m�sik, a G�za-lemez eset�ben viszont el�g alapos okunk van f�lt�telezni, hogy k�rbeny�rt�k. Egy�bk�nt azt az �llapot�t tekintve, ahogyan ma l�tjuk, a Konstantin-lemez is biztosan k�rbe van ny�rva. Ennek megvannak a maga pontos bizony�t�kai, de h�t ezt nem akarom most r�szletezni, mert hosszadalmas lenne.
    Viszont van m�g egy olyan k�rd�s�nk a sok-sok t�rgyalatlan k�rd�s k�z�tt, amelyet felt�tlen�l �rinteni kell. Azoknak az apostoloknak illetve szenteknek, akik itt szerepelnek legal�bbis k�t l�tfokozatuk van. Az egyik az, amelyikkel cip�be b�jnak, �gyba b�jnak, esznek, isznak, �s �gy tov�bb. A m�sik pedig, amelyik egyfajta virtu�lis l�thez k�ti �ket, teh�t jelenl�v� is, nem is, hiszen csak eszmeileg van jelen, nem h�tk�znapi, fizikai �rtelemben. Mit �rts�nk ezen? Eg�szen egyszer�en fogalmazva azt, hogy minden egyes szent jelent egyszerre legal�bbis egy t�rt�nelmi szem�lyt, �s jelent egy d�tumot a napt�rban. Ez pedig nem ugyanaz az aspektus, nem ugyanaz a megjelen�si m�dja ugyannak a min�s�gnek. Mert amikor valakinek a napt�rban megtal�lom a hely�t, az azt jelenti, hogy egy �vk�ri rendben ismerem fel a szerep�t, rendeltet�s�t. Ez az �vk�ri rend pedig a f�ny �s �rny�k folyamatos ar�nyv�ltoz�s�nak a ritmus�ra alakul ki, �s ez voltak�ppen a Vil�g Vil�goss�g�nak a l�tform�ja egy �ves keretben. Ez az �gynevezett szakr�lis �v vagy egyh�zi �v. Ebben lesz �rtelmes egys�g, mondjuk egy Angyali �dv�zlet a tavaszi nap�jegyenl�s�gen, r� h�rom vagy n�gy nappal, �s mert ez a fogantat�snak megfelel� aktus volt, innen kilenc h�napra - tess�k ellen�rizni! -, december 21-�t�l, a t�li napfordul�t�l ugyanezt a h�rom napot kell lesz�molni, �s a negyedikre virrad� �jjel fog megsz�letni a Gyermek. Teh�t itt az �vk�r tulajdonk�ppen ennek a F�ny-Krisztuss�gnak a l�tez�si k�zege. Az�rt kell mindezt ilyen hosszadalmasan elmondani, mert manaps�g ezt nem nagyon szokt�k tudni. Viszont mindez mag�t�l �rtet�d�tt egy k�z�pkori ember, ak�r egy egyszer� temploml�togat� ember sz�m�ra is. Itt m�g nincs k�l�nv�lasztva a f�nynek a term�szettudom�nyos aspektusa - mert ilyen akkor m�g nincs is, vagy csak cs�r�j�ban van -, �s a vall�si aspektusa. Ez egy �s ugyanaz! Ha bej�n a napf�ny a templomba vagy ak�r az �n szob�mba, vele j�n a Vil�g Vil�goss�ga. Itt van, jelen van. Jelenti �ltala mag�t. Most ezt borzaszt�an neh�z egy szekulariz�lt �llamban elmagyar�zni, mert h�t egyb�l a rekeszizmok kezdenek dolgozni. Szuver�n joguk term�szetesen a rekeszizmoknak, hiszen aki �v�n alul �li meg �nmag�t, annak ez, m�rmint a le�p�t� c�lzat�, b�rgy� r�h�csel�s a �term�szetes" l�tez�si form�ja. De egyet tudni kell! A Korona kor�ban ez nem volt annyira rekeszizom-torn�ztat� t�tel, mint ma. Ez azt jelenti, hogy itt tulajdonk�ppen a teremt�s k�zpontj�b�l �rkez� f�nyzuhatagnak k�l�nb�z� testet �lt�sei, f�ldet fog�sai el�sz�r az apostoli min�s�gnek, majd tov�bb k�zeledve a f�ld fel�, azok az alakzatok, amelyekkel, illetve akikkel itt tal�lkozunk. Nem erre az egy m�t�rgyra - ha most m�t�rgynak tekintem a magyar Szent Koron�t - jellemz� ez a komplex t�r-id�beli szeml�let, s�t nem is csak a k�z�pkorra. A renesz�nsz derek�n Leonardo m�g �gy festi meg az Utols� vacsor�t, hogy a korabeli - �s eg�szen a XX. sz�zad v�g�ig bez�r�lag a k�s�bbi - asztrol�giai tank�nyveknek szab�lyszer� seg�d�br�ja lehetett. Annyira egy�rtelm�en az �llat�vi jegyek fiziogn�miai saj�toss�gai szerint vannak jellemezve az apostolok. S ebben semmi vulg�rasztrologiz�l�s nincs, egyszer�en arr�l van sz�, hogy k�z�p�tt mint a Vil�g Vil�goss�ga, konkr�tabban mint Sol Justitiae az Igazs�g Napja jelenik meg J�zus, �s az � tulajdons�gai bomlanak le, aszerint, hogy az adott id�szakban a f�ny az �rny�kkal milyen ar�nyban van, p�ters�gg�, jakabs�gg�, j�noss�gg�, �s �gy tov�bb.

Leonardo da Vinci Utols� vacsor�ja az Igazs�g Napj�nak (Sol Iustitiae = J�zus Krisztus) az �vk�r�n val�, k�l�nb�z� m�d� �s m�rt�k� sz�tsug�rz�s�t jelen�ti meg, az apostolok az egym�sra k�vetkez� �llat�vi jegy-�rv�nytartamok megszem�lyes�t�i (Beckerath 1984. nyom�n)

    Ez tulajdonk�ppen pofonegyszer� dolog. �pp ez�rt meglep� az a kifog�s, amelyet gyakran lehet hallani a laikusokt�l is, szakemberekt�l is, hogy tudniillik mit kell ennyi mindent belemagyar�zni egy �d�szt�rgyba" (�rtsd: a magyar Szent Koron�ba). �n meg azt k�rdezem: hogy� lehet meg�llni, hogy az ember ne olvassa le mindezeket? Valami kit�n� �vszer�k lehet a kedves kolleg�knak, hogy soha egyik�knek sem jutott esz�be leolvasni a zom�nck�pekr�l a benn�k rejl�, kifejezetten �vk�ri-asztr�lm�toszi hangszerel�s� �zenetet? �Beleolvasni" nem tudom ebbe a k�prendbe a Talpra magyart. Tess�k megpr�b�lni! Ez nem �gy van, hogy elkezdek beleolvasni valamit, azt�n ez meg szeg�ny nem tud visszasz�lni! Dehogynem, egyfolyt�ban sz�l hozz�m! �s ha csak egy jott�nyival od�bb siklik az �rtelmez�s, egyb�l visszar�gja. Nem lehet r�er�ltetni. 19 k�p, egym�ssal �sszef�gg� rendben - ezzel nem lehet sz�rakozni!
    Ez azt jelenti, hogy ha megkeresem az eml�tett szentek d�tumait a napt�rban, akkor egy nagyon �rdekes rendszer k�rvonalai bontakoznak ki. Ezt a vallat�st m�g 1979-ben kezdtem el, �s az�ta az ilyen ir�ny� vizsg�l�d�s egyfajta vez�rfonala lett a tov�bbi Korona-kutat�snak. Van, aki nem hivatkozik r�, de haszn�lja az eredm�nyeit, van, aki hivatkozik r�, de nem haszn�lja, mindenesetre �gy n�z ki, hogy ez a megk�zel�t�s most m�r kit�r�lhetetlen nyomokat hagyott a Koron�val foglalkoz� t�preng�seken. Mir�l van sz� eg�sz konkr�tan? Arr�l, hogy a k�pi �zenet, amelyet eddig csak emeletenk�nt, illetve p�ronk�nt tudtunk �rtelmezni, most tudva, hogy melyik szentnek melyik h�napban �s azon bel�l melyik napon van az �nnepe, sorba-olvashat�v� v�lik. Nem tudom, k�pesek vagyunk-e lem�rni ennek a t�nynek a jelent�s�g�t! V�g�l is ha egy �zenetet nem tudok sorba-olvasni, akkor �gy j�rok, mint az anekdot�ban B�nk b�n �s f�urai: �a kir�lyn�t meg�lni nem kell f�lnetek..." Nem tudom, hol van a v�ge az egyes mondatoknak. Nem tudom, hogy� lehet az �zenetet �gy �rtelmeznem az �letemben hogy a kis �vk�rben �lv�n - mert ebben �l�nk mindannyian - hasznos�tani is tudjam. Hogy konkr�tan meg tudjam �lni.
    M�rmost ha a legkisebb v�ltoztat�s elv�t akarom �rv�nyes�teni - m�rpedig azt kell �rv�nyes�tenem, k�l�nben �n dikt�lok a m�nek, �s nem a m� nekem -, akkor ez a sorba-olvas�s nagyon �rdekes vonulatot fed fel. P�llal �rdemes elindulni, � a V�z�nt� hav�nak a k�pvisel�je a maga janu�r 25-ei n�v�nnep�vel. A h�napok ugyanis akkori megfogalmaz�s szerint egy-egy �n. �llat�vi jegy�rv�nytartamnak felelnek meg. Persze most erre is f�l lehet h�rd�lni, hogy m�r megint asztrologiz�lunk. Csakhogy ne felejts�k el: a k�z�pkor elk�pzelhetetlen a kereszt�ny asztrol�gia n�lk�l. Olyannyira, hogy a nagy katedr�lisoknak a port�lj�n minden�tt megjelenik a Zodi�kus. Ez a mai f�lfog�s, hogy kereszt�nys�g kontra asztrol�gia - eg�szen �jkori jelens�g, sz�l�je a s�t�t tudatlans�gon alapul� fundamentalizmus, a legrosszabb fajt�b�l, amely vetekszik az iszl�m fundamentalizmus bigotts�g�val. Teh�t nagyon is ismert�k a k�z�pkorban ezt a rendszert, �s az a felt�n�, hogy a koron�nkon megjelen� valamennyi szent n�v�nnepe egy-egy ilyen �rtelemben vett h�nap els� t�z napj�ba esik. Hangs�lyozom: ilyen �rtelemben vett h�napr�l van sz�! Nem a mai h�napok elsej�vel indulnak az �llat�vi jegy�rv�nytartamok , hanem - ak�rcsak a mai csillag�szati h�napok - mindig a �norm�lis" h�nap 21-e t�j�n, s tartnak a k�vetkez� h�nap 20-�ig, legk�s�bb 22-�ig. Ezeknek az els� t�z napj�ba esnek rendre a Koron�nk szentjeinek az �nnepei. �sszesen 19 figur�lis zom�nck�pr�l van sz�, de ebb�l h�rmat le kell vonni, mert az Atya (fels� Pantokr�tor), a Fi� (el�ls�-als� Pantokr�tor) �s a Sz�z-Anya �nnepei nem egy-egy naphoz k�t�ttek az �vk�rben, hanem mintegy �titatj�k azt, elej�t�l v�g�ig �t�m�lv�n rajta. Teh�t �sszesen 16 k�pr�l besz�lhet�nk ebben a vonatkoz�sban. �s m�g egy �rendelleness�gre" f�l kell figyelni: arra, hogy F�l�p ilyen tekintetben kiv�telnek sz�m�t. Hogy mi�rt, mi�rt nem? - ez k�l�n k�rd�s, mindenesetre indokolhat� m�don kiv�tel. Ez azt jelenti, hogy az itt �br�zolt szentek �nnepei �sszhangzatos m�don az els� t�z napj�ba esnek minden h�napnak. Ez pedig nagyon fontos t�tel, mert az �kor �ta folyamatosan megl�v� asztrol�giai tud�s szerint csak az els� t�z nap adja a sz�retlen h�nap-tulajdons�gokat. Ha �n egy szentet egy h�nap k�pvisel�j�v� akarok tenni, az els� t�z napban kell kijel�ln�m a hely�t. Ut�na m�r �tsz�r�dnek egy�b jegytulajdons�gok is a m�sodik t�z napon, �s a harmadik t�z napon egy harmadik jegy tulajdons�gai. Ez nem valami �h� de bonyolult" �gy, ha ak�r egy mai alapfok� asztrol�giai tank�nyvet kez�nkbe vesz�nk, abban is benne van. Mindenesetre ha ismerj�k ezt a szab�lyt, akkor azonnal bel�tjuk, hogy a Korona szentjei - F�l�p kiv�tel�vel - mind-mind ilyen �keveretlen" jegy-tulajdons�got k�pviselnek, �gy h�t egy�ttes�k legal�bbis egyik jelent�s-s�kj�n az �llat�vet, mint az emberl�t f�ldi kibontakoz�s�hoz n�lk�l�zhetetlen, l�nyege szerint kegyelmi aj�nd�kk�nt m�k�d� keretrendszert jelen�ti meg.

A magyar Szent Korona �napt�ri rendje", a rajta megjelen� apostolok �s szentek n�v�nnepei alapj�n

    Annak idej�n, felk�r�semre, egy ilyen rendszer spont�n l�trej�tt�nek a val�sz�n�s�g�t megpr�b�lt�k m�rn�k koll�g�k, illetve egy matematikus kollegina modellezni. Elk�peszt� val�sz�n�tlens�g j�tt ki. K�r�lbel�l akkora a val�sz�n�s�ge egy ilyen rendszer v�letlenszer� �ssze�ll�s�nak, mint annak, hogy �n k�t egym�st k�vet� h�ten ugyanazzal az �t sz�mmal, �s csakis �n, megnyerem az �ttal�latost a lott�n. H�t ebb�l a t�ny�ll�sb�l m�r lehet k�vetkeztetni. Ez arra figyelmeztet, hogy nem j� �nk�nyess�get emlegetni ilyen bonyolult rendszerek �rtelmez�sekor. Mert hogyha nagyon bonyolult a rendszer �s egy m�sik nagyon bonyolult rendszerrel, mint amilyen p�ld�ul a jegy�rv�nytartamokb�l �s bolyg�-viselked�sekb�l kirajzol�d� asztr�lm�toszi rendszer, h�zagtalanul fed�sbe hozhat�, akkor ez �kem�ny" bizony�t�knak sz�m�t amellett, hogy a kett�nek ak�r genetikus k�ze is lehet egym�shoz. Akkor m�r nem lehet azt mondani, hogy ez bizony�tatlan hipot�zis. �s a Korona eset�ben err�l van sz�.
    Ha pedig ezt a napt�ri rend szerinti, azaz h�napr�l h�napra araszolgat� k�rbej�r�st megcsin�lom, akkor mint �sszetett p�lyag�rbe, egy gy�ny�r� kett�s spir�l rajzol�dik el�m. Egyszer�en nem lehet m�sk�pp v�gigj�rni ezt a szent-sort. Ha P�l apostolt�l indulok el, mint a V�z�nt� k�pvisel�j�t�l, akkor a k�vetkez� �h�napszent" a Halak hav�ban, G�za - lenne! De h�t, mint eml�tettem, a G�za-k�p minden val�sz�n�s�g szerint m�sodlagos a Koron�n. (Sejtj�k, hogy ki lehetett eredetileg a hely�n, ezt a k�rd�st azonban most nem r�szletezn�m, k�s�bb m�g �gyis vissza kell t�rn�nk r�.) A Halak ut�n a Kos k�vetkezik (G�bor), ut�na a Bika (Gy�rgy), ut�na az Ikrek (itt megint csak annyit mondhatunk, hogy nem Konstantin, de hogy pontosan ki, azzal egyel�re ad�sak maradunk), azut�n f�lcsavarodik az �tvonal P�terhez a R�k hav�ba, �s visszat�r az �sforr�shoz. Nem lehet ezt a kanyart tov�bb a maga ir�ny�ban folytatni, mert akkor a t�bbi k�p nem f�zhet� fel r� a h�napok sorrendj�ben. �j ind�t�s k�vetkezik teh�t. A m�sodik menet Jakabbal indul, �t odaf�nt F�l�p �s Bertalan k�veti, azt�n az el�ls�-als� Pantokr�tor leseg�t benn�nket az als� r�szre, �s m�ris Mih�lyn�l vagyunk, a M�rleg hav�ban. Innen Kozm�ra, Damj�nra l�p�nk tov�bb, mert abban a h�napban Mih�llyal egy�tt h�rman vannak. Demetern�l (Skorpi� hava) �jra f�lj�v�nk a keresztp�ntokra, �s kett�s kanyarral, Andr�son (Nyilas), majd Tam�son �t fel�rkez�nk J�noshoz. (Az ut�bbi k�t apostol �nnepe a Bak hav�nak els� t�z napj�ba, szaknyelven sz�lva dekan�tus�ba esik.) Ez lesz teh�t az �tvonal, ha sorba rendezz�k a napt�rban az �nnepeket, amelyeknek a n�vad�i jelen vannak a Koron�n.

A n�v�nnepek �vk�ri sorbaj�r�s�nak teljes folyamat�br�ja jellegzetes kett�s spir�lvonalat �r le (a sz�m�t�g�pes kirajzol�s Hervay Tam�s munk�ja)

    M�rmost ennek a felismer�snek sok �s s�lyos k�vetkezm�nye van. Kezdj�k a legk�zenfekv�bbel. K�plet�nk seg�t abban, hogy megtal�ljuk, kik lehettek eredetileg az abroncs h�toldal�n, a mai uralkod�k�pm�sok hely�n. Erre ugyanis nincs �rott adatunk, vagy egyenl�re nem tal�ltuk meg. Mindenesetre egyet tudni kell: kor�ntsem biztos, hogy ezek a k�pek elvesztek. Az eddigi kutat�s v�gig abb�l indult ki, hogy �, m�r soha nem fogjuk megtudni, kik szerepeltek itt. Ez az ��, m�r soha..." - egy�ltal�n nem val�sz�n�. Ink�bb az a val�sz�n�, hogy ��, meg fogjuk tudni...", mert nem volt szok�s kidob�lni ilyen �rt�kes k�peket. Teh�t valamilyen m�sodlagos befoglal�sban, valamelyik kincst�rban, amelyik m�g most nem publikus, nagyon val�sz�n�, hogy f�l fognak bukkanni. Van is r� jelz�s, hogy ez nem rem�nytelen dolog. De err�l majd k�s�bb.
    Az utols� olyan k�rd�s, amelynek r�szletes taglal�sa tal�n belef�r m�g besz�lget�s�nk kereteibe, az a dat�l�s k�rd�se: mikorra tenn�nk a magyar Szent Korona k�sz�l�s�t? H�t erre a mai hivatalos kutat�si vonal nagyon egyszer� v�laszt tud javasolni. Az als� korona-r�szt Duk�sz Mih�lyhoz k�ti, figyelmen k�v�l hagyva, hogy ez a k�p m�sodlagos a Koron�n. Kritika n�lk�l elfogadja azt a laikus szem�ly �ltal - hiszen egy orvos, azaz �amat�r koronakutat�" �ltal - megfogalmazott t�telt, hogy akiket �br�zolnak a Koron�n, azok felt�tlen�l egyszerre, egy id�ben uralkodtak. 200 �v �ta hurcolja mag�val ezt a batyut a m�v�szett�rt�net-kutat�s! H�t erre, mondanom sem kell, semmi bizony�t�k nincs. Ez a Konstantin, akit Weszpr�mi Istv�n debreceni orvosprofesszor 1790-ben Duk�sz Mih�ly kort�rsak�nt �s t�rsuralkod�jak�nt �azonos�tott", lehet vid�man egy m�sik Konstantin is. Egyetlen kik�t�s van, hogy b�borban sz�letettnek kell lennie, mert ez szerepel a felirat�ban. Na de ilyenb�l sem az az egy volt a biz�nci t�rt�nelemben! Sehol sincs megszabva, hogy ezeknek egyszerre kellett uralkodniuk. �s az a Geobitzasz, aki ott van a m�sik oldalon - vagy ahogyan a hivataloss� v�lt olvasat javasolja: G�za -, ez sem biztos, hogy a mi I. G�za kir�lyunkkal azonos.

Ez is lehet nyugodtan egy m�sik G�za. Hiszen a k�s�bbi, hiteles sz�vegekben nem is �gy �rt�k biz�nci-g�r�g nyelven a G�za nevet, hanem �gy, hogy Geitza, illetve Iatza (Ioannesz Kinnamosz, Niketasz Koniatesz). Ami azt jelenti, hogy a Koron�nkon egy archaikusabb, r�gim�dibb n�vforma jelenik meg, amelynek egy�ltal�n nincs p�rja, anal�gi�ja a sok �vsz�zados biz�nci diplom�ciai gyakorlatban. De ebbe most hadd ne menjek bele, mert messze vezetne.
    Ami biztos, az az, hogy k�t abszol�t megb�zhat�nak t�n� �gynevezett terminus post quem ad�dott eddig a hivatalos kutat�sban. �Terminus post quem" azt jelenti, hogy olyan id�pont ami ut�n keletkezhetett csak az illet� t�rgy vagy k�vetkezhetett be egy esem�ny. Ezek nagyon fontos t�teleknek sz�m�tanak a t�rt�neti-m�v�szett�rt�neti-r�g�szeti kutat�sban. Az egyik ilyen volt az 1070-es �vsz�m, hozz�vet�legesen (1075-�t szoktak javasolni). Ez Duk�sz Mih�ly �s I. G�za k�z�s uralkod�s�nak kezdet�re utal. A m�sik az 1000-es �v, ami el�tt nem k�sz�lhetett a Korona, mert, �gymond, azel�tt nem volt Magyarorsz�gon kereszt�nys�g. Ez egy teljesen fixnek, megrend�thetetlennek l�tsz� d�tum. Legf�ljebb p�r �vvel kor�bbr�l lehet sz�, ha felt�telezz�k, hogy Sylvester p�pa k�sz�ttette �s juttatta Magyarorsz�gra a Koron�t. Itt viszont egy nagyon s�lyos t�telt kell kimondani, illetve most m�r ink�bb csak meger�s�teni. Nevezetesen azt, hogy a p�p�nak a Korona ideker�l�s�vel val� kapcsolata er�sen megk�rd�jelezhet�. Ezt t�bb oldalr�l megtett�k m�r, t�rt�n�sz oldalr�l a legjobb megk�zel�t�s, meg�t�l�sem szerint, V�czy P�ter�, �s r�ad�sul el�g friss. M�r a Korona hazat�r�se ut�n fogalmaz�dott meg, �s magyarul is olvashat� a T�rt�nelmi Szeml�ben. � ugyanis kimutatja, hogy az a nagyon kev�s adat, ami a R�m�b�l t�rt�nt koronak�ld�sre vonatkozik, vagy k�ts�ges hitel�, vagy f�lre�rt�sen alapul. Ami a k�ts�ges hitelt illeti, ez a legend�nak a k�s�i, 1110-1116 k�z�tti megfogalmaz�s�ra vonatkozik, ahol r�ad�sul nem is eml�tik n�v szerint a p�p�t. Kor�ntsem biztos, hogy Sylvesterr�l van sz�. Akit viszont ugyanitt lengyel kir�lyk�nt eml�tenek, az nem Szent Istv�n �s nem a felt�telezett, illetve sugalmazott koronak�ld�s kort�rsa! Teh�t itt mindenk�ppen gond van. De ismer�nk egy kort�rsi t�rt�net�r�i besz�mol�t is, ez Thietmar von Merseburgnak a besz�mol�ja, csak itt valamit elt�vesztettek a t�rt�n�szek, �s ezt V�czy P�ter id�zett �r�s�ban p�ld�s szakavatotts�ggal hozza helyre. Arr�l van sz�, hogy az a kifejez�s, amelyik Thietmarn�l szerepel, hogy ti. �coronam et benedictionem accepit" - k�t�tt jelent�s� formula. Nem azt jelenti, hogy a p�pa t�rgyszer�s�g�ben k�ldte volna Vajknak (a k�s�bbi Szent Istv�nnak) a Koron�t. Ugyanezt a kifejez�st haszn�lja Thietmar m�v�nek egy m�sik hely�n III. Henrik n�met kir�ly feles�g�vel, Kunigund�val kapcsolatban is, akinek pedig biztosan nem k�ld�tt koron�t sem p�pa, sem m�s. Ez a sz�kapcsolat puszt�n annyit jelent, hogy egy koron�z�sra �ld�s�t adja a r�mai egyh�z feje. A �corona" kifejez�s ilyenkor nem t�rgyszer� koron�ra utal, hanem arra, amit P�l apostol �gy fogalmaz meg: �v�gezetre elt�tetik nekem az igazs�g koron�ja..." Ez azt jelenti teh�t, hogy a Koron�nak R�m�b�l val� sz�rmaz�sa, ak�r a fels� r�sz ak�r az als� r�sz vonatkoz�s�ban, legf�ljebb �tt�teles m�don �rthet�. De err�l majd k�s�bb b�vebben.
    Az 1000-es d�tummal kapcsolatban van egy m�sik komoly gond is. Az tudniillik, hogy a magyars�g k�r�ben kor�ntsem biztos, hogy a Szent Istv�n-i t�r�t�ssel kezd�d�tt el a kereszt�nys�g. Ez megint nagyon r�gi vitat�ma, a reform�ci� kori egyh�zt�rt�net-�r�sban m�r komoly form�ban megfogalmaz�dott. Debreceni Ember P�l egyh�zt�rt�net�ben k�l�n fejezet sz�l �a magyarok lelki �llapatty�r�l" a Szent Istv�n-i t�r�t�s el�tt, �s ahogy � is kimutatja, ma is nagyon val�sz�n�nek t�nik, hogy a kereszt�nys�gnek nem a r�mai form�j�t �rtve ugyan, nem is a Biz�ncban hivataloss� v�lt form�j�t, de l�tezett a kereszt�nys�g k�z�tt�nk. �s ez az a fejezet gondolatmenet�nkben, amelyet ha tov�bb r�szletez�nk, kulcsot kaphatunk az olyan �br�zol�sok megfejt�s�hez, amelyekkel eddig egy�ltal�n nem foglalkoztak, mert az �n. �nagyegyh�z" szempontj�b�l nincs jelent�s�g�k. Teh�t t�nyleg l�tezik a Korona k�prendj�ben egy kereszt�ny program, de az, alapjellegzetess�geit tekintve, sem r�mai kereszt�nynek, sem g�r�g kereszt�nynek nem nevezhet�. M�s sz�val: ez a program a judeokrisztianizmus k�t, egym�ssal is vet�lked� f��ga k�z�l egyiknek a tan�t�srendszer�b�l sem vezethet� le. Ezt a k�prendet a kereszt�nys�g egy mell�k�g�val lehetne els� k�zel�t�sben legszerencs�sebben kapcsolatba hozni, b�r meg kell mondjam, ez is el�gg� kock�zatos v�llalkoz�s, mert a r�mai egyh�z kifejezetten el�t�l� hangs�llyal alkalmazta az eg�sz k�z�pkoron �t ezt a terminus technikust. A manicheista vagy manicheus kereszt�nys�gr�l van sz�. Az � saj�ts�gos �dvt�rt�neti elk�pzel�s�k nem kiz�r�lagos �rv�nnyel jelentkezik ugyan a Korona k�pi programj�ban, de igen hasznos inform�ci�kkal szolg�lhat, mert a manicheist�kt�l nagyon sok �rott dokumentum maradt r�nk. Ha ezeket alaposan �ttanulm�nyozzuk, akkor r�d�bben�nk, hogy amit mi itt az el�bb mint �vk�ri szent-sorrendet v�gigj�rtunk, az tulajdonk�ppen a f�ny felszabad�t�s�nak az �tvonala.
    A f�nyfelszabad�t�s m�velete k�t menetben zajlik le. Az els� menetben olyan �llatnak a test�n sz�r�dik �t a f�ny, amelyik n�gyl�b�, m�gpedig tov�bb nem pontos�that� n�gyl�b� �llat. Ott l�tjuk P�ter �s Jakab apostol k�p�nek a h�tter�ben. A n�gyl�b� �llat - ezt szint�n a manicheista hagyom�nyb�l tudjuk - a t�z elem�t jel�lte. A m�sodik menetben azut�n a leveg� elem�t jel�l� mad�r t�nik fel, amelyik sem nem galamb, sem nem turul, sem nem sas, sem nem s�lyom, hanem egyszer�en: mad�r. Nagyon l�nyeges tudni: ha �k s�lymot akartak �br�zolni, akkor s�lymot �br�zoltak. Ha galambot akartak, galambot �br�zoltak. �s itt pontosan lehet l�tni, hogy ezeknek az �llatoknak a test�n sz�r�dik �t az az apr� alapjel, amelyik a kiteljesedett f�ny megid�z�je a manicheista k�ziratokban, de egy�b eml�keken is. Az� a f�ny�, amely f�ldi lek�t�tts�g�b�l �ppen rajtuk kereszt�l tud felszabadulni.

        

A f�nyfelszabad�t�s els� menete t�zes k�zegben zajlik le, ennek jel�l�je a n�gyl�b� �llat Szent P�ter zom�nck�p�nek h�tter�ben; a m�sodik menet leveg�s k�zeg�t a Szent Andr�s-k�p madara jelzi; mindk�t esetben az �llat test�n �tsz�r�dve jut magasabb l�tszintre az �nmag�t kiteljes�t� f�nymag (Brad�k K�roly rajza)

    M�rmost ez a f�nyfelszabad�t�s, mint �dvt�rt�neti program, �ppens�ggel a gerince a manicheista tanrendszernek. �s ezt a �nagyegyh�z", mint olyat, soha nem ismerte el. Egyszer�en nincs jelen a kell�kt�r�ban, nem tudja �rtelmezni. Ezen az egy mozzanaton t�l egy�bk�nt m�g mintegy tucatnyi olyan nyom�s �rv gy�lt �ssze az elm�lt �vekben, amelyik mind arra mutat, hogy a Korona k�pi programja nem a �nagyegyh�zi", hanem a manicheista eszmerendszerben fogant. Ez azt jelenti, hogy nem a r�mai vagy a biz�nci kereszt�nys�g ideol�giai programja fejt�dik ki benne, �ltala. �gy azt�n nyilv�nval�an nem is tudhatta a p�pa - sem a XIV. sz�zad elej�n, K�roly R�bert kor�ban, sem a XX. sz�zad v�g�n, a mi korunkban -, hogyan m�k�dik a magyar Szent Korona. �s ezzel a t�nnyel f�gg �ssze, hogy a f�ny a koron�z�s sor�n t�nyleg f�lszabadul, �s ilyen �rtelemben a Korona val�ban �l� min�s�gk�nt �viselkedik".
    A F�nynek az anyagi vil�gban val� lek�t�tts�gb�l a tisztult �llapotba val� f�lszabadul�sa - nos, �ppen ez a l�nyege, ez a k�zponti vonulata a manicheista tanrendszernek. De h�t mi�rt mondok manicheizmust? Hiszen az im�nt abban maradtunk, hogy nem ez az igaz�n idetal�l� n�v. Az�rt, mert a manicheizmus a saj�t lesz�rmaz�si vonal�n k�t k�zb�ls� �llom�st tart nyilv�n. Az � n�vad� mester�k Mani, �r�la nevezte el a kort�rsi gyakorlat, illetve az ut�kor a manicheizmust. Igen �m, de a saj�t hagyom�nyuk szerint Mani k�szen kapta a b�lcsess�g�t. Azt a legend�s szem�lyt, akinek a k�nyvt�r�t �r�k�lte, hogy azt�n a saj�t neve alatt terjessze tov�bb a benne tal�lt tanokat, Budd�sznak h�vt�k, s azt m�r r�gen kimutatta a kutat�s, hogy ez a n�v Buddh�nak, a buddhizmus n�vad�j�nak a fed�neve. Teh�t a buddhizmusban lecsap�dott b�lcsess�g megy tov�bb a manicheizmusban �s ennek a b�lcsess�gnek a megszem�lyes�t�je Budd�sz. Igen �m, de Budd�sz sem a saj�t b�lcsess�g�t adja tov�bb a manicheista hagyom�ny szerint, hanem neki is van egy mestere, azt pedig �gy h�vj�k, hogy Szkythi�nosz. Na most h�t ha ez a n�v se besz�l� n�v, akkor nem tudom, mi az. Teh�t itt eg�szen nyilv�nval�an a szkythi�noszi, azaz szk�ta b�lcsess�g az �sforr�sa a manicheista tan�t�snak. S mint l�ttuk, pontosan ez az a b�lcsess�g, amelyik sz�retlen�l j�het le a Koron�n a teremt�s-k�zpontb�l a f�ldi vil�gba, Andr�s �s F�l�p apostolok, a �szk�tat�r�t�k" k�zvet�t�s�vel.
    Itt lehet kezdeni meg�rteni, hogy mi�rt nem tudtak ezzel a koron�val, illetve a benne rejl� k�pi �zenettel Eur�p�ban mit kezdeni. S akkor udvarias vagyok, mert m�lt id�t haszn�ltam. De gyakorlatilag ma sem tudnak. Mert ez a vonala a kereszt�nys�gnek hozz�nk, magyarokhoz nem a manicheista mell�k�gon kereszt�l j�tt, mint ahogy a bogumilizmusba onnan j�tt, vagy a patar�nizmusba, meg a t�bbi nyugat-eur�pai eretneks�gbe, a valdensekhez, a kath�rokhoz, eg�szen a huszitizmusig v�gig azon a mell�k�gon j�tt, hanem hozz�nk k�zvetlen�l �rkezett, a szkythi�noszi, azaz szk�ta f�vonulatban. Ne felejts�k el, hogy az els� pog�nyl�zad�s lever�se ut�n I. Endre kir�lyunk a pog�ny vall�sgyakorlatot tilt� rendelkez�s�ben nem azt �rja, hogy �manicheista vall�s", hanem nev�n nevezi, amit tilt, �gy, hogy �scythiai �si pog�ny szok�s". Ez a hivatalos magyar ford�t�sa a rendelkez�s latin sz�veg�nek. Az eredetiben viszont a �scythicus" jelz� mellett az �ethnicus" �s a �gentilis" szavak szerepelnek, mint a �r�tus" tov�bbi jelz�i. S ennek a jelz�s szerkezetnek lehet olyan �rtelmet is adni, hogy �a szk�ta n�phez �s nemzethez k�t�d�", vagyis �szk�ta n�pi-nemzeti" vall�s.
    Azt hiszem, n�mely viszontags�gai a Koron�nak �rthet�v� v�lnak, ha az ember tudom�sul veszi ezt a k�pi programot. Ebben kell - �s biztosan meg is lehet - tal�lni az abroncson h�tul eredetileg megjelen�tett uralkod�knak a hely�t �s szerep�t is, �s itt nagy seg�ts�g�nkre van az, hogy tudjuk, milyen h�napban kereshetj�k a n�v�nnep�ket. Mert hiszen a h�naprend az fix. �gy az egyik hi�nyz� szem�lyt az Ikrek hav�ban, a m�jus 21-�t�l 31-ig terjed� id�k�zben kellene megtal�lnunk, a m�sikat pedig a Halak hav�ban, azaz febru�r 21-�t�l 28-�ig. Az a helyzet, hogy sem a nyugati, sem a keleti kereszt�nys�g k�n�lat�ban nem lehet ideill� szenteket tal�lni. A jelenleg itt tal�lhat� zom�nck�pek szerepl�i sem j�hetnek sz�m�t�sba, b�r n�v�nnep�k �vk�ri besorol�s�t tekintve �a hely�k�n" lenn�nek. Viszont ilyen szent, hogy �Szent G�za", nincs, �s sohasem is volt, de Konstantin sem v�lt szentt� a nyugati egyh�zban, �gy � sem ker�lhetett volna ebbe a szentk�p-sorozatba. Hiszen itt minden egyes �vk�r�n bel�li ��rz�keny pont", magyar�n: az, hogy melyik szent hol kap helyet az �vk�rben, a nyugati kereszt�ny beoszt�shoz igazodik. M�s sz�val: az az �nneprend, amelynek k�pviselet�ben a magyar Szent Koron�n elrendez�dnek az apostolok �s egy�b szentek, a nyugati egyh�zon bel�l �r�k�t�d�tt tov�bb. Ezt megint j� figyelembe venni. Mindenesetre �gy t�nik, hogy ezek a n�v�nnepek egy olyan p�ros fel� visznek el benn�nket a h�ts�, hi�nyz�, illetve lecser�lt k�t k�p eset�ben, amelyet a mi hagyom�nyunk mint mitikus kett�st tart sz�mon. Egyik�ket Budd�sz n�vvel illeti, �s akkor a manicheizmus egyik forr�s�hoz �rkez�nk vissza. A manicheizmus legnagyobb �nnep�t pontosan itt tal�ljuk meg az �vk�rben: ez a B�ma �nnep, amely a Halak hav�nak els� t�z napj�ban, febru�r 26-�n volt. Teh�t pontosan ide illik. Ez pedig Mani mennybevitel�nek az �nnepe. Manit a bels�-�zsiai t�rs�g fel� t�rt�n� t�r�t�sek sor�n nem mint Manit emlegett�k, hanem mint Buddh�t. Ez volt a neve. A manicheista iratokban, mint Buddha Maitreia - a j�v� Buddh�ja szerepel. A m�sik hi�nyz� k�p eset�ben megint egy el�gg� evidens n�v-r�mel�s vezetett, ha mondhatjuk �gy, a megold�shoz. M�jus 21-�n egy olyan Ethelbert nev� angol kir�ly van bejegyezve a r�mai egyh�z kalend�rium�ba, amelynek a megfelel�je m�g ugyanebben az egyh�zi kalend�riumban: Etele. Teh�t �gy szerepelnek egy�tt, hogy �Ethelbert, azaz Etele". (Dedek Crescens Lajos: Szentek �lete.) Ennek a szentnek a n�v�nnepe m�jus 21-�n telibe tal�lja azt az �vk�ri pontot, ahol a hely�be ker�lt Konstantin n�vnapja van.
    Mindebb�l egy nagyon sz�p rendszer bontakozik ki, amelyben az utols� k�t hely egy szakr�lis uralkod�, illetve egy effekt�v, vagyis lebonyol�t� t�pus� uralkod� kett�s�nek jut. Ez a t�ny �sszhangban van azzal a m�sikkal, amelyre m�r vizsg�l�d�saink kezdet�n felfigyelt�nk, hogy tudniillik az als� korona-r�szen az arkangyali, a harcos, illetve az orvosi szint� p�rosok mindig egy eszmeibb jelleg� �s egy lebonyol�t� jelleg� tev�kenys�g k�pvisel�i. Itt legfeljebb azon csod�lkozhatunk, hogy a h�tul l�v� kett�s ma is ezt az elrendez�d�st mutatja. Ugyanis a szakr�lis �s a nem szakr�lis uralkod�k kett�ss�ge a mai �llapoton is jelen van: a sz�ban forg� Konstantin annak idej�n effekt�ve nem tudott beleavatkozni az �llamigazgat�s menet�be, am�g Duk�sz Mih�ly uralkodott, m�s r�szr�l viszont G�za a legtipikusabb lebonyol�t� jelleg� uralkod�nak sz�m�t. Teh�t amikor ez a k�pcsere megt�rt�nt, akkor nyilv�n valamilyen sejt�s�k lehetett m�g a cser�l�knek arr�l, hogy ez a �m�szer" m�sk�nt nem m�k�dik, csak ha a napt�ri, illetve a szerepp�rosok m�k�d�srendj�t meghat�roz� program helyre�ll�t�dik benne. Igen �m, csakhogy egy dologban nagyot t�vedtek az �tprogramoz�k. Tudniillik az eredeti elrendez�sben Konstantin hely�n kellett legyen Attila, vagyis a lebonyol�t� t�pus� uralkod�, �s G�za hely�n Buda - ha a napt�ri �nnep�ket veszem alapul a hely�k kijel�l�sekor. �s most m�r kezdi �rezni az ember, hogy itt egy nagyon m�ly b�lcsess�g �rv�nyes�lt, amelyet eg�szen egyszer�en nem vettek �szre a k�pcser�k v�grehajt�i. Mir�l van sz�? Az el�z� l�p�sn�l, Kozma �s Damj�n kett�s�n�l egy ikerp�rt kaptunk a k�pek rendj�ben. Ez azt jelenti, hogy az id� null�z�dott: a k�t szentnek azonos az �nnepe, a k�t figura egyazon id�egys�gben nyilatkozik meg. �s ez az a pont, ahol - ha �n itt b�rmif�le er�hat�s levonul�s�t konkr�t form�ban felt�telezem - direkt m�don t�rt�nhetett az �that�s. Nem k�rbe-k�rbe, hanem egyfajta ��tl�v�s" form�j�ban. Teh�t a kir�ly befoly�sol�sa a koron�z�s alkalm�val itt t�rt�nik a legdrasztikusabb m�don. Ez azt jelenti, hogy ami hat�s a jobb oldal fel�l j�tt, az �ttev�dik a bal oldalra, ami onnan j�tt, �ttev�dik erre az oldalra. Igen �m, csakhogy ezt egy line�ris gondolkod�st�pus nem tudja f�lfogni. Azt sem tudja f�lfogni, hogy egy cs�sz�ri koszor�n vagy b�rmilyen koszor�n mi�rt kell a csom� h�tul? A csom� pontosan arra szolg�l, hogy ami bal oldalr�l indult, azt a bog ut�n �tvezesse a jobb oldalra, �s viszont. Nagyon fontos t�tel: nem line�ris t�pus� - nem el�re kisz�m�that� �s csak egyetlen vonalszer� mozg�st ismer� - a mindens�g m�k�d�se! Az emberi �let� sem.
    Nem tudom, el�gg� hangs�lyoztam-e, hogy amit a h�ts�, �ltalam eredetinek tartott k�pp�rr�l itt el�adtam, az - hipot�zis. Elmondtam, hogy milyen �ton-m�don jutottunk hozz�, de ez kor�ntsem jelenti azt, hogy ett�l mindj�rt bizony�tott t�nny� v�lt volna: itt Attila, amott meg Buda szerepelt egykor.
    Fel szokt�k tenni m�g azt a k�rd�st is, hogy viselhette-e Szent Istv�n, net�n �ppen Attila a magyar Szent Koron�t. A k�rd�s els� fel�re hat�rozott igennel v�laszoln�k, az idev�g� �rveket fentebb m�r felsorakoztattam. Hogy Attila feltehette-e a fej�re ezt a koron�t? Nos, egy ilyen felt�telez�s egyel�re nem t�nik t�ls�gosan val�sz�n�nek. (Hangs�lyozom: egyel�re, a jelenleg ismert t�nyanyagra alapozva a kijelent�st!) Ha figyelembe vessz�k, hogy Attila �s Buda rajta van a Koron�n, mint mitikus kett�ss�g - b�r ez nem azonos a t�rt�nelemben megjelen� kett�ss�ggel, m�g akkor sem, ha k�ts�gtelen�l van k�z�k egym�shoz! -, mindenesetre nem t�l val�sz�n�, hogy �nmaga k�p�t, ak�rmilyen �tt�teles form�ban is, viselhette a fej�n. De egy bizonyos. A magyar Szent Korona 1000 el�ttr�l val� dat�l�s�nak ma m�r semmilyen komolyan vehet� akad�lya sincs. Azok az �rvek, amelyek eddig elhaszn�l�dtak - sz� szerint is - annak �rdek�ben, hogy Duk�sz Mih�lyhoz, illetve Szent Istv�nhoz legyen k�thet�, nem er�s �rvek t�bb�. Ha �n tudok egy �gynevezett szk�ta kereszt�nys�gr�l, akkor itt semmi sz�ks�g sincs Szent Istv�nn�l leh�zni egy soromp�t, hogy el�tte nem k�sz�lhetett! Dehogynem! Nagyon is k�sz�lhetett. A megfogalmaz�sm�d ink�bb a r�gebbi anal�gi�k fel� mutat, mint a k�s�bbiek fel�. Az als� r�sznek - szaksz�val: az abroncsnak - egyetlen, ha nem is t�ls�gosan, de az�rt bizonyos m�rt�kig komolyan vehet� anal�gi�j�t ismerj�k, az egyik aranym�ves kutat�, Ludvig Rezs� j�volt�b�l. Ezt a legmegb�zhat�bbnak l�tsz� (n�met) szakirodalom az V-VI. sz�zad fordul�ja t�j�ra teszi. Az V. sz�zadban �lt Attila. Ha az anal�giak�nt sz�ba j�het� �tv�sm� V-VI. sz�zadi, azt kell mondanunk, hogy ez az Attila-fiak, illetve Attila-ut�dok kora. �n ebben a k�rd�sben egyenl�re nem foglaln�k hat�rozottabban �ll�st, mert annyi m�g a bizonytalans�gi t�nyez�, hogy az elhamarkodott kijelent�snek nagyon rossz k�vetkezm�nyei lehetnek. �s ezt viszont nem �rt kimondani. Hogy rossz szolg�latot tesz a j� �gynek, aki puszt�n az�rt, hogy szerepeljen a nyilv�noss�g el�tt, t�nyk�nt t�ntet f�l hipot�ziseket, vagy egy�ltal�n olyan dolgokat mond ki, amelyek kimond�s�nak nincs m�g itt az ideje.
    A m�sik, az el�bbin�l nem kev�sb� fontos k�rd�s: ha egyszer kor�bban k�sz�lt, m�gis hogyan juthatott el Szent Istv�nig ez a korona? �s ez egyben az utols� k�rd�s�nk is ennek a r�vid �s meglehet�sen egyoldal� besz�lget�snek a sor�n. Itt, azt hiszem, komolyan kellene venni egy olyan felt�telez�st, amelyet �n el�sz�r Be�thy Mih�ly sz�j�b�l hallottam, valamikor 1979-80 t�j�n. Ez a Be�thy Mih�ly a Koron�t kutat� m�rn�kcsoport egyik tagja, ma is m�k�d� kiv�l� elme. Tudom�som szerint � vetette f�l azt a k�rd�st, hogy ez a korona nem szerepelhetett-e az �n. �avar kincsben". Nagy K�roly kr�nik�s�t�l tudjuk, hogy enn�l nagyobb kincset eg�sz fenn�ll�sa alatt nem rabolt �ssze a Frank Birodalom. Ennek a rabl�snak t�bb olyan azonos�that� t�rgyi eml�ke van, amelyet ma sem tud hova tenni az eur�pai m�v�szett�rt�nelem. Jobb h�j�n h�t a Karoling-korra teszi, de szemmel l�that�, hogy ezeknek az �tv�sremekeknek ott nincs el�zm�nye, s�t nincs k�vetkezm�nye sem. Teh�t ez egy Frankf�ld�n m�sodlagosan befoglalt, de nyilv�nval�an nem ott sz�letett anyag. Hogy tudjuk, milyen s�ly� �gyekr�l van sz�, egy magyar kutat�, Alf�ldi Andr�s m�r kor�bban kimutatta, hogy az egyik Karoling-korinak tartott kanna - ezt ma a sv�jci Sankt Moritzban �rzik - az avar jogar alkatr�szeib�l (k�zt�k zom�nck�pekb�l!) lett �ssze�ll�tva. A foglal�s, az t�nyleg Karoling-munka, teh�t Nagy K�roly �s ut�dainak kor�t id�zi, de a zom�nc, az nem. Jellegzetesen nem az.
    M�rmost az a felt�telez�s, amelyet, mondom, Be�thy Mih�ly fogalmazott meg, �gy sz�l, hogy minden val�sz�n�s�g szerint a magyar Szent Koron�t is ekkor rabolt�k el, ami azt jelenti, hogy annak is ott kellett lennie az avar kincst�rban. Ez egy�ltal�n nem vad felt�telez�s, hiszen m�g IV. L�szl� kir�lyunkr�l is, akit mi ink�bb Kun L�szl� n�ven ismer�nk, azt �rja 1276-ban az elfogulatlannak mondhat� ausztriai kr�nik�s, hogy a t�le elrabolt kincsek �a tempore regis Ungarie Attile et ab aliis successoribus suis usque nunc in Ungaria fuerant conservata", ami annyit tesz, hogy �Magyarorsz�g kir�ly�nak, Attil�nak �s m�s ut�dainak idej�t�l fogva eg�szen mostan�ig Magyarorsz�gon �riztettek". Teh�t az �rp�d-h�zi kir�lyok kincst�r�ban bizony Attila-kincsek voltak.
    M�rmost az eml�tett hipot�zis �rtelm�ben Koron�nk kiker�lt volna Nagy K�rolyhoz, aki r�gt�n a p�p�nak aj�nd�kozta volna tov�bb. Hogy azt�n a p�pa haszn�lta-e ut�bb - �ppen Nagy K�roly megkoron�z�s�ra, amint azt �jabban egy k�lhoni magyar Korona-kutat�, Szigeti Istv�n felt�telezi -, vagy betette a kincst�r�ba, ami tal�n a val�sz�n�bb ebben az esetben, ez megint k�rd�s, de hiszen itt hipot�ziseken vitatkozunk, ezt nem szabad elfelejteni. Ami viszont gondot okoz, az az, hogy ha mindez �gy t�rt�nt, akkor innent�l kezdve a p�pa mintegy orgazd�ja egy rabl�snak. Ez pedig el�g k�nos t�tel. Befejez�s�l �rdemes teh�t az 1110 �s 1116 k�z�tt fogalmazott �n. Hartwik-f�le Szent Istv�n-legend�t megvallatni, ahol a koronak�ld�sr�l sz� van. Ugyanis egy nagyon �rdekes fordulata van ennek. A magyar ford�t�sban is kit�nik, s erre Csath� P�l h�vta fel annak idej�n a figyelmemet, aki nagyon sok �rt�kes megfigyel�ssel gazdag�totta a Korona-kutat�st, hogy tudniillik ebben a t�rt�netben lengyelek sz�m�ra k�sz�ttet a megnevezetlen p�pa egy koron�t , �s a lengyelek k�rik ezt a koron�t. Egyenesen a k�r�s�kre k�sz�l. Ez a �k�r" ige, ah�nyszor szerepel a lengyelekkel kapcsolatban, mindig a quero, querere igek�nt hangzik el, illetve �r�dik le. A p�pa azonban k�zvetlen�l a korona �tad�sa el�tt �lmot l�t. Ebben megjelenik neki egy angyal, �s k�zli vele, hogy ne a lengyeleknek adja a koron�t. Egy m�sik orsz�gb�l majd k�vetek j�nnek, �s az uralkod�juk r�sz�re koron�t k�vetelnek. Adja �nekik. Hossz� ideig azt hittem, hogy itt puszt�n st�lusfordulatr�l van sz�: a magyar ford�t� arra t�rekszik, hogy elker�lje a sok k�r, k�r, k�r ig�b�l ad�d� k�rog�st. Kider�lt, hogy nem ez a helyzet. Az eredeti latin sz�vegben is benne van ez a kett�ss�g, �s a �k�vetel" ig�nek ott az a sz� felel meg, hogy flagitare. M�rmost ha az ember ut�nan�z a k�z�pkori latin nyelv sz�t�raiban a �flagitare" ige jelent�seinek, akkor a p�ldamondatokb�l kider�l, hogy az eredeti jelent�se: j�rand�s�g behajt�sa, visszak�vetel�se. Teh�t egy j�rand�s�gr�l van sz�, ami lehet ad�, �s akkor annak a behajt�s�t jelenti, de jelentheti k�lcs�nadott p�nznek a visszak�vetel�s�t is. R�ad�sul mindezt hevesen. Ennek az ig�nek a t�ve a flagellum�val, a korb�cs�val k�z�s, �s �gy mintegy visszautal a �flagellum Dei", �Isten ostora" kifejez�sen kereszt�l - Attil�ra. Hiszen Attil�t nevezt�k �gy a kort�rsak, illetve nevezi �gy az ut�kor, eg�szen napjainkig. H�t ez bizony meg kellett hogy gondolkoztasson.
    Mir�l lehet sz� ugyanis? Arr�l, hogy a �korona-ki�rus�t�s" sz�pen kitervelt m�velet�be (nota bene: 1784 �s 1790 k�z�tt hasonl�k�ppen igyekezett �v�gki�r�s�tani " a kalapos kir�ly az �tprogramozott Koron�t, csak akkor, gyan�that�lag, a II. Katalin orosz c�rn�vel k�z�sen kikotlott, ��j Biz�nc" nev�, r�videsen dicstelen�l elvet�lt �llamalakulat jav�ra!) az utols� pillanatban beleavatkozik az Eur�p�t ekkor m�r gyakorlatilag teljes eg�sz�ben katonailag ellen�rz� magyar fejedelems�g. Ezt megint el szoktuk felejteni: ha ma ugyan�gy zajlana le a folyamat, egy�rtelm�en �gy fogalmazn�nk: a K�rp�t-medenc�ben �l� magyars�g katonai ellen�rz�s alatt tartja a kontinenst. Ennek ez a pontos megnevez�se, nem az, hogy �kalandoz�s". Mindenesetre �gy t�nik, a magyarok megtudj�k, hol van a koron�juk. Ugyanis a �kalandoz�sok" �tvonala - ezt viszont egy emigr�ns t�rt�n�sz, Feh�r M�ty�s Jen� mutatta ki - felt�n� kapcsolatban van azokkal a helysz�nekkel, ahov� Nagy K�roly annak idej�n sz�taj�nd�kozta az avar kincs �rt�kesebb darabjait. M�r r�gebben is f�lt�nt a kutat�knak, hogy nem minden �n. �kalandoz�s"-�tvonal fontos strat�giai szempontb�l. De Feh�r M�ty�s Jen� - ha valakit m�r besaraztak hazai berkekben, h�t � ezek egyike volt; ezt csak az�rt mondom, hogy ha valaki most �r�mrivalgva megy a t�rt�n�sz ismer�s�hez, hogy milyen nagyszer� ember Feh�r M�ty�s Jen�, akkor az nagyon le fogja lombozni �t hivatalb�l! -, mindenesetre � mutatta ki, nagyon alapos kutat�sok eredm�nyeit �sszegezve, hogy bizony ezek a �kalandoz�sok" felt�n�en az olyan ap�ts�gokat veszik c�lba, ahov� Nagy K�roly bizony�tottan tov�bbaj�nd�kozta az avar kincs expon�lt darabjait. M�g miel�tt azt hinn�nk, hogy itt a kincs visszarabl�sa a t�t - ellopt�k 20 forintomat, szaladok a rabl� ut�n, j�l megpofozom �s visszaveszem - nos, nem err�l van sz�. Ha visszaeml�kez�nk arra, amit a Koron�r�l az el�z�ekben hallottunk-olvastunk: itt m�k�d� organizmusr�l van sz�. Ha ez olyan k�zbe ker�l, amelyik nem tudja, hogyan m�k�dik, �gy j�rhat vele, mint a var�zsl�inas az elszabadult var�zseszk�z�kkel: �n- �s k�zvesz�lyess� v�lik �ltala. Teh�t ezt vissza kell szerezni! Ha most arra gondolunk, hogy p�ld�ul sug�rz� anyagot, mondjuk atomer�m� f�t�elem�t itt elkezden�nek ilyen Nagy K�roly-f�l�k rabolgatni, mert tudj�k, hogy ez nek�nk fontos, valami miatt mi ezt nagyon �rizz�k, h�t kb. ez a helyzet rekonstru�lhat�. Ennek a tov�bbgondol�sa volt tulajdonk�ppen Be�thy Mih�ly �rdeme, aki ismerte Feh�r M�ty�s Jen�nek ezt a publik�ci�j�t, �s miut�n itt a Koron�r�l volt sz�, t�nyleg val�sz�n�tlennek t�nt, hogy ezt valamelyik ap�ts�gba dugja be Nagy K�roly, hanem el�g val�sz�n�, hogy egyenesen R�m�ba adta tov�bb. �s ebben az esetben ha mi, magyarok megjelen�nk a p�pa el�tt, az biztos, hogy nem �quero, querere" ig�vel fogjuk �k�regetni", hanem - az Isten ostor�ra hivatkozva - hevesen visszak�vetelj�k.
    �s ez az a pillanat, ahol az emberben egyszerre f�ldereng egy k�p. Tudom, hogy ez m�r azt�n a d�lib�bnak a tipikus esete, de abszol�te nem izgat. A helyzet az, hogy t�nyleg megjelenik egy k�p, ugyanis nagyon �gy n�z ki, hogy ez a betold�s - mert ez m�g a Hartwik-f�le legendav�ltozatban is betold�s - mai sz�haszn�lattal �lve egy k�z�s k�zlem�ny. Teh�t: megkapj�tok a koron�tokat, ha felveszitek a kereszt�nys�gnek azt a v�lfaj�t, amelynek a j�t�kszab�lyait mi dikt�ljuk. Azaz a judeokriszti�nizmust, r�mai kiad�sban. Aki pedig nem �ll keresztv�z al�, lett l�gyen a szk�ta r�tus szerinti kereszt�ny, vagy nem kereszt�ny, az innent�l pog�nynak min�s�ttetik, �s �m l�ssa a k�vetkezm�nyeit. Nyilv�n akkort�jt is voltak titkos z�rad�kok, hogy ezen k�v�l m�g mi mindent kell v�grehajtanotok, de az utols� pillanatban... Nos, mi tudjuk, hogy mi�rt fontos sz�munkra a Korona visszaszerz�se, �k nem tudj�k. Csak azt tudj�k, hogy mi mindent megadunk m�r, csak kapjuk vissza. �s akkor annyit siker�l m�g a magyar f�lnek el�rni, hogy legal�bb ez a �flagitare" ige benne maradjon a z�r� dokumentumban. Itt elaludt vagy nem m�k�d�tt el�g er�lyesen az elh�r�t�s a t�loldalon, ez az �rulkod� t�tel h�t benne maradt. Megpr�b�lt�k ugyan k�s�bb eltussolni: van olyan publik�ci�ja a Hartwik-legend�nak, amelyben nem szerepel a �flagitare" kifejez�s - de m�r elk�stek. S�t �ppen ez az ut�lagos kozmetik�z�s tette gyan�ss� a szememben az �gyet.
    �Summa-summ�rum" - kellene most mondanom, de h�t ami igaz, igaz: nem a v�g�n, hanem a legeslegelej�n j�runk a magyar Szent Koron�r�l sz�l� besz�lget�snek. Egyel�re legfeljebb kinagyolni tudtuk a fontosabb t�ma-egys�geket, a pontos�t� k�rd�sek m�g csak ezut�n k�vetkezn�nek, hogy a r�szletekbe men� vizsg�latok eredm�nyeit is el�h�vj�k. Mindezekre azonban terjedelmi, azaz m�r megint �term�szetesen" anyagi okokb�l - v�rnunk kell. Rem�lj�k, nem sok�ig.

�rtam Budapesten, a millecenten�rium �v�ben.

HIVATKOZOTT IRODALOM

Badiny J�s Ferenc: A magyar szent korona ar�nyrendszer�nek �s mitol�gi�j�nak k�zel-keleti kozmol�gikus vonatkoz�sai. Vitairat h.n., �.n. (Buenos Aires, 1986.)

Beckerath, Erich von: Geheimsprache der Bilder. Die astrologische Lehre und ihre Symbolik in der bildenden Kunst. Iberaverlag, Wien, 1984.

Benda K�lm�n - F�gedi Erik: A magyar korona reg�nye. Magvet� Kiad�, Bp. 1979.

Be�thy Mih�ly, Feh�r Andr�s, Ferenczn� �rkos Ilona, Ferencz Csaba: Egy r�gi kor kozmol�gi�j�nak eml�ke: a magyar korona. Fizikai Szemle 1981. 12. sz..

Be�thy Mih�ly, Feh�r Andr�s, Ferenczn� �rkos Ilona, Ferencz Csaba, Hennel S�ndor: Eppur si... Fizikai Szemle 1984. 2. Sz.

Bert�nyi Iv�n: A magyar Szent Korona. 9., b�v�tett kiad�s. Kossuth K�nyvkiad�, Bp. 1996.

Bogyai, Thomas von: �ber die Forschungsgeschichte der heiligen Krone. In: Insignia Regni Hungariae 1983. 65-89. o.

B�hlig, Alexander (bevezet�s, ford�t�s, magyar�zatok): Der manichaeismus. Die Gnosis III. Artemis Verlag, Z�rich-M�nchen, 1980.

Brad�k K�roly: A magyar korona h�ts� orm�nak problematik�ja. Zom�nc 1987-1988. 4-28. o.

Csomor Lajos: Magyarorsz�g szent koron�ja. A Vay �d�m M�zeum Bar�ti K�r�nek kiad�sa, Vaja, 1986.

Csomor Lajos: Szent Istv�n koron�ja nyom�ban. Panor�ma, Bp. 1987.

Decsy S�muel: A magyar szent koron�nak �s az ahhoz tartoz� t�rgyaknak hist�ri�ja. B�cs, 1792.

Dedek Crescens Lajos: Szentek �lete. Dr. Kiss J�nos egyetemi tan�r kiad�sa, Bp., �.n.

De�r, Josef: Die Heilige Krone Ungarns. Graz-Wien-K�ln, 1966.

Eckhardt S�ndor: Attila a mond�ban. In: Attila �s hunjai (szerk.: N�meth Gyula). Magyar Szemle T�rsas�g. Bp. 1940. (Reprint: Akad�miai Kiad�, Bp. 1986.)

Feh�r M. Jen�: K�z�pkori magyar inkviz�ci�. Transsylvania K�nyvkiad� V�llalat, Buenos Aires, 1968.

Feh�r M. Jen�: Az avar kincsek nyom�ban. A nyugati avarok birodalma I. Magyar T�rt�nelmi Szemle kiad�sa, Buenos Aires, 1972.

Hopp�l Mih�ly, Jankovics Marcell, Nagy Andr�s, Szemad�m Gy�rgy: Jelk�pt�r. Helikon, Bp. 1990.

Insignia Regni Hungariae I. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Die Krone und die Kr�nungsinsignien von Ungarn. Wissenschaftliche Tagung. Magyar Nemzeti M�zeum, Bp. 1981. IX. 22-24. - V�logatott el�ad�ssz�vegek. Az MNM kiad�sa, Bp. 1983.

Kocsis Istv�n: A Szent Korona tana. M�ltja, j�v�je. P�ski, Bp. 1995.

Koller, Josephus: De Sacra Regni Hungariae Corona Commentarius. P�cs, 1800.

A korona elrabl�sa. Kottanner J�nosn� eml�kirata, 1439-1440. In: A korona kilenc �vsz�zada 1979. 111-147. o.

A korona kilenc �vsz�zada. T�rt�nelmi forr�sok a magyar koron�r�l. V�l. �s szerk.: Katona Tam�s. Pro Memoria sorozat. Eur�pa K�nyvkiad�, Bp. 1979.

Kov�cs �va - Lovag Zsuzsa: A magyar koron�z�si jelv�nyek. Corvina Kiad�, Bp. 1980.

Kov�cs J�zsef: A Magyar Szent Korona. Ikonol�giai megjegyz�sek. �let�nk, 1984. 8. sz. 885-904. o.

Lovag Zsuzsa: A magyar koron�z�si jelv�nyek. Magyar Nemzeti M�zeum-Sz�chenyi M�v�szeti K�zpont, Bp. 1986.

Ludvig Rezs�: Rekeszrajz tanulm�nyok �s a M�ria-k�p megszerkeszt�se a magyar Szent Korona h�ts� foglalat�ra. Zom�nc 1989-1990. 13-20. o.

Magyar P�l: A kor vil�gk�pe �s a korona. �j T�k�r, 1980. 29. sz.

Moravcsik Gyula: Az �rp�d-kori magyar t�rt�net biz�nci forr�sai. Akad�miai Kiad�, Bp. 1984.

�v�ry Imre, Adeghate Ernest, Don�th Tibor, Ken�z J�zsef, Kiszely Istv�n, Nemes Nagy J�zsef: A korona szimbolik�ja. �Nyelv�ben �l..." Az INTART Tudom�nyos-M�v�szeti-Pedag�giai T�rsas�g I. Symposiuma. 1986. december 12-13. El�ad�s-szinopszisok. Bp. 1986. 12-13. o.

Pap G�bor: Rasdi mes�l. �svall�si elemek egy kort�rs-m�v�sz zom�nck�pein. �shagyom�ny, 15. sz. 17-31. o.

Papp L�szl� - P�ri J�zsef: Id�k�zi munkabesz�mol� a Korona �tv�s vizsg�latair�l. Zom�nc, 1989-1990. 4-12. o.

R�vay P�ter Tur�c v�rmegyei f�isp�n r�vid eml�kirata Magyarorsz�g t�bb mint 600 �ve t�nd�kl� Szent Koron�j�nak eredet�r�l, jeles �s gy�zedelmes volt�r�l, sors�r�l. In: A korona kilenc �vsz�zada, 1979. 296-358. o.

R�vay P�ter: De monarchia et Sacra Corona Regni Hungariae. Frankfurt, 1659.

Staats, Reinhart: Theologie der Reichskrone. Anton Hiersemann, Stuttgart, 1976.

Szathm�ri Istv�n: Bl�ff vagy szenz�ci�? Zom�nc, 1991-1993. 79-84. o.

Thierry Amad�: Attila mond�k (ford.: Szab� K�roly). Pfteifer Ferdin�nd kiad�sa, Pest, 1864.

V�czy P�ter: Thietmar von Merseburg �ber die ungarische K�nigskr�nung. In: Insignia Regni Hungariae 1983. 24-43. o. (Magyarul: Merseburgi Thietmar a magyar kir�lykoron�z�sr�l. T�rt�nelmi Szemle 1985. 4. sz. 628-642. o.)

Widengren, Geo: Mani und der Manichaeismus. W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 1961.

Zom�nc 1975-1985., 1989-1990., 1991-1993. A Nemzetk�zi Zom�ncm�v�szeti Alkot�telep katal�gusai, Kecskem�t.