A világban zajló valódi harc
2013, november 11 - 10:37
alfahir.hu

Miért fontos Törökország, össze kell-e fognunk az iszlám országokkal, és mit szólnak mindehhez a nyugat-európai nemzeti radikális erők? Interjú Vona Gáborral a törökországi előadásairól, az iszlámról és a bevándorlásról

- Törökországi útja során több egyetemi előadást tartott. Sikerült-e kapcsolatot felvenni politikai és gazdasági szereplőkkel?

- Törökországban négy egyetemen tartottam előadást, és szinte felfoghatatlan szeretettel fogadtak. Ez persze nem csupán nekem, hanem a Jobbiknak és az egész magyar nemzetnek is szólt. Az előadásaimon még az állóhelyek is elfogytak, sokan egyszerűen nem fértek be. Az utazás során természetesen politikai és gazdasági szereplőkkel is találkoztam. Az egyik este például 25 isztambuli civil szervezet vezetője szervezett az érkezésem alkalmából díszvacsorát. Ami az egész hatást talán a legjobban szimbolizálja, hogy a 20 milliós Isztambulban többször megismertek az utcán. Egy ifjúsági válogatott focista például a metró aluljáróban jött oda hozzám, és megölelt. Sokat jelentett nekik, hogy én testvérként és nem ellenségként látogattam el hozzájuk.

- Miért fontos ennyire Törökország?

- Törökország stratégiai jelentőségéről már évek óta beszélek, hiszen egy 80 milliós országról beszélünk, amely a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, a gazdasági fejlődése az elmúlt 10 évben pedig csak Kínáéhoz hasonlítható. Gazdasági-politikai befolyása az egész iszlám világra, különösen Közép-Ázsiára terjed ki. Ne felejtsük el azt sem, hogy ez az az ország, amely a Gázai-övezetbe segélyhajót küldött. Szóval nyugodtan kimondhatjuk, hogy Törökország nagyhatalom és egyre erősödik. A törökök pedig - minden történelmi harcunk és küzdelmünk ellenére - szeretnek bennünket. A küzdelmeinkre úgy emlékeznek, mint ami nagyon kemény harc volt. Egy török mondás szerint, nem harcoltál még senkivel, amíg nem harcoltál egy magyarral. Isztambul központjában egy hatalmas utat a Magyar testvérek útjának neveznek. Az iskolában azt tanítják a gyermekeiknek, hogy a magyarok és közöttük rokonság van. A Kurultajon nagy tömeggel és óriási lelkesedéssel vesznek részt. Mindezeket figyelembe véve óriási hiba lenne a magyar külpolitikának ezt a kapcsolatot veszni hagyni, miközben nincsenek szövetségeseink a nemzetközi színtéren.

- Lesz konkrét haszna Magyarország számára annak, hogy a Jobbik elnöke Törökországba látogatott?

- Lesz.

- Micsoda?

- Az, hogy egy ekkora ország egyre inkább odafigyel ránk, hogy barátként, testvérként tekint a magyarokra, ez már önmagában nagy dolog. Ennek pedig számtalan - gazdasági, politikai és kulturális - gyümölcse lehet. Ezen nagyon keményen dolgozom. Sokan fognak meglepődni, akik most még hitetlenkednek.

- Az előadások során nem csupán a turáni összefogásról beszélt, hanem az iszlámról is, amelyről azt mondta, hogy az emberiség utolsó fénysugara a globalizmus sötétjében. Ezt hogyan értette?

- Ezt még 2010 előtt írtam egy cikkemben, amikor arról beszéltem, hogy a világban zajló valódi törésvonal nem a vallások, országok és kultúrák között húzódik, hanem a hagyományt még őrizni próbáló közösségek és az antitradicionális, globális liberalizmus között. És ha megnézzük, az iszlám világ az, amely a leginkább képes ellenállni az Egyesült Államok által vezetett egypólusú világrendnek. Ott is sok a probléma, számtalan aggasztó jelenség van, gondoljunk csak a megjósolhatatlan arab folyamatokra, de összehasonlítva a keresztény kultúrkörrel, a mi régiónkkal, azt látjuk, hogy a muszlim országok függése sokkal kisebb.

- Vagyis nekünk, magyaroknak az iszlám országokkal kellene összefogni?

- Azokkal, akik egy igazságos világrendért küzdenek. Ez lehet egy ország, lehet egy közösség, lehet keresztény, lehet iszlám, lehet buddhista. A lényeg, hogy ne a globális liberalizmus szolgája legyen. Magyarország ma azokat nevezi a szövetségeseinek, akik tönkretették a gazdaságát, akik kihasználják az olcsó munkaerejét, akik elvették a piacait és megetetik vele a saját termékeiket, akik számunkra teljesen értelmetlen háborúkba kényszerítenek bennünket, akik a nemzeti hagyományainkba taposnak, akik rasszistáznak bennünket folyamatosan, akik nem tisztelnek bennünket. Jó ez nekünk? - kérdem én.

- Nem furcsa mégis egy ilyen iszlámbarát kijelentés egy keresztény ország keresztény értékeket hirdető pártjának római katolikus elnökétől?

- De. Pláne, ha félremagyarázzák. Ez a kijelentésem nem arról szólt, hogy az iszlám vallást támogatom a keresztény vallással szemben. Azt mondtam: az iszlám kultúrkör erősebben védi a saját tradícióit, mint a keresztény. Ez pedig tény. Bárcsak a keresztény egyházak is erőteljesebben és bátrabban védenék a nemzeti hagyományokat, bárcsak egyértelműen és határozottan elítélnék azt a szellemi-lelki környezetszennyezést, amit a liberalizmus ránk ömleszt. Többször elmondtam már, mint római katolikus, hogy nem helyes, ha az egyház megelégszik azzal, hogy ő csupán egy szociális intézmény, és közben hagyja a hazugságot tombolni. Az ideológiai harcot is fel kellene vállalni. Mindezt tehát nem a kereszténység ellen, sokkal inkább érte mondtam.

- A Jobbiknak és Önnek mit jelent a kereszténység?

- A Jobbik egy politikai párt, amely a keresztény értékrend alapján fogalmazza meg magát. Az Istennel való kapcsolat természetesen személyes ügy. Számomra mint európai és magyar ember számára a kereszténység jelenti az egyetemes emberi értékeket, amely minden nagy vallásban közös. Ezen az alapon nagyon fontosnak tartom a vallások közötti párbeszédet is. Nemzeti szinten az ökumenizmust, nemzetközi szinten pedig a világvallások együttműködését. A turáni összefogás szerepe ebben egyébként példamutató lehet, hiszen van keresztény, van muszlim, van buddhista és más vallású turáni nép. Nem tudom, észrevette-e, hogy az agresszív és idegengyűlölőnek tartott Jobbik elnöke a kultúrák és vallások párbeszédéről beszél. Nem hiszem, hogy ez az interjú címlapra kerül majd az atv.hu-n. Nem illik bele az előítéletekbe velünk kapcsolatban. Merthogy a valódi előítéletek a Jobbikkal szemben vannak.

- Nem fél-e attól, hogy ezek a megnyilatkozások ellehetetlenítik a nyugat-európai nemzeti radikális pártokkal való jövőbeni együttműködést?

- Nyilván azok számára, akik Ausztriában vagy Franciaországban szenvednek a bevándorlás problémájától, nagyon nehéz az iszlám világra, mint a liberális globalizmus elleni harc szövetségesére tekinteni. Megértem az ő dühüket. De nekik is meg kell érteniük, hogy az ottani menekültek viselkedéséből nem lehet megítélni egy másfél milliárdos közösséget. Az én iszlám világgal kapcsolatos álláspontom pedig nem jelenti azt, hogy Európának muszlim vallásúnak kellene lennie, és azt sem, hogy támogatnám a bevándorlást. Sőt, én azt szoktam mondani: minden népet és kultúrát nagyra értékelek, és szívesen megismerném alaposabban - a saját hazájában.

- Mi a véleménye az iszlám szélsőségesekről?

- Nyilván a szélsőségesség elég relatív. Ezt mi, jobbikosok tudjuk, hiszen rendszeresen ezzel a jelzővel illet a liberális média. A terrorizmust természetesen elítélem, mint ahogy a terrorizmus elleni harc álságos jelszavával hirdetett hódító háborúkat is. Ez utóbbit tartom ma a világ leggusztustalanabb törekvésének.

Bencsik János


http://www.eset.hu