SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:
 
ZSIDÓ  A  HUNYÓ
 
A legújabb Gyurcsány-botrány nagyot durrant, mint nemrég a Medgyessy-féle D-209-es. Mindkettő kirobbantása jól időzítetten történt. E botrányok „főhősei” a kommunizmus kiszolgálói, annak mindenkori haszonélvezői, kulcsfigurák az MSZMP és jogutódja, az MSZP történetében is. Felvetődik, hogy a botrány kirobbantása az ellenzéknek volt érdeke. A másik elméleti lehetőség a figyelmet félrevivő „önrobbantás”, mintha a „tolvaj kiáltana rendőrért”, azaz maga az MSZP szivárogtatta ki a hírt, és gerjeszti az indulatokat.  Erről hallgatás van, de ebben az esetben is cinkosak az ellenzékinek nevezett pártok, ha nem lépnek hathatósan a botrány okainak tisztázásában. Mindkét eset a zavarkeltést, az ország jelen helyzetében érzett jogos állampolgári indulatok levezetését, és 1956 közelgő 50. évfordulójáról a figyelem elterelését is szolgálja.
A részben hazug, máskor elhallgatással tarkított hírözönben nehezen tisztázhatók a hatalmi és érdekszövetségi szálak. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában történtekből egy új bizonyíték olvasható ki. A debreceni (helyben „királyi”, értsd Fidesz szócsövének használt) televízió 10 napja folyamatosan vezető hírben tudósít a debreceni Kossuth téri tüntetésről, anélkül azonban, hogy a pontokba szedett követeléseket ismertetné. A tüntetés helyszíne a londoni Hyde-park szabadosságára emlékeztet, ahol jól időzítettem egymás után jelent meg és szólalt fel Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere, Bölcskei Gusztáv tiszántúli és Tőkés László Királyhágó melléki református püspök is. Az utóbbiak legmagasabb szinten a Fidesz támogatói, ha itteni beszédükben erről nem is tettek említést. Tőkés László például az összetartás, megmaradás és kitartás hármas gondolatkörében éppen azt emelte ki, hogy hibás a közéletnek bal és jobb irányba terelése, helyette a nemzetben való gondolkodás kialakítása lenne a kívánatos. Beszéde közben többször felhangzott a jelenlévők ritmusos követelése: „Vesszen Trianon!”, majd pedig a „Rendszerváltást akarunk! Rendszerváltást akarunk!” Tőkés Lászlót a debreceni Kossuth térre érkezésekor a helybeli zsidó hitközség előljárói követték, ami azért nem véletlen, mert a püspők az általuk adományozott Tolerancia-díj kitüntetettje. Az említett szónoki hármas, a felszólalók között szereplő Kósa Lajos, Bölcskei és Tőkés püspökök mindannyian a zsidó hitközség lekötelezettjei, Tolerancia-díjasai. A fentiekből látható, hogy az idézett események hátterében Debrecenben nem az MSZP, de nem is a Fidesz, hanem a helybéli zsidóság áll. Ezen állítás ellenpróbája is igaz: a Kossuth téren nyilvánosan felszólalók tarka seregében számos nyilatkozat hangzott el, köztük a már említetteken kívül a katolikus egyházé is, de a zsidó hitközségé nem. A zsidóság marad a háttérben, miközben tevékenységéből kiolvasható, hogy másokat, lekötelezettjeit tolja maga előtt.
            E tények ismerete 2006-ban történelmi fontosságú. A magyarok nándorfehérvári diadala 550. évfordulóján nemcsak ünnepelni kellene. Ha akkor a magyarok Európa megmentői lehettek, most e kis nép hívhatja fel a világ figyelmét arra, hogy Európát újabb betolakodók fenyegetik. Amit a fejlettnek mondott, de agymosott Nyugat már nem lát, vagy hallgatásával egy új hatalom kiszolgálója, annak veszélye itt a keleti végen éppen Debrecenből látszik legtisztábban.      
 
Dr,. Nagy Attila
orvos, közíró