A Koronatanács eredete

az alkotmányjogi szakkönyvek alapján a kora Árpád kori királyi tanácshoz vezethető vissza. Amely meghatározó személyekből állt, pl. a nádorból, aki az udvar minden dolgát intézte. A Diéta vezetője, nEhhez kapcsolódtak a comes-k, vagy  királyi tisztek, vagyis később a főispánok. De az oligarchák minden király esetében új szerkezettel szerepelnek. A pápa hatalma fokozatosan csökent és nem tudta lecserélni a neki nem tetsző királyi családokat. Kiirtotta a Merovingokat, az Árpádokat, berakta a kevert Anjou családot, de teljesen elakadt Angliában. A fejlődés mindenhol más. Franciaországban a pápa által hatalomba berakott királyi családdal szemben álltak a Meroving leszármazott főurak. Ebbe bukott bele a király a forradalom idején. A nemesség nem védte meg a pápa királyát. Machiavelli ezt elemezte korábban.

Horthy a király személyét helyttesitette, csak nem nevezhette magát királynak. Igy megmaradt a koronatanács és azt valóban kulcs emberekkel töltötték be, ami a történelmi jognak megfelelt. Ezért NEM lehet koronatanácsokat létrehozni, mert nem egyszerűen a korona tanácsa, mint hiszik hanem egyensúlyoz a korona magasabb rendűsége és a valódi élet napi gyakorlata között az előbbi javára. Ezért nem azonos pl. a francia királyi tanáccsal, ami az ország irányitását látta el. Az abszolutikus nyugati formákban nem is létezik egy ilyen okos testület. A demokraták mondhatják, hogy az abszolutizmus kora lejárt, de nekünk magyaroknak semm közünk a nyugati mintákhoz, főleg nem a demokraták okozta káoszhoz. Ezért nem lehet a magyar történelmi alkotmányos fejlődést félretéve nyugati mintákra alacsonyrendő alkotmányokat irogatni.

Ami a természetjogot illeti, nos épen a mágusok története mutatja meg az eredetét. Ugyanis a hét fő DÉVET Zarathustra nem ismerte el isteneknek, ezért a mágusok kijelentették, hogy azok az Istent segitő angyalok. (A Nap és a Hold, a föld és az Ég a szél, tűz és viz). A régi sumérban ez igy is volt, Ankisza önmagát teremtő isten amely egyszerre kétnemű és a hét segitője. Semmi értelme természetvallással küzködni, mert annak szerepe benne van a szkita mágus Zarathusztra Nimród hitben. A hét déva képtelen létezni az önmagát teremtő Isten helyett, aki Nagyboldogasszony.

Komolyan kellene venni ezeket a dolgokat, ez a véleményem   Geönczeöl Gyula

 

2017-10-09 20:09 GMT+02:00 Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>:

From: Julius Geonczeol [mailto:karcsaiggy@gmail.com]
Sent: Monday, October 09, 2017 5:20 PM
To: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
CcSubject: Re: Gyula kérlek magyarázd el még jobban mindenkinek! / "
Mindszenty még megvétózta a szovjet köztársaságot, mert arra 9oo éves joga volt, mint hercegprimásnak. De a jelenlegi társulat jól megvan a democsokráciával és a szovjetutód köztársasággal. "

Kikből állt az utolsó koronatanács?  1. Kormányzó, 2. miniszterelnök, aki a Nádor jogköreit vette át. 3. Hercegprímás, 4. Kúria elnöke, 5. Közigazgatási Bíróság elnöke, 6. Hadsereg főparancsnoka, 7. Magyar Nemzeti Bank elnöke, 8. Alsó és 9. Felső Ház elnöke. 1O. Nem emlékszem, de mintha a külügyminiszter is...

A korona tanács tehát nem a koronás fő kedvenc, fogadott tanácsnokait jelenti, akiket ő ötletszerűen kiválogat magának, hanem bizonyos tisztségviselőket. Valószínű ezen tisztségviselőknek az esküje is olyan volt, hogy a koronatanácsban való részvétel felelősségére utalt. Tehát nem volna elegendő a mai hasonló szerepkörök betöltőit egy asztal mellé ültetni. Arról nem is beszélve, hogy a 90-es meg a kétezres években felmerült, hogy civil önkéntes alapon hasonló összetételű, csak civil hátterű emberekből „tiszteletbeli”, „jószolgálati” koronatanácsot (-kat) kellene szervezni (meg civil felsőház-szerű társulatokat). Elvileg a százak tanácsa is ilyennek indult sok más kezdeményezés mellett, azonban ezek a társaságok valójában nem tudtak beindulni. Az egyik legfőbb gát mind a mai napig az, hogy elhitették, ez az egész csak romantikus nosztalgia, amely hátha sikerült – de mégsem.

Ha viszont annak gondolata merül föld, hogy milyen reális funkciói lennének egy ilyen tanácsnak (nem tudom volt-e más elnevezése mint koronatanács), akkor azt mérlegelni, tanulmányozni kellene. Az egész országnak nagy gondja az, hogy az önszerveződési sémáit, hagyományát, rutinját igen elszánt tudatossággal próbálta a kommunista hatalom lenullázni (mert az a társadalom, amelynek ilyen irányú reflexei nem működnek, már fogalma sincsen róla, az nem akar beleszólni a politikába, de nem is igen alkalmas rá vészhelyzet esetén – tehát a társadalom önszerveződésének súlya, esélye leértékelődik a totális diktatúra fűnyíróelv szerű kártételének köszönhetően). Fölmerült az egyik előző levélben, hogy minek foglalkozni alkotmányos kérdésekkel, miért nem gyakorlati ügyekre koncentrálnak a nemzeti érzelmű civilek. Hát éppen itt ütközik ki az alkotmányos hagyomány döntő gyakorlati jelentősége. Az önszerveződési képesség terén.

· Mi volt a koronatanács közjogi szerepe Tanácsadó testület a kormányzó végső döntéseihez. Történelmileg a Királyi Tanács, amely segítette a királyt a Diéta által végleg elfogadott törvények alkalmazásában, tagja volt Diéta elnöke, pl. Werbőczi. (egyfajta miniszterelnökség, tehát ne meséljenek nekünk a hatalom megosztásáról, mert ez a rendszer annál tökéletesebben működött).

A mai fogalmak szerinti miniszterelnökség nemhogy végrehajtó szervezet, hanem bürokratikusan alárendelt hivatal (a még inkább alárendelt hivatalok fölött). Az a kérdés merül föl, hogy lehetséges-e modern körülmények között jól működtetni olyan miniszterelnökséget, amelyet a pártosodás nem szakít szét, amelyet a vezető választott tisztségviselők nem vetélkedési terepnek néznének. Mert ma parlamenti többség mindent visz, és felülről cserélgeti azokat a szereplőket, akikből az itt emlegetett királyi tanács összeállna. Csakhogy akkor van értelme a királyi tanácsnak, ha nagy autonómiával rendelkező, tehát cselekvőképes tagokból álló tanácsként volna képes betölteni szerepkörét.

Legkorábbi időkben a királyok kialakitották azt a saját oligarcha réteget, amelynek hatalmas területeket adtak, ahol kötelesek voltak gazdasági eredményeket elérni, hogy a királyt hadsereggel lássák el háborúk idejére. Ezek aztán pl. a pápa erőszakoskodásai idején szembeszálltak az rossz királyokkal, mint Pl. Csák Máté a vérengző Róbert Károllyal. A későbbi bárók háza eredetileg az államalapitó vezérekből alakult. 

Ez kisebb ellentmondás. Az aranybulláról szokás megjegyezni, hogy az nem egyszerűen a király által összeválogatottakkal való kiegyezés volt, de nem is az elégedetlenkedők által megszorongatott uralkodó kényszerű megalázkodása, kompromisszuma. Jó volna ezekről a dolgokról néhány fordulóban olvasni, megjegyzéseket formálni. Amíg mai szavainkkal nem tudjuk értelmezni a ránk maradt fogalom-régiségeket (amíg ezek fogalom-régiségek), addig a realitást csak szétzilálják. A mai összefüggések, egyáltalán a gyakorlati megélhetőség, működőképesség szempontja nélkül tét nélküli fantáziálássá fajulhat a régi dolgokról való elmélkedés.

A Kiegyezés idején a Közös Ügyek Tanácsa. Háború esetén minden hatalom, döntés a király kezébe került.

·  Mi a véleményed arról, hogy a jelenlegi társadalom nem alkalmas a történelmi alkotmány szerint élni? A jelenlegi állapotok a hazudozás állapota és a magyarokat félre vezetik saját dolgaikról. Megfelelő információk esetén a magyar társadalom csak fölismerné, hogy magasabb kategória a saját, magasabb rendű rendszerünkben élni,  mint idült idegen divatokat kiszolgálni, aminek az eredménye, hogy az idegenek garázdálkodhatnak és mindent elordhatnak, ami nem az övék, hanem a bennszülötteké. Az információk mellett kell valamifajta rutin, reflex, kipróbálás is. Én például az élenjárók és fürkészek szavakat önmagukban nem tudom komolyan venni, mert ismeretlenek számomra és még ismeretlenebb a tartalmuk, és még ismeretlenebb a társadalmi elfogadottságuk. Ha ezt megértik, föllázadnak. A leszakitott területek szempontjából a korona mint jogforrásból származó történelmi alkotmány, elengedhetetlen. Amíg azt látják, hogy nekünk sem fontos, addig minek alapján higgyék azt, hogy a korona által ők fontosak lehetnek? Trianont védelmező belső, rosszul asszimilált rétegeink azonban éppen ezért küzdenek ellene, mint Ördög a szenteltvíz ellen, és ezért kell őket legyőzni, ami lehetséges, ha a magyar népesség ezt is felfogja. Vannak olyanok, akik azt az illúziót táplálják (talán nem alaptalanul), hogy a nemzetiségek a szentkorona jegyében biztosítékot látnának a maguk részére, mint a korona tagjai. A jelenlegi határok a társadalom elkorcsosulásához és alsóbbrendű pártcsatározásokhoz vezetnek. Ez mind az alkotmányon kívüliség következménye.

·         Milyen kritériumok esetén lehet alkalmas a mai társadalom az alkotmányosságra?   A legjobban ezt Zlinszky alkotmányjogász határozta meg. Zlinszky egyik oldalról nagy tudású ismerője volt a magyar alkotmánynak, másik oldalról meg voltak pillanatai, amikor elbizonytalanodott. Azt mondta, a történelmi alkotmányt újra meg kell tanulni, és akkor tökéletesen működni fog. Tehát a lépcsőfokok:

1. Elmozdulás a butaság állapotából.

2. Leszámolás a kommunisták, liberálisok előítéleteivel, hogy nekünk magyaroknak "nem voltak" alkotmányjogi hagyományaink, és ők hősiesen most tanítanak bennünket a demokráciára,vagyis egy idegen jog saláta szerű szalmakazal bevezetésére, ami  a nemzeti identitásunk szétverésével jár és a  kishitűséget, hogy alacsonyrendű senkik (szedett-vedett, az északi sarokról származó nomád gyűjtögetők és rablók vagyunk, vagyunk, akiket nagyon nehéz civilizálni és örüljünk, hogy megtűrnek minket. Ezt táplálja, és ezt a

    nevünkben külföldön kultúrpolitika néven a saját követségeinken        

    terjesztik azzal, hogy  "Kisország" és "KIS-nemzet" vagyunk. Amit

    kintről, bentről sulykolnak a magyar emberekbe és akik bambán    

    nézik ezt a rasszista hülyeséget. 

  . Ha a társadalom ezt fölismeri, leveti magáról az idegen szemetet és   

   megkeresi a hiteles önmagát. Pl. a szkíta örökségből kiindulva, amire    

   Werbőczi is komolyan alapozott, amikor a szokásjogaink eredetéből  

   indul ki.

Van itt még egy furcsaság a mechanikus érvelés veszélyével szemben. Attól, hogy mi esetleg jobban éreznénk magunkat valamifajta hagyományban, attól az lehet hogy érzelmileg otthonosságot adna, de attól még az tökéletesen alkalmatlan is lehetne az életre. Azonban a magyar alkotmányosság fogalmi rendszere és talán némely intézménye is nem egyszerűen a mienkké (mint a suzuki a mi autónk), hanem az összefüggések olyan mélyrétegében van megalapozva, amelyre jelenünket, sőt jövőnket építeni lehet (természetesen kellő odafigyeléssel).

 

3. Tehát nem kell germán, angolszász, Sarija, meg az isten tudja micsoda idegen maszlag.

4. Itt vannak a történelmi mérföldköveink, azok alapján kell megérteni a történelmi jogot.

5.  Kossuth ezért tartotta meg a Rendi alkotmányt és

6. Horhyék csak ugyanazt állitották vissza. És annak jogfolytonosságát ismerték el.

7. Külön érdemes foglalkozni az egyházakkal, mert teljesen idegen, alaptalan maszlagot terjesztenek, különösen, mert nincs Hercegprimásunk és mert az egyház végleg eltért attól, amit táltosaink, vagyis médiai mágusaink, Nimród utódai a Zarathustrák tanitottak és akiktől az európai kultúra bajnokai, mint Pythagorász, Plato, Aristoteles, Plinius, stb., tanultak Egyipomban és a Médektől.

 

Erről aztán semmit nem tudok, csak azt, hogy a görög filozófiát is nagy divat kijelentésekkel lenullázni, szemben a magyar őreseredeti, paradicsomi emlékekkel (mint a géprombolók dühödten ágálnak minden ellen, ami például görög eredetűnek ismert a filozófiai alapokban).

· Mi volna a legfontosabb lépés a jelenlegi alaptörvény módosításában a történelmi alkotmány felé?

Ki kell mondani, hogy a történelmi alkotmány magasabb rendű és minden más az alárendeltje. Horthyék minden Tanácsköztársaság idején hozott rendeletet eltöröltek, de megengedték a minisztériumnak, hogy ami használható belőle, azt meg lehet fontolni. Igy kellene mindent átfésülni és a törvényhozás által elfogadni.

  Mások azt mondják hogy az úgynevezett természetjogi elvekkel illeszkedő a magyar alkotmányos hagyomány, és ez ad neki nagy értéket, ezért lehet iránytű a jelenben is, jövőben is (a természetjog fogalmának pontosítása külön témakör, a felületes értelmezés félrevezető lehet). Ami a természetjogi elvekhez igazodó alkotmányos elveket illeti, azt legfeljebb megnevezheti a törvényhozás, de nem fogadhatja el, mert az elfogadásban illetéktelen. Az intézményi, §-ba foglalt megoldásokat kellene átfésülni, és használhatóságukat értelmezni. De az elvek és a konkrét megoldások közti fogalmi különbséget nem lehet átlépni. Talán a legnagyobb értékét éppen abban lehet megjelölni a magyar alkotmányos hagyománynak, hogy az alkotmányos elvek (amelyek a jog felett állanak!) és az alkotmányos elvekhez illeszteni próbált konkrét megoldások (amelyek a jogrendszer részeit képezik az alaptörvénytől kezdve) közti különbségtevésre alkalmas. Erre mondta Éva Mária Barki, hogy ez önmagában olyan kincs, amit a legtöbb nyugati törvényhozó el sem tud képzelni. És ők nem tudják feloldani zavarodottságot, kezelni a különbséget az alaptörvényben rögzített konkrét megoldások és a vitatható, a lelkiismerethez is meg hagyományhoz is meg természetjoghoz is kötött elvek között. Mert az alaptörvény a jog része, az alaptörvény rendelkezéseit a jogkövető magatartás igényével lehet számonkérni. Ellenben az alkotmányos elvek a jog fölött állnak, és őket alapul véve az egész jogrendszert lehet elemezni az egész jogrendszeren lehet számonkérni az alkotmányos értékeket (fontos összetevője, sőt egyik startköve az alkotmányos szabadságnak). Tehát egy egész jogrendszer belülről hiába következetes működésű (legális), ha a maga egészében ellene mond az alkotmányos értékeknek (azaz illegitim). A legális jogrendszer lehet tehát alkotmánysértő (amint az már szóba került a 2011-es alaptörvény több rendelkezéséről).

·         A fokozatos araszolást kizártnak tartod-e az alkotmányos legitimitás felé? Elvileg (gondolom lehetséges), de az kellene ehhez, hogy a néhány valóban képzett alkotmányjogászból álljon fel egy testült, amely alkotmánybíróság helyett a megfelelő utat kijelöli. Mint azt említettem Zlinszky helyesen mondta, hogy ezt a magas civilizációhoz a democsokrata jogtalanság és káoszból kivezető utat a tanulás minősége dönti el, mert csak igy alakítható ki a magasabb rendű vezető osztály amely a tanácstalan tömegek képzéséért felelős lesz.

Volt egy pillanat, amikor egy magát koronatanácsnak nevező (én hangsúlyoztam, hogy jószolgálati koronatanács) szerveződésnek az alakulásánál is ott lehettem. Az volt az elképzelés, hogy havonta ki fognak adni egy értékelést, hogy ami közéletünkben, és ezen belül a törvényhozásban történik, azt alkotmányos alapokról hogyan lehetne értékelni. Aztán a tagok összevesztek, hogy kinek mit ér a szava, kinek nagyobb a respektusa (egyébként közismert, tekintélyes emberek), és egyetlen egy nyilatkozat nem készült el. Mert ez munkát, figyelést, türelmet igényelne.

A democsokrácia a minőséget kizáró tömegnyomor, ahol egy Nobel díjast két borbély, vagy két kocsmatöltelék hőbörgő leszavazhat.  Ami rendszerünk a bölcs mágusok által segített vertikális, MINŐSÉGI vezetőréteg kialakulását eredményezi, ahol nem az a sej-haj, hogy egyik proli hogyan csapja be a másikat, és hogy ki a bajnok korrupcióban, meg korrupt rendszer-adminisztrációban.    GGY.

       TOVÁBB HARCOLUNK