SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:  Felhívás az ország polgáraihoz
 
 

Végre cselekednünk kell!

 

Felhívás az ország polgáraihoz, polgári köreihez

 

Magyarország jelenleg súlyos válságkorát éli. Az elkövetkező évszázadokra is kihatással lehetnek azok a megállapodások, amelyeket a kormány köt és tervez az EU-s csatlakozással kapcsolatban. Az ismert feltételeken kívül - a mezőgazdaságnak juttatandó igen alacsony (25-30%-os, majd emelkedő) támogatás, amely hosszú távon versenyképtelenné teszi a magyar gazdálkodókat, ezért idővel földjeik eladására kényszerülhetnek - drámaian fontos, és a csatlakozástól elválaszthatatlan szempont a tervezett, még magyar állami kézben lévő óriásvállalatok privatizációja (Magyar Posta Rt., MVM., Szerencsejáték Rt., MOL Rt. még meglévő hányada, Richter Gedeon Rt., Földhitel és Jelzálogbank Rt., Malév, Mahart, Dunaferr, Hungaropharma Rt., Tokaj Kereskedőház Rt., Bábolna Rt., Volán; - Herendi Porcelán??, Paksi Atomerőmű??)

A külföldi kézbe - állami- és magánkezekbe egyaránt - kerülő stratégiai fontosságú cégek, energiaszolgáltatók, tudjuk, minden korlát nélkül emelik áraikat, ill. szolgáltatásaik árát, így a nagymértékű infláció garantált, és az ezt követő elszegényedés szintén bekövetkezik, a profit külföldre kerüléséről nem is beszélve.

Jelen helyzetünkben a magyar minimálbér az uniós minimálkereset 10-ed része, és ez az arány mit sem fog változni 2004-ig (hol van itt felzárkóztatás?), a mérhetetlen hátrányunk tehát akkor is adott, ha a tervezett további privatizációk nem történnek meg. De a mostani kormány folytatni akarja azt a privatizációs politikát, amit 1998-ban kénytelen volt abbahagyni. (Bokros Lajos ismét a színre lépett.)

Azt se felejtsük el - és ez a harmadik súlyos szempont a csatlakozással kapcsolatban -, hogy hazánk évtizedekre (ha nem az idők végezetéig) vaskosan eladósodott ország a mostani kormánypárt jogelődjének jóvoltából!

 

Magyarán, ha együtt valósul meg a hátrányos kezdeti feltételekkel történő uniós csatlakozás és az ország még állami kézben lévő vagyonának privatizációja, akkor biztosak lehetünk abban, hogy évszázadokra elvágjuk Magyarországot bármiféle gazdasági és szellemi-kulturális fejlődés lehetőségétől, mert semmi sem marad hazai kézben - EZT MEG KELL AKADÁLYOZNUNK! Csak most lehet! A folyamat visszafordíthatatlan, később, néhány év múlva már csak a cseléd könyöröghet alamizsnáért a saját hazájában. Meztelenek leszünk, csak a lelkünk és a gondolataink maradhatnak magyarok.

Közösen, az ország összes polgári körének és nemzeti civil szerveződéseinek összefogásával meg kell akadályoznunk a nemzeti tragédia bekövetkezését. Ma, holnap már késő!

Tiltakozzunk szóban, írásban, demonstrációkkal, ha kell az országot megbénító sztrájkokkal! És, ha a jelenlegi feltételek nem változnak radikálisan, voksoljunk egyértelmű NEM-mel az Uniós csatlakozásra!

 

(Idézet a Magyar Nemzet 2002. november 28-i számának Krónika rovatából:

„Az állami kézben lévő francia közszolgáltató vállalatok privatizációja ellen tiltakozó dolgozók több tízezres felvonulásai miatt sok helyütt megbénult az élet, Párizsban közlekedési káosz állt be. Minket ilyen kényelmetlenség nem fenyeget. Kormányunk hasonló cégeladási terveit köznyugalom kíséri, a budapesti káosz normálisnak mondható állapot.” - Valóban normális a mi káoszunk?)

 

Kérjük és várjuk a csatlakozásokat felhívásunkhoz!

2002. december 1.

                                                                                           „Jobb Kor” Polgári kör, Budakeszi

                                                                                                         jobbkor@freemail.hu