Nemzeti egység?
A ,,nemzeti” pártok és 1956
Az ellopott rendszerváltozás
Kezelhetetlen államadósság, hazaáruló kormánnyal - RÉVFFY LÁSZLÓ
A PAKTUM
NEMZETISÉGEK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN - Botos László

Nemzeti egység?

             A kommunista MSZP és a liberális SZDSZ-szel szembenálló nemzeti elkötelezettségű jobboldali és jobbközép erôk mindent megpróbálnak, hogy ellensúlyozzák a nyomasztó 95%-os baloldali média-fölényt. Ennek a meghatározó médiafölénynek egyik irányító szócsöve a  ,,168 óra” c. hetilap, amelyik egyoldalú, elfogult, sokszor gyomrotkevergetô ízléstelenséggel igyekszik a nemzeti gondolatot és a nemzeti gondolatot képviselôket lejáratni, csúsztatásokkal rágalmazni, hiteltelenné tenni.

            Ezért a nemzeti erôk egyik szervezete a következô felhívással fordult a nemzeti oldal politikusaihoz:

            ,,A Nemzeti Egységmozgalom a Magyar Nemzet 2002. augusztus 12-i számában bojkottra szólította fel a polgári oldal politikusait és közéleti szereplôit. Arra kérte ôket: ne adjanak interjút a 168 Óra című hetilapnak, illetôleg ne folytassanak a lap munkatársaival olyan beszélgetést, amely interjúnak fogható fel. Elôször Katona Tamás, Boross Péter és Gálszécsy András hagyta figyelmen kívül a Nemzeti Egységmozgalom bojkottfelhívását. A bojkott-törést Herényi Károly, Gémesi György, De-meter Ervin és Katona Kálmán folytatta. Ismét alakul a nemzeti egység... A 168 Órának pedig gra-tulálunk, hogy oly mesterien találják meg a lágy pontokat... Az, hogy legutóbbi számuknak Debreczeni József és Szabó Iván is megszólal, természetesen nem számít a bojkott megtörésének. Ôk a hetilapban otthon vannak.”

            Eddig a szöveg, amelyet azzal kell kiegészíteni, hogy a 168 Óra című hetilap 2002. október 10-i számában  Pusztai Erzsébettel olvasható interjú...

            No komment!

            Kik képviselik valójában a nemzeti oldalt?

Szente Benjámin


A ,,nemzeti” pártok és 1956

             Pongrátz Gergely az egyetlen 56-os múzeum létrehozója elhatározta, hogy az 1956 után kivégzett mártírok emlékére kápolnát épít Kiskunmajsán, az általa alapított 56-os múzeummal szemben.

            Csete György Kossuth-díjas építész felajánlotta, hogy a kápolna terveit elkészíti és a kivitelezésnél is minden segítséget megad. Azonban a jó szándék és a segítség mellett az építkezésnek anyagi vonzatai is voltak, ezért Csete György két alkalommal, ajánlott levélben kereste meg a magát nemzetinek valló, és 1956-ot magáénak elismerô ,,nemzeti” párt, a FIDESZ–MPP Elnökségét és az MDF Elnökségét, hogy lehetôségeikhez képest anyagilag támogassák az 56-os kápolna felépítését.

            Megdöbbentô volt, hogy a két párt elnöksége még csak válaszra sem méltatta a Kossuth-díjas építészt, pedig az alapvetô emberi udvariasság ezt a legprimitívebb emberektôl is meg-követelné, még akkor is, ha nincs módjukban segíteni.

            Mind az MDF, mind a FIDESZ 1989-tôl folyamatosan 1956-ra hivatkozva küzdött a rendszerváltásért. Hogy lehet az, hogy amikor hatalomra kerültek, teljesen közömbössé váltak az igazi 56-osok igényeivel és kéréseivel szemben? Vagy csak addig hivatkoztak 56-ra, amíg hatalomra nem kerültek?

            Tudjuk, jó és kifizetôdô a Parlamentben ülni, még ellenzékiként is – hát még a hatalom birtokában! – Azonban a képviselôség elsôsorban azokkal szemben kötelez, akikre hivatkozva a Parlamentbe kerültek a ,,honatyák”!

            Az 56-ra hivatkozók  legyenek méltók 56-hoz legalább egy semmitmondó válaszlevél erejéig!

P. A.


Az ellopott rendszerváltozás
 
            Az elmúlt 12 év egyik legbátrabb és legszókimondóbb újságírója Lakatos Pál, aki elszántan  törekedett, – mindaddig, amíg lehetôsége volt – az ún. rendszerváltást elôkészítô, azt meglovagoló, az állami va-gyont a maguk számára privatizáló volt elvtársak leleplezésére. Széleskörű összeköttetései révén birtokába van szinte minden dokumentumnak, ami a  hatalmat bitorló elvtársakból kapitalistákká vedlett ,,urak,” utódaik és csatlósaik viselt  dolgaira rámutat.
            Ezért kellett elhallgattatni, félreállítani, lehetetlenné tenni. Az sincs kizárva, hagy az ,,Ellopott  rendszerváltozás” c. könyve megjelenése után megkapja mindazon jelzôket – szélsôséges,  uszító, fasiszta, kommunista, hazug, közbűntényes, rágalmazó, – melyeket megkap minden író, politikus, újságíró, gondolkodó értelmiségi, aki szembeszáll a rendszerváltást  hazudó elvtársurakkal.
            De lássuk, mit ír maga az író könyve elôszavában?
 
,,Közöttünk jár még mindig Raszkolnyikov, Szatmári Lajos, Vanek úr és hű társa, Szabó atya is. Szabó atya a III/IV-eseknek szóló jelentéseinek megbízhatóságáról két zala-egerszegi tartótisztje, N. István és M. Mihály is véleményt tudna mondani. De mivel a mi atyánk a III/III-soknak is jelentett, ott O. András tartótiszt is minôsíthetné a besúgói buzgóságokat. Ha megkérdeznék ôket. Nem feledkeztünk meg a D-209-es és a D-8-as rettenthetetlen bátorságáról sem. S akikrôl ma még semmit sem tudunk! Vagy nem tudhatunk, mert hatalmasságok államérdekrôl papolnak! De azok érdekérôl ki szól, akikrôl az imént említettek és a ma még szóba se hozottak folyamatosan jelentettek?
            Akikrôl írtam, mindegyike ma is élô személy. A sorok között olvasni tudó rájuk ismerhet, és mindegyik megnevezett felismerheti önmagát is. De valódi névnek a népet ,,szolgáló’’ törvényeink miatt még mindig titokban kell maradnia. Mint ahogy titok övezi kirablásuk történetét is.”
 
            Mi nemzeti elkötelezettségű magyarak, a számunkra elkeserítô országgyűlési és  önkormányzati választások után se veszítsük el a reményt! Vegyünk példát Lakatos Pálról, aki  minden mellôzés és kirekesztés ellenére sem veszítette el optimizmusát. Elhatározta, hogy  könyveivel világosítja fel azokat az embereket, akiket a több évtizedes kommunista agymosás elvakított és nem látják, hogy a Magyar Szocialista Pártnak sem a magyar nemzeti  érdekekhez, sem a szociális igazságossághoz semmi köze nincs, mert vezetôi régen a nemzet érdekeit eláruló internacionalista kapitalistákká váltak. Az SZDSZ-rôl még csak szót sem ér-demes ejteni. Létezése a nemzet számára, még az MSZP-nél is kártékonyabb.
            Olvassuk Lakatos Pál könyveit! Merítsünk belôlük erôt a további küzdelemhez.
            A könyvekben található adatokat pedig vezérfonalként használjuk fel elcsüggedt, vagy elvakított nemzettársaink felvilágosítására.
 
Szalay Róbert
Hungária Szabadságharcos Mozgalom  Cleveland

Kezelhetetlen államadósság, hazaáruló kormánnyal - RÉVFFY LÁSZLÓ
 
            A kommunista ,,szocialista” kormány választási gyôzelme óta sokszor hallottam azokat a kijelentéseket és reménykedô jóslásokat: ,,Ha bekerülünk az EU-ba, minden egycsapásra megváltozik”. Beköszönt a jólét, a gondtalan élet, melyre a szerencsétlen, agymosott magyar nép 1990 óta vár.
            Már Horn Gyula, képesített hazaáruló, pufajkás miniszterelnök annak idején megmondta, és utódja Medgyessy Péter KGB kém állandóan ismétli, hogy Magyarország tagságának elfogadása után az ország évi 9 milliárd EURO netto támogatáshoz fog jutni.
            Elôször is az EU tagságra még várni kell. Amennyiben valóra válik, elôbb mint 2006 vagy 2007, addig még sok víz fog lefolyni a Dunán. A 9 millárd EURO nettót pedig nagy részben nem az ország fellen-dítésére fogja használni a kormány, ha még addig uralkodni fog, hanem annak a még mindig fojtogató, kezelhetetlen államadósságoknak törlesztésére, melyek eddig már tízszeresen meghaladták azt az össze-get, amit annak idején kölcsönként felvett a kommunista kormány még az 1980-as években.
            Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az eredeti 4 milliárd dollár adósság, mely hivatalosan elismert volt a Németh-kormány idejében, rövid idôn belül felugrott 21 milliárd dollárra még az Antall-kormány idejében. Amikor szó volt róla, hogy a kommunisták által felvett és ellopott dollármilliók visszafizetését tagadja meg a kormány, vagy kérjen részbeni eltörlést, Antall József maga jelentette ki, hogy szó sem lehet róla. Így aztán a rendszerváltás hatodik évében a belföldi államadósság nem kevesebb, mint 5000 milliárd forint volt, melyhez hozzájött a külföldi adósságállomány összege, csekély 36 milliárd USA dollár.
            Közben a helyükön maradt kommunista hazaárulók, Németh Miklós kormányának jóvoltából, privatizáltak mindent, és mire elfoglalta helyét a ,,demokratikusan” megválasztott Antall-kormány 1990-ben, a tegnap még szerény és hűséges kommunista kisfiúkból egybôl milliárdosok lettek.
            A rossz nyelvek beszélik, hogy az egyik kommunista csemete, akit Máté Lászlónak hívnak, még az 1990 elôtti években egy fillér nélküli kisfiú volt. Ma viszont  kb. 60 milliárd Ft. a vagyona. Mibôl és hogyan szerezte? Errôl beszélni, ezt kinyomozni, hogyan és milyen úton szerezte – beszélni is veszélyes, mert közben nagy fiú lett belôle.
            Az 1990-es ,,szabadság” beköszöntése után a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank nagyokosai is megjelentek és rögtön javasolták, hogy Magyarország kb. 190  milliárd USA dollárt képviselô nemzeti vagyonát, kb. annak 2/3-át dobják  piacra, vagyis privátizálják. Elképzelhetô, milyen pártközi versenyfutás kezdôdött,  hogy ki, kinek mit adjon el külföldön. Mivel ebben a kapitalista szakmában a már 1980-as évek elején ismereteket és összeköttetéseket szerzett kommunisták voltak  az ,,okosak”,  minden eladásban ôk voltak a kezdeményezôk, ôk vágták zsebre az üzlet kötés után ôket megilletô jutalékot dollár milliókban.
            Azok a százezrek, akik a rendszerváltozás után azt hitték, hogy egykor elrabolt lakásaikat, értékeiket és földjeiket most majd visszakapják, mint az egykori jogos tulajdonosok – keservesen csalódtak. Nem lett belôle semmi. Különbözô  nehézségekre hivatkoztak, hiszen a rablásokat a kommunisták hajtották végre, és  a rendszerváltás után is ôk bitorolták az egykor elrabolt értékeket. A kisemmiztek kaptak pár fillért, vagy egy értéktelen papírt.
            Ha pedig voltak olyan becsületes magyarok, akik ezeket a tarthatatlan állapotokat megemlítették, akár államszinten is, azt a választ kapták az akkori miniszterelnöktôl: ,,Tetszettek volna forradalmat csinálni...”.
            Közben szorgalmasan folyt a külföldi adósság visszafizetése kamatban, ami kb. évi 2-3 milliárd amerikai dollárnak felelt még. Tessék ezt a hatalmas összeget  átszámítani forintra, és akkor kiderül, ha 1990-ben lett volna mersz, kiállás és  bátorság ahhoz, hogy egyszerűen az akkori kormány megtagadja kommunisták által  felvett kölcsönök visszafizetését, ma Magyarországon legalább olyan életszínvonalú megélhetés lehetne, mint a szomszédos Ausztriában.
            Senki nem vonja kétségbe, hogy bizonyos mértékben elônyôs a külföldi tôke  elfogadása, de nem olyan rabszolga módon megkötve, ahogy az hazánkban megtörtént. Oldalakat tenne ki annak a felfedése, hogy a külföldi tôkébôl csak a befektetô profitál, a magyar nép jóformán abból semmi hasznot nem lát.
            Ez a tragikus folyamat, ha létre jön az EU-ba való igyekezetnek az ideje, annyiban fog változni az ország hátrányára, hogy az iszonyatos belsô és külsô  adósságok megmaradása és kamatjainak fizetése mellett, a magyar termôföld majd  elkötelezetten külföldi kézre fog jutni, amivel az ország szuverenitása majdnem  megszűnik.
            Az ilyen meglévô és bekövetkezendô hátrányok figyelembevételével kell üdvözölni az állítólagos és majd 9 milliárd EURO netto megkapását, melynek egy részét rögtön ellopja a tűzhöz közel állók siserehada, a maradék meg megy az adósságok törlesztésére.
            Medgyessy és társai még gazdagabbak lesznek, a magyar nép meg szegényebb.  Aki továbbra is elhiszi és támogatja a ,,szocialista” kommunista bagázs kormányműködését, és abban a hitben ámítja magát, hogy ,,Magyarország nem volt, hanem  lesz” – borzalmasan fog csalódni.
            Sajnos ma Magyarországnak nincsenek megfelelô és hozzáértô, hazáját és annak polgárait emberszámba vevô politikusai, csupán jött-ment hazaáruló gazemberek és elkötelezett politikai csavargók, vannak akiknek csak a zsebük megtömése a fontos és  nem az ország feltámadása 40 éves kommunista terror után 12 évvel.
            Mondjam és írjam azt, hogy egy újabb forradalomra volna szükség szülôhazámban? Megköveznének érte, pedig más utat a Feltámadáshoz nem látok.

A PAKTUM
 
            A ,,Magyarság” 1992. július 25-i száma közölte a sokak által máig emlegetett ún. ,,Rózsadombi Tizenhármak Paktumá”-t. Eszerint 1989. március 15-én titkos tárgyaláson elhatározták szovjet, amerikai és izraeli politikai vezetôk, mi lesz a szovjet csapatok kivonulásának ára. Az aláírók között tudni vélik többek között Antall Józsefet, Boross Pétert, Göncz Árpádot, Horn Gyulát, Paskai Lászlót, Petô Ivánt és Zoltai Gusztávot. Szép névsor. Ha valakiben felmerül a kétely, nem kitalálás-e a tizenhármak húsz pontos paktuma, nézzen szét hazánkban, és elmúlnak kételyei.
(Szentesy)
 
  [1]      A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
  [2]      A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért.
  [3]             Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
  [4]             Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. 
  [5]      A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
  [6]      A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
  [7]      A volt kommunista titkosszolgálat, határôrség és rendôrség megvédése az esetleges megtorlásoktól.
  [8]      A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
  [9]      Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
[10]      Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
[11]      Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
[12]      A jobboldali, szélsôjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
[13]      Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.
[14]      Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.
[15]      A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
[16]      Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
[17]      A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
[18]      A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
[19]             Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
[20]             Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

NEMZETISÉGEK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN - Botos László
 
            A nyugati nemzetek egyedül a történelmi jogot ismerik el. Ezen az alapon állították  vissza Izraelt. E tanulmányban kérem a világ hatalmasait, hogy alkalmazzák egyenlôen ezt a figye-lembevételt, mert csak ez az egyetlen út ahhoz, hogy békét és rendet teremtsünk, a szenvedé-seket pedig a legalacsonyabb fokra szorítsuk. Megjegyzendô, hogy ezt a történelmi jogot a keleti hatalom és annak vezetôje, Csu En-laj, kínai elnök is elismerte. ,,...kijelentette, hogy minden nemzetnek, amelynek felségterületét idegen birodalmi hatalom megszállva tart, természetes joga azt minden rendelkezésére álló eszközzel visszaszerezni.”
            Egyes nyugati történészek szerint nem Európából származunk. Ide úgy tolakodtunk be.  Kollmann, a német embertankutató megálla-pítása, hogy az európai embertípus öt különbözô fajtából tevôdik össze. E megállapítását koponya- és csontváz-kutatások eredményére alapozza. Mind az öt változatot megtaláljuk népünkben. Fajták, amelyek benépesítették Európát,  ma két ôsi fajra vezethetôk vissza: két rövid- vagy gömbölyűfejű és két hosszúfejű fajra. Az itt  említett két faj között találjuk az ötödik változatú koponyát, a közepes méretűt, amely a fenti  kettô változata. Hazánk területén – ha figyelmen kívül hagyjuk a németeket és a cigányokat, akik a késôbbi századokban teleped-tek be – ezt a képet kapjuk:
1.             keskeny arc, rövid vagy  kerek fej;
2.         széles arc, rövid vagy gömbölyű fej;
3.         széles arc, közepes fej.
            Kollmann kutatása szerint az általa vizsgált egyes Árpád-házi koponyák megegyeztek az  Aggteleken és Nagysápon talált bronzkori koponyákkal. Mivel az embertan megállapítása  szerint nincs végleges fajkeveredés, ez azt jelenti, hogy ha két rassz összeházasodik, kezdetben ott találjuk a két faj keveredett változatát, de idôvel az egyik dominánssá válik.
            Mi magyarok két ôsi rövid, vagy kerek fejű faj variánsából származunk, melyek közös  ôsre vezethetôk vissza. Évezredek folyamán ebbôl öt különbözô faji ág alakult ki:
1.         A kaukázusi vagy turáni, amelyet úgy ismernek, mint az alföldi magyar faj. 
2.         A dinári vagy dél-magyarországi rassz, amely ikerváltozata az alföldinek.
3.         A kelet-balti vagy balti-magyar faj, amely a Fekete-tenger és a Kaspi-tó térségében alakult ki.
4.         Az alpi (alpesi) fajta.
5.         A taurid vagy a hettita magyar faj.
            Toronyi Etelka meglátása szerint az emberi koponya fejlôdése a hosszú- (dolicocephalic),  közép- (mezocephalic) és rövidfejűség (brachycephalic) felé mutat. Mind a három kopo-nyaleletet megtalálták a Kárpát-medencében. A bronzkorban a rövidfejű koponyák százalékos  kimutatása a Kárpát-medencében 36%.
            A három különbözô koponya-jelleg elosz-lása a mai Magyarország lakossága szerint a  következô: a hosszúfejű vagy dolicocephalic a férfiak között, 1,03%, a nôk között, 0,68%; a  közepes vagy mezocephalic koponya a férfiaknál 10,20%, a nôknél 7,77%; a férfiaknál a rövidfejű vagy brachycephalic típus 39,84%, a nôknél 35,81%; a nagyon rövidfejű vagy hyperbrachycephalic a férfiaknál 48,93%, a nôknél 55,74%. Látjuk, hogy a rövid- és a nagyon  rövidfejűség mutatja a magasabb százalék kimutatást. A kettô együttesen majdnem eléri a  90%-ot. A közepes típus kevesebb mint 10%, a hosszúfejű gyakoriság csak 1%. A fenti  adatok szerint a hosszúfejűek alig számba vehetôek. Tehát úgy néz ki, hogy a nagyon rövidfejű, vagyis a hyperbrachycephalic rassznak van több eredôje. A brachycephalic és a hyperbrachycephalic rassz Magyarország minden területén eléri vagy túlszárnyalja az 50%-ot. Délnyugat– Magyarországon és a Nagyalföldön közel 100%-os a kimutatás. A koponya  mérete jelzi az egyén értelmiségét is. A mediterrán dolicocephalic koponya-index gyakran 70  alá megy. Az átlagos magyar koponya-index általában 86,88, a német 83,65. (Bartucz, 370)
            1892-ben, egy moszkvai embertani érte-kezleten Bogdanof orosz antropológus felhívta a  figyelmet egy hosszúfejű koponya típusra, amelyet ,,Rjäsan” típusnak nevezett el. Egy közép-oroszországi kurgánban lelt ilyen példányokra. A koponyák többségét mezocephalic (közepes-) és dolicocephalic (hosszúfejű) típusként osztá-lyozták. A koponya-indexek alig érték el a 79,5 szintet. (Bartucz, 377) Deniker, francia antro-pológus, e koponyákat az ugor típusú  kopo-nyákkal azonosnak tartja. Tschepukovsky szintén ,,Rjäsen”, Bunak pedig uráli típusúnak határozta meg. (Bartucz, 378) Mind e tények ellenére a finnugor feltételezés hívei a rövidfejű magyarokat a hosszúfejű ugoroktól származtatják, noha Bunak szerint ,,e faj eredete négy  évszázadnál nemigen nyúlik régibb idôre visz-sza.” (Bartucz, 379) Az elôbb említett tényekre  támaszkodva merül fel a kérdés, hogy a finnugor elmélet hívei mi oknál fogva próbálják származtatni a magyarságot e hosszúfejű fajtól? Számos kutató szerint a Bogdanof által felfedezett faj azonos ezzel a hosszúfejű ugor fajjal. A két típus közötti eltérés legszembetűnôbb módon a hosz-szúfejű osztjákok között figyelhetô meg.
            Az alpi fajt több névvel illették. Ez is bizonyítja, hogy ez a faj Európában szélesen  elterjedt. Az alpi rassz alig üt el a többi európai fajtól, ezért eredete még nincs meghatározva.  Az alpi ember izmos, zömök, széles arccal, testalkati jellemzôje még az erôs rövid nyak, széles és hosszú törzs, rövid lábak, karok és ujjak. Átlagos magasságuk 150–163 cm, átlagos koponya-indexük 85–86. Szemük kicsi és szélesen helyezkedô, orruk lapos, és a vége felfelé hajlik. E rassz sok helyen megtalálható Nyugat– Európában.
            Ripley az ôsi alpi rasszból származtat bennünket. A finnugor koponyák a visszatérô Árpád népében csak egynyolcad részt tettek ki. Az átlagos magyar koponya-index majdnem  egyezik az alpival. (Bartucz, 387) A különbség a ma-gasságban mutatkozik. Az alpi ember átlag magassága 163 cm, a miénk pedig 167,02 cm. Hajszínünk és bôrünk 40%-ban világos. Ez azt  jelenti, hogy a rövidfejű magyarok közel 50%-a a világos jellegű. Ugyanakkor az alpi típusnak fekete a haja, és sötét színezetű a bôre, tehát nem származhatunk e fajtól. A magyar fajtában az alpi típus nem több mint 15%. Gyakoribb vi-szont azon a területen, ahol az idegen betele-pülés nyilvánvalóbb, például a városokban. A falvakban azonban kevés példa található e fajtára. Leggyakrabban a szlávok és a svábok által lakott részeken fordul elô. Kijelenthetjük tehát,  hogy ahol ez a fajta gyakoribb számban fordul elô, betelepült népességet jelez. Az Árpád-házi csontváz-leletek alátámasztják ezt a kimutatást. 55%-a a koponyáknak rövidfejű volt. A jelen  magyar lakosság átlaga 89%-os rövidfejűséget mutat.
            Deniker 1898-ban nyilatkozta, hogy az Adria mentén, valamint Bosznia, Dalmácia, Horvátország területein élt egy magas testalkatú, kerekfejű európai faj, kik többségben éltek e  területeken. Ez a típus dinári fajként ismert. Az alpi fajtól magasságban és karcsúságban  különbözik. A Kárpát-medencében alakult ki ez a faj, és ma a magyar nép többsége. A visszatérô ma-gyarok között is találni ebbôl a fajból. Csobánczi faji kapcsolatot tételez fel a magyarok és a horvátok között. ,,Elsô látásra a boszniai, szlavóniai és horvát faji kapcsolathoz hozzácsatolhatjuk a dalmáciai, dinári faj nagy részét is. Ezek az elszlávosodott népek nagyban elváltak  embertanilag az északi szlávoktól.”  ,,A horvátok, szlavónok, isztriaiak és a dalmátok mind  kerekfejűek. Cephalic-indexük több mint valószínű, hogy meghaladja a 85-öt.”
            A dinári vagy délmagyar faj nagyon lényeges rassz a magyar népben. Nagy számban  megtaláljuk a Nagy-Alföldön, Dunántúlon. E területeken a népesség 30–35%-át képezi. A já-szok, kunok és a Hajdúság népei is e fajta leszármazottai. A dinári rassz még nagy számban  található a Csallóközben, Palócföldön és az er-délyi magyarok között. Fizikai meghatározása a  dinári típusnak a magasság és rövidfejűség; hátul lapos, keskeny arc, ívelt, néha sas-orr, jól  kifejlôdött izomzat, erôs áll; a szem jól helyezett, barnás színű; barna vagy fekete szemek,  valamint sötétbarna haj. (Csobánczi: 12)
            Anonymus teljes faj-leírást hagyott hátra. A IV fejezetben így ír: "Maga pedig Almus  ékes, de barna ábrázatú, fekete, de nagyszemű, magas, és karcsú termetű vala, kezei tömérdekek, és ujjai hosszúak valának. És maga Almus kegyes, jószívű, bölcs, jó vitéz és örömest  adakozó vala mind azoknak, akik Scythia országában akkor vitézkedének." (Csobánczi, 1 I )
            Szent László koponyája és Béla herceg, macsói bán csontváza azt bizonyítják, hogy az Árpádház jellegzetességeit megtaláljuk a déli magyar típusban az egész Kárpát-medence területén, visszamenve az ôskorba. Ez állítás a csiszolt kôkortól bizonyított. "A faj nem alakulhatott ki a Balkánon",  jegyzi meg Csobánczi. ( I 1) A bronzkorban Mezopotámiából egy hasonló típusú népcsoport vándorolt a Kaukázuson keresztül Közép- és Dél–Európába. A Kárpát-medencei ôsmagyar nép állandó kapcsolatban volt Mezopotámia népeivel John Dayton és Toronyi Etelka kutatásai szerint ezek a  népek ellentétes irányban, a Kárpát-medencébôl vándoroltak Mezopotámiába, és onnan vissza, a  Kárpát-medencébe, amikor a körülmények erre szorították ôket.'
            Sorainkban találunk egy másik rövid- vagy kerekfejű rasszt. Ez a Turanid vagy más  szóval a turáni faj, amely a hunokkal, avarokkal és Árpád magyarjaival került a Kárpát-medencébe. Bartucz eredetileg ezt a fajt "kaukázusi-mongoloid"-nak nevezte, de legújabban "alföldi"  fajnak, vagy "Homo Pannonicus"-nak nevezi, mivel a Nagy-Alföldön és a Dunántúlon található legnagyobb számban. Különbözô területű típusokból alakult ki ez a területi típus, az  alföldi típus, amely nagy hasonlóságot mutat a Turanid, a turáni fajjal. "A magyar típus  megtisztelô kifejezés, mert ez ilyen alakban és fôleg ilyen fiziognómiával sehol máshol a világon nem található." (Bartucz, 419)
            Bartucz Lajos embertan kutató azon felfedezése, hogy ez a faj "sehol máshol a világon  nem található perdöntô bizonyíték a finnugor származási elmélet cáfolatára. Kizár bármilyen finnugor, vagyis szibériai származást, ugyanakkor bizonyítja azt, hogy a magyar nép  nem bevándorló, hanem ôsi autochton nép és az Árpád-i hazatérés csak egy újabb népvándorlási hullám, vagyis az utolsó hazatérés volt. A hazatérôk beolvadtak az itt talált ôshonos  magyar fajú népbe, ezt az egyesült népet szervezte Árpád államalkotó nemzetté.
            Az alföldi rassz az a típus csoport, melyet az embertankutatók elôzôleg Turkic (török)  típusnak neveztek. Magasságuk 165-166 cm. Jellemzôjük a nagy koponya, az arc kissé tatáros  vágású, de nem lapos. Az orr fejlettebb, mint az ázsiai turáni rasszé. A szemek nagyobbak. A  szemek színe világosabb, sárgás-barna. Az arc pirosas-barna, barátságos arckifejezés jellemzi. Az arcvonás gyengéd de határozott. A kezek, lábak rövidek. Minden külföldi antropológus  kihangsúlyozza, hogy megjelenésük jó be-nyomást keltô. Mind a két nemre ki lehet jelenteni,  hogy jó kinézetű. ,,Amíg az alföldi rassz általában kissé esetlen és primitív jellegű, a dinári és  elôázsiai pedig nyers, durva, erôszakos benyomást keltô, addig az alföldi-rassz határozottan  progresszív, s erôteljessége mellett is kecses.” (Bartucz, 421) Jelenleg a népesség 25%-át teszi  ki Magyarországon az alföldi-rassz.
            Mivel a magyar történelem folyamán többen haltak meg ebbôl a típusból azon a területen, ahol az alföldi rassz nép élt, (jelenleg Szerbia), feltételezhetô, hogy Kr. u. 896 táján ez a  rassz sokkal magasabb százalékban volt jelen, mint manapság.
            A bronzkorban nagy faji keveredés ment végbe a Kárpát-medencében. A mediterrán  hosszúfejű rassz valami oknál fogva majdnem eltűnt a Kárpát-medencébôl, és a magyar alpi  rassz keveredve a dinári és a kelet-balti rasszal betöltötte e helyet. Úgy néz ki, ez a népcsere az  elsô és a második bronzkori szakaszban történt. Ez a rassz új kultúrát és szokásokat vezetett  be. Észlelhetô ez a koponyalékelés megjelenésével, mely leleteket a szôregi temetôben ásták  ki. (Bartucz, 443)
            A magyarság ötödik rassz összetevôje a Taurid rassz, amely csak 4–5%-ban van jelen. A  hazatérô magyarok között is találtunk e rasszból. Fizikai jellegzetessége a magasság 166–167 cm, idôs korban hízásra hajlamos. Rövid karok és lábak, széles kezek és vállak. A koponya  rövid vagy kerek. A koponya-index 85. Erdélyben és Dél-Magyarországon található. A Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Perzsiában vannak tömegesen. Kaukázusi, Hettita vagy Örmény  rassznak is nevezik ôket, de Bartucz szerint ez megtévesztô. (Bartucz, 409–413)
            Nyelvészeti szempontból nézve Magyar Adorján, Marjalaki-Kiss Lajos és legújabban  Grover Krantz megállapítása szerint a magyar nyelv Európa legôsibb nyelve, és ez a nyelv a  Kárpát-medencében alakult ki. Grover Krantz nyilatkozta: ,,A magyarság ôsisége egyenesen  meglepô, én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelôzi a neolitikumi kort. Emellett  még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidôsebb  helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élôk eredeti nyelve. (Krantz, 72)