Több az energiakészletünk,
mint Kuvait összes olaja!
Vén István feltaláló 20 milliárd
forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3
termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20
milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus
energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a
MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd
forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az
évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erőművet az NSZ.3-as
kútra. Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Tervéből
bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a
geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a
kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó
huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.
A legnagyobb
nemzeti kincs
A szolnoki székhelyű
Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer
köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó
rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson.
Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen
csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet
kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a
feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb
megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. A Kórógy és a
Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt 'forrást'
még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei
ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre
arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei
ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a
gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört
fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal
rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.
Becslések szerint a tározó
hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes
olajkészletét. Egy valóságos 'geológiai atomkazánnal' állunk
szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott
tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív
anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év
alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű
energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa
energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. Nagy előnyünk
Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a
különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni
hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton
szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz
oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A
nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió
tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói
gázmező vélelmezett készlete. Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz.
termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek
rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent
említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.
Kié a kút tulajdonjoga?
A Kőolajkutató
Vállalat bányaszolgalmi jogát 1984-ben jegyezték be az NSZ.3-as
mélyfúrásra. Akkor a Magyar Állam volt a föld tulajdonosa.
Aztán jött a rendszerváltás, és az 1990.
évi LXV. tv. 107.§. (2) alapján a termálkút és az ahhoz tartozó
terület Gádoros Nagyközség
Önkormányzatának tulajdonába került. A képviselő-testület
tagjai már korábban is kezdeményezték az ingatlan 'f'
alrészletét képező termálkút hasznosítását. Ehhez azonban sem
tőkéjük, sem erre szakosodott vállalkozójuk nem volt. 1993.
október 14-én 'Adásvételi előszerződés' keretében az
önkormányzat eladta a 0106/7 hrsz. ingatlant Vén Istvánnak azzal
a kötelezettséggel, hogy az apportálást követően, a vevő 94
százalékos többségi tulajdonában lévő Első Magyar Geotermikus
Villamos-erőmő Kft..-jének 5 éven belül villamos- és hőerőművet,
valamint desztillációs és frakcionáló üzemet kell létesítenie.
Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még
1992-ben, ám egy évvel később már 5 milliárd forint névértékű
kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét A
vállalkozó ugyanis nagyszabású kárpótlásijegy-felvásárlási
akciót hirdetett. Annak érdekében, hogy felhívása kellő számú
érdeklődőre találjon, néhány hónapos fizetési határidővel 120
százalékos árat ígért a jegyekért a vállalkozó. A felvásárlási
akcióba - régi '56-os bajtársai segítségével - a Történelmi
Igazságtétel Bizottság (TŐB) és az Antall-kormány több
politikusa is besegített. Az akció olyan jól sikerült, hogy a
geotermikus erőmű felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel
az egymilliárd forintot is meghaladó összértékű kárpótlási
papírját. Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget
is szerzett. A beruházás alapjául szolgáló gádorosi meddő
olajkútra ugyanis nemcsak ő, hanem a MOL Rt. is kidolgozott
titokban egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási
akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt
spekulánsoknak sem.
Geotermiai
lottóötös
Nagy dobás volt, hogy 1981-ben
eltalálták a Békés-Csongrád megyék alatti, több ezer
köbkilométeres geotermikus tározót, amit a pannon rétegek alatt
fekvő hatalmas töréstáblák, rétegek zártak közre. Lehet, hogy
száz újabb fúrással sem érnénk célt, úgyhogy ezt az eredményt
nevezhetjük 'geotermiai lottóötösnek' is. Sajnos a közeli
fábiánsebestyéni fúrás környezeti katasztrófával fenyegetett,
így a kb. 100 MW-os vadkitörést el kellett fojtani. A két fúrás
által eltalált tározó legalább 3000 méter mélyen van, a
'felszínközeli' rétegekből 180-200 C fokos
nedves gőz tör fel, a mélyebb - 8-10 km-re is lenyúló -
törések átlagos hőmérséklete pedig a 250 C
fokot is meghaladja. A tározóval ma egyetlen kapcsolat az
NSZ.3-as mélyfúrás. Ezért megy a harc. Meg az ország
energiaellátásának nagy üzletéért.
Sokan inkább akarnak jó felárral orosz vagy közel-keleti
energiát, mintsem, hogy kitermeljük az energiafüggőségünk
enyhítésére és egy új iparág megalapozására alkalmas,
nagyentalpiájú geotermikus tározóinkat.
Hazugságok és
börtönévek
A történet további fejleményei mégis
több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a
kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával 1994-ben
a vállalkozót előzetes letartóztatásba helyezték a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az
erre vonatkozó rendőri indoklás többek között idézte a MOL Rt.
azon nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott
mélyfúrás valójában nem az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű
Kft.-é, hanem az olajipari nagyvállalaté. A MOL arra
hivatkozott, hogy mivel az 1993-as adásvételi szerződést a
földhivatalok csak 1996. október 1-jén vezették át a tulajdoni
lapra, így azok semmisnek tekinthetők. A MOL Rt. a rendőri, majd
bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István
1990-ben bejegyzett szabadalma működésképtelen és a terve
'kivitelezhetetlen'. A vállalkozót - aki 56-os forradalmi
tevékenysége miatt már korábban ült négy évet a kádári
börtönökben - végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ám a
bíróság végül is az ítéletét hét év letöltendő börtönbüntetésre
enyhítette. Időközben a földhivatal - amely a vállalkozó szerint
szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével - Vén István
nevére írta a kút tulajdonjogát.
A MOL új céget
alapított a geotermikus energiára
Tavaly a MOL a Green Rock Energy
ausztrál céggel közösen CEGE néven társaságot alapított azzal a
céllal, hogy az Magyarország piacvezető energiatermelő
társaságává váljon. Időközben az NSZ.3 kút mélyfúrására a MOL
bejegyzett bányaszolgalmi jogot szerzett. Vén István most a
perújítást követő szeptemberi tárgyaláson azt kéri a bíróságtól,
hogy az olajtársaság bányaszolgalmi jogát töröljék, hiszen a
0106/7 hrsz. alatti terület nem a MOL-é, hanem az övé. A 15
évvel ezelőtt kezdődött per és következményei a következő
részben olvashatók.
Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana)
Magyarország (Nagyszénás-Fábriánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 - 4034
A tároló kőzetek típusa törmelékes kőzetek (homokkő) karbonátos
kőzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghőmérséklet [oC] 150 190
A tárolókőzet porozitása [%] 20 - 30 3 - 4
A tárolókőzet permeabilitása [mD] 20 - 120 11 - 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 - 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon -
2008
A
fábiánsebestyéni vadkitörés katasztrófája
1985 decemberében Fábiánsebestyén
külterületén hatalmas geotermikus energiatározóra bukkantak. A
tengervíz 180-200 Celsius hőmérsékleten és 300-400 atmoszférás
felszíni túlnyomással tört fel. Azonban az ún. FÁB.4 környezeti
katasztrófával fenyegetett, így a kb. 100 MW-os vad kitörést el
kellett fojtani.
Történt ugyanis, hogy a fúrásponton a 6 colos súlyosbító
oszlop kiépítése során a lyukegyensúly megbomlott, ezért a
biztonsági tolózárat felszerelték, majd a kitörésgátlót
rázárták. Ekkor 50 bar túlnyomás jött létre, és a biztonsági
tolózár leszakadt. A főfúrómester a baleset során életét
vesztette. A 160 C fokos gőz olyan nagy nyomással tört a
felszínre, amekkorát eddig a világon sohasem tapasztaltak.
Ezért a Világbank javaslatára bevonták a kitörések
elfojtására szakosodott amerikai Red Edert nevű céget. A
kitöréselhárítás során a 160 tonna össztömegű fúrócsövet
elvitték, majd a fúrótornyot ledöntötték, és alkatrészekre
bontva elszállították. A sérült kitörésgátló helyébe pedig újat
szereltek. A 47 napos megfeszített munka után 1986. január 31-én
a kutat végleg lezárták. A magas hőmérséklet és nagy nyomás
ugyanis felrepeszthette volna a béléscsövet, és a vízgőz
kimoshatta volna a föld felső laza rétegeit kráterszerő üreget
képezve. Ez pedig ellenőrizhetetlen vad kitöréshez vezetett
volna.
Vén István 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t.
Iratokkal állítja, hogy az olajtársaság okirat-hamisítást és
csalást követett el, hogy rátegye kezét a gádorosi termálkútra.
Ez jelenleg az egyetlen műszaki kapcsolat az egész geotermikus
tározóval, amelyre 5 db paksi atomerőműnyi kapacitás telepíthető
- teszi hozzá a feltaláló. A kút és a tározó, mint szúnyogcsípés
az elefánt hátán!
Sok-sok kutat kellene fúrni, azokra magyar tulajdonú
erőművek épülhetnének, hogy jelentősen csökkenjen az orosz
gázfüggőségünk. Kinek érdeke, hogy 15 éve nem termel a nemzeti
kincs? Mindenesetre az oroszok már a MOL-ban vannak.
Megalakult az
Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.
Vén István feltalálónak, akinek
turbina szabadalmát 1990-ben bejegyezték, nem volt olyan
volumenű tőkéje, amivel megépíthette volna a villamoserőművet a
gádorosi NSZ.3-termálkútra. Ezért 1992-ben a MOL Rt.-vel kezdett
tárgyalásokba, hiszen úgy tájékoztatták, hogy a termálkút az
olajtársaság tulajdonában van. Nem tudta, hogy a 1990 évi LXV.
tv. 107.§. (2) alapján az állami tulajdon jelentős része az
önkormányzatokhoz került. 'Az 1993-as bányatörvény alapján
derült ki számomra, hogy ki a valódi tulajdonos' - tette hozzá
Vén István, aki ekkor elhatározta, hogy megveszi a kút körüli
földeket. Voltak külföldi befektetők, akik szerződtek volna Vén
úrral, de csak akkor, ha feláll a cég, a projekt és a kezükbe
kerül a kút a földekkel együtt. Megalapította tehát az Első
Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.-t (EMGV).
Kárpótlási
jegyek mizériája
Vén terve az volt, hogy a
megvásárolt földeket felértékelteti a föld mélyében rejlő
geotermikus energiára hivatkozva, apportként beviszi a kft.-be,
felemeli a törzstőkét, ami már elegendő lesz a hitelfelvételhez.
A földek megvásárlásához pénzre volt szüksége, ekkor jött kapóra
a kárpótlási jegyláz. 56-os múltja miatt jó kapcsolatokat ápolt
a TIB-bel (Történelmi Igazságtételi Bizottság) és a POFOSZ-szal
(Politikai Foglyok Szövetsége), akik segítettek abban, hogy 13
megyében jegyeket vásároljon. Előre 20%-ot fizetett ki, majd 90
nap elteltével további 100%-ot ígért, noha akkoriban jó, ha a
címérték fele árában elkeltek a jegyek. Összesen 1,22 milliárd
névértékben vásárolt jegyeket. Bár 700 milliót kifizetett, 1994
tavaszán fizetési késedelembe került, egyszerre több mint 3000
ember jelentette fel. Furcsa módon ugyanis egy hónap múlva
bizonyos csoportok 50% alá vitték a kárpótlási jegyek
árfolyamát, amit a vizsgálat 6 hónapja alatt már 18%-ra
süllyesztettek, azaz az EMGV által ténylegesen mindenkinek
kifizetett 20%-os előleg értéke alá. Ezzel összefüggésben
érdekes adatokkal szolgál dr. Petri Edit 'Kárpótlás és
kárrendezés Magyarországon 1989-1998' c. műve. A szerző
táblázatai szerint a 'kárpótlási maffia' 30-40 milliárd forintot
'keresett' az egész folyamat során.
Lecsukták
Vén Istvánt 1994 áprilisában
tartóztatták le különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt,
hiszen a kárpótlási jegyek egy részét nem fizette meg. A
nyíregyházi városi ügyészség 1994-s vádirata szerint az EMGV
'sem az érintett földterületek tulajdonjogát, sem a kutat, sem a
geotermikus energia kutatására és kitermelésére feljogosító
koncessziót, továbbá a bánya-, vízügyi- és környezetvédelmi
szakhatósági engedélyeket sem igyekezett megszerezni.' Ezzel
szemben már 1993 októberében együttműködési megállapodást kötött
a gádorosi tsz-szel, amely szerint a 'kút földterületének
cseréjét a földkiadó bizottság elősegíti. (...) Vén István a
tsznek pénzeszköz végleges átadása címen 5 millió forintot
befizet.' Az 1995. júliusi adásvételi szerződésben pedig
leírták, hogy Vén 1993 őszén az adásvételi előszerződés
aláírásakor kifizette a 3,9 millió forint vételárat. Az ügy
azért haladt ilyen lassan, mert a pénzből a szövetkezet
tagosította a földeket, aztán adták el. Az átírási késedelem
miatt - furcsa módon a békés megyei földhivatalok roppant lassan
dolgoztak - Vén István nem apportálhatta a megvásárolt
ingatlanokat, így a befektetések függőben maradása a Kft.-nél
fizetési késedelmet generált. A nyomozó hatóságok miért nem
vették figyelembe a nyilvánvaló dokumentumokat?
Hazudott a MOL?
1994 márciusában a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányság felkérte a
MOL-t, hogy nyilatkozzanak a termálkút tulajdonjogával
kapcsolatban. MOL-válasz: 'Az 1991-92-ben történt átszervezések
eredményeként létrejövő MOL Rt. a jogelőd minden tulajdonát -
így összes kútját és lemélyített fúrását is - apportként
örökölte. A Nagyszénás-3. sz. fúrás ma is a MOL Rt. tulajdonát
képezi.'
Másodsorban a MOL bagatellizálni akarta az NSZ.3 kút
jelentőségét, hogy nevetségessé tegye Vén István terveit:
'Véleményünk szerint a grandiózus tervnek, a vállalkozásnak több
erősen kérdéses műszaki-gazdasági problémája van.'
Csak akkor a MOL miért alapította meg az ún. Geotermia
Projektet, és 1995 végén miért kötött szerződést egy amerikai
céggel, hogy a terület geotermális lehetőségeit felmérje? Az
elkészül tanulmány szerint 64 MW-os erőmű telepíthető a kútra, a
megtérülési idő pedig csak 5 év.
Bejegyezték a
MOL bányaszolgalmi jogát
Vén Istvánt 1995 őszén csalás miatt
9 évre ítélték, amit 1996 elején hét évre mérsékeltek. Eközben
1997-ben a MOL megállapodást kötött a Kőolajkutatóval, a MOL
bányaszolgalmi jogot jegyeztetett be az NSZ.3 kútra. Az indoklás
roppant 'zavaros', eszerint a MOL a kút kezelője, bár hogy ez
jogi értelemben mit takar, nem lehetett tudni. Sőt 1997 őszén a
Békés Megyei Földhivatal saját adatait meghamisítva azt mondja:
'A korábban is bányaszolgalmi joggal védett kutak tulajdonosává
a MOL Rt. vált.'
Vén nem hagyta magát, barátai, rokonai - míg ő börtönben
volt - újabb társaságot alakítottak Geopower 2000 Kft. néven,
amely tárgyalásokba bocsátkozott a MOL-lal. Az olajtársaság
arról tájékoztatta a Geopowert, hogy ők az NSZ.3 kútnak csak
kezelői és nem tulajdonosai, így azt a Geopowernek nem is tudják
eladni. A MOL tehát már 1997-ben tudatában volt annak, hogy a
büntetőeljárásban Vén István terhére hamisan tanúzott, de ezt a
mentő körülményt nem siettek közölni a hatósággal.
Összejátszottak?
2002-ben a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság (KVŐ) Békés megyei kirendeltsége úgy nyilatkozott,
hogy a 'kút nem képezi a Magyar Állam tulajdonát, amelynek a KVŐ
vagyonkezelésében kellene lennie.' Az ÁPV Rt. ellenben 2003-ban
úgy tájékoztatta a Geopowert, hogy az 'Államháztartásról szóló
1992. évi XXXVŐŐŐ. Tv. 109. § alapján a termálkút a Magyar Állam
tulajdonában van, a vagyonkezelést pedig a KVŐ végzi. A KVŐ
megerősítette a MOL véleményét.' Pedig egy évvel korábban azt
mondta a KVŐ, hogy nem övék a kút. A tulajdoni lap alapján a
termálkút a földdel együtt Vén Istváné 1995 óta, akkor vette meg
Gádoros önkormányzatától.
Újabb elutasítás
2001-ben Vén kiszabadult a
börtönből. Közben próbálták elárverezni a földeket, ám az
orosházi bíróság érvénytelenítette az eljárásokat. 2003-ban Vén
pert indított a MOL, a Kőolajkutató és a KVŐ ellen, ám a
Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az NSZ.3 kút az állam
tulajdonát képezi. A bíróság ítélete 'meglepően furcsa' olvasva
a beterjesztett iratokat. Vén úr által vélt MOL-bőncselekmények
tekintetében a hatóságok 'elévülésre tekintettel' megtagadták a
nyomozást. A MOL ráadásul azt írta a Geopowernek 2004-ben, hogy
'már maga a kezelői megbízás fogalma is ismeretlen előttünk, nem
emlékszünk arra (sic!), hogy valaha is úgy nyilatkoztunk volna,
hogy nekünk bármiféle kezelői megbízásunk lenne bárkitől is az
állami tulajdonban lévő kutakra nézve.'
Érdekes jogi evolúció zajlott tehát: 1994-ben még a MOL a
tulajdonos állításuk szerint, később már csak kezelői a kútnak,
ezért kapták meg a bányaszolgalmi jogot a Kőolajkutatótól, aztán
már az sem. 2008-ban a 20 hektáros gádorosi ingatlant az 'f'
alrészletét képező termálkúttal és a MOL Rt. bányaszolgalmával
terhelten 7,5 millió forintért, azaz a 650 aranykorona valós
értékének 1/3-áért árverezték el. A termálkút több milliárdos
értékéről szó sem esett!
Azonban megtámadták az eljárást, így most áll az ügy.
A MOL-nak kell bizonyítania
Vén István 2008 júliusában a Pp.
260. § (1) a) és b) pontjai alapján perújítási kérelmet
terjesztett elő, amiben azt is írja: 'az NSZ.3-as mélyfúrás jogi
helyzetét speciálisan az 1995. évi LVŐŐ. törvény a
vízgazdálkodásról rendezi: 'az ingatlan tulajdonosának
tulajdonában vannak: az ingatlan határain belül keletkező és ott
befogadóba torkolló vízfolyások; jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló
vízi létesítmények.'
A Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 29-ére tőzte ki a per
első tárgyalását, amelynek tárgya:
1. A MOL és Kőolajkutató közötti 'megállapodás'
semmisségének megállapítása,
2. A MOL Rt. bányaszolgalmának törlése,
3. A MOL Rt. kötelezése 20 milliárd forint kártérítés
megfizetésére.
Az idéző végzése szerint 'az alperesnek (MOL Rt.) legkésőbb
a tárgyaláson nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a
védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
Az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia.' Somlyai
Dóra, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója kérdésünkre
nagyon szűkszavúan elmondta: 'a bíróság még nem döntött, hogy
elfogadja-e a perfelújítási kérelmet, csupán a tárgyalást tőzte
ki. A bíróság 2003-ban másodfokon is jogerős ítéletében
elutasította Vén István kérelmét. Azóta semmilyen új körülmény
nem merült fel, mely alapot teremtene az újabb tárgyalásoknak.
Folyamatban lévő ügyről további információval nem
szolgálhatunk.'
Kié lesz a
nemzeti kincs és a hatalom?
'Csak abban bízhatok, hogy a bíróság
leállítja ezt a bűncselekmény-folyamatot. Ha igen, akkor rövid
időn belül elkészülhet az 5 MW-os villamoserőmű.' - mondta Vén
István. Kié lesz végül a termálkúttal 'műszaki kapcsolatban'
álló irdatlan geotermikus tározó energiája, a belőle származó
pénz, és a hatalom? Hiszen ahhoz még jó néhány kutat kellene
fúrni. A MOL csupán 2008-ban alapította Cege Zrt. Néven közös
vállalatát egy ausztrál céggel geotermikus energia kiaknázásra.
Érdekes egybeesésként a gádorosi termálkutat is tavaly
árverezték. 15 évig mit csinált a MOL? Vén Istvánnak már
1990-ből bejegyzett szabadalma van ez ügyben, akkoriban kanadai
és izraeli befektetőknek jó lett volna az a technológia. A MOL
közben titkos tárgyalásokat folytatott nyugati cégekkel a 90-es
évek közepén. Hogyan érvényesülhetnek a magyar nemzeti érdekek?
Hogyan szűnhetne meg Magyarország egyoldalú orosz gázfüggősége?
A MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete
A HÁLÓZAT gátolja a
geotermikus energia kitermelését?
Vén István 2004-es vádindítványában
ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést:
'Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggőségének
rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként
működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió
tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. (...)
1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége
alatt egy világgazdasági jelentőségő geotermikus tározórendszer
van (kb. 10 milliárd tonna kőolajegyenérték), amelyhez az
egyetlen műszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mező
kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő
kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának
lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen
energiaforrásra alapított termelés pedig
csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához
vezető olaj és földgáz importot.
'Rendszerváló kormányok' tisztségviselőjének
megtévesztésével a HÁLÓZAT ezért akadályozta folyamatosan az
NSZ.3-as mélyfúrásra telepíthető villamoserőmű létrejöttét.
(...) A vádlottak célja nem csak a geotermikus energia
hasznosításának megakadályozása és a kárpótlási jegyek
árfolyamának letörése, hanem a termálkút tulajdoni helyzetének
erőszakos megváltoztatása volt. (...) Az ügyészség tíz éve
szabotálja az általam alapított Első Magyar Geotermikus
Villamoserőmű Kft. 5000 ügyfelének és a kárpótoltak szélesebb
körének büntetőjogi védelmét.'
Farkas
Tibor
(forrás:
ingatlanmagazin.com)