SZITTYA
HÍRSZOLGÁLAT: GEÖNCZEÖL GYULA, A SZLOVÁKIAI MAGYAROK
ORSZÁGOS TANÁCSA ELNÖKÉNEK
ÁLLÁSFOGLALÁSA.
Ellenjegyezte
Drozdik Sándor alelnök.
---------------
Geönczeöl Gyula <geonczeol@dpg.hu>
2002.02.22. 20:30:00 +1h-kor írta:
A benesi intézkedések korszerű
perspektívában
A napokban ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg felelős magyar politikusok
részéről a benesi dekrétumokat, intézkedéseket illetően. Bugár Béla az
MKP elnöke az Új Szónak adott, február 21.- i nyilatkozatában először
kijelenti, hogy a benesi rendeletek ügyét "rendezni kell, még mielőtt az
Európai Unió tagjai leszünk". Majd azt mondja, hogy "semmi esetre sem"
fordulhat elő, hogy az MKP még a választások előtt átértékeli a benesi
dekrétumokkal kapcsolatos álláspontját, pedig "senki sem mondhatja azt, hogy
a dekrétumok már nem érvényesek", stb. Hasonló kijelentésekkel
Magyarországon is találkozunk. Abban az országban, ahová közel 1OO ezer
felvidéki
magyart dobtak át jogtalanul a II. világháborút követően. Nekik, illetve
utódaiknak
Magyarország állampolgárainak - hatalmas és jogos vagyonrendezési
és kártérítési
követeléseik vannak. A jelzett cikkben igen zavaró annak taglalása,
hogy a felvidéki
magyaroknak a benesi dekrétumok ellensúlyozása képpen magyar
állampolgárságot
kellene kapniuk, anélkül, hogy elhagynák szülőföldjüket. Talán a
magyar államnak
kellene a felvidék magyarjait anyagilag is kárpótolni vagyonokért,amiben,
vagy
amiből azóta és ma is a többségi szlovák nemzet partizán leszármazottunokái,
vagy a megtévesztett és áttelepedett magyarországi szlovákok unokái
élnek?
Mennyire ellensúlyozná a magyar állampolgárság a sok megaláztatást, anyagi
és
erkölcsi kárt a mai napig jelenlévő hátrányos megkülönböztetést, amivel a
felvidéki
magyarnak 8 évtizede szembe kell néznie? És mi az, amit a magyar
politika irányítói olyan
kelletlenül kerülgetnek? És honnan veszik azt,hogy ilyet a Magyarok
Világszövetsége
valaha is állitott volna?
Benes a "tiszta szláv" állam ideájából indult ki, igazi "etnikai tisztogató",
nagy úttörő és
feltaláló volt ezen a területen. Ezt a politikát pedig az orosz birodalmi
törekvésre alapozó
Szovjetunió támogatta. A magyarság ennek útjában állt és áll ma is a
Közép-Duna
medencében, mégpedig a trianoni határoktól függetlenül. Palacky cseh
történész a magyarok
elhelyezkedését ebben a térségben sajátos módon magyaráztaés
elméletei a szláv geopolitikai
törekvések alapideológiájává váltak. Elméletei régen megbuktak már,
megbuktak a belőlük
gyártott ideológiák és mozgalmak is, de elemei egyelőre megmaradtak
a napi politika részeiként
egyes kevésbé képzett politikusok fejében.
Benes Londonban alakitott kormányt a háború idején és kormányát a nyugati
szövetségesek
elismerték. De Benes azt is látta, hogy a háború után már nemszámithat arra
a támogatásra,
amire 1918-19-ben Versailles-ban számíthatott. Ezért emberét
Fierlingert 1943 nyarán
Moszkvába küldte, hogy ott barátsági és segélynyújtási egyezményt
kössön a nagy orosz
testvérrel. Ez a szerződés titokban készült, mert Moszkva a
szövetségesekkel kötött szerződése
értelmében nem köthetett külön egyezményt, mert a rendezést a szövetségesek
az egymással
kötött szerződés értelmében a háború után kivánták békekonferencia
keretében rendezni.
Az Európa szíve felé törő pánszláv bolsevizmus azonban kész
helyzetet akart teremteni.
Kapóra jött számukra a csehekkel kötött titkos egyezség. A csehekkel
kötött szerződéssel a
zsebében ugyanis Moszkva a teheráni értekezleten, 1943 őszén nem
egyezett bele a
szövetségesek partra szállásába a Balkánon, majd előre nyomult a
Rajna felé, maga alá taposva
és bolsevizálva a régi kisantant államait. Az oroszok a magyarok
ellenállásán akadtak el,
akik hiába várták az olasz fronton álldogáló szövetségesek
előrenyomulását a Tisza felé, ezeket a
csapatokat az olasz front parancsnoka Mark Clark az ötcsillagos tábornok nem
kapta
már meg, mert ezeket a csapatokat Benes emlitett árulása miatt
Franciaországban tették
partra, nagy késéssel, feladva a balkáni partraszállás tervét. Az igy
eldöntetlenné váló európai
helyzet azonban megteremtette a több évtizedes hidegháború alapjait. Így az
oroszok dühe a
magyarok ellen fordult és ennek egyik megjelenése a magyarok
gazdasági, politikai és
kulturális erejének a megtörése volt a háborút követően a szövetségesek
szándék ellenére.
Truman elnök ugyanis Mindszenthyt, mint a koronatanács tagját
államfőnek akarta
megtenni és nyugati segitséggel visszavinni Magyarországra, hogy az
oroszokat a nyugat
kiszorithassa Közép-Európából. A primás azonban nem hagyta el az országot és
ezért a
kommunisták elfogták, nehogy a Truman terv kivitelezhető lehessen. Ennek a
politikának az
utóéletével állunk ma szemben és a nyugati vélemény az, hogy a magyarságnak
ma már saját
magának kell megtalálnia a kivezető utat ebből az örökségből, de úgy, mint
egy szabad nemzetnek.
Nagy kérdés, hogy van-e olyan nagyformátumú államférfi, aki mindezt át tudja
tekinteni.
Ma, amikor Benes országának utódállamai az Európai Unióba
törekszenek,szakítaniuk kell
a szovjetek által nekik biztosított "jogokkal" és"szokásokkal". A
nyugati érdekszférában nem
lehet benesi elképzelésekkel törvényekkel érvényesülni, különösen
akkor nem, amikor az út
Európába a szláv népek számára a németeken és a magyarokon át vezet.
Egyszerűen
arról van szó, hogy nem vonszolhatják magukkal Európába a régi orosz
birodalmi törekvéseket
és a csehoszlovakizmus (Palacky)- benesi, ráadásul annak máig is élő
kommunista és szovjet
formáit és beidegzettségeit.
Bugár szerint a magyar kormány "csak olyan legitim, eurokonform javaslatokat
támogat,
amelyeket a magyar közösség is javasol és támogat". De ha már így
kisajátította magának
a"magyar közösséget, akkor mondjuk el, hogy kezdetben "magyar
közösség" a Világszövetség
kezdeményezésére valóban a kettős állampolgárság ügyét támogatta
aláírásaival, mert tudta,
hogy annak formái a nemzetközi jogban elfogadott gyakorlat. Ekkor
még szó sem volt a
kedvezménytörvényről, ezt az elképzelést a "felelős és legitim
politikusok"csak később
találták fel. Ha Bugárék felelős emberek lettek volna, akkor a
kedvezménytörvényt nem úgy
mutatták volna be a magyar társadalomnak, mint amit az MVSZ ellenez,
mert a Világszövetség
álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy a kedvezménytörvény a
kettős állampolgárság
bevezetésének akár első lépéseként is felfogható. S ha már az "eukonformitásról"
beszélünk,
amit az MKP nálunk hiányol, nos akkor ehhez jegyezzük meg, hogy az
MKP politikusai általában
elfelejtik kommentálni, hogy mennyiben eurokonformak a benesi
állapotok, vagy az
orosz birodalmi törekvések Európában? Pedig ezt kellene inkább, mert ott
vannak a
problémák valódi gyökerei, nem pedig a magyar társadalmi háttérben, amely a
kioktatást tőlük
megkapja. Nagyon visszatetsző dolgok ezek. Ugyanakkor pedig nem értik, hogy
ha lehet
történelmi precedens a Közép - Duna medence számára, akkor azok csak
az azon
esetek lehetnek, amelyek nem engedték volna meg a nagyhatalmaknak, hogy
beavatkozzanak
a térség életébe.
Ha a Magyar Koalíció Pártja komolyan venné koalíciós szerződését
aszlovák partnerekkel,
akkor erre kellene őket figyelmeztetnie, mert azzal történelmi méret
szolgálatot tenne nekik.
Hiszen maga Hlinka páter is helyesen ismerte fel 1919-ben hazatérve
Párizsból, ahonnan
Benes a francia titkosrendőrségel toloncoltatta ki a szlovákok
küldöttét, hogy a szlovákok
számára a helyes út a magyar út és nem a cseheké, ami lám alig 22
évre rá, 1943-ban a szovjet
útba torkollott.
A Pittsburgi szerződésről nem is szólva, amiben a szlovákoknak
autonómiát igértek a csehek,
de amiről hallani sem akartak, amikor a köztársaság létrejöt. Az
autonómia kérdésében csak
Horthy és Teleki állapodott meg a szlovákokkal 1939-ben. Ennek rutén
változata meg is valósult.
Mindkét eset valódi történelmi precedens a javából. Bugárék inkább
azt tették, hogy a
választóik kifejezett akarata ellenére olyan koalíciós szerződést
kötöttek, amivel a választók
nem értenek egyet, legalábbis az MKP által folytatott eljárással nem,
amely bünösen
mellőzi a benesi "örökség" kérdését, megalkuszik fontos kérdésekben amit
Bugár
ráadásul az "imidzs kialakitása miatt" tart helyesnek, miközben nemzetközi
fórumokon
félrevezető nyilatkozatokat adnak a közállapotokról a magyar
közösség kifejezett kárára.
Tudunk erről, mert a nemzetközi szervezeteknél sokszor felvetik,
hogy a magyar
képviseletek nem vetik fel a magyarság sérelmeit. Akkor ki tegye ezt
helyettük? A
minimum az lenne immár évek óta, hogy a benesi sérelmek tudományos és
jogi, kártérítési adatait rendezni kellett volna felvidéki és
magyarországi,de más források,
erők bevonásával minden mellébeszélés elhagyásával.
Így azonban a Magyarok Világszövetsége és ezen belül az MVSZ Szlovákiai
Országos Tanácsa került abba a kényes helyzetbe, hogy ezt a súlyos
mulasztást, más mulasztásokkal egyetemben megkísérelje orvosolni,
arra
jogi, politikai, gazdasági megoldást találni -kialakítani a megfelelő
"imidzset -ha kell, minden számottevő nemzetközi szervezet bevonásával.
Bugár és mások
javaslatára, hogy konzultáljunk, nyitottak vagyunk, de
azt is belátjuk, hogy ez kivihetetlen, mert mi nem intézkedünk a tagság a
választók és a magyar társadalom tudtán kívül, annak akarata ellenére,
különösen
nem az ilyen súlyos kérdésekben.