Az MVSZ legjelentősebb rendezvénye

Kéménden, a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról

 

Csikszeredai leventék tömegsírja Ligetfalúban?

 

A Magyarok Világszövetsége április 4-én nemzetközi sajtótájékoztatót szervezett Kéménden /Kamenin/ Szlovákiában, a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról. A Kéméndi mozitermet zsúfolásig megtöltő mintegy háromszáz egykor meghurcolt helybéli jelenlétében, a megszólalók egy emberként szóltak a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról. A Kéménden elhangzott vallomásokból eddig ismeretlen tények kerültek felszínre, melyek azt bizonyítják, hogyan vezettek a Benes-i dekrétumok soha el nem évülő tömeggyilkosságokhoz. A sajtótájékoztatóról, – melyen az MVSZ első számú vezetői mellett megjelent Miquel Mayol, az Európai Parlament franciaországi képviselője is – számtalan rádió és tévéállomás készített beszámolót. Jelen volt a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója is. Az erkölcsi és politikai felelősséget Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke vállalta, aki maga vezette a több mint három órás rendezvényt.

 

A nemzetközi sajtó jelenlétében, minden bizonnyal idei legfontosabb rendezvényét szervezte a Magyarok Világszövetsége a Párkánytól tizenöt kilométerrel északra fekvő Kéménden, Szlovákiában. A helybeli mozitermet zsúfolásig megtöltő, mintegy háromszáz idős ember szinte kivétel nélkül, máig kárpótolatlan, túlélő áldozata, a közel hatvanezer felvidéki magyar Csehországi deportálását elrendelő, Benes-i dekrétumoknak. A nagy visszhangot kiváltó esemény fölött az MVSZ elnöke Patrubány Miklós személyesen vállalt védnökséget, és maga vezette a sokak által kényesnek nevezett beszélgetést, mely leomlasztotta a félelem szülte, 55 éves hallgatás falát.

Döbbenetes, mindeddig ismeretlen tragédiák rajzolódtak ki a Kéménden elhangzott vallomásokból, ami azt igazolja, hogy a Benesi dekretumok távolról sem csak a múltat érintik, és az általuk okozott jogsérelem messze túlnő a vagyoni természetű kérdéseken.

Fény derült két olyan tömeggyilkosságra, amelyet jóval a második világháború befejezése után követtek el magyarok ellen Szlovákiában és Csehországban.

Mindkét tömeggyilkosság részleteit Brády Zoltán a Kapu főszerkesztője, a Magyarok Világszövetsége által alapított Kőváry László Ezüsttoll sajtódíj kitüntetettje ismertette. Brády Zoltán elmondta, hat éves, olykor nem veszélytelen kutatómunkával sikerült a tömeggyilkosságok részleteit feltárni, amiről Magukért nem felel senki címmel, egyórás dokumentumfilmet készítettek, melyet évek óta nem sikerül közvetíteni*.

A sajtótájékoztatón elhangzott szívszorító vallomások között akadt egy szenzáció-számba menő is. A 71 éves Borbély Ilona elmondta, hogy tizenöt évesen szüleivel együtt hurcolták el őt, Csehországba deportálták, ahol rabszolgaként dolgoztatták. Az ő családja Václáv Hável Csehország államelnökének nagyszüleihez lett beosztva! Az vallomástevő személy hitelességének ellenőrzése után, a Patrubány Miklós másnap, egy budapesti sajtótájékoztató keretében elmondta: közismert Csehország vezetőinek merev elzárkózása a Benes-i dekrétumok hatálytalanítása és az áldozatok kárpótlása ügyében. Az MVSZ elnöke bejelentette: Borbély Ilona esetének ismertté válása nyomán, nyílt levélben fordul Václav Hável elnökhöz. Miután kiderült, hogy a cseh államelnök családja is közvetlen haszonélvezője volt a ENSZ által elfogatott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden pontját durván megsértő Benes-i dekrétumoknak, és miután még élnek az otthonukból ártatlanul elhurcolt, idegenben rabmunkára kényszerített emberek, akik az elnök családját szolgálták, most sem érez késztetést arra, hogy ezen áldozatok emberi jogaiért latba vesse elnöki tekintélyét, és tekintélyét évtizedekkel korábban megalapozó, demokratikus gondolkodását. A Magyarok Világszövetsége elnökének bejelentését a teljes magyar sajtó elhallgatta.

A sajtótájékoztatón felszólalt Bödők Alíz révkomáromi jogász, aki a nemzetközi sajtó és a Brüsszelből érkezett vendégek élénk érdeklődését kiváltó előadásában taglalta, hogyan hatnak ma, az Európai Unióba igyekvő Szlovákiában antidemokratikus, és a magyarokat hátrányosan megkülönböztető módon, a hatályon kívül nem helyezett Benes-i dekrétumok. A magyaroktól a Benes-i dekrétumok alapján 55 évvel ezelőtt elkobzott földeket, nevesítetlennek, tehát gazdátlannak minősítették, hiszen ezekre a földekre nem vonatkoztak a 90-es években elfogadott kárpótlási törvények. Most, a harmadik évezredben pedig Szlovákia északi megyéiben lakó azon szlovákok nevére írják örök jogon a magyaroktól elkobzott földeket, akiket 55 évvel ezelőtt az elűzött magyarok helyére telepítettek, ám akik ott gyökeret nem verve, pár év múlva visszatelepedtek az ország szlovákok lakta részébe. A Benes-i dekrétumok tehát nem a múltat jelentik, hanem a szemünk láttára végbemenő vagyonelkobzás véres valóságát, és soha el nem évülő, emberiség elleni bűnök sorozatát.

Borbély Imre, a Kárpát-medencei régió elnöke német és magyar nyelvű hozzászólásában ismertette az MVSZ elnökségének nyílt levelét Günter Verheugenhez, az EU csatlakozási főbiztosához. Az MVSZ elnöksége elutasítja a főbiztos álláspontját, aki azzal a kifogással hárítja el a Benes-i dekrétumok felülvizsgálatát, hogy azok a EU létrejötte előtt születtek volna. Az MVSZ elnöksége emlékezteti a főbiztost arra, hogy a tömeggyilkosságok, az emberiség elleni bűntettek nem évülnek el, és kéri a főbiztost, hogy szólítsa fel Csehországot és Szlovakiát a Benes-i dekrétumok haladéktalan hatálytalanítására.

Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese a mindenkori magyar kormány felelősségét taglalta a Benes-i dekrétumok eltörlésében. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, amikor az MVSZ vezetői Strasbourgban és Brüsszelben, az Európai Parlamentben tartott meghallgatások keretében ismertették a szlovákiai magyar közösségeket sújtó diszkriminációt, Jan Marinus Wiersma képviselő, az Európai Parlament Szlovákiával megbízott jelentéstevője azzal védekezett, hogy szinte napi kapcsolatban van Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel, akit a Magyar Koalíció Pártjának jelölt, ám Csáky Pál egyetlen szóval sem emlegette, hogy a szlovákiai magyaroknak bármilyen sérelme lenne. Ezek után a holland képviselő hozzátette: a magyar kormány emberei is évek óta itt vannak közöttünk, számtalan beszámolót tettek, de soha, egyetlen alkalommal sem emlegették, hogy a szlovákiai magyarokat hátrányos megkülönböztetés érné. Király Zoltán üdvözölte, hogy egy hónappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelében nem tért ki azon képviselők kérdései elől, akik egy évvel korábban a Magyarok Világszövetségének vezetőitől tudták meg, hogy a Benes-i dekrétumok magyarokat is sújtottak. Minden európai fórumon elvárják és természetesnek tartják, hogy az anyaország kormánya védelmébe vegye más államokba élő, jogsérelmet szenvedő kisebbségi közösségeit.

Geönczeöl Gyula, az MVSZ szlovákiai országos tanácsának újonnan megválasztott elnöke ismertette a Benes-i dekrétumok összességét, és kijelentette, hogy azok olyan hatalmas gazdasági veszteséget okoztak a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek, amelyet az a mai napig nem tudott kiheverni, és amely egész jövőjét bizonytalanná teszi. Geönczeöl Gyula, aki húsz évet élt az Amerikai Egyesült Államokban, nagy sikert aratott szinte egész estét betöltő angol nyelvű szinkrontolmácsolásával.

A nemzetközi sajtótájékoztató díszvendége volt Miquel Mayol, az Európai Parlament franciaországi, katalán nemzetiségű képviselője, aki az MVSZ elnökének meghívására érkezett Szlovákiába. Életútját, az őt Brüsszelből elkísérő Tajnay Mária, a belgiumi székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottság főtitkára ismertette. Miquel Mayol kötetlen felszólalása franciául hangzott el, melyet Patrubány Miklós fordított magyarra. Teljes, Kéméndre szánt beszédét, mely politikai üzenetét tartalmazza írásban is hátrahagyta. Miquel Mayol barátainak, európai polgártársainak nevezte a felvidéki magyarokat, majd arra figyelmeztetett, ne higgyék, hogy az Európai Unióban kisebbségi jogaikat automatikusan elnyerik. Figyelmeztetett, hogy Európa még sok tekintetben a szólamok Európája, a nemzetállamok Európája, a gazdasági érdekek Európája, és hogy a meghirdetett esélyegyenlőség sok esetben nem valósul meg. Példaként említett, hogy az Európai Parlamentben nem használhatja katalán anyanyelvét, annak ellenére, hogy az tízmillió európai polgár anyanyelve, és annak dacára, hogy a katalán nyelv Spanyolország egyik meghatározó fontosságú autonóm tartományának hivatalos nyelve. A szlovákiai magyarokat arra buzdította, hogy éljenek az Európa Tanács Koppenhágái Nyilatkozatába foglalt megkötésekkel, melyek a csatlakozni kívánó országoknak előírják a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Ez az a pillanat – a csatlakozási feltételek teljesítése – amikor arra lehet a nemzetállamokat kényszeríteni, hogy a kisebbségek jogait valóban méltányolják.

Miquel Mayol elmondta, ismeri az MVSZ elnökségének Günter Verheugenhez írt nyílt levelét, és a benne foglaltakkal messzemenően egyetért, azok megvalósulását támogatja. A katalán képviselő kifejtette, ő egy olyan európai parlamenti frakció, az Európai Szabad Szövetség, tagja, amely az önálló államisággal nem rendelkező nyugat európai népek mintegy harminc pártját, nemzeti mozgalmát tömöríti, skótokat, korzikaiakat, galíciaiakat, okszitánokat, baszkokat, katalánokat, flamandokat, szardíniaiakat és másokat. Azért jött Kéméndre, hogy a felvidéki magyarokat szolidaritásáról biztosíthassa. Egyben bejelentette, az Európai Parlamentben működő politikai tömörülésük, az Európai Szabad Szövetség nyíltan kiáll a Benes-i dekrétumok haladéktalan eltörlése mellett. E dekrétumok – mint azt Miquel Mayol korábban Brüsszelben elmondott felszólalásában kijelentette – Európa szégyenét képezik. Végül arra buzdította, a szlovákiai magyarokat, hogy amennyiben ma létező politikai érdekképviseletük nem képviseli életbevágóan fontos ügyeiket, a Benes-i dekrétumok eltörlését, a teljes és tényszerű esélyegyenlőség megvalósulását, akkor hozzanak létre egy új politikai erőt, amelynek jogvédő harcát az Európai Szabad Szövetség minden eszközével támogatni fogja.

 

Ezt követően Patrubány Miklós átadta Miquel Mayolnak, a Magyarok Világszövetségének legnagyobb kitüntetését, a Magyar Nemzetért Ezüstérmet. A meghatott képviselő egy katalán zászlóval és a katalán himnusz eléneklésével viszonozta a nem remélt megtiszteltetést. Az MVSZ elnöke angolul, franciául, németül és franciául elmondott záróbeszéddel rekesztette be a nemzetközi sajtótájékoztatót, mely Himnusz éneklésével kezdődött és a Szózattal fejeződött be.

Az est utolsó közös mozzanatát Benefi László Kéménd polgármestere és Magát László, a szomszédos Kőhídgyarmat első embere jelentették be. Az egész estet kitöltő gyász és keserű emlékek helyébe, az élet jegyében, a helybeli fiatalok népi táncokkal köszöntötték az egybegyűlteket, közöttük a Morva Szövetség vezérkarát, akik tüntetően szolidarizáltak a felvidéki magyarokkal.

A Kéméndi nemzetközi sajtótájékoztatón jelen volt Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök, az Egyetemes Magyar Református Tanácskozó Zsinat elnöke, a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagja, aki a sajtótájékoztatót követően meleg szavakkal köszönte meg a Magyarok Világszövetségének e rendkívüli fontosságú rendezvényét.

 

Budapest, 2002. április 10-én

MVSZ, Sajtószolgálat

 

A félelem alól felszabaduló magyar testvéreink reménykedését látva elmondhatjuk, ezért érdemes volt végigjárnunk az utat – Patrubány Miklós