A kommunisták kölcsönei nyomják a magyar népet


A kormánykoalíció tizenkilenc, az ellenzék egy híján húsz.

Miért fojtogatja az országot a hiány, immár tizenöt éve?


Lózungok, szólamok, számmisztika, szemfényvesztő számparádé, szétfolyó vita jellemzi a költségvetést. Tizenöt éve így zajlik ez már a Magyar Országgyűlésben.

Ha a jó költségvetést felüti a választópolgár, akkor az átlátható, közérthető, részletes, a korábbi évekkel összehasonlítható, és alkalmas a kormány elszámoltatására - ezek a költségvetés kötelező elvei. A tisztességes költségvetésnek része a pontos vagyonkimutatás, a hosszú távú kötelezettségeket elszámoltatható módon tartja nyilván, az adósság szerkezetét mindenki számára közérthetően, világosan mutatja be.

Az idei törvényjavaslat sem felel meg ezeknek az elveknek, ezért enged teret a számmisztikának, a lózungoknak és a szétfolyó vitának. Így lesz a kormánykoalíció tizenkilenc, az ellenzék egy híján húsz.

Csak a lényegről nem beszélnek: miért fojtogatja az országot a hiány, immár tizenöt éve?

Nincs mire várni. Első lépésként ezért nyújtottam be az alábbi módosító javaslatot a 2006. évi költségvetés vitájában.
A törvényjavaslat Első Rész Első Fejezet 3. §-ának alábbi kiegészítését javasolom:
 
"Az Országgyűlés felkéri a pénzügyminisztert, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 2006. február 1-ig készítsen jelentést az Országgyűlés számára az 1944. március 19. és az Országgyűlés 1990. május 2-án tartott alakuló ülése közötti időszakban a mindenkori magyar kormányok által felvett külső hitelek jogszerűségéről, pontos összegéről, szerkezetéről, azok eddigi felhasználásáról, az ország jelenlegi hitelállományából való részesedéséről, valamint azok tőke- és kamatösszetételéről, a visszafizetésük ütemezéséről és a hitelek azon időszakban és azóta megtörtént kezeléséről."

Indokolás:

Az elmúlt tizenöt évben folyamatosan központi kérdés az ország eladósodottsága. A jelenlegi költségvetési vitában ez a kérdés érthetően és indokoltan még fokozottabban jelentkezett. Még azok az Európai Parlamenti képviselők is az eladósodottság veszélyére hívták fel a figyelmet, akik 1990 és 1994 között pozíciójuknál fogva nagyon sokat tehettek volna az 1990. május 2-ig felhalmozott adósságállomány elengedtetése érdekében. A demokratikus kormányok által felvett hitelekért az országnak jót kell állnia, hiszen a választópolgárok szabadnak gondolt módon választottak kormányokat. Azonban egészen más a helyzet az 1990. május 2-ig felvett hitelek esetében - ezek terheit erkölcstelen az emberek nyakába varrni. A most folyó vita alapján indokolt, hogy a pártállam által felvett hitelek adósságszolgálata alól mentesítsük a családokat és az ország gazdaságát. Vélhetően olyan nagyságrendű adósságról van szó, amelytől ha megszabadulnánk, fellélegezhetne a gazdaság és új perspektívák nyílhatnának az emberek előtt. Egészen más költségvetést lehetne készíteni. Azonban ezekről a hitelekről a mendemondákon túl semmit nem tudunk, ezért indokolt a pénzügyminiszter felkérése a javaslatban szereplő, az ország nyilvánosságát érintő jelentés elkészítésére.

Körömi Attila
Független országgyűlési képviselő