Nemzeti Hírháló     Hiszünk Magyarország feltámadásában!
A Magyar Föld nem eladó!
   
   
   
A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának beszéde,
mellyel az 1931. évi július hó
18-ára egybehívott 1931-1936-iki országgyulést
1931. évi július hó 21-én az Országház
kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitotta.


A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait!

Egészen kivételes nemzeti erények: férfias erő és szívós kitartás, a köz szempontjainak az egyéni szempontok fölé emelése, páratlan áldozatkészség, politikai bölcsesség, tették képessé a magyarságot arra, ami a honfoglalás előtt egyetlen egy népnek sem sikerült : hogy a Duna völgyében szilárd alapokon nyugvó államot alkosson. és ezt az elmúlt évszázadok szörnyű vérzivatarai között fenntartsa. Csorbítatlan életerejének tanúbizonysága, hogy akkor, amikor a világháború okozta nagy veszteségek és a példátlan megcsonkíttatás következtében csak romhalmaz maradt a dicsőséges régi magyar államból : nem csüggedt el, kemény akarással fogott hozzá a romok eltakarításához és a nemzeti és állami élet alapjainak újjáépítéséhez.

A magyarság egy évezreden át hősiesen küzdött létéért. Nemcsak a maga létét biztosította a Duna völgyében, hanem egyúttal mindenkor jelentős tényezője volt annak, hogy a haladás, a civilizáció, a nemzetek közti békés együttélés feltételei minél szélesebb és tartósabb alapot nyerjenek.

Az elmúlt évtizedben vívott nehéz küzdelmek is e kettős célért folytak: megtartani és továbbfejleszteni a magyar nemzet testét, a magyar államot és egyúttal zászlóvivőjeként szerepelni a civilizált nemzetek békés együttműködését célzó nagy emberi gondolatnak.

Az új országgyűlés küszöbén első szavunk a hála és elismerés a nemzet nagy áldozatkészségéért, amellyel az egész művelt világ rokonszenvét kiérdemelve e kettős cél eléréséért küzdött és küzd.

A megkezdett úton tovább kell haladnunk. Minden honfitársunk lelkét-szívét nagy nemzeti eszményeink megvalósításába vetett törhetetlen hitnek kell eltöltenie. Ez pedig mindenekfelett kötelességünkké teszi a Haza érdekében nemzeti egységünk fenntartását.. Ezért bármily elvi alapon álljanak politikai pártok és egyesek, a nemzeti egység érdekében háttérbe szorítva minden melléktekintetet, össze kell fognia a Haza minden polgárának és minden politikai pártnak, mert csak a nemzet egyetemes összefogása, a nemzeti egység fogja sikerre vinni nemzeti ideáljaink megvalósítását.

A nemzeti egységnek fenntartása létérdeke az országnak, de ettől várhatják sorsuk javulását a nagy világban határainkon kívül élő magyar testvéreink is, akikre soha el nem múló szeretettel és meleg ragaszkodással mindig gondolunk. Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk.

Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad s nincs is reá okunk, mert törhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és gazdasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb idő számára erkölcsi és anyagi javait. A nagy gazdasági válság e nyomasztó napjaiban örömmel üdvözöljük az Északamerikai Egyesült Államok elnökének őszinte jóakarattal sugallt bátor kezdeményezését, amellyel a népek együttérzésének határozott javaslat útján, adott kifejezést. Bizton reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélegzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezdeményezés oly légkört fog teremteni, amely lehetővé teszi idővel az ország részére megfelelő összegű hosszú lejáratú államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva gazdasági életünk talpra állítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges enyhítését eredményezné. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az államháztartásra is. A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztására ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, ha a megkezdett úton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük.

Szükséges azonban egyúttal, hogy mindenki eleget tegyen az állammal szemben fennálló kötelességeinek. Bízunk abban, hogy nemzetünket; amely a legutóbbi pénzügyi rendezés során már bizonyságát adta elpusztíthatatlan életerejének , ezután is áthatja. az a tudat, hogy az egyes sorsa az államétól nem választható el. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyekezete tehát oda irányul, hogy egyrészt mezőgazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt, a termelők számára jobb árakat érjen el. E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerződések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon kívül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések létrejöttétől jogosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzetén könnyíteni tudjunk.

Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének belső munkatervét a világgazdasági válság leküzdésének nemzetközi vonatkozásai fogják irányítani.

Úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minőségi termelés megszervezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges klimatikus viszonyaink az öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fásításnak tervszerű továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfelelően támogassa.

A mezőgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ez irányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munkaalkalmak teremtésére, a terméketlen területek termővé tételére, a helyes irányú nemzeti birtokpolitika lehetőségeinek célszerű kihasználására és szociális intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetőségek határán belül való továbbfejlesztésére törekszik. A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése fontos nemzeti érdek. Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belső fogyasztásban talál elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása válik iparunk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé. Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt országgyűlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, ami lehetővé teszi, hogy meglévő iparunkat még a fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntartsuk, sőt annak fejlesztését is előmozdítsuk. Nemzetpolitikai és szociális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk megfelelő támogatására és felkarolására.

Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést, előmozdítja a gazdasági vasutak és az új hidak létesítését. Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják és egyúttal fokozzák az ország gazdasági erejét.

Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország gazdasági talpra állításának s megerősödésének fontos tényezője. Az előző országgyűlés a gyakorlatban jól bevált törvényalkotásokkal gondoskodott arról, hogy a közigazgatás lépést tartson a kor követelményeivel. Meg alkotta a vidéki törvényhatóságok és a székesfőváros szervezeti reformját. Ezt a munkát tovább folytatva, következik a megyei városok és a községek reformja. A jó és gyors igazgatás biztosítása végett célszerű, gyakorlatias közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenekelőtt rendezni kell a vármegyék, városok és községek háztartásának kérdését.

A törvényhatósági választójog reformjánál szerzett tapasztalatok figyelembe vételével a megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti követelményekkel összhangban az országgyűlési választójogi törvény reformját a kormány alkalmas időben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni. Közművelődési politikánk kettős alapgondolata: egyfelől a nemzeti eszmények erőteljes ápolása, másfelől a közoktatás minden fokán és minden fajta iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása. A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunknak legfőbb záloga. A gyakorlatias irány kidomborítását pedig a példátlan megélhetési válságon kívül, amellyel társadalmunk küszködik, a technika és a természettudományok erőteljes előretörése követeli. Nagy örömmel állapítom meg, hogy az országnak nem magyar anyanyelvű fiai - akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban teljesen egyenlő polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében vannak - hagyományos hűséggel csüggnek a magyar hazán.

A kormány különös gondot fordít a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történő oktatás fejlesztésére. Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, több százados időközökben jut egy nemzet törvényhozásának. Bizonyára a feladat nagyszerűségének teljes megértésével és lelkes odaadással foglalkozik majd az országgyűlés Magyarország Magánjogi Törvénykönyvével, amelynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet.

A nagy művel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a szövetkezeti jog, a végrehajtási és a csődeljárás reformja. Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai, tőkeképződés előmozdításának szempontjai sürgetik.

A törvénykezés egyszerűsítésének műve még kiegészítésre szorul a békebíróság létesítése és a munkásbiztosítási bíráskodás reformja révén.

A bűnügyi rendőrség megszervezése jelentős haladás lesz a büntető igazság szolgáltatás terén.

A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott reformjával kell a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas időben kiegészíteni, hogy a természetes népszaporodás következtében növekvő földmívelő lakosságunk munkakészsége a jövőben is megfelelően érvényesülhessen. A széles néprétegek szociális és anyagi ügyeire, nemkülönben népegészségügyünk hathatós felkarolására a kormány különös gondot fordít. Lépésről-lépésre nagyobb mértékben fogunk segíteni a háború áldozatain. Megküzdünk a gazdasági élet nehézségeinek szociális következményeivel és mindent elkövetünk a nyomor enyhítésére. Külügyi érdekeink megóvásában támaszkodunk a kipróbált barátainkra és azon szerződésekre, amelyek Magyarországnak megfelelő pozíciót biztosítottak a közelmúltban és amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a jövőben a népek családjában érvényesíthetjük jogos igényeinket. A jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nemzetek békés együttműködése vezetheti ki az emberiséget. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt elő mozdítsuk. A vélünk baráti viszonyban lévő államokkal továbbra is szorosan együttműködve az összes többi államokkal fennálló jóviszonyt ápolni óhajtjuk gazdasági téren is. A tárgyalás alatt lévő számos kérdés közt a német vonatkozásúakat - a német-magyar kereskedelmi szerződés aláírásával - sikeres befejezéshez juttattuk.

Szomszédainkkal a békeszerződésből eredő számos kérdést sikerrel rendeztük, jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük új alapra. Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés máris életbe lépett. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg előmozdítja a szomszédi viszony további javulását is, amennyiben irányunkban azzal a megértéssel viseltetnek, amelyet a magunk részéről készek vagyunk tanúsítani.

A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttműködésének azonban lélektani előfeltételei vannak. A népek nyugalma, illetőleg ezek békés együtt működése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek. Magyarország reménnyel tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé, amelyen a népek igazságérzete kell, hogy győzelemre juttassa az egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvét. A békés fejlődésnek másik előfeltétele a kisebbségi kérdésnek helyes és igazságos meg oldása. Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber figyelemmel fogja kísérni s a maga részéről messzemenően támogatni kíván minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági erőállományának fennmaradását és szabad fejlődését biztosítsa. Nehéz és fontos feladatok megoldása vár az új országgyűlésre.

A magyar nép önfeláldozó hazaszeretete átsegítette nemzetünket egy ezredév harcokban és küzdelmekben oly gazdag évszázadain. Istenbe vetett hitünk és nemzetünk jövője iránt érzett törhetetlen bizalmunk, élni akarásunk megadja nekünk az erőt ahhoz, hogy az országra és az egyes polgárokra ma oly súlyosan nehezedő gondok közepette is tovább küzdjünk és dolgozzunk egy jobb jövőért. E sok kálváriát megjárt nemzet bízik sorsának javulásában és megőrizve erkölcsi integritását, a nemzeti egységben összeforrva, ki fogja vívni a maga igazát. Isten áldását kérve működésükre, az országgyűlést megnyitottnak nyilvánítom.

(Az 1931. évi július hó 18-ra összehívott országgyulés felsoházának irományai I., Bp. 1932 1-4.)