Az igazat, csakis az igazat! - Gyarmati Géza
Mit tervez Bush? - Terebessy Emôke
A Kis Szent Teréz Templom Zentán
Az emberiség parazitáiról... - Kindler László
Könyvismertetô
Az OTTHONI Magyaroknak... - Kindler László

Az igazat, csakis az igazat! - Gyarmati Géza

 

            Az elmúlt 12 évben tanúi lehettünk annak a szemérmetlen és még ma is folyó történelemhamisításnak, melynek eszmei atyjai és gyakorlati kivitelezôi az ún. ,,56-os Intézet” reformkommunista hangadói voltak. Számtalan, nem egyszer százezres példányszámban jelentették meg kiadványaikat, melyek alapgondolata az volt, hogy az 1956-os forradalmat a reformkommunisták készítették elô, ôk voltak a hôsei és mártírjai.

            A forradalmat valóban gyôzelemre vivô Pesti Srácokról alig ejtettek szót. Az öt kivégzett kommunistát 1989-ben valósággal szentté avatták a Hôsök terén, pedig ezek a kommunisták valójában a forradalmi kibontakozás kerékkötôi, végsô soron árulói voltak.

            Ennek bizonyítására álljon itt Gyarmati Géza Svájcban élô történelemkutató Nagy Imrérôl írt dolgozatának néhány részlete. A dolgozat svájci és magyarországi könyvtárakban és levéltárakban folyó kutatómunkának, korabeli újságok és rádióadások hírei, valamint közel száz, a forradalomban résztvett személlyel folyó beszélgetésnek eredménye.

            Ideje, hogy a félrevezetett közvélemény megismerje az igazságot!                                                   Szerkesztôség

 

 

Nagy Imre 1896–1958

 

            Nagy Imre 1896. június 06-án született Kaposváron. Apja vasúti munkás, anyja uradalmi cseléd. A  négy elemi és a négy polgári elvég-zése után géplakatos szakmát tanult Losoncon. Visszakerült  Kaposvárra, ahonnan az elsô világháború idején bevonult katonának. Az olasz  frontról a sebesülése és felgyógyulása után átkerült az orosz frontra, ahol ismét megsebesült és  fogságba esett.

            Szibériában megismerte a bolsevik eszméket, majd 1918-tól a hírhedt Vörös Gárdában fegyverrel a  kezében harcolt a fehérek ellen. A bolsevik pártnak 1918 és 1920 között lett a tagja. Mindenestre ezekre az idôkre tette Edvard Radszinszkij orosz történész az eseményt   a cári család sortüzek általi lemészárlásáról. A történész szerint a fegyveresek között volt egy Nagy Imre nevezetű magyar, akit mint a késôbbi 1956-os magyar felkelés vezetôje azonosított.  (Ezen állítását ismereteim szerint még nem cáfolta meg és nem vonta vissza.)

1921-ben visszajött Magyarországra, ahol a csendôrség állandóan figyelte,  kisebb nagyobb megszakításokkal három évet ült börtönben.  1927-ben, újbóli büntetése és szabadulása után illegalitásba, Bécsbe majd Moszkvába vonult.

            A fegyverforgató idôk után  következtek az úgynevezett ,,tisztogatások”. Kun Béla például beleveszett. Nagy Imre nem, mert  szükség lehetett a ,,VOLOGYA” fedônév alatti besúgásaira. Legalábbis erre a következtetésre jutott  Johanna Granville amerikai professzor Moszkvában a Kommunista Párt és a külügyminisztérium  levéltárában tett kutatása után. Szerinte ,,VOLOGYA” 1933-ban önkéntesen ajánlotta fel szolgálatait a  szovjet titkosrendôrségnek. A KGB levéltárnok szerint tizenötre tehetô azok száma, akiket likvidáltak  vagy börtönben pusztultak el ,,VOLOGYA‘ be-súgásai alapján. Összesen kb. 150-re tehetô az átadott  nevek száma.

            Az NKVd-s fônökei írták ,,VOLOGYÁRÓL”: ...,,kiváló ügynök”, ...,,nagy kezdeményezési  képességet mutat”...valamint ,,meg tudja nyerni az emberek bizalmát”.

1939 és 1944 között a moszkvai rádió magyar nyelvű szerkesztôje volt.

            1944-ben közvetlen Sztálinhoz jutott el az elôterjesztés, melyet Nagy Imre közreműködésével is  készítettek a majdani magyarországi kormányalakítással kapcsolatban. A magyar kérdésben tehát  Sztálin elsôszámú bizalmasai közé vette.

            1944. november 4.-én visszatért Magyarországra a Vörös Hadsereggel mint a MKP vezetôségének a  tagja. Sztálin bizalma és küldetése nélkül nem kapott volna ilyen magas beosztást. Elsôként jött tehát a Sztálinizmus szálláscsinálójaként Rákosival, Gerôvel, Farkas Mihállyal,  Révaival és Vas Zoltánnal vállvetve. Szomorú évtizedek követték minden rendelkezésüket és  törvényüket, ôk voltak a hírhedt hatos (nem négyes) fogat.

            Debrecenben tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, mely a földművelésügyi tárcával bízta meg. 1945-tôl tagja

az MKP majd az MDP központi vezetôségének és a Politikai Bizottságnak.

            A karrierje a továbbiakban: belügyminiszter a Tildy majd a Nagy Ferenc kormányban, ezután az  Országgyűlés elnöke és a Dobi kormányban élelmezési miniszter, majd begyűjtési miniszter. Volt is  éhség és padlássöprés.

            Marakodásuk eredményeképp 1949-ben kitették a Politikai Bizottságból, ahova 1951-ben visszavették:  1952-ben a Rákosi-kormányban miniszterelnök helyettes! 1953-ban Sztálin halála után a miniszterelnöki  székben találta magát...

            1953-ban a politikai életben, a diplomáciában Moszk-vának már nem volt érdeke ezekután  Jugoszláviával és Titoval szemben az addigi útszéli hangot továbbra is alkal-mazni. A Moszkvából elrendelt enyhülési folyamat emelte a miniszterelnöki székbe. Semmi esetre sem egy belpolitikai jobbrafordulás.

            1955 januárjában Rákosival Moszkvába utazik az SZKP elnökségéhez, ahol igazát véli keresni a párt  elsô titkárával szemben. Az SZKP elnöksége elsôsorban Rákosinak ad igazat, és Nagy Imrét  elmarasztalja. Ezzel tulajdonképpen megkezdôdött Moszvában a magyar kommunisták egymásnak ugratása.

            1955. április 14.-én kizárták a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetôségbôl és annak Titkárságából.  Négy nap múlva felmentették miniszterelnöki megbízásából. 1955 decemberében kizárták a pártból is. Nagy Imre visszavonult és várt.1956 tavaszától sokan felkeresték. Többek között a Petôfi-Kör vezetôi is.

            Magyarországon állomásozó, szovjet csapatokat 1956. nyarán már felkészítették bizonyos közelgô  rendzavarás elfojtására. Szuszlov ebben az idôben, amennyire csak lehet, még tovább szította az  ellentéteket az MDP-ben. Mikojan például Rákosi helyett Gerô Ernôt nevezte ki elsô titkárnak. A  magyar pártvezetôket Moszkva ahol csak tehette, külföldre rendelte különbözô indokokkal és  elfoglaltsággal, Rajk László újratemetése (1956. okt. 6.) már magán hordozta egy puccs kirobbantásának a jegyeit.

A  forradalom okt. 23-án este a rádiónál kezdôdött. Nagy Imre megszakította a várakozását, és a párt szolgálatába állt. A párt hívta és ô engedelmeskedett. Igazi moszkovita, sztáli-nista, diktátori gyakorlatát igazoló statáriumával megkezdte ádáz harcát a magyar szabadság ellen.

            Nagy Imre a szélsebesen Budapestre látogató Mikojan és Szuszlov utasításait vette és kivitelezte. Igaz fogadta a különbözô küldöttségeket is. Ezek beszámolóit,  jelentéseit maradéktalanul továbbította a két szovjet pártfônöknek, Szerovnak, az ÁVH alakulatainak, a  Katonai Bizottságnak stb. A szabadságharcosok mit sem sejtettek Nagy Imre e kétlaki ártalmasságáról.  Október 30-án a Moszkvába akkreditált USA nagykövet már jelentette Washingtonnak, hogy Nagy  Imre csal. Tehát mást mondott a rádió nyilvánossága elôtt és mást cselekedett a háttérben a kommunista hatalom megtartásáért. A Szovjetunióban szerzett rádiószerkesztô gyakorlata most sokat segített neki a  ma-gyar tömegek és a nagyvilág félrevezetésében. Például kilátásba helyezte a tárgyalásokat a szovjet  csapatok kivonásáról, ha helyreáll a rend. A tömegek ezt elhitték, és számítottak rá. Nem tudni azonban,  hogy kivel kezdte volna a tárgyalásokat, mert a szovjet vezetés ilyesmirôl nem tudott. Az alattomos  blöfföt Mikoján és Szuszlov jóváhagyták és kész. Rájuk nézve ez nem jelentett semmit.

            Október 28-ig Nagy Imre tett ugyan látszólagos engedményeket, de valóban csak követni tudta az eseményeket.  Mindez megszűnt ezen a napon. Ettôl kezdve,  beszélhetünk a fordulat napjáról is. Átvette a diktátumot az események felett. Ennek elôzménye Zsukov  marsall, aki okt. 27-én Moszkvában kiadja a felkészülési parancsot a november 4-i támadásra. Ezt a  támadást illetve ennek zavartalan felfutását volt hivatva biztosítani, fedezni Nagy Imre fegyverszüneti  bejelentése. Eltüntetni az ellenséget a tömegek szemei elôl. Miközben a fegyverek leadásáról beszélt és  a békés munka felvétele mellett agitált, a szovjet sereg csak özönlött be az országba. Elfoglalták szép  csendben a repülôtereket, körbefogták a városokat, laktanyákat és kulcsfontosságú területeket. Ebben a  helyzetben a Varsói Szerzôdés felmondása kizárólag a tömegek félrevezetésére szolgálhatott. A  semlegesség bejelentése pedig önmagáért beszélt és beszél ma is. Semlegesek lettünk volna Nagy Imre szerint, ha szovjet csapatok nem hagyják el Magyar-országot?

            A Varsói  Szerzôdés felmondása, a semlegességi nyilatkozat  és a fegyverszünet bejelentése nyugtatótag hatott a magyarokra. Tehát Nagy Imre tökéletesen falazott a  Vörös Hadseregnek. Különösen 1956. okt. 28-a után, úgy nov. 4-én. Egy teljesen felkészületlen országot rohantak le  közvetlen közelbôl, belülrôl.

            Nagy Imre testi, fizikai épségét, biztonságát a szovjet vezetôk (pl. Hruscsov) a budapesti jugoszláv  nagykövetség épületében látták biztosítva a második nagy katonai csapás (1956. nov. 4.) idejére.  Mindezt Hruscsov és Titó elôzetesen megszervezte, megbeszélte. A nagykövetség ennek megfelelôen  bizonyos személyeket már napokkal elôbb értesített a közelgô vészterhes napokról és meghívta ôket a  követségre. Mielôtt bekövetkezett a jelzett szovjet támadás, a követség telefonon felhívta és  beszállította az illetôket gépkocsival a követségre. Köztük Nagy Imrét is. Menekü-lésrôl szó sem lehetett,  mert nem üldözte és nem bántalmazta ôket senki.

            A követségre érvén írásba foglalta lemondását a minisz-terelnöki tisztségérôl. A vérontás mielôbbi  megszüntetése és egy békés kibontakozás érdekében indokolta meg sajátkezűleg papírravetett  visszalépését. A lemondás Dér Ferenc könyvében került a nyilvánosság elé.

            1956. nov. végén erôszakkal Romániába szállították. 1957-ben titokban Magyarországra visszahozzák, és sok- sok tanakodás után 1958 januárjában bíróság elé állítják. A kihallgatások során mindvégig jó kommunistának és szovjetbarátnak tartotta magát. Semmiféle bűnt nem ismert el. A forradalmat és szabadságharcot nem vállalta fel. 1956 okt. 23 és nov. 4.-e között kizárólag a párt utasításait fogadta el, és hajtotta végre. Együttműködött a legfelsôbb pártvezetéssel, akikkel mindent megbeszélt, akikkel mindenben egyetértett, és akik vele szintén egyetértettek. A párt és a Szovjetunió érdekeiért cselekedett.

            A per 1958. júniusában kezdôdött, a legnagyobb titoktartás mellett. A per kezdetén Nagy Innre másik két társa, Szilágyi József és Losonczy Géza holléteután érdeklôdött. A válasz nem volt kitérô, a tényeket közölték a jelenlévôkkel. Losonczy meghalt, Szilágyit pedig haíálraítéiték és kivégezték. Eddig a pillanatig Nagy Imre nem nagyon vette tragikusan a helyzetét. Ettôl kezdve sem esett kétségbe, mert a Moszkvából 1944-ben a Vörös Hadsereggel hazatértek közül még senkit sem végezték ki bírói ítélettel. Ezenkívül semmit nem tett olyat, ami a vádiratban állt. Ellenkezôleg, egy nagyon is kritikus pillanatban, egy teljesen szétzilált MDP mellett végig a kezében tartotta a hatalmat. Igaz, itt-ott már hamiskártyás módszereket kellett bevetnie. A szovjet sereg november 4-e után sokkal többet vesztett volna minden téren, ha Nagy Imre nem altatja el a magyarok éberségét okt. 28-tól kezdve a második támadásig. Ennek ellenére Nagy Imrét halálra ítélték, és kivégezték.

            Halálában sem hagyták nyugton. Egykori elvtársai, barátai még a holttestével sem bántak emberi módon. Temették ide, temették oda, temették így, és temették úgy. Családjának, rokonainak a rendszerváltáskor adták ki földi maradványait. Nem került most sem a meghitt családi kriptába. Egy másik kommunista csoportosulásnak volt rá szüksége a Hôsök terén. A siker- és karrierhajhászás nem áll meg még a csontvázak elôtt se. Elô- vagy háttérnek kellett az ünnepségre. Majd onnan családja messzemenô egyetértésével eltemették a valamikori ellenségei, a szabadságharcosok közzé.

            Hát akkor oda vele. Ha a siker a cél, akkor a cél mindent szentesít.

            A beszolgáltató minisztert, a magyar egypártrendszer szálláscsinálóját, a halálos ítéletet jóváhagyó átlag alatti politikust, ,,Vologyát” a besúgót, az önkéntes vöröskatonát az 1956-os szabadságharcosok közé temették, akikre statáriumot hirdetett. Ehhez nem kell kommentár.

 

Gyarmati Géza

 


Mit tervez Bush ? - Terebessy Emôke
 
            2002. február 18.
            Egy éve már, hogy G.W. Bush fônök a Fehér Házban. Mit tervez még? Az amerikaiak, kik ôt választották, a világon  a legcsodálatosabb embernek tartják. Honnan ered ez a nagy  szeretet, vagy csodálat?
            Amerika a II. világháborút bravúrosan megnyerte, de  azóta csak vereségeket, kompromisszumokat könyvelhetett el.  Elvesztette szövetségesét Kínát is, fiasko volt Korea, Kuba,  Vietnám, Irán, Szomália.
            Bush számára Afganisztán tönkrebombázása (szerintük  felszabadítása) elégtétel volt a felsorolt kudarcok után.  Ezt a nagy gyôzelmet talán a háttérbôl látják így,  (legfeljebb az afgán nôknek lehetett az!). Meggyôzôdésem, hogy az amerikai népnek egyáltalán nincs áttekintése, mibe is  sodorta be az elnök államát, mikor a terror ellen megindította  háborúját.
            Bush most a Philippinektôl-Algériáig keresi a terro-ristákat.  Egy évvel ezelôtt még sokan kinevették a texasit, aki a mikrofon  elôtt elég együgyű beszédeket mondott. Megváltozott volna?
            Nem hiszem. De tanácsadói jó munkát végeztek. Az elnök rá van szorulva tanácsadóira, mert politikai téren külfölddel egyáltalán nincsenek tapasztalatai. Még nem tudjuk, milyen irányba  fog fejlôdni? Mit tanácsoltak mi-niszterei és milyen irányba  befolyásolják a jövôben?
            Állítólag Condoleeza Rice asszony a legérdekesebb kulcsfigura a háttérben, akire hallgat az elnök.
            A világbékét leginkább a két atommal bíró nagyhatalom  fenyegeti. Az elnök szeretné a pakisztáni diktátort, Musharad-ot  mindenkép hatalmon tartani, mert nélküle ott egy újabb izlámkáosz törne ki, s hiábavaló lett az egész eddigi ,,rendcsinálás” az USA részérôl ott.
            Az elnök jó kapcsolatban szeretne maradni Indiával, és  Kínával is, bár utóbbi nagy gondot okoz Amerikának. Ezt  Bush is jól látja.
            Valójában provokáció Kína kapuja elôtt amerikai kato-nai  bázisokat létesiteni. Az egész világ látja ezt, csak éppen az  okosnak mondott Bush nem látja ezt?
            Kínát most az US két oldalról is (Üzbegisztan és Taiwan)  felôl kémtechnikájával ellenôrizheti. Háttérben ott vannak az  oroszok is! Politikailag nézve, bármely percben kirobbanhat  egy újabb háború.
            Valójában Busht ezen a területen csak a földgázolaj  gazdagsága érdekli. Ezze1 nagy veszedelemnek teszi ki államát.  A többi állam is fegyverkezik! Csodálatos (és ostobaság!), hogy  Bush olyan államokkal is egyeséget köt, mint Üzbegisztán, mely  állam vezetôsége mindennek mondható, csak demokratikusnak nem!  Az elnök az emberi jogok védelmében lép fel, de közben épp  olyan államokkal szövetkezik, kik ezt a jogot lábbal tiporják!  (Pakisztán, Saudi-Arábia)
            Béke-közvetítônek sem mondhatói ezen a téren: NULLA! Rezdülés  nélkül nézi mi történik a ,,Szent Föl-dön” mikép pusztítják  izraelik a palesztinokat, vagy azok az izraeliket. Nem akar ott  békét? De! – csak feltételhez köti, mégpediglen úgy, hogy a békefeltételek IZRAELNEK kedvezôk legyenek. Palesztina nem érdekli,  azt nem segíti, viszont Izraelt támogatja fegyverekkel és pénzzel  is.
            Egyelôre Európa nem tartozik (hála Istennek!) érdeklôdési  körébe.
            Putinnal baráti kapcsolatot épít fel, de azért ott is szem elôtt tartja az orosz földgázolaj területeket! Putin viszont  ázsiai turbánosokkal szövetkezik az elnök háta mögött. Jeligéjük: Ázsia az ázsiaiaké, vigyázzunk, nehogy Amerika végleg megvesse lábát Ázsiában.
            Az angolok együtt dolgoznak Bush-sal, szépen, hűségesen  mint a II. világháborúban.
            Rossz a gazdasági helyzet Amerikában. Az egyesült Európától  félnek, hogy kiszorítják ôket a piacról talán ezért erôltetik, hogy Törökországot minél elôbb az EU-ba felvegyék, ezzel is nehézséget okozhatnak Európa gazdaságának, fôleg Németországnak. Bush igyekszik rakétaüzemeit, s rakéta elfogó fegyvereit  szaporítani. Minden háború fejleszti a technikát, az újabb öldöklô  fegyverek gyártására való buzdítás jutalommal jár. Ezek érdekében hatalmas, költséges kutatásokat folytat. Ezek nélkül nem lennének sugármeghajtású repülôgépek, se atomenergiánk!
            Az USA ráállt a fegyvergyártásra, tapasztalati ezen a téren  vannak, gazdasági helyzete megerôsödik.
            Mr. Bush érdeme?
            Kérdés, melyik oldalról nézzük? Az elôzô elnökökhöz viszonyítva, eredményes a taktikája. Bush már meg sem kérdi szövetségeseit, maga dönt. A NATO jóformán az USA politikai eszközévé vált.
            Ha ezt az egyedüli világuralmat végérvényesen fenntartja, nagy  hibát követ el! Ha a következô lépése Irak lesz, még az öreg  Henry Kissinger is hibának minôsítette.
            Irak? Egy újabb Golf-háború?
            Úgy néz ki, Washingtonnak ez a célja. Hallottuk, mikor az elnök  megfenyegette Irakot, ha ha bakterológiai fegyvereit  tovább gyártja majd meglátja, mi következik abból...
            Az iraki támadás kétségkívül kétes kimenetelű lesz, mert  abba IRÁN is hozzá fog szólni... Az oroszok sem örülnének, ha amerikaiak Irakot tönkrebombáznák! (Lehet, mire e sorok nyomdafestéket látnak már hullanak  az USA pusztító bombái?)
            D. Rooswelt mondását idézem:
            ,,A politikában semmi sem történik véletlenül. Ahogy történik,  úgy is volt tervezve!”
 

 
A Kis Szent Teréz Templom Zentán
 
            Rövid ismertetés:
            Zenta egy több mint 23.000 lakosú, többségében ma-gyarlakta mezôváros a Tisza partján. A magyar lakosság többnyire katolikus, a kb. 5000 szerb pedig pravoszláv (ortodox).
            A községnek van öt katolikus és egy pravoszláv plébániája. Két magyar-katolikus plébániának sajnos nincs temploma, csak a plébániaépületben gyülekezünk  egy erre a célra kialakított teremben.
            A központi plébánián, az ötvenes években a kommunista hatalom lebontotta a félig felépült Szent István plébániatemplomot, amelyet bazilika méretűre terveztek. Így a mai napig Zenta központjában a katolikus templom helyén egy park van.
            A mi plébániánk (Kis Szent Teréz) 1913-ban alakult a napszámosok, vályogvetôk, gyékény- és kosárfonók nagyon szegény, külvárosi területén. Elôször az iskolában gyülekeztek misére, majd 1924-tôl a plébániaépületben, egy teremben. Ezt bôvítettük ki 1975-ben. A templomnak ki-hagyott téren azonban a kommunista éra idején nem engedélyeztek templomot építeni.
            A változás után, a magyar önkormányzat felkínálta, hogy Savoyai Jenô  (Eugen de Savoya) által a török hódítók elleni gyôztes zentai csata 300 éves évfordulójára, építsünk egy emléktemplomot, ami egybe plébániatemplomunk is lesz.  Ez az évforduló egybecseng Kis Szent Teréz halálának évfordulójával, így plébániánk is jeles évfordulóval kezdte az építkezést.
            1997-ben ünnepélyesen letettük az alapkövet, és a helybeli hívek adakozásából, áldozatos munkájával, és fôként külföldi barátaink támogatásával eljutottunk a mellékelt fényképen látható állapotig, vagyis a kupolatetôk feltételéig.
            Most nagyon szükséges lenne az eddig felhalmozódott adósságaink kifizetése és a munkálatok befejezése. Mestereink nagyon áldozatkészek voltak, mert nem  hagy-ták darabban a tetôt, annak ellenére, hogy a mai napig nem tudtuk kifizetni az egész elvégzett munkát. Be kellene fejezni a tetôablakokat és a csatornákat is, lehetôleg még az idén, mivel így az idô kikezdheti a tetôt. Ehhez még kb. 50.000  DM-re lenne szükség.
            Plébániánk kb. 8000 hívôt számlál. Szükség van egy tágasabb templomra, mert a mostani terem sem alap-területében, sem légköbméterében nem felel meg.  Gyakorlatilag alig tudunk ünnepségeket vagy nagyobb plébániai rendezvényt  szervezni. Éppen ebben az utóbbi tíz évben a háború miatt népünk annyira lesze-gényedett, hogy önerôbôl egyhamar nem tudjuk befejezni a templomot.
            Ezért segítséget kérünk külföldi barátainktól. A leg-kisebb anyagi támogatás  is segít rajtunk.
            A plébánián sok és különbözô tevékenység folyik. Az említett tíz év háborús viszontagságaiban a karitatív munka az egyik legerôsebb tevékenységünk. Minden nap 420 egytál ételt adunk, fôképp iskolás gyerekeknek. Nyolc éve
folyamatosan osztunk gyógyszert a rászorulóknak. A ruha, cipô, tűzifa, iskolai felszerelés biztosítása a legelesetteb-beknek, már évek óta szinte rendszeres akció.
            Idôs- és beteglátogató illetve ellátó csoportunk is erôs. Harminc aktivista kb. 50 beteget látogat rendszeresen. Most van folyamatban a tanyai, kb. 15 kilométeres körzetben szétszórtan élô idôs, elhagyott földművesek látogatása és ellátása. 
            Szinte ingyenes német nyelvoktatás van az iskolások részére. Az iskolában is  többnyire német és angol nyelvet tanulnak a gyermekek.
            Szeretnénk plébániánkat zarándokhellyé alakítani, és tervben van egy 120  fôs diákkollégium felépítése, olyan középiskolások részére, akik a szórványvidéken nem tud-nak anyanyelvű középiskolába járni.
            Közben keresztény nevelést, tanuláshoz segítséget, kultúr- és  irodalmi formációt is kapnának.
            A templom már elsô terveitôl kezdve úgy épül, hogy egy ilyen lelkipásztori központ része legyen. A három kupola három nagy teremre bontható. A középsô  egy 100 férôhelyes templom marad, a másik két oldalsó pedig egyenként külön bejárattal, elôkészítô helyiséggel és szanitáris központtal, 200 ülôhelyes teremmé alakítható, különbözô programokra. A tervek szerint ez lesz egyben a kollégium díszterme is.
            Minél elôbb sikerül befejeznünk és rendeltetésére átadnunk a templomot,  annál hamarabb tudjuk a kollégium építését és megszervezését elkezdeni. Népünknek, katolikusságunknak nagyon nagy szüksége van ezekre az intéz-ményekre,  hogy megmaradjon, és párbeszédet tudjon folytatni a keleti világgal.
            Kérjük, ha van rá lehetôség, segítsenek a templomunkat befejezni, vagy befejezése felé lendíteni az építkezést.
            A bankszámla Magyarországra szól, a Fôesperes úr nevére, mert nálunk, Jugoszláviában a bankok még mindig bizonytalanok, és a háborúban elkobzott pénzt  sem adták vissza.
 
            A bankszámla száma:
            Nagy József  HYPOVEREINSBANK
            HUNGÁRIA RT.  BUDAPEST  6204330701
            Ha a templomépítésre segélyt utalnak át, kérjük, egy kis levélben értesítsenek minket a következô címre:
            Nagy József  United Hungarian Fund József Attila
            48  P.O. Box 16142 YU-24401 Senta  Cleveland,
            OH 44116-0142
 
            Elôre is köszönjük a segítséget! Isten fizesse meg !

Az emberiség parazitáiról... - Kindler László

            

            Tehát azokról a parazitákról van szó;

–          akik az eddigi tevékenységükkel, a történelem tanúsága szerint, mindenütt a fennálló rendszerek, társadalmak pusztulását okozták,

–          akik túlságosan elszaporodva, megsemmisítik a befogadó nemzet erkölcsi értékeit,

–          akik tönkre teszik a becsületes keres-kedelem alapjait,

–          akik kigúnyolják és lenézik bármely nemzet kultúráját, vallását,

–          akik átalakítják a Jézus alapította ere-deti keresztény vallás igaz Istenét, és a szeretetrôl szóló erkölcsi tanításait,

–          akik elkülönítik magukat a befogadó nemzettôl és az ország érdekeitôl,

–          akik elszigetelik magukat politikailag és vallásilag a befogadó ország lakosságának szemléletétôl,

–          akik államot alkotnak bármely ország társadalmában,

–          akik így kiközösítik magukat a befogadó ország társadalmából,

–          akik korunkban a POLITIKA – GAZDASÁG – TUDOMÁNY – OKTATÁS -BANK – IPAR – KERESKEDELEM – MŰVÉSZET – RENDÔRSÉG – HONVÉ-DELEM – HÍRKÖZLÉS területén csak azért törnek a vezetô állásokra, hogy ott a saját érdekeik szerint befolyásolják azok működését,

–          akik a vezetô állásokon, és gyakorlatilag már a kezükben lévô pénzen keresztül akarják megtartani az ô saját anyagi- és erköl-csi érdekeiket szolgáló hatalmat a befogadó ország nemzete felett,

–          akik a pénzükkel és ezen keresztül a kezükbe került hatalommal elpusztítják mindazokat a nemzetüket féltô hazafiakat, akik észreveszik és szóvá teszik az ô nem-zetellenes tevékenységeiket,

–          akik a fent említett területeken – és azok közül egyet, a HÍRKÖZLÉST kiemelve – a rádió – TV – nyomda – újság – könyvkiadás – posta, és minden más hírközlô szerveken, keresztül irányítják és az ô saját érdekeik szerint befolyásolják, agymossák az illetô nemzet politikai és vallási szemléletét napjainkban.

            Mindezeket a több mint 200 évvel ezelôtt elhangzott franklini észrevételeket és figyelmezetéseket ma, Magyarországon is figyelembe kell vennünk, ha el akarjuk kerülni az amerikai társadalomra vonatkozó és arra említett veszély kialakulását a ma-gyar társadalomban most, a 2002. évi sza-bad választások elôtt és után, hogy szabadságban élhessünk. Ha most nem korlátozzuk ezeknek a parazitáknak a jövendô szerepét a magyar társadalomban, és ha most nem szorítjuk megfelelô keretek közé ezeknek a rajtunk élôsködni akaró para-zitáknak a tevékenységét, akkor bizony nem csak a jövôben, hanem már a napjainkban is agyon dolgozhatjuk magunkat az ô anyagi hasznuk érdekében, és azért, hogy ezek a paraziták a kezeiket dörzsölve, számolhassák majd a magyar nemzet munkájából eredô hasznukat.

            Csak úgy, mint ahogy a történelem tanúsága szerint ez bekövetkezett minden olyan országban, ahol ez a korlátozásuk nem történt meg.  –  amint felismerhetôkké válnak ezek a paraziták a ma-gyar társadalomban, azonnal és örökre ki kell tiltani ôket a magyar társadalom minden vezetô helyérôl.

            Ez NEMZETVÉDELEM a magyarság számára!

            2002. januárjában

Üdvözlettel:

 

Kindler László


Könyvismertetô
 
Milyen faji, biológiai, élettani tulajdonságokkal rendelkezik a magyar-ság? Melyek a magyar faj más fajokétól eltérô fizikai, lelki készségei? Veszé-lyezteti-e a magyarság megmaradását a vérkeveredés, a vegyes házasság, az asszimiláció? Milyen egészségügyi és családvédelmi intézkedésekkel biztosítható az egészséges népszaporulat Kárpát-Európában?
            Ezekre a sorsdöntô kérdé-sekre válaszolt az orvostudo-mány, a népélettan, az eugenika és a statisztika eredményeinek ismertetésével Székelyföld szülöttje, Doros Gábor (1892-1980) budapesti fôorvos és egye-temi tanár, a bôr- és nemi beteg-ségek kutatója. 1945-ig számos cikke, tanulmánya jelent meg a magyar faj- és családvédelem feladatairól, a népszaporodás fel-tételeirôl és védelmérôl, a gyermekhiány történelmi kialakulá-sáról, a házassággondozásról, az egyke és a nemi betegségek elleni küzdelem módszereirôl. Család- és fajvédelmi tanulmányait 1945-ben az ,,Ideiglenes Nemzeti Kor-mány” bezúzásra ítélte, éppen úgy, mint 1944-ben kiadott fô művét, ,,A magyarság életerejé”-t.
            Doros Gáboron kívül soha senki nem írt a magyarság antropológiájáról, eugenikájáról tudományos igényű munkát. Míg Né-metországban Hans F. K. Günther írt hasonló tanulmányokat (a görögök, rómaiak, németek és a zsidók fajké-pérôl), addig Magyarországon egyedül Gáspár János ,,Fajismeret”-e (1928), Kausz János ,,Az emberfajok élete és jövôje” című tanulmánya (1928), valamint Méhely Lajos írásai foglal-koztak érdemben a fajvédelem céljaival. De a Kárpát-medence ma-gyarságának faji összetételérôl csak ô tudott írni enciklopédikus munkát. A közkézen forgó kézikönyvekben a fajtudomány szinte egyetlen magyar képviselôjének tekintett Bartucz Lajos-sal ellentétben világosan tisztázta a faj fogalmát. Felfogása szerint a faj nem-csak antropológiai, élettani és biológiai sajátosságok összessége, hanem mindezekkel együtt lelki-szellemi egység is. Ez az, amit korunk materialista kézikönyvei és katedrái makacsul tagadnak. Ma ugyanis az antropológusok reszketnek az ember esetében a ,,faj” szónak pusztán a kimondásától is, nem is szólva a faji tulajdonságok különbségeinek kimutatásáról. Doros Gábor számára nem volt a faj fogalma ,,senki földje”: a nemzetnevelés értékhordozó kategóriái közül ezt tekintette elsônek.
            Nem lehet eléggé méltatni ezt a hatalmas művet: belôle megismerhetjük a magyarság páratlanul gazdag fizikai, szellemi és lelki tulajdonságait, amelyek következtében a kultúra- és birodalomalkotásra képes fajok közé sorolandó. Ezért műve nélkülözhetetlen mindmáig mind az oktatásban, mind az ismeretterjesztésben.
 
(A kötet megvásárolható vagy postai utánvéttel megrendelhetô kiadójánál:
            Gede Testvérek Bt.
            1385 Budapest 62, Pf. 849.
            Tel.: 349-4552
            Ára: 3000 Ft. – és minden jobb             könyvesboltban.)
                                                                                                      Ifj. Tompó László

Az OTTHONI Magyaroknak... - Kindler László
 
...hogy még idejében tanuljanak az 1994-es választáson elkövetett hibákból
 
            A szocializmus politikai-gazdasági és erkölcsi  bukása után megtartott 1994. évi szabad választás eredményének káros hatásáról a napjaink politikai- gazdasági- és erkölcsi helyzete ad szomorú bizonyítékokat Magyar-országon. De errôl ne panaszkodjon senki sem... Szabad választás volt!
            Ezzel a választási eredménnyel, a világ által 1956-ban megcsodált büsz-ke és hôsies magyar nemzet az öntudatra ébredt nép, a nemzet színvonaláról  1994-ben vissza, süllyedt a kommunisták által 40 év alatt  kialakított ,,nép” színvonalára.
            És egy néppé süllyedt nemzetnek nincs nemzeti  jövôje.
            De van jövôje a szocialzmus politikai- gazdasági- és erkölcsi bukása után megtartott szabad választás eredményeként nemzetté felemelkedett szlovák, román. és szerb népnek!
            De az ô választásuk eredményként, nemzeti kormány és nemzeti érzelmű társadalmi rendszer alakulhatott ki náluk, amelynek a vezetô állásait mindenütt nemzeti érzelmü, sajátvérű hazafiak töltik be, és nem kommunisták!
Ezért lehet, a szlovák nemzeti kormány célja, a Nagy-Szlovákia kialakí-tása, amelynek déli határa Budapestnél van! – a román nemzeti kormány célja, a Nagy-Románia kialakitása, amelynek nyugati határa a Tiszánál van! – és a szerb nemzeti kormány célja, a Nagy-Szerbia kialakítása,  amelynek északi hatra Szegednél van!
            Csak a magyar kormánynak NINCS nemzeti célja a szocializmus bukása után, a Nagy-Magyarország helyreállítása!
            Még csak beszélnünk sem szabad a 4 millió magyar testvérünk fel-szabadításáról és az országunk terülele KÉTHARMADÁNAK a vissza-szerzésérôl!
            Még csak beszélnünk sem szabad a FELVIDÉK, ERDÉLY, és a  DÉL-VIDÉK visszakövetelésérôl! Sôt! Ezekrôl a területekrôl ÖNKÉNT mondott le a törvényesen megválasztott kommunista kormányunk!
            De hát hol követte el a hibákat a magyar nemzet, hogy ez a kényszer-helyzet kialakulhatott hazánkban?
l.          A szocializmus politikai bukása után a nemzeti érzelmű jobboldali pártok nem egyesültek azonnal, hogy erôsek legyenek, hanem a politikai és vallási ellenségeink sugallatára sok pártot alapítva, szétforgácsolták a nem-zeti erôinket, és így 1994-ben, a szabad választás eredményeként, a kommunisták gyôzhettek.
2.         A szocializmus gazdasági bukása után, nem váltotta le azonnal a kommunistákat a vezetô állásokból, és így azoknak volt idejük, hogy kapita-listákká alakulhassanak át, és így megtarthassák a hatalmat a vezetô állásokon keresztül az országban.
3.         A szocializmus erkölcsi bukása után nem magyar nemzeti szellemű oktatás vette át a nemzetünk vallás-erkölcsi vezetését a lelkek nemzeti szellemben történô nevelését, hanem a nemzetközi kozmopolita klikk kezébe került a vallás-erkölcsi nevelési, tájékoztatási, oktatási hatalom.
            Mindebbôl láthatjuk, hogy a napjainkra kialakult rossz politikai- gazdasági- és erkölcsi helyzetünknek csak magunk vagyunk az okai, mert ezt magunk készítettük elô az 1994-es választással.
            Hát legalább utólag tanuljunk ezekbôl a hibákból, hogy a következô országos választáson – most 2002-ben – ne követhessünk el hasonló hibá-kat, hanem egy erôs nemzeti egységbe tömörülve, végre már igaz nemzeti kormányt és nemzeti érzelmű társadalmi rendszert hozhassunk létre!
            Magyarok! Az Isten szerelmére! Fogjatok már össze, magyar NEMZE-TI és VALLÁSI egységben, mert különben ELVESZTEK!