- TRIANON SZÁMOKBAN
-
Adalékok Szent István élettörténetéhez (2.) - Padányi Viktor
- A HÁZASSÁG - Pater
Matthias Gaudron
-
Tisztán az oltárig, híven a sírig - Tóth Tihamér püspök
- Tizenöt
hónap alatt új templom épült Szombathelyen
-
TRIANON SZÁMOKBAN
-
- (A trianoni nemzetgyilkossági kísérletrôl számtalan
könyv közöl adatokat. Közülük az egyik legkiválóbb a Magyar Tájékoztató
Zsebkönyv. Bp. 1941. Societas Carpatho-Danubiana. – Az alábbi összefoglalás
e mű alapján készült. – Sz. L.)
-
- MAGYARORSZAG VESZTESÉGEI A TRIANONI BÉKESZERZÔDÉS
KÖVETKEZTÉBEN
-
- A háború elôtti Magyarország területre nézve
Európa hatodik legnagyobb állama volt, megelôzve NagyBritanniát és
Olaszországot is. Ausztria Magyarország egyesített területét pedig csak
Oroszországé múlta telül.
- Hogy valójában mit veszített Magyarország a
trianoni békeszerzôdéssel, azt az alábbi adatok mutatják :
-
T r i a n o n
- elôtt után
Veszteség
- Magyarország területe .325.411 km
93.073 km2 71.4 % Lakosság
20.886.487 fô 7.615.117 fô 63.5 % Szántóföld
24.781.121 hold 9.568.830 hold 61.4 %
- Mezô 5.333.269 “ 1.145.546 “
78.S %
- Legelô 6.744.634 “ 1.756.985
“ 73.9 %
- Szôlô .600.444 “ .375.032 “
37.5 %
- Erdô 15.223.917 “ 1.825.181 “
88.0 % Búzatermés 44.497.421 q
19.95U.076 q 55.2 %
- Árpatermés 15.628.568 “
7.141.212 “ 54.3 %
- Kukoricatermés 48.132.242 “
15.055.696 “ 68.7 %
- Lentermelés .125.958 “
29.425 “ 76.6 %
- Kenderterme!és .465.242 “
.109.886 “ 76.4 % Cukorrépatermelés 38.922.998 “
15.019.512 “ 61.4 %
-
T r i a n
o n
- elôtt után
Veszteség
- Széna- és sarjutermelés 112.067.840
“ 25.772.894 “ 77.0 % Lueerna-,
lóheretermelés 25.397.624 “ 10.326.019 “ 59.3 %
Musttermés 4.029.543 hl 1.947.622 hl 50.4 %
Szarvasmarha 7.319.121 db 2.149.756 db 70.6 %
Sertés 7.580.445 “ 3.322.407 “ 56.2 % Juh
8.548.204 “ 2.406.041 “ 71.8 %
- Vasúti vonalak 22.081 km
8.364 km 62.1 %
-
-
- Közutak
49.420 “ 17.533 “ 64.5 %
- Vastermelés (évi) 12.382.683 q
2.096.232 q 83.1 % Réztermelés .104.642 “
– 100.0 %
- Arany- és ezüsttermelés 3.019.308 “
– 100.0 %
- Kôszéntermelés 10.972.546 ”
7.992.068 ” 27.2 % Barnaszéntermelés 81.636.167 “
56.770.068 “ 30.S %
- Sótermelés 2.483.471 “
– “ 100.0 %
- Gyárak, ipari műh. száma 4.688
2.075 55.7 %
- Hitelintézetek száma 5.630
2.860 67.0 %
-
-
ezer ezer
- Ipari termelés 52.520 arany korona
1.559 a. k. 88.0 %
- Fa- és csontipar 224.075 “ “
41.599 “ “ 81.4 %
- Vas- és fémipar 503.087 “ “
254.107 “ “ 49.5 %
- Ipartelepek száma 4.688 2.075
55.7 %
- Motorok lóereje 841.792
402.688 52.2 %
- Vizierôk termelése I,7 millió
lóerô 160.000 lóerô 55.2 %
- Évi legnagyobb munkáslétsz. 474.864
223.043 53.0 %
- Kivitel 2.123 millió ar. kor. 8l3,2 m.ar.kor.
61.7 %
- Behozatal 1.899 “ “
777,4 “ 59.1 %
-
- Elszakított magyarok száma , az 1910-es statisztika
adatai szerini :
-
- Csehszlovákiában. 1,084.343
fô
- Romániában 1,704.851 "
- Jugoszláviában 563.597
"
- Ausztriában 24.807 "
- Összesen 377.598 fô
-
- Katenai erök aránya a békeszerzôdés aláírása után :
- Magyarország 35.000
- Csehszlovákia 150.000
- Románia 125.000
- Jugoszlávía 130.000
- 405.000
-
- MAGYARORSZÁG SZÉTDARABOLÁSA ÉS FOKOZATOS
INTEGRÁLÓDÁSA.
-
- km2 %-ban
lé!ekszám(*) %-ban
- I. Magyar birodaiom összesen 1910-ben :
325.411 100.0 20.886.487 100,0
-
- II. Ebbôl részesedett:
- Ausztria 4.020 1,2
291.618 1,4
- Csehszlovákia 61.633 18,9
3.517.568 16,8
- Szlovákia 1940-ben 39.095 11,7
2.154.260 10,3
- Románia 103.093 31,7
5.257.467 25,2 Jugoszlávia 63.092 19,8
4.131.249 19,8
- Elszakított területek összesen 232.448
71,4 13.271.370 63,5
- Trianoni Magyarország 92.963 28,6
7.615.117 36,5
-
- III. Területgyarapodása 1910-ben:
- Felvi dék részleges visszatérésével. 11.927
3,6 869.299 4,2
- Kárpáralja visszatérésével 12.061
3,7 496.487 2,4
- Erdély részleges visszatérésével 43.104
13,2 2.185.546 10,5
- Bácska 8.150 718.550
- Baranyai háromszög 1.144
50.292
- Muramellék 969 90.359
- Muraköz 750 93.283
-
- V. Magyarország 1941. elején 172.204
52,9 12.109.317 58,0
-
- * A lélekszám az 1910-es népszámlálás alapián; az azóta
bekövetkezea népesség-gyarapodás figyelmen kívül maradt. Részesedett még:
Lengyelország 589 km3, Olaszország 21 km=.
-
Adalékok Szent István élettörténetéhez (2.) - Padányi Viktor
-
- ISTVÁN ÉS VÁSZOLY
-
- Amilyen elkeserítô módszerességgel
torzította el egy ,,katolikus Habsburg” irányzat politikai érdekvédelme
Szent István elsô magyar király tiszteletreméltó, és programmatikusan m a g
y a r alakját azzal, hogy a sokoldalú és gazdag Szent István-i eszmekör
óriási anyagából következetesen az ,,egynyelvű ország gyengeségérôl” szóló
frázist ragadta ki, és mutogatta a nemzetnek dédelgetett németajkú
kisebbségeinek és az idegen uralkodó-ház érdekében és igazolására,
ugyanolyan alaptalanul és ugyanolyan merész felelôtlenséggel tor-zítják a
magyar nemzeti egység és birodalmi gondolat halhatatlanul történelmi
szirnbólumát az ,,antikatolikus-függetlenségi” túlzás bizonyos kép-viselôi
,,véreskezű gyilkossá” napjainkban, az ,,idegenimádat” sunyi szimbólumává
aljasítva le a kereszténység és nyugatiság keretébe ágyazott magyar
öncélúság és függetlenség programmjának örökérvényű és örökké idôszerű
megfogalmazóját, aki katolikus értelemben csak a katolikusok szá-mára szent
ugyan, de magyar értelemben mindnyájunk számára az lett, és az marad
mindörökké...
-
- I.
-
- A megvakított Vászoly1 a 11. szd. óta
idôrôl-idôre visszajáró kísértete a magyar múltnak, és a körülötte terjengô
homály egyike történetünk tisztázatlan rejtélyeinek.
- Az erre vonatkozó középkori forrásanyag –
a magyar hagyományok, a két István-legenda, a magyar Gesták és krónikák
éppúgy, mint az ezzel foglalkozó külföldi anyag – tartalma nagyon hiányos,
elôadásában érezhetôen diszkrét, sôt ellentmondó, magán viseli bizonyos
,,agyonhallgatás” minden jegyét. Magából a szoros értelemben vett korból –
az ezres évek negyedik évtizede –sem magyar, sem idegen feljegyzés, vagy
egyéb közvetett dokumentum nem maradt fenn - ilyet legalábbis eddig nem
találtunk.
- Elsô írásbeli értesülésünk az 1073-ban
bajor földön írt Altaichi Évkönyvek magyar vonatkozású anyagából, valamint a
Szent László korabeli Szent István-legendából és az ugyancsak az ô korában
megírt elsô magyar történeti összefoglalászól a Gesta Ungarorum-ból
származik, amely maga nem maradt ugyan meg, de késôbbi, 12-ik, 13-ik szd-i
feldolgozásaiból meglehetôs teljességgel rekonst-ruálható. Mindezekben a
forrásokban Vászoly megvakíttatását illetôen vannak adatbeli és indoklásbeli
különbségek, olyan adat azonban, amely Vászolynak az István elleni
merényletben való részvételét állítaná, sem magyar, sem német forrásben
nincs. Történettudományunk jelenlegi állás-pontja ezzel szemben mégis az,
hogy az István elleni merényletnek Vászoly volt a fôbűnöse.
- A Vászoly tragédiájára vonatkozb
fennmaradt írásbeli anyag az eset után 40-60 évvel került feljegyzésre, s a
hagyomány, a magyar és a német források ellentmondásainak nyilvánvalóan az
az oka, hogy a magyar feljegyzések idején a tragikus sorsú Vászoly
unokája2 volt a király, s egyáltalán, összes Árpádházi királyainknak nem
István az ôse, hanem Vászoly.
- Ilyen körülmények között nem lehet
határozottan tudni, hogy Vászoly nevének következetes elhallgatása az István
elleni merénylettel kapcsolatban3, valamint Vászoly megvakíttatásának
Gi-zella és Péter terhére való írása a Gesta Unga-rorumban, vajon az
uralkodó nagyapjának emlékét akarja-e kímélni, vagy Istvánét? Az udvari
történetírók mindenesetre igen nehéz helyzetben lehettek, hisz a család ôsét
éppúgy nem vádolhatták egy ilyen aljas merénylettel, ha igaz is volt, mint
ahogy az elsô szent király emlékét sem árnyékolhatták be egy kegyetlen
tettel, ha Vászoly ártatlan volt a merényletben. A magyar feljegyzéseknél
természetszerűen függetlenebb Altaichi Évkönyvek Vászoly megvakíttatását
azzal motiválják, hogy ellenszegült Péter királlyá jelölésének, nem pedig
azzal, hogy merényletet követett el István ellen. Mindenesetre arra, hogy
Vászoly valóban el akarta volna Istvánt tétetni láb alól, az inkább egyházi
vonalon fennmaradt hagyományon kívül tételes forrásanyag nincs. Hogy a
fôleg egyházi személyek által írt gestákban és krónikákban vannak homályos
és név nélküli célzások erre, és hogy történettudományunk Vászoly
bűnösségét fogadja el, annak fôleg az a háttere, hogy az ártatlanul
megvakított Vászoly súlyos csorbát ejtene az elsô magyra király és az Egyház
egy szentjének figu-ráján, már pedig ez sem egyházi, sem nemzeti szempontból
nem volna kívánatos.
- Ezzel szemben húsz Árpádházi királyunk
ôsapját egy aljas bűnnel beszennyezve áldozatul dobni ártatlanul annak a
kétsegtelenül fontos érdeknek, hogy Szent István erkölcsi integritása
töretlen maradjon, nemcsak igazságtalan volna, hanem történelmileg is
abszurdum, elvégre törté-nelmi kérdéseket szavazással nem lehet eldönteni,
még akkor sem, ha az írásos bizonyítékok homályban hagyják a kérdést.
- Mi sem áll távolabb jelen sorok írójától,
mint hogy ebben a kérdésben bármilyen perdöntô meg-állapítást is
megkockáztasson, hiszen itt bárminô apodiktikus forma is megbocsáthatatlan
merészség volna. Mivel azonban az utolsó évtized során egyre gyakrabban
észlelhetô az az ijesztô tünet, hogy bizonyos körök, otthon és idekint
egyaránt, igyekeznek Istvánt ,,véreskezű gyilkosnak” beállítani, s ez a
felfogás történelmileg nem eléggé képzett közvéleményünkben egyre erôsebben
terjed, az István-Vászoly komplexummal mégis foglalkozni kell.
-
- II.
-
- Az István-Vászoly komplexumra vonatkozó
történelmi forrásanyag nem sokkal több, mint amennyit a fentiekben már
elmondottunk róla. Vászoly Taksony fejedelem unokája, Mihálynak, Géza
fejedelem öccsének fia, s így Géza fia István elsôfokú unokaöccse volt, akit
gyermekkorában apjával együtt bizánci szertartás szerint megke-reszteltek a
Géza-féle térítési hullám idején. Tudjuk, hogy hosszú ideig raboskodott
Nyitrában, forrásaink szerint ,,fiatalos kicsapongásai miatt”, javítás
céljából, a valóságban azonban inkább a kírálynak szánt Imre zavartalan
utódlásának biztosítására. Az eredeti, ôsi magyar joggyakorlat – a
senioritás – szerint ugyanis a soronkövetkezô utód Vászoly lett volna, mint
a család seniora – mint ahogy Gézát sem Istvánnak, hanem Koppánynak, az
Árpád nem akkori seniorának kellett volna követnie – az újonnan bevezetett
nyugati utódlási rendszer volt az egyenesági, vagy ilyen utód nemlétében az
alkalmassági utódlás, amelynek azonban ekkor még nagy országos ellenzéke
volt.
- Hogy mennyire az utódlás kérdese körüli
el-lentét volt az oka Vászoly nyitrai rabságának, mutatja az, hogy Imre
váratlan halála után kibo-csájtják és a király utódává akarja tenni.
- Tudjuk azt is, hogy Vászoly
megvakíttatása és megsüketíttetése Nyitrában történt, s azt Buda fia Sebôs
nyitrai királyi ispán hajtotta rajta végre, ami igen elgondolkodtató
körülmény, mert a király elleni merénylet Fehérvárott vagy esetleg
Eszter-gomban történt, és az István-legenda szerint a ki-rály a merénylô
vétkét megbocsájtotta, miután ez - bizonyára valami jelentéktelen ember
bűntársait megnevezte. ,,Másnap a király parancsára felkeresték és
elébevezették a cinkosokat, kik fölött ítéletet téve, szemüket kitolatta,
bűnös kezüket levágatta.”4
- Tudjuk még, hogy Vászoly három fia,
Levente, Endre és Béla bántalom nélkül elhagyták az országot, ahová csak a
Vatha-féle lázadáskor, 1047-ben, a felkelôk hívására tértek vissza.
- Tudjuk, hogy Buda fia, Sebôs egy évvel István király
halála után, Péter uralkodása elsô évében, 1039-ben halt meg egészen
fiatalon.
- Buda, István közelebbi környezetéhez
tartozó ,,udvari ember” volt, éppúgy, mint pl. Doboka, is, akik az új
rendszert teljesen átvevô aulikus magyar nemzedékhez tartoztak. Doboka fiát,
Szolnok ispán a Sebôs generációjából a Vatha-féle láza-dáskor a Duna
partján álló tömeg követelésére annak a csónaknak a gazdája szúrta le és
dobta a folyóba, amelyen menekülni akart a pesti révnél, tehát ,,udvari
ember”, Péter-párti aulikus volt az is, s valószínűen ebbôl a kategóriából
való volt Se-bôs is.
- Hogy Vászoly megvakíttatása mikor
történt, arra sem a magyar, sem a német forrásokban, konkrét adat nincs,
mint ahogyan arra sincs, hogy mikor történt a merénylet. Annyit tudunk
csak, hogy Imre herceg 1031-ben bekövetkezett halála után, Szent István
,,hosszas és súlyos beteges-kedése” idején.
- Az eddigiekben elôadtunk körülbelül
mindent, amit a források az István-Vászoly komplexumról elmondanak. Ime,
ennyi az, amin a Vászoly bűnössége felôli magyar történettudományi
állás-pont alapszik. Mivel pedig mindebben sehol sincs az, hogy Vászoly
valóban részes volt a merényletben, az álláspont alapja igazában csak egy
vélemény, amely két tényen alapszik. Az egyik az, hogy István király ellen
merényletet kíséreltek meg, a másik meg az, hogy Vászolyt megvakíttatták és
megsüketíttették. E két történelmi tény ösz-szekombinálásából vezette le a
magyar történelemtudomány Vászoly bűnösségét, mégpedig, mint láttuk, a
tételes forrásanyag ellenére. A probléma az, hogy jogosan-e, indokoltan-e,
elegendô alappal-e?
- A sorok írója szerint: nem.
- Ez a ,,nem” nemcsupán azon alapul, hogy a
közismert középkori magyar és német forrásokban egyetlen egy olyan állítás
sincs, amely az ,,igen” mellett szólna, és hogy Vászoly bűnössége csak
késôbb keletkezett, és semmivel sem igazolt és semmivel sem igazolható
kombinációja két törté-nelmi eseménynek, amelyeknek kapcsolata nem
feltétlenül szükségképpi.
- Ez a ,,nem” sokkal többen alapszik, és e
sorok írója ezekre a körülményekre kíván itt néhány mondattal rámutatni.
- Az elsô mindjárt az, hogy Vászolynak egy
ilyen merényletre semmi komoly oka, ahogy a bűneseteknél szokták mondani,
motívuma nincs, hacsak nem a türelmetlenség. Mikor kiszabadul Nyitrából, a
király legalább 62 éves 5, s nem sok ideje lehet már hátra, annyival
inkább, mert István ,,hosszan és súlyosan beteg”.
- Egy keménykezű zsarnok elleni merényletre
esetleg volna motívum, húsz évvel elôbb István ellen egy merényletre esetleg
lett volna motívum, de egy beteg aggastyán elleni merényletre motí-vum
nemcsak Vászoly számára nincs, hanem általában nincs. A 11. szd. egészségi
és életvi-szonyai mellett egy 62 éven felüli ember ag-gastyán, hisz az
átlag-életkor jóval alacsonyabb, mint ma, különösen Árpád családjában. A 25
Árpád-uralkodó közül mind össze négyen érték el 413 év folyamán a 60 évet,
legtöbbjük nem érte el az 50-et sem.
- A második az, hogy Vászolynak a
trónöröklési lehetôség Imre halála után meg van adva. A király ôt akarja
utódává tenni, s ez nemcsak Vászoly esetleges motivumait zárja ki, hanem
esetleg motivumot jelent másoknak, akiknek reményeit ez a királyi
elhatározás – keresztezi.
- A harmadik az ítéletvégrehajtás helye és
módja. Miért kell egy bűnös és aljas merénylôn egy távolesô határszéli
várban az ítéletet végrehajtani, ha egyszer ott él a király környezetében
Székes-fehérvárott, s ha egyszer a többi cinkoson ott, helyben hajtják
végre az ítéletet? Miért nem vágják le Vászoly kezét is, mint a többiét,
mikor ez is egyike az államfô elleni merénylô törvényben kiszabott
büntetéseinek? ,,Ha a tehetôsebbek közül akad hűtelen, romlott, eskütörô,
hitszegô ember, keze elvesztésével fizet hűtlenségéért.”
- A negyedik elgondolkodtató körülmény az,
hogy az Altaichi Évkönyvek merényletrôl egyáltalán nem beszélnek, csak
Vászoly megvakíttatásáról. Hóman Bálint forráskritikai megjegyzése szerint
ez valószínűen onnan van, hogy az Év-könyvek írója Endre menekült fiának,
Salamonnak környezetébôl veszi magyar értesüléseit, s Sala-mon érthetôleg
nem beszél nagyapja bűnérôl. Ezzel szemben van németországi magyar
emigráció már korábban is, Salamon elôtt is. Péter 1041 és 1044 között
környezetével szintén Németországban él, tele gyűlölettel a magyar
naciónalista reakció iránt, s ugyancsak alapos értesüléssel a
Vászoly-komp-lexumot illetôen, amelynek egyenesen trónját kö-szönheti. Miért
nem beszél ô, és környezete a merényletrôl? Az ô elôadása – amellett, hogy
harminc évvel közelebb van az esethez, mint Endre fia, Salamon a hetvenes
években – egészen bizo-nyosan nem szépítené az Altaichi Évkönyvek elôadását
Vászolyt illetôen, hanem ellenkezôleg. S Péter hűbéresévé is válik III.
Henrik német-római császárnak, aki mellesleg kétszer is jár
Magyar-országon, elôbb, mint békekövet apja veresége után, majd mint Péter
támogatója és hűbérura. Péter legitimitása egyébként is fontos politikai
kérdés a császár számára, különösen Endre trónfoglalása után, amely nem
,,hűbéri” alapon, hanem egyenesen a császár akarata ellenére történik a
Pétér elleni második lázadáskor. Endre legitimi-tását a császári udvar
vitatja, s apja merénylete kitűnô érv volna különösen a Szentszék felé.
Miért hiányzik mindez? Miért csak a hetvenes években bukkan fel a
Vászoly-ügy a német forrásokban, s miért csak Péter-ellenes elôadásban?
- Végül ötödször, kizárja Vászoly
részvételét a merényletben Vászoly jelleme maga. Vászoly talán nyers,
pogány; antikeresztény és konok ellenzéki, de semmi esetre sem az aljas,
sunyi, gyáva, alattomos merénylôk fajtájából való, s erre számos köz-vetett
bizonyíték van.
- Az elsô, hogy neki elég lett volna a
trónért a kereszténységet csak színlelnie, amint ezt sokan tették abban az
idôben a csak felületesen keresz-tény magyar társadalom tagjai közül, sôt
elég lett volna néhány ígérettel msgnyugtatnia a királyt. Ha aljas,
alattomos jellem lett volua, meg is tette volna, de nem tette: Sorsa
bizonyítja ezt. A második az, hogy fiai mind kiváló, lovagias és jelentékeny
személyiségek. Béla egyenesen a lengyel világ bámulatát és rajongását váltja
ki vitézségével, férfiasságával, lovagi erényeivel, s késôbb otthon is
rokonszenves egyéniség, s ha két évi uralkodás után a legheroikusabb
körülmények között törött csontokkal, belsô vérzéssel hordágy-ról irányítva
utolsó csatáját meg nem hal, tör-ténetünk egyik legnagyobb uralkodója vált
volna belôle, aki egy Szent Lászlót nevelt fel nemze-tünknek. Vászoly fiait
a nyitrai rabság leszámításával, pogány módra Vászoly maga neveli6, aki
többek között teljes tudatában van annak, hogy ô Árpád dédunokája. Vajon
miért kell három pompás fiú apjának és nevelôjének, egy Árpádházi hercegnek
aljasnak, ,,kicsapongónak”, alattomosnak, egy beteg öreg ember életére törô
gyávának lennie; mikor Árpád óta a családban ilyen karakter egy sincs?
Azért, mert pogány? A keresztény egyházi személyektôl származó középkori
magyar forrásanyag propagandajellege a kereszténységet ellenzô, pogány
Vászoly lefestését illetôen érthetô és nyilvánvaló, s ennek a körülménynek
egyetlen forráskritikus szemét sem lenne szabad elkerülnie.
- Mindezeken felül pedig ott van érthetetlen
körülménynek István személye és szerepe maga, István öregember, halála felé
halad, s ezen szug-gesztióit betegsége csak növeli. Mélyen vallásos is, és
belsô meggyôzôdésbôl az, annyira, amennyire csak Cluny aszkétikus századának
egy produktuma tud vallásos lenni, annyira, amennyire csak a neofiták
rajongása képes. Számtalan bizonyíték van arra is, hogy nagylelkű is. A
merénylet végrehaj-tójának is megbocsát. Miért nem bocsátana meg hát
tulajdon unokatestvérének? Ez az István már nem a birodalom-teremtô kemény
személyiség; nem a vasöklű férfi. Ez az István már nem az a 28 éves szilaj
fiatalember, aki harcban elesett nagy-bátyja holttestét tisztességes
eltemetés helyett négyfelé vágatja és kapura szegezteti. Ez az István már
halálrá készülôdô, az Örök Bíró ítéletét váró aggastyán, az öregek
bölcsességével és óvatos-ságával, a sírjuk felé ballagók expiáló
attitüdjével, az Isten irgalmáért könyörgôk irgalmasságával.
-
- 1 Idegenes írással: Vazul.
- 2 Szent László.
- 3 Legrégibb forrásaink nevek helyett
,,négy elôkelô udvari embert” említenek igen óvatosan.
- 4 Szent István nagyobb legendája.
- 5 Szent István 969-ben, vagy 970-ben
született.
-
6 Számüzetésük idején apjuk tragédiájakor mind a há-rom
Vászoly-fiú pogány s közülük kettô, Endre és Béla, külföldön keresztelkedik
meg.
-
A HÁZASSÁG
- Pater Matthias Gaudron
-
- A házasság ugyan már Krisztus elôtt is
létezett, de szentséggé csak Krisztus emelte fel. A házasságot Is-ten a
paradicsomban alapította az emberi nem fenn-tartására és növekedésére,
vagyis eme isteni utasítás teljesítésére: ,,Szaporodjatok, sokasodjatok, s
töltsétek be a földet,” (1 Móz. 1,28) A házasság a házas-társak kölcsönös
támogatását is szolgálja Isten e szavai szerint: ,,Nem jó, hogy az ember
egyedül va-gyon, alkossunk hozzá illô segítôt is.” (1 Móz. 2,18) A házasság
intézményét tehát Isten akarta és hozta létre, nem pedig az emberek.
- A házasságkötés lényegét tekintve egy a
házastársak között létrejött szerzôdés, melyben a szerzôdô felek közös
életre kötelezik magukat és kölcsönösen átruházzák egymásra saját testük
feletti jogukat. ,,Az asszony nem rendelkezik tulajdon testével, hanem a
férje. Ugyanúgy a férfi sem rendelkezik tulajdon tes-tével, hanem a
felesége.” (1 Kor 7,4) E szerzôdés feltételeit azonban Isten szabta meg,
ezért az emberek önkényesen nem változtathatnak rajta. Már a termé-szeti
házasság is (bizonyos értelemben) szent dolog, hiszen benne Isten a
házastársakat teremtô hatalmának részeseivé teszi. A házastársak csak Isten
közre-működésével tudnak gyermeket nemzeni, hiszen a születendô gyermek
lelkét minden nemzéskor Isten maga teremti meg. A kereszténységben azonban a
házasság még különlegesen szent dolog is, mert Krisztus szentséggé emelte.
Azóta a házasság Krisztus és az ô Egyháza közötti kapcsolatnak a titokzatos
jele. Ezért van az asszony alárendelve férjének, ahogy az Egyház
Krisztusnak, míg a férjnek asszonyát úgy kell szeretnie, ahogy Krisztus
szereti Egyházát, akiért fel-áldozta magát. Így tanítja ezt Szent Pál az
efezusiak-hoz írott levél 5. fejezetében.
- Mint minden szentség, a házasság is
növeli a megszentelô kegyelmet. A kegyelem a házasságban legfôképp abban
segíti a házasfeleket, hogy házas-ságukat Krisztus szellemében élhessék és e
cél érdekében a nehézségeket könnyebben legyôzhessék.
- Természeti (pogány) házasság még ma is létezik,
nevezetesen olyan emberek között, akiknél legalább az egyik fél nincs
megkeresztelve. Két megkeresztelt között azonban csak szentségi házasság
állhat fenn, a továbbiakban ezt tárgyaljuk.
-
- Mikor érvényes egy házasság?
- Ahogy láttuk, a házassági szerzôdés
feltételeit Isten elôre meghatározta. Isten rendelése szerint a házasság egy
férfi és egy nô között megkötött élet-közösség, melynek célja gyermekek
nemzése, s mely csak az egyik fél halálával szűnik meg. Aki a házasság ezen
lényeges kereteit nem ismeri el, annak házassága érvénytelen. Aki például
elôre megfontoltan, tudato-san nem egy egész életre szóló kapcsolatot akar
kötni, az nincs is érvényesen megházasodva. Ez azonban csak akkor áll fenn,
ha az illetônek kifejezetten a saját házasságával kapcsolatban ez az
akarata. Mert, ha valaki a házasságot, mint intézményt elvileg ugyan
felbonthatónak tartja, de saját házasságkötésekor mégis egész életére szóló
közösséget akar megkötni, akkor annak házassága érvényes lesz. Úgyszintén
ér-vénytelenül kötnek azok házasságot, akik nem ismerik el, hogy a házasság
gyermekek nemzésére alapíttatott. Ha élnek a házastársi jogaikkal, de
eközben szilárd elhatározásuk, hogy gyermeket semmi szín alatt nem nemzenek
vagy az elsô vagy második gyermek után mindenképpen ,,megállnak”, akkor
ezek a párok nincsenek összeházasodva. Más-képp áll a helyzet, ha a
házastársak ugyan az elsô években nem akarnak gyermeket, de a késôbbiekre
nem zárják ki ennek lehetôségét. Az ilyen viselkedés ugyan súlyos bűn
(kivéve, ha ezekben az elsô években teljes nemi megtartóztatásban is élnek),
de magát a házasságot nem érvényteleníti.
- Mivel a házasság gyermekek nemzésére
alapíttatott, olyanok, akik házastársi kötelezettségüknek alapvetôen nem
tudnak eleget tenni, nem is házasodhatnak meg. Sterilitás (terméketlenség)
ezzel szemben nem jelent akadályt.
- Ezenkívül a katolikusoknak az Egyház még
azt a feltételt is megszabta, hogy házasságukat egy ezzel meghatalmazott pap
elôtt kell megkötniük. Mivel a házasság a társadalom számára fontos dolog,
megkötni is nyilvánosan, az Egyház egyik szolgája elôtt kell. Katolikusok
számára ezért érvénytelen a polgári házasság. Azok a katolikusok, akik csak
az anya-könyvvezetô elôtt kötöttek házasságot, valójában nem házasok, hanem
vadházasságban élnek, hacsak az egyházi hatóságok kivételesen nem mentették
fel ôket a pap elôtt kötendô házasság kötelezettsége alól. Ez a kikötés
azonban nem érvényes a nem-katolikus megkereszkeltekre, tehát például a
protestánsokra. Nekik mindig érvényes a házasságuk, ha a szükséges
szándékkal kötik azt, vagyis házasságuk számára elismerik az Isten által
megszabott kereteket.
-
- A házasság ismertetôjegyei
- A házasság ismertetôjegyei mindenekelôtt
az egy-ség és a felbonthatatlanság. Az egy-ség azt jelenti, hogy a házasság
csak egy férfi és egy nô között köthetô, mivel K.risztusnak csak egy Egyháza
van, mely az ô menyasszonya és nem több. Így volt ez az emberiség
történelmének kezdetén is. Késôbb Isten az Ószövetségben megengedte a
többnejűséget, vagyis inkább eltűrte. Ahogy a Szentírásban olvassuk,
Áb-rahámnak, Jákobnak, Dávidnak is több felesége volt Ez azonban a házasság
tökéletlen állapota, hiszen ilyenkor a nô már nem egyenrangú társa a
férfinak. Az, hogy Isten az Ószövetségben engedélyezte a többnejűséget,
valószínűleg az ember még megváltatlan állapotával függ össze. A férfi Isten
képmása, míg az asszony a teremtéséé. Ezért a többnejű házasságban
megalázott nôben a bűnbe esett teremtés képét lehet látni. De az
Újszövetségben, ahol az ember is-mét visszakapta eredeti méltóságát, sôt,
még annál is magasabbra emeltetett, a többnejűség már semmilyen körülmény
között nem megengedett.
- Isten megengedhette a többnejűséget, mert
ez a házasság elsôdleges célját, gyermekek nemzését és felnevelését nem
tette lehetetlenné. Ellenben ennek fordítottja, a többférjűség, azaz amikor
egy nônek van több férje, ellentmond a házásság elsôdleges céljának, hiszen
ilyen esetben lényegesen kevesebb gyermek születhetne, és azt sem lehetne
tudni, ezeknek ki az apja. Ezért a többférjűség soha nem volt megengedve.
- A felbonthatatlanság, a házasság másik jellemzôje azt
jelenti, hogy a házasság mindaddig felbonthatatlan, ameddig a házastársak
élnek, akik a házassági kötelék által, melyet csak az egyik partner halála
oldhat fel, szilárdan egymáshaz vannak kötve. Krisztus maga mondja; ,,Amit
tehát Isten egybekötött, ember ne válassza”. (Mt. 19,6) A felbonthatatlanság
már a természetes (pogány) házasságnak is ismertetôje, bár itt még
akadhatnak kivételek. Egyik ilyen kivétel az ún. Páli Privilégium, mely 1
Kor 7,12-15.-re hivatkozik: ha két megkereszteletlen ember házasságában az
egyik fél megtér és megkeresztelkedik, és a hitetlen fél nem egyezik bele,
hogy a házasságot békében és a természetes erkölcsi törvények szerint
folytassák, úgy a megtért félnek szabad új, keresztény házasságot kötni. A
pápának más esetekben is hatalma van nem-szentségi házasságot feloldani. Az
Ószövetségben ugyancsak megengedett volt a Mózes-i válólevél, bár, ahogy
Krisztus mondta, csak a szívek keménysége miatt: ,,Mózes keményszívűségtek
miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így
volt.” (Mt. 19,8)
- Ezzel szemben egy keresztény házasság
szentségi kötelékét a világ semmilyen hatalma nem oldhatja fel. Ezért nem
egyezhetett bele például VII. Kelemen pápa VIII. Henrik válási szándékába
még az angol skizma fenyegetése ellenére sem. Ahogy ismeretes, VIII. Henrik,
hogy udvarhölgyét, Boleyn Annát elvehesse, el akarta taszítani magától
törvényes feleségét, Aragoniai Katalint. Mikor a pápa ezt megtiltotta, VIII.
Henrik egyszerűen szakított Rómával, és skizmát kö-vetett el. Az anglikán
egyház létének ez egyedüli oka.
- Mindazonáltal néha elôfordul, hogy az
Egyház egy házasságot érvénytelennek jelent ki. Ennek azonban semmilyen köze
nincs a váláshoz. Ilyenkor csak arról van szó, hogy az egyházi bíróság
megállapítja, hogy egy házasság elejétôl fogva érvénytelen volt, mert
például a feltételek kezdettôl fogva nem voltak adottak, vagy legalább az
egyik félnek nem volt meg a házassághoz szükséges szándéka. Ilyen esetben a
házasságot vagy újra meg kell kötni, vagy a partnereknek el kell válniuk.
Ezután természetesen mindketten köthetnek érvényes házasságot.
- Ha azonban a házasságot érvényesen
kötötték meg, akkor csak egy megoldás lehetséges, úgy mint: ,,külön asztal,
külön ágy” (különélés), ha a normális együttélés valamilyen nyomós okból (az
egyik fél hűt-lensége, tettlegesség) nem várható el. Ilyenkor azonban
természetesen egyik fél sem házasodhat újra, hiszen Isten elôtt továbbra is
házastársak maradnak. Krisztus szava teljesen világos: ,,Aki elbocsátja
feleségét és mást vesz el, házasságtöréssel vét ellene.” (Mk. 10,11)
- Gondoljuk csak meg, hogy a válás a
szeretettel is teljesen ellenkezik, hiszen a szeretet tartósságot kíván.
Ezért esküsznek a szerelmesek örök hűséget egymásnak. Nyilvánvalóan minden
házasságban elôfordulnak nehéz idôk, de a szeretet éppen ilyenkor tisztul és
erôsödik meg. A kereszt az igaz szeretet próbája: Akik a nehézségek
felléptekor rögtön szétválnak, csak azt bizonyítják, hogy házasságkötésükkor
inkább önzé-sük, mint a másik szeretete vezérelte ôket. A válás ezenkívül a
gyermekek számára is katasztrófát jelent. Az a sok lelkileg sérült gyermek,
akik a mai társa-dalomban élnek, éppen ilyen felbomlott házasságokból
kerülnek ki, amelyekben a szülôk se a hűséget, se az önzetlenséget nem
gyakorolták. A fogamzásgátló tabletták mellett a sok válás vezetett oda,
hogy az igaz szeretet és a hűség nagyon ritka dolog lett. Pedig a
karikagyűrű, melyet a jegyesek egymás ujjára húznak, szoros
összetartozásukra és egymás iránti hűségükre kellene figyelmeztesse ôket. A
házastársaknak arra is gondolniuk kell, hogy az esküvôjüknél kapott
szentségi kegyelem elégséges arra, hogy a késôbbiekben fellépô nehézségekkel
eredményesen megküzdhessenek.
- Egyébként a katolikus Egyháznak csak dicsôségére
válik, hogy az egyetlen vallási közösség, mely a házasság
felbonthatatlanságát mindmáig megôrizte. A protestánsok, sôt az ortodoxok
is, engedélyezik a válást.
-
-
Pater Matthias Gaudron
-
Tisztán az oltárig, híven a sírig
- Tóth Tihamér püspök
-
- Minden nemzet sírásója a nemi
önmegtartóztatás áthágása. Ezért bukott meg az ókori Róma, ez korunk talán
legnagyobb rákfenéje. A híres erkölcsteológus, Ligouri Szent Alfonz szerint
a legtöbb elkárhozott bűne a paráználkodás. Nem ok nélkül közöljük Tóth
Tihamér néhai veszprémi püspök írását, remélve, hogy egyre többen ismerik
fel, milyen erkölcsi kísértések leselkednek korunk
fiataljaira. – Sz. L.
-
- Istennek legszentebb, megmásíthatatlan
akarata szerint ugyanis ezeket az ösztönöket, me-lyek benned most kezdenek
elôször jelentkezni s melyek ezentúl koroddal együtt egyre erôseb-bek
lesznek, kielégíteni csupán csak a házasságban szabad, vagyis abban az
intézményben, amelyet a teremtô az emberi nem fennmaradása érdekében
rendelt. De úgy-e, te még messze állasz a házasságtól! De milyen messze!
- Legszentebb feladatod tehát az, hogy
mostani korodban ezeket a vágyakat, ösztönöket a maguk romlatlanságában,
tisztaságában, ifjú érintetlenségében ôrizd meg egész addig a napig,
amelyiken az Úr oltára elé vezeted majd hófehér jegyesedet. Házasságod elôtt
ezeket az ösztö-nüket soha, semmi ürügy alatt, sem egyedül, sem mással
kielégítened, azoknak szavára hallgatnod nem szabad. Mindenki, aki nem
házas ember, súlyos bűnt követ el, ha tudva, akarva foglalkozik olyan
gondolatokkal, érzelmekkel, tettekkel, melyek erre az úgynevezett ,,nemi
élet-re” vonatkoznak.
- Légy résen és soha készakarva ilyen
gondolatnak, tekintetnek, beszédnek, tettnek ne engedj helyet. Ha pedig
fejlôdô szervezeted mégis ilyen gondolatokat vetne fantáziád elé, azokat –
mihelyt észreveszed! – más gondolatokkal űzzed el, és ne felejtsd szem elôl,
hogy amíg az oltár elôtt jegyeseddel meg nem esküdtél, addig ezeket az
érzelmeket sohasem szabad kielégítened. Ha így teszel, akkor a helyes úton
jársz. Ez a legfontosabb, amit – igen kérlek – feledhetetlenül jegyezz meg
magadnak.
- Különösen nagy veszély fenyeget ezekben
az években fantáziád részérôl. E korban minden ifjú többé-kevésbbé
álmodozóvá válik. De te légy résen, hogy bele ne essél annyi ifjúnak bajába,
akik most heteken, hónapokon át elábrándoznak valamelyik olvasmányuk
hôsérôl, képzeletben egész regényeket élnek át s mialatt fantasztikus,
szines terveket szônek arról, hogy mi lesz belôlük a jövôben, elhanyagolják
kötelességüket, munkájukat s lemaradnak minden téren. Vi-gyázz tehát, hogy
az érzelgôs ábrándozás köde meg ne űlje lelkedet.
- Ismétlem, amit mondtam. Ezek az új
vágyak, ábrándok, ösztönök minden fejlôdô fiúban kivétel nélkül felébrednek.
Az a nemi ösztön, melyet magadban érzesz, szent, mert hiszen az Isten
teremtô erejében való titokzatos részesedés. Ezeknek a jelentkezése tehát
még ne bántson téged. Ezek a jelek arról beszélnek, hogy megkezdôdött benned
a férfiúvá érés folyamata, és Isten tervei szerint most halmozódik fel
benned az erô jövendô családapai hivatásodhoz. De annál jobb, minél késôbben
kerülsz ebbe az érési folyamatba. Leghamarább belekerülnek a betegesek s
gyenge idegzetűek (néha már tizenkét-tizenhárom éves korukban), legkésôbb az
egészségesek (néha csak tizenhat-tizenhetedik évük körül). Tehát csak örülj,
ha minél tovább vagy ,,gyermek”, annál nyugodtabban fejlôdhetsz. Korán
érett gyümölcsökben s ifjakban nincs köszönet. Ezt különben magad is
tapasztalhattad már. Kimégy a kertbe, telve a fa almával, a legtöbb még
éretlen, de – nini – itt is, ott is néhány piros alma. Örömmel kapsz utánuk,
hiszen kívülrôl oly szépek. Bele harapsz s – eldobod: valamennyi férges s
beteg. Hiába: Gute Dinge brauchen Zeit, minden jó dolognak idôre van
szüksége.
- Mikor azonban testi fejlôdésed eljut az
érés korszakába, akkor meg az legyen szent kötelességed, hogy az ébredezô
ösztönöket semmiféle érzékies olvasmánnyal, beszéddel, tekintettel,
gondolattal, cselekedettel még jobban ne izgasd, ne erôsítsd, hanem a
küzdelemre, melybe ezeknek fékentartása kerül, meríts erôt az Isten terve
szerint egykor reád váró szent feladatok tudatából
- .
- Tóth Tihamér püspök
-
(A tiszta férfiúság, 1935.)
-
Tizenöt hónap
alatt új templom épült Szombathelyen
-
- Folyóiratunk elmúlt év január–februári
száma 5. oldalán ,,Orvos volt a hercegek és herceg az orvosok között” címmel
adománygyűjtést hirdettünk, az akkor még épülô, Szombathely-oladi
Batthyány-Strattmann László emléktemplom javára, amelyet a Fatimai Szűz
Mária Szeplôtelen Szíve tiszteletére kivánja fölajánlani a városrész 20
(húsz)ezer fôs római katolikus közössége! (Március 23-án a római Szent Péter
bazilikában másik négy személlyel együtt avatták boldoggá dr.
Batthyány-Strattmann Lászlót (1870–1931), a szegények orvosát.)
Olvasóközönségünk nagylelkű adományainak is köszönhetôen, – 2002. szeptember
8-án, Kisboldogasszony Ünnepén – lehetóvé vált a templom fölszentelése,
amelyre e sorok írója és neje nagy örömmel készült, hiszen Isten
kegyelmébôl, pontosan negyven nap híján 4 (négy)éve részt vett szülei
szülôföldjén – a felvidéki Diósförgepatonyon – a Rózsafüzér-királynôje
templom fölszenbetésén.
- 15.00 órakor a bevezetô szertartásokkal
kezdetét vette a szentmise.A megyés fôpásztor köszöntôje után, Molnár János
esperes-plébános a hívek nevében átadta a templom kulcsát dr. Konkoly István
megyéspüspöknek. A vízszentelés szertartásakor a püspök megáldotta a vizet
és meghintette a hiveket, a templom falait és az oltárt. Az igeliturgiát a
püspökatya vezette.
- A megyéspüspök a szentbeszédében
szemléletesen elevenítette föl a templom építésének fôbb állomásait,
miszerint az önkormányzat ajándék telkén,1999. szeptember 12-én helyezték el
az alapkövet, az építés 200l. május l0-én a plébános elsô kapavágásával
kezdôdött, és 15 (tizenöt)hónap múlva megilletôdôtten ünnepelhetjük a
templom fölszentelését. Ugyanakkor emlékeztette a fiatalabbakat, hogy
Mindszenty kardinális 55 évvel ezelôtt, ezen a napon – 2 év és 3 hónap
újjáépítés után – szentelte föl a szombathelyi Székesegyházat, amelyet 1945.
március 4-én az amerikai terrorbombázók rombadöntötték! Szentbeszéde után a
püspök az oltár márványlapjában elhelyezte a Szent Vértanúk ereklyéjét, és
kezdetét vette a fölszentelési ima, majd megkente krizmával az oltárt és a
templom falait.
- Tömjénezés után a templom megvilágosítása
következett. A püspök megáldotta a templom berendezési tárgyait, és Isten
áldását kérte az oltárra, az ambóra, a tabernákulumra, a keresztútra és a
szent-képekre!
- A pápai és a magyar himnusz közös
eléneklésével fejezôdött be Szombathely-Olad új római katolikus templomának
szentelési-szentmiséje.
- A helyi Werner-kórus – dr. Pem László (a
Hittanárképzô Fôiskola igazgatója) karnagy vezetésé-vel – magyar és latin
nyelvű énekei méltó keretet adtak az ünnep fényének. Orgonán kísért a
Székesegyház kántora, Tóth Ernô.
- A felemelô szertartás után, e sorok
krónikása és neje, a napsütéses, késônyári vasárnap délutánon, 45 perces
sétával hazatért. Az ünnepi vacsora elköltése után, valamint néhány pohár
száraz vaskeresztesi vörösbor elfogyasztása közben arról beszélgettünk, hogy
ha a FIDESZ, 4 évi kormányzása alatt, nem határolódik el állandó – tel-avivi
és washingtoni parancsra! – a MIÉP-tôl, akkor most azzal karöltve
kormányozhatná Magyarországot, az igaz magyar emberek és a jobbratolódott
Európa legnagyobb megelégedettségére, valamint az Európai Unió legnagyobb
bánatára!
-
- Bellák Frigyes
-
Szombathely