Már a Szombatban is a zsidó világ-összeesküvés a fő téma

Összeesküvés vagy elmélet?Összeesküvés vagy elmélet?Az alábbiakban egy cikket közlünk a szombat.org zsidó hírportálról. Nem kommentáljuk, ezért mindenki csak saját felelősségére olvassa el. Mindenesetre beszédes, hogy egy zsidó honlapon vezércikkben kell foglalkozni a világ minden pontján terjedő vádakkal. Nem zörög a haraszt?...

Zsidó világ-összeesküvés

A zsidó világ-összeesküvés hívei mostanában valamiért a 4-es számot kedvelik. A szeptember 11-hez kapcsolódó alapmítosz szerint a merénylet napján mintegy négyezer zsidó nem jelent meg az ikertornyokban lévő munkahelyén. Értsd: előre tudtak a merényletről, amelyet nyilvánvalóan a Mosszad tudtával (vagy épp közreműködésével) szerveztek. A Ground Zero helyszínén olvashatóak ugyan az áldozatok nevei, köztük számtalan zsidóé is, de az összeesküvések mániákus hívőit a tények sohasem befolyásolták. A négyezer zsidó meséje mára megizmosodott, kiállta az idők próbáját, és beépült a kortárs antiszemita/anticionista mitológiába.

A legújabb – alig néhány hetes – mítosz szerint a mostani pénzügyi válság során tönkrement Lehmann Brothers bankház zsidó alkalmazottai a csőd bejelentése előtt 400 milliárd dollárt utaltak át izraeli bankokba az amerikai adófizetők pénzéből.

A zsidós nevű bank csődje (melyet 150 évvel ezelőtt valóban zsidó bevándorlók alapítottak) kimondottan alkalmas konspirációs elméletek kiindulópontjának. Az öngerjesztő mítosz az ellenvetések hatására csak izmosodik és bővül: a józan ellenérveket újabb és újabb konspirációs történetekkel kell ellensúlyozni.

A mostani globális válság során gyakorlatilag áttekinthetetlen mechanizmusok léptek működésbe. Ahogy Paul Krugman, idei közgazdasági Nobel-díjas fogalmazott: a válság a floridai és kaliforniai ingatlanpiac bedőlésével kezdődött, s ez végül pénzügyi katasztrófát okozott Izlandon. Mindjárt jobb a közérzetünk, ha tudjuk, ki a bűnös. A zsidók = pénz képlet túl régi és túlságosan bejáratott ahhoz, hogysem a mostani válságból kimaradhatott volna.

Az amerikai Anti Defamation League (ADL), az antiszemitizmus ellen fellépő legnagyobb nemzetközi szervezet szünet nélkül monitorozza a médiát. Megfigyelése szerint a válság kirobbanása óta a zsidóellenes megnyilvánulások száma megsokszorozódott. Az összeesküvést orrontó, antiszemita irályok elsődleges forrása ma már az Internet. A számlálhatatlan honlapon, fórumon, blogon, melyek eddig is teret adtak ilyen nézeteknek, most megszaporodtak a zsidók = pénz típusú üzenetek. Az első kérdés ilyenkor általában az, hogy mindez megmarad-e a periférián vagy begyűrűzik a mainstreambe.

Sajnos az Internet megjelenésével a kommunikációs centrum – periféria képlet nagyrészt értelmét vesztette. A web szüntelenül változó világában nem érvényes a mainstream média sok évtized alatt kialakult, bonyolult szabályrendszere. Sok honlapon összefolyik a mértékadó újságírás és a primitív szóbeszéd. Komoly pénzügyi fórumok hozzászólásai között is megjelent az antiszemita uszítás. Abraham Foxman, az ADL elnöke szerint jó hír, hogy nagyobb honlapok gazdái, de gyakran az Internet-szolgáltatók is eltávolítják az efféle hozzászólásokat. Ám az ilyen fórumokon hatalmas mennyiségű információ áramlik, az uszító hozzászólást gyakran napokkal (ha nem hetekkel) később törlik, s addigra annak tartalma már „közkinccsé vált”. (Ilyesmi történt nemrég az Independent, az egyik vezető angol napilap website-ján.) Komolyabb volt a helyzet a vezető spanyol napilap, az El Pais honlapján, ahol a vélemény rovat szerzői közül többen célozgattak a zsidók és a válság összefüggéseire – amit aztán a hozzászólók sokkal durvább megjegyzésekkel toldottak meg.

Roppant furcsa paródiát láthatott nemrég a közönség a legépszerűbb amerikai komikus tévéműsor, a „Saturday Night Live” egyik adásában. A válság haszonélvezőit meglehetősen nyíltan zsidónak tüntették fel. Egyikük, George Soros módján erős akcentussal beszél, két másik (egy közismert zsidó bankár házaspárt kifigurázó) komikus képe fölött pedig ez a felirat jelent meg: „Akiket agyon kéne lőni”. A történetben a Soros-utánzat elmarja a kormánysegélyt tartalmazó táskát és gyorsan svájci frankra váltja. (Soros, aki egyfelől nagyszabású tőzsde-spekuláns, másfelől nagyvonalú filantróp és a nyitott társadalom élharcosa, igen ellentétes megítélésnek „örvend”.) A klipeket később levették a tévétársaság honlapjáról, mert „nem érték el a megfelelő színvonalat”. Tudnivaló, hogy az amerikai köztudatban sokkal kevesebb a múlttal kapcsolatos görcs, így jóval több iróniát engednek meg maguknak akár a zsidókkal szemben is, de ezzel a paródiával alighanem túllőttek a célon.

Míg a fenti példák a nyugati világban inkább kivételek, jóval kevésbé nevezhető annak az Oroszországban újra megjelenő Pravda irománya. Az újság, amely sokat megőrzött hajdani nyugatellenes szelleméből, azt írta honlapján, hogy az európai kormányok mentőcsomagjaiból "Rothschild, Kuhn Loeb és hasonló mágnások” húznak majd hasznot, majd hogy „Európának elege van a cionista bábkormányokból… a harmadik világ bevándorlóiból” és hogy „az új, egyesült Európát uraló Hitlert akármelyik pillanatban megválaszthatják”. A másfajta kultúrájú Németországban viszont Wolfgang Schauble belügyminiszter figyelmeztetett a gazdasági válságok politikai veszélyeire, és emlékeztetett, mi történt az 1929-es tőzsdekrach után.

A magyar (és a posztkommunista országok) médiavilágának sajátja a mérsékelt jobboldal és az uszító szélsőjobb közötti éles választóvonal hiánya. Ehelyett itt széles szürke zóna húzódik. A jobboldali magyar médiumok jelentős része ezzel a zónával legalábbis érintkezik. Jó példa erre a Magyar Hírlap, melynek hasábjain Bayer Zsolt bedobta a köztudatba a „zsidók tehetnek a válságról” lózungot. A magyar médiában ez folyamatosan ismétlődő dinamika: közismert emberek zsidózni kezdenek, össztüzet vonva magukra és a nekik teret biztosító médiumra, s így mindkettő megkezdi vándorútját a szélsőjobb és a marginalizálódás felé. Helyükre aztán új erők lépnek.

Míg nyugaton a „hagyományos” (értsd: nem Internet alapú) média viszonylag rezisztens az új összeesküvés elméletekkel szemben, Köztes Európában pedig a szürke zóna gyakran felvállalja az efféle üzeneteket, addig az arab világ médiumaiban ez gyakran hivatalos álláspont. Gázában maga a hatalmon lévő Hamasz szóvivője, Fawzi Barhum jelentette ki: a rossz pénzügyi és bankrendszer a zsidó lobby aknamunkájának következménye, mert a zsidók csak így tudnak mindent ellenőrzésük alatt tartani. Barhum szerint hiába a 700 milliárd dolláros amerikai segélycsomag, ha a zsidók uralma megmarad. Ők ellenőrzik – úgymond – az amerikai választásokat, a külpolitikát, a kormányt és a gazdaságot.

Világméretekben tehát kicsit ugyanazt látjuk, mint Magyarországon: a centrum tartja magát az uszító hangvétel ellenében; a perifériákon akadálytalanul árad a gyűlölet, míg a kettő közötti fél-periférián gyakran a szürke zóna szabályai érvényesülnek.

szombat.org - barikád.hu

szombat.org - barikád.hu