Aláírásgyűjtés a Finn-ugor származás eltörlésért

 
BEADVÁNY

Címzett:
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és a Nyelvtudományi Intézet igazgatója

Tisztelt elnök úr, tisztelt igazgató úr!

A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújításáért szolgáló Szent István Szövetség, és ezen beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt, és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan és történelem könyvek kidolgozását.

Indokaink:
 
  1. Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió négyszázezer emberen végeztek el. A kutatás vezetői, a méltán világhírű antropológusunk, Kiszely István professzor, valamint az Utrechti-, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke a világhálóra tették, és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 2003-ban átírták a tankönyveiket.
     
  2. A mai vezető nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy, és a római, valamint a londoni egyetemi professzora, Angela Marcantonio is azon az állásponton vannak és ezt a tudományos médiumokban közölték is, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen. Bizonyítékaink vannak rá, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekből erőltették rá a magyar tudományra, annak ellenére, hogy a magyarság írott, és íratlan kútfői, és a régészeti leletek is, belső ázsiai, hun-szkíta származást, és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak. Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól: - Mit tegyek a magyarokkal?

    A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!
    Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor az igazi, heves támadást, származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást a bécsi kancellária, hogy ,,a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan őstörténetet, amelyre nem lehetnek büszkék." Ezt az utasítást Dr. Kiszely István találta meg.

    1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erővel a magyar nyelv finnugor származását kezdték erőltetni. Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus, és bátor hangnemben. Őket elűzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan, és máig bizonyítatlan, hatalmi érdekekből kreált finn-ugorizmus elméletét.Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-ben a következőket írja:
      ,,S most még talán ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, legalább saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálra vezet".

    Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott:
    ,,...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát."


Ezekből a történelmi tényekből is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsősorban politikai érdekekből született, mivel ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot. A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a "hittételét", aki azt hirdette, hogy Európába érve a magyaroknak kezdetleges műveltségük volt, és jószerivel csak halászattal és vadászattal foglalkoztak". Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság őstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás ellenkezőjét: a magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is.

Kérjük az Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát, és tegye meg az első lépéseket a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint az új tankönyvek megírására.

 
Dr. Mózes Gyula elnök
Székelyudvarhely Székely Tanács
Bella Gábor
nemes lőgérpatonyi Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára, Budapest
Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs
Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely
Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest
Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd
Friedrich Klára, Budapest
Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna
Kelemen Miklós, történész, Budapest
Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam
Prof. Angela Marcantonio, nyelvész, London
Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest
Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende
Szakács Gábor, Budapest
Dr. Tallós Emil, jogász, Mende
Kiss Dénes, író, Budapest
Iványi Sándor, író, Debrecen
Abelovszky Eliz
Babinecz László
Bokor Imre dr.
Botos László
Botos Margaret
Bunyevácz Zsuzsa dr.
Csámpai Ottó dr
Csapó Endre
De Pluer Mariann
Érdy Miklós dr.
Farkas Enikő
Foris Eszter dr.
Gaudi Nagy Tamás dr.
Glockner Peter dr.
Gyárfás Ágnes dr.
Halász József dr.
Hargitáy András dr.
Horkovics-Kovats János dr.
Jajczay Frigyes dr.
Kádár Dániel
Katona Pál
Kolozsy Sándor dr.
Madarasi István
Petrass László
Polyák Endre
Radics Géza
Tarján Gábor dr.
Tomory Zsuzsa
Török László
Töttössy Magdolna dr.
Varga Csaba
Varga Tibor dr.
Végvári József dr.
Veress Ferenc dr.
Zabolai Csekme Éva dr.


*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Dr. GrespikLászló
A finnugor-elmélet hazudik, Werbőczy István nem

Megdöbbentette első olvasásra a cím? A finnugor származáselméleten, idegenszívű történelemíráson és sajtón felnőtt generációkba belevert rögzültségek béklyójában nem is csoda. Írásomat végigolvasva (ha megjelenik) szokjon hozzá az igazságkeresés szókimondásához, merészségéhez! Hivatásos igazságkereső, jogász vagyok, de mint napi társadalmi folyamatokat érzékelő ember akarok megszólalni, mert amit mondani akarok, hiányzik a médiákból, tankönyvekből, szellemekből, lelkekből. Gondolatmagokat akarok szétszórni, néhol ősi szakrális dolgokra utalva. "A" honfoglalás, "az" államalapítás vélt évfordulója kapcsán a finnugor elmélet zúdul ránk. Ömlik az elvtelen nyugatutánzás, az euroszemét, az agymanipuláció, melyek a sznob és rideg társadalmi közhangulat keltői, az elbutítás, a nemzeti-egyéni öntudatelvétel eszközei. A magyar jólétet a jövőteremtő dicsőséges ősmúlt fényében kell megteremteni.

Szkíta származásunk, 1100 évnél régebbi, nem csak Kárpát-medencei ősi államiságunk és a 896-os honfoglalásnál régebbi honfoglalásaink ténye jogi műben
(...)
http://www.sinergo.de/magyarnyelv/Grespik.htm

   

Werbõczy István jogtudós, országbírói ítélõmester, köznemes 485 éve megjelent Hármaskönyve (Tripartitum) õsi szkíta származásunkat, a Kárpát-medence magyarok által a most ünnepeltetett "honfoglalás", "államalapítás" elõtt hosszú idõvel való lakottságát, a magyar államiság elõtte régen való meglétét olyan természetességgel írja le jogászi mû keretében, amilyen természetességgel utasítják ezt el a finnugor származáselmélet tömeges megtévesztettjei. Ebbõl is látszik a finnugor trutymóelmélet hazug, megtévesztõ volta. Megfigyelendõk a lentebbi idézetben az "az ittlakó" és az "elsõ bejövetele" kifejezések, mert ezek azt jelölik, hogy 896 elõtt is igen régóta élnek magyarok a Kárpát-medencében, államot alkotva! Árpádék is már kész, meglévõ államszervezetet hoztak! A jogkönyv megírása idején, 1504-1514 között ezt még teljesen természetesnek vették a magyarok és a külföld is. Régebbi a honfoglalás, mint az Árpád-vezér vezette magyarok bejövetele. A szkíta származás említését a Hármaskönyvben két helyen találtam meg. Ez pedig nem az Ural-táji származást jelenti, hanem azt, hogy mind a Kárpát-medencében, mind korábbi lakóhelyeinken államot alkottunk, sõt: akár egyszerre, egyidõben több államot több helyen! Másként hogy lett volna lehetséges, hogy a "vad, nomád, mûveletlen, pogány" vándorló magyarok szinte hirtelen államiságot, építészetet, közigazgatást, mûvészetet, írásbeliséget produkáljanak! Ez olyan, mint az, hogy a történelemkönyvekben az õsember tárgyalása után rögtön jön Egyiptom és Mezopotámia. Nem szúr szemet a nagy ugrás, illetve hogy annak más az oka?

I. rész, 3. czim, 1. §: "A nemesség, a melyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, a melyet most változtatott néven, az ittlakó magyaroktól Magyarországnak neveznek".

III. rész, 4. czim: "Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hivunk. Vannak az erdélyi részeken a scithák, kiváltságos nemesek, a kik a scitha néptõl, ennek Pannoniába való elsõ bejövetele alkalmából származtak el, a kiket romlott néven "siculusoknak" nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban legjáratosabbak".

Mátyás király uralkodása kezdetén született Werbõczy, 1458-1541 között élt, korának élõ szokásjogi joganyagát gyûjtötte össze, az olykor szó szerint belefoglalt királyi dekrétumokkal együtt, vagyis a mûben szent királyaink szavai, akarata is átsugároznak rejteki módon. A Hármaskönyvet 1517-ben jelentette meg Bécsben, melyet minden jogász pontosnak, helyesnek tartott. Mai szóhasználattal: a "hatályos jogszabályok gyûjteménye" volt. Az országgyûlésen a rendek elfogadták, a király megerõsítõ levélbe foglalta, de politikai okok miatt formálisan akkor törvényerõre nem emelkedett, a király nem látta el szentesítõ pecséttel, nem hirdette ki. Ennek ellenére maga Werbõczy megküldte mûvét a megyéknek, az ország jogalkalmazói pedig a benne foglaltakat – helyességük és pontosságuk, "szakmai" elfogadottságuk miatt – alkalmazni kezdték, így e jogkönyv a joggyakorlat, a szokás útján kötelezõ erejûvé, törvényerejûvé vált. 1628-ban felvették a Hármaskönyvet a Magyar Törvénytárba (Corpus Juris Hungarici) is, ezzel kinyilvánították visszamenõleges hatályát és érvényességét. Egészen 1945-ig a magyar jog alapvetõ, közvetlen forrása volt, tehát 428 évig elfogadták a benne írtakat, többek közt a szkíta származástudatot is.

Akármilyen furcsán hangzik az idegenszívûeknek és a félrevezetett magyarszívûeknek, a mívesség, igényesség, õsökhöz való hûség szelleme, a magyar észjárás, a mûben leírt szent korona-eszme manapság is alkalmazható volna (természetesen megfelelõ politikai változás kellene mindennapi alkotmányjogi, ill. egyéb jogterületi bevezetéséhez). Amint azt az 1989-es, pécsi kiadású reprint kiadás elõszava is írja: "Werbõczy egyszerre pogány és keresztény, tiszta magyar jogot nyújt õ, sohasem tévesen; a Hármaskönyv ízig-vérig magyar, magyar észjárás latin köntösben".

Vigyázat! A "pogány" szó nem istentelent, hitetlent, barbárt, keresztényelleneset jelent, ahogy azt az idegenszívûek által az évszázadok (évezred) alatt szándékosan rátett pejoratív értelem sugallja, hanem azt jelenti: õsi egyistenhívõ, õsi Nagyboldogasszony-hívõ, õskeresztény, fénylátó-fényvivõ (más értelmezéssel egyébként egyszerûen azt is, hogy: vidéki), vagyis szokjuk meg e szónak a legnemesebb, helyes értelmét, jelentését. A közismert társadalom-osztályozás szerinti: "idegenszívûek", "szentistvániak", "koppányiak" fogalmak közül a koppányiaknak felel meg a pogány. Ilyen értelemben vállalom a "pogány" megnevezést. Különben is: kéretik másságunkat tisztelni, hiszen tõlünk is ezt várják el az idegenszívûek! Csakhogy a "másság tisztelete" a mi magyar másságunk többé-kevésbé palástolt gyûlöletét takarja az ezt a kifejezést meghonosító idegenszívûek részérõl, ezért "a másság tiszteleté"-re való hivatkozást komolyan is, ironikusan is használom! Sajnos a többségi kisebbség által elnyomott kisebbségi többség ebben az országban a magyar. Befogadtunk mi mindig minden fajtát. Szerintem ezt jogos önvédelembõl vissza kellene kissé fognunk egy idõre, különben a turáni átok: a jószívûségünk önveszélyessége megöl minket.

2

A nemesség keletkezése és mai vonatkozásai

A magyar nemesség keletkezésének módját Werbõczy leírja; szerintem a mai viszonyok között a kornak megfelelõen megváltoztatva szintén alkalmazhatóvá volna tehetõ.

I. rész, 3. czim, 2-5.§: "A mikor az egész közönséget egyenlõen érdeklõ dolgok merülnek föl, vagy a hadseregnek általános felkelése válnék szükségessé, akkor a hunnok lakása helyén vagy táborában, vérbe mártott tõrt, vagy kardot hordozzanak körül, és hangozzék a hirdetõ szó: mondván: "Istennek szava, és az egész közönségnek parancsa az, hogy mindenki ezen s ezen helyen (megnevezvén azt a helyet) fegyverrel, vagy ki mint teheti, a közönség tanácsának s egyszersmind parancsának meghallgatására megjelenjen. …Elhatározták és végezték, hogy az ilyen parancs áthágóit, hacsak helyes mentségét nem adják, pallossal kell ketté vágni, vagy közönséges és örökös szolgaságra vetni. Azt állítják, hogy ez a végzés…igen sok magyart juttatott a parasztság állapotába. Különben nem történhetett volna, hogy az egyik urrá, a másik szolgává, ez nemessé, az nem nemessé és paraszttá legyen, mert mindnyájan ugyanegy nemzetségbõl, tudniillik Hunortól és Magortól származtak."

Látható, hogy mindenkire kötelezõ volt vész esetén a tevés. Mindenki tudta, hogyan lehet nemességet szerezni: úgy, hogy a köz, az ország javára közügyben, közveszedelemben kellett bátornak, elõl járónak lenni. Aki ezt nem vállalta, súlyos szankció járt érte. Mégis: a többség a szolgaságot választotta, mert gyáva, lusta, értéket fel nem mutató volt! Ilyen értelemben jogos a "paraszt" szó pejoratív értelme, de nem úgy, ahogy manapság a magyar szóhasználat veszi. Számomra a paraszt szó fõleg a minden tiszteletet megérdemlõ gazdálkodót jelöli, aki lényében, lelkében, szellemében hordozza az õsi magyar kultúrát.

Werbõczy mûve is megmutatja a "szabadság-egyenlõség-testvériség" liberális elvének képmutatását (értsd: szabadosság-egyenlõsdi-látszattestvériség): ugyanis azért nem lehetünk egyenlõ jogúak, mert nem teljesítünk egyenlõen, nem mutatunk fel egyenlõ erényeket, eredményeket. Az egyenjogúság emlegetése ezért eleve téves és képmutató is. Megjegyzem, egy jó király eleve – mai kifejezéssel – "szociálisan érzékeny", hiszen égi és földi hatalmat birtokol egyszerre a szeretet vallása alapján, vagyis a nemességrõl és köznéprõl egyaránt gondoskodik. Pl. Mátyás király mindegyik katonáját személyesen ismerte, mondják.

Olvasható a Hármaskönyvben, hogy nem csak haditettekkel, katonai élettel és katonai tudománnyal lehetett valaki nemessé, hanem "egyéb lelki és testi adományokkal és erényekkel" is! Elsõ helyen van "az egész közönséget egyenlõen érintõ dolgok" felmerülése, és csak másodikon a "hadseregnek általános felkelése" szükségessége! Márpedig háború híján valóban elsõsorban a közügyekért való odaadás és cselekvés az, ami nemessé teheti a magyarokat. Ma is!

Szakrális vonatkozás, hogy földi fejedelem híján ma csak égi személy, a Nagyboldogasszony (Szûz Mária) – aki a kb. 1600 éves Szent Korona (l.: Csomor Lajos: Õfelsége, a Magyar Szent Korona c. könyvét!) jogos tulajdonosa – vagy Jézus ismerheti el a nemességet megalapozó tetteket, egyelõre csak õk tudják "birtokadományozással" az általuk adott nemességet megerõsíteni. A nemesség megszerzésének õsi magyar jogi feltételei közül fõszabályként csak egyik a (nem háborús vagy háborús) közügyben kiemelkedõ tettek véghezvitele. A második: a tett(ek) fejedelem általi elismerése és a nemességbe való törvényes iktatás. A harmadik: a nemesség birtokadományozással való megerõsítése (ésszerûen: megfelelõ, tettekkel már bizonyított, fejedelemhez hû ember hatalomgyakorlásához eszközök, javak adományozása.)

Ez a harmadik feltétel nem volt szükségszerû, létezett olyan nemesség-szerzés is, hogy a fejedelem "fekvõ jószágok és birtokjogok adományozása nélkül bármely közrendû embert a parasztoknak és nem nemeseknek szolgaságából kiszakítván és kivevén, az ország valóságos nemeseinek gyülekezetébe, társaságába és rendébe soroz és iktat". Meglátásom az, hogy a Nagyboldogasszonyunk, Jézus manapság is sok jó magyar embert már nemessé tett õsi jog szerint, azzal, hogy mint fejedelem elismerte tetteiket. Ehhez nem kellett a jelenlegi Országgyûlés által alkotott törvény léte, köztársasági elnöki okiratátadás.

Mint tudjuk, épp mostanában van napirenden a nemesi címek szerzésének újraszabályozása. Továbbá a Magyar Szent Korona Parlamentben való elhelyezése, mostani államhatár-állapotú országban való körbehordozása a magyar politikában, törvényhozásban. Remélem, olvassák a törvényelõkészítõk is a Hármaskönyvet és a Szent Korona szakrális, alkotmányjogi jelentõségét és mûködését taglaló szerzõket (pl. Csomor Lajos, Pap Gábor, Badiny Jós Ferenc, Dr. Zétényi Zsolt), átlátva, hogy Magyarország területe nem azonos a trianoni békediktátum által megcsonkított ország jelenlegi területével, ez a területnagyság nem szentesítendõ. A Magyar Szent Korona nem helyezhetõ akárhová, még a Parlamenten belül sem. Szinte biztosra veszem, a hatalmat gyakorlók között lévõ idegenszívûek tudatosan dolgoznak ezügyekben is.

A trianoni kényszer jogi vitatandósága

A nemzetközi közjogi gyakorlat ismer olyan jogeseteket, mikor néhány évtized alatt egy ország elbirtokol egy területet a szomszédos országtól, de irányadó az "emberemlékezet óta való" birtoklás az elbirtoklásnál. Ezen kifejezés tartalmát egy konkrét ügyben 99 évben határozta meg bíróság. Márpedig 1920+99=2019.

Vagyis ha nem akarjuk, hogy Románia hivatkozhasson az elbirtoklás jogi kategóriájára, akkor még 20 évünk van a trianoni békediktátum minden célszerû és üdvös eszközzel való vitatására, hatályon kívül helyezésének kezdeményezésére. Ilyen jogi eszköz volna, ha mondjuk nemzetközi bíróság elõtt kül- és belpolitikai egyeztetések után, a politikai és népakarat egységével Magyarország elõterjesztené igényét, pl. az elbirtoklás meg nem történtére, a semmisségre, kényszerre,

3

fenyegetésre, a nemzetközi jogi helyzet utólagos jelentõs megváltozására (a clausula rebus sic stantibus jogi kategóriájára gondolok), természeti egységességre, stb. hivatkozással. Ehhez persze egy szerencsés kül- és belpolitikai helyzet, és véghezvivõ emberek is kellenek. Dr. Zétényi Zsolt barátom írja (A szentkorona-eszme mai értelme c. könyvében): "A magyar ügy igazsága nyilvánvalóvá, kézenfekvõvé teendõ. El kell érnünk, hogy senki ne kapja fel a fejét Magyarországon tudatlanul vagy ellenszenvvel, ha Trianont vagy a határon túli magyarokat emlegetik. A magyar ügyet mindennapossá kell tennünk, idõszerûvé kell tennünk. A "helyzetkövetõ, a racionális" nemzetellenes politika rossz, káros és pusztító eredményeit cseréljük fel teremtõ eredményekre. Magyar rendezési javaslatra van szükség. A javaslat képviselõje és elõterjesztõje a magyar állam." – kellene legyen. Természetesnek kell vetetni a világ számára a trianoni kényszer tarthatatlanságát a sajtó, oktatás útján. Abnormális az, hogy ha valaki ma felveti a trianoni kényszer kulturált, békés és igazságos revíziójának kérdését (pl. az önálló Erdélyország gondolata), rögtön támadják bel- és külföldön. A szent-korona eszme az, aminek aktualizálásával igenis eredményt kell elérnie Magyarországnak a trianoni kényszerrel szemben.

A Szovjetunió szétszakadt, akárcsak Jugoszlávia, Csehszlovákia. A két német állam egyesült. Európában még legalább egy nagy változás várat magára: Magyarország területeinek és népeinek sorsrendezése az igazságosság és célszerûség alapján. El kell jönnie egy ilyen alkalomnak. Magyarországról közhely: a saját területe veszi körbe. Ott pedig idegen államhatalmak sanyargatják a magyarokat. (Pl. Romániában nem lehet vezetõ állású, vagy pl. rendõr, aki magyar; torz magyar történelmet tanítanak az iskolákban, amibõl sugárzik a magyargyûlölet, ordít a primitív, sunyi hamisítás.) Ez nem rossz értelemben vett nacionalizmus! Ez patriotizmus, a sajátunkhoz való természetes ragaszkodás. Bitang, aki sanyargatott rokonai sorsát javítani nem akarja, elvett õsjavait veszni hagyja! Hozzá kell szokni nagyban is e gondolatokhoz.

Szent István király "furfangja"

A Tripartitumnak van egy része, mely arról szól, hogy a római zsidókeresztény (a kifejezés értelme: zsidó észjárású vallásmagyarázaton alapuló) pápának miért nincs hatalma Magyarországon az egyházi hivatalok adományozásának formális megerõsítésén kívül (és miért csak a mindenkori magyar királynak). Négy oka van ennek Werbõczy szerint: 1. Az egyházalapítást mindig magyar királyok végezték, akiket ez a jog megillet. 2. A kereszténységet a magyarok nem apostoli-pápai hatásra, hanem Szent István intézkedése következtében vették fel, innen a király és apostol kettõs státusza és keresztje. 3. Törvényes elévülés okából, mert több mint 500 éven át nem a pápa gyakorolta az egyházi hivatalok adományozásának jogát, hanem a mindenkori magyar királyok. 4. A konstanczi zsinat a magyar királyok egyházi hivatal-adományozási jogát megerõsítette, eskü alatti fogadással biztosította és bullába foglalta. Tehát Szent István rájöhetett, hogy ha saját maga lép fel mint apostol, megelõzve a pápát, akkor a pápa alá is tartozik majd az ország, meg nem is. Jelképesen talán alá tartozik a felvetetett vallásával, de valóságosan nem, mert a pápa tényleges hatalmat gyakorolni nem tud Magyarországon, az ország belügyeibe beavatkozni nem tud, mert erre nincs joga. Feltételezem, lehetséges, hogy ez tudatos szentistváni "furfang" volt, a király elõre megóvta az országot a pápai függõségtõl, örök szuverenitást szerzett. Másik kérdés, hogy Szent István történelmi szerepe ellentmondásos értelmezésû a kutatók között, de ezt most nem részletezem.

"A másság tisztelete" félreértelmezett szentistváni intelmérõl

Szent István Intelmeirõl Badiny Jós Ferenc sumerológus nyelvész, történész professzor azt véli: hamisítvány. Mások ezt nem osztják. Utóbbiak figyelmébe, fõleg, ha idegenszívûek: Mályusz Elemér történész a század elején írt cikkében kimutatja, hogy az "az egynyelvû és egyszokású ország gyarló és törékeny" mondat "ország" szava (szándékosan?) helytelen fordítású! Ugyanis ott a latin szövegben a "regnum" szó áll. Szent István idejében a "regnum" szó nem "ország" jelentésû volt, hanem azt jelentette, hogy "királyi udvar", vagy "királyi tanácsadó testület". Vagyis jóval szûkebb, speciális értelemben használták a szót! Így a mondat értelme teljesen megváltozik erre: "az egynyelvû és egyszokású királyi tanácsadó testület gyarló és törékeny". Ez azt akarja kifejezni, hogy tanácsadó testületedet úgy állítsd össze, hogy minél tágabb legyen információs alapod. Ezzel már teljesen egybecseng, hogy Atilla fejedelmünk udvarában minden vallás papja (vagyis tudósa) megtalálható volt. meghallgatta õket mint "szakértõket", de õ maga döntött mindig. Ez különben a józan ész logikája. Vagyis amit Niccoló Machiavelli 1513-ban a Fejedelem c. mûvében a XXIII. fejezetben leír (szó szerint: a fejedelem "hívjon udvarába bölcs személyeket,…meg kell hallgatnia vélekedésüket, dönteni azonban maga döntsön"), azt a mi uralkodóink már gyakorolták a Kárpát-medencében több száz évvel korábban, és akkor még nem említettük a még õsibb, a nem a Kárpát-medencében élt õseinket! Mégis Macchiavelli lett a világsztár filozófus, "az elsõ politológus". Kocsis István az "A szakrális fejedelem" c., a Magyar Szent Koronáról írt könyvében egyébként okos feltételezéssel úgy is fogja fel ezt az intelemértelmet, hogy ebben Szent István utódai figyelmébe ajánlja a szakrális világkirálysági gondolatot, vagyis hogy a magyar királynak méltónak kell lennie az egységes keresztény birodalom vezetésére, melyben egységben van Magyarország és az önként csatlakozó országok, népek (mint "mások") összessége, és ez az új "világnemzet" azonos volna a kereszténnyé váló emberiséggel. Ez nem összetévesztendõ a kozmopolitizmussal! Magyarország vezetõ szerepét az keletkezteti, hogy felette nyitott maradhatott az Ég Kapuja. Lásd: a Pilis hegység jelentõségét, különlegességét! (Itt idézem, amit Werbõczy a zsidóknak a keresztények ellenében teendõ, perbeni esküjéhez ír: "A zsidóknak az õ jogaikra nézve többféle és különbözõ és több helyen az üdvösséggel ellenkezõ kiváltságaik vannak..." "…a zsidónak magára rövid köntöst vagy palástot öltve és fején zsidó kalapot viselve a nap felé kell fordulnia és mezítláb állania, ki is a törvénykönyvet (melyet Mózes táblájának neveznek) kezével érintse és tartsa és ezeket mondja:" – s jön az eskü konkrét szövege (III. rész, 36. czim). Itt ennyit a "másságot nem tisztelõ", "szélsõséges", "antiszemita", "nacionalista", sõt: Pista Werbõczyrõl. Ugyanis e megkülönböztetés a vallási, fajtabeli másság elfogadását jelentette, szabad vallásgyakorlást a nem magyar "mások" részére! Más országokban ez sokkal késõbbtõl valósult meg!)

4

A nem finnugor származás-elméletekrõl, valós õstörténetünk kutatásának mai jelentõségérõl

Fõleg a magyarérzelmû olvasóknak kell tudniuk, hogy a magyar õstörténetnek van másik elmélete, kutatási ága is, mint a finnugor. A finnugorizmust a múlt század végén a Habsburgok és azok bérencei, az Akadémia bizonyos idegenszívû tudósai honosították meg magyargyûlöletbõl, azt akarva, nehogy tudjunk hihetetlenül dicsõ múltunkról; koszos, primitív, kulturálatlan, barbár jurtalakó õsöket véljünk. Vannak kutatók, akik más, sokkal õsibb gyökérbõl eredeztetik a sokkal fényesebb történelmünket, mely az emberiség kultúrabölcsõjéig vezet vissza! Õket egyszerûsítõen nevezzük el itt "antifinnugoristák"-nak. Az idegenszívûek, akik tudnak a mi valódi történelmünkrõl, azért gyûlölnek minket, mert tudják annak nagy valószínûségét, hogy a Föld elsõ, írott kultúrát hordozó, államalkotó népe vagyunk, minden mûveltség alapja tõlünk eredhet. Továbbá annak a szeretetre (és nem a testvérgyilkolásra, az erõsebb gyengébbet eltipró kegyetlenségére, a gyûlöletre: a Káin-Ábel-elvre, szemet szemért-elvre) épülõ egyistenhitnek a letéteményesei és lelkünkben élõ hordozói vagyunk, melynek ma is bennünk élõ üzenete maga az élõ Jézus. Hiszen Jézus nem halott: él az igazak és jók lelkében. (Leginkább a (tudás-)mag-urakban=magyarokban.) Az antifinnugoristák, a magyar történelmet, származáskutatást néha már az ezoterikus ("titkos") tudományokba hajlóan gyakorló, általam ismert élõ és már nem élõ képviselõi közül néhány: Badiny Jós Ferenc, Baráth Tibor, Bobula Ida, Szántai Lajos, Kovács András, Csicsáky Jenõ, Pap Gábor, Csomor Lajos, Dr. Oláh Béla, Endrey Antal, Zakar András, Marton Veronika, Padányi Viktor, Lange Irén. Írásaik, tudományos bizonyítékaik, elõadásaik megismerendõk, mert a médiákban igen keveset hallani róluk; tudásuk viszont pontosítandó, gyarapítandó, összehangolandó. Idegen tollakkal ékeskedni nem kívánok, mivel szakmám a jogászkodás, én csak felhívom a figyelmet rájuk és más antifinnugoristákra, különösen a Mesterházy Zsolt által szerkesztett "A magyar õstörténet kincsestára" c. kötetet ajánlva. (E szerzõk könyvei nagyrészt pl. a Püskinél kaphatók.) Mint látható, Werbõczy és a magyarok mind "antifinnugoristák" voltak, egészen a finnugor-elmélet célzatosan nemzetmúlt-romboló, kényszerrel való bevezetéséig.

Badiny Jós Ferenc sumerológus, nyelvész-történész professzor kutatásai bizonyítják, hogy Jézus nem zsidó, hanem vérünkbõl való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis Jézus vérrokonai vagyunk. Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk való hercegnõ lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul=fényfiú) királyok Jézus családjából származók. Titkos vatikáni iratokban megírják igaz történelmünket is, de azt elõlünk, az egész világ elõl eltitkolják, mert mi a nyugati kultúrkörnél magasabb, õsibb kultúrát hordozunk. A sumérok (a Káldea-beli nép) azonos a magyarokkal. A legõsibb magyar nyelvbõl származik a sumér (káld) nyelv, melynek továbbfejlõdött változata a mai magyar nyelv. A Tatárlakán, Erdély közepén talált, helyi agyagból helyben kiégetett, magyar közvélemény elõtt ismeretlen kis táblákon magyar rovásírás a bizonyítéka annak, hogy a Kárpát-medencét legalább 7000 éve magyar nép lakta, írástudásából következtethetõ államalkotó képessége. Külföldi tudós tartja konkrét kutatásai, bizonyítékai alapján, hogy a magyar nép és nyelv a legõsibb a világon, mert a Kárpát-medencét már a mezolitikumban (10 ezer éve) is magyar nép lakta. A palesztinai Szkítia alapítói azok a galileai "gojimok" (goj=ellenség, idegen, nemzsidó), akiket a zsidók mindig üldöztek, öltek. A zsidók a kényelmes, õseink állama alatti "fogságuk" alatt beépítették saját vallásukba az õsi hitvilágunk, kultúránk kincseit, elemét, onnantól sajátjukként a mai napig feltüntetve. A hatágú csillag a kétszeres: égi és földi tökéletesség jelképe, az ötágú csillag a Nagyboldogasszony õsi jelképe, mindkettõt plagizálták, lopták használóik. A Talmud utálja, szidalmazza Jézust. Az Orion, az esztergomi oroszlánok és a Gízai piramisok magyar vonatkozásúak, mondanivalójuk összefügg; a Szfinx eredeti neve: Hun. (L.: Jézus király a pártus herceg, A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása c., stb. könyveit.) (A sumér-magyar egyezõség az õsi szógyököket számítógéppel vizsgálva: 63 %-os. L: Dr. Oláh Béla: Édes magyar nyelvünk szumír eredete.)

Baráth Tibor professzor kimutatta, hogy ama õsi ókori egyiptomi nép a hun-magyar volt, a hieroglífák magyar nyelvûek, fordításokat közöl belõlük. A mai "mûvelt Nyugat" valójában: volt barbár népek, kik a mi õsi kultúránkból kapták kulturális alapjaikat. A mai Közel-keletrõl a barbár sémita népek támadásai, millióink legyilkolása miatt kellett elmenekülnünk. (L.: A magyar népek õstörténete c. könyve.)

Kovács András táltostanár gyógyításainak eredményein túl hirdeti Csicsáky Jenõ nyomdokán, hogy a Csendes-óceán közepén létezett nagy kontinensrõl, Mu-ról származunk, ahol már 70000 (hetvenezer) éve íráson alapuló fejlett civilizációnk volt, Mu azonban elsüllyedt, a túlélõk szétrajzottak a mai Japán, távol-kelet felé, illetve Amerika felé, aholis a Maya (=Magya=Magyar) népként ismertek. (Néhány évtizede magyar utazók Közép-Amerikában az ottani indiánokkal magyarul beszélgettek.) Onnan tovább Egyiptom, a Tigris-Eufrátesz vidékére. Az õsi múltat rengeteg magyar városnév is õrzi világszerte. Az egyiptomiak magukat Atlantisz népe leszármazottainak tartották. Már akkor közvetlen kapcsolatunk volt a Kárpát-medencével, vagyis már benépesítettük azt. Atilla fejedelem ugyanaz a fajta volt, mint az Árpád vezér-féle honfoglaló magyarok. Ezért értelmetlen túldimenzionálni a 896-os honfoglalásként ismert bejövetelt, hiszen elõtte már több ezer éve már itt voltunk, csak épp 896-ban is jöttek a többiekhez még többen. Õsi, isteni tehetségünk olyan képességekkel áldott meg minket, amik a világon egyedülállóak: gondolattal gyógyítani, nem látható energiákat, aurát meglátni és használni. Szerveket lehet szellemgyógyászattal teremteni. Ezeket cselekedte maga Jézus is, aki a táltosok táltosa. Több szentet adtunk a világnak, mint a világ összes többi népe. Szent királyaink voltak, akik halálukkor fénnyé váltak, mint Jézus. Õsi keresztény vallásunkat váltotta fel a szentistváni zsidókeresztény vallás. Eredeti imánk a Napatyához, a Földanyához és a Fény-Fiúhoz való fohászkodás volt, ez a magyar szentháromság. A Kárpát-medence megszentelt hely, a Földanya kisugárzása itt jelöli ki a világ "közepét", a Pólust, mai nevén Pilist, Dobogókõ közelében található meg a Földgolyó legnagyobb pozitív földsugárzási keresztpontja. A Szent Koronával szellemi kapcsolat vehetõ fel, a Korona leginkább Visegrádon érezné jól magát, de nem látható helyen tárolva, a történelem folyamán a koronaõrök mindig is rejtetten õrizték

5

mint szentséget. A magyar uralkodók nem véletlenül a Pilist választották székhelynek, a régi Buda, Fehérvár nem azonos a maiakkal. Az emberi faj DNS-ének adott hosszegységen 2-3 csavarodása van, míg a magyarnak (és japánnak, akikkel távoli rokonok vagyunk) 9, ami megegyezõ a Szíriuszról a Földre jövõ fény megcsavarodási számával. Ebbõl is származik a magyar elme, lélek, szellem kivételes volta, kozmikus származása, a magyarok "beválasztottsága". Az Orion csillagképbõl való származásunk misztériumára utal többek közt a három Gízai nagy piramis és a Pilisben bizonyos helyek pozíciója, léte is. Ezt a tudást az új kor, a teljes napfogyatkozást követõ, a Halakat felváltó Vízöntõ korszak felszínre hozza, gyõzni engedi.

Noszlopi Németh Péter régész (1907-1971): Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben c. könyvében (melyre a szakma felháborodással reagált elõterjesztésekor, 1955-ben) írja: "Leletek és adatok sokasága igazolja, hogy az õsi városközpont, melyet Anonymus, Kézai, a Képes Krónika stb. Budának, Atilla városának, Õs-Buda várának, Vetus Budának, Alba Regiának, Etzelburgnak, Herculiának vagy Sicambriának mond, nem a mai Óbuda-Aquincum területén, hanem az Esztergom-Dömös-Pilisarót-Visegrád-Pilisszentkereszt határolta területen létezett valamikor. Az Árpád-kori magyar királyok szûkebb hazája a Pilis volt. A mai Buda területe csak késõbb kaphatott jelentõséget az államszervezésben. Atilla halála óta 61 alkalommal volt Magyarországon olyan földrengés, mely a Pilis hegységet érintette. Kézai krónikája igazolja, hogy a 896-os honfoglalás idején Szobbal szemben, a mai Pilismarót környékén volt – a XIII. század szellemi vezetõinek tudomása szerint – az ország központi vára, az ország vezetõinek székhelye, a királyi központ. Óbuda=Alt-Ofen=Ó-Pest. Amikor a XIII. század végén, a XIV. század elején a királyi udvar megalkotta a mai Buda területén új székhelyét, akkor kezdték új Budának nevezni a római romok között élõ lakosság régi otthonát. A köznyelv Pestnek nevezi ma is a fõvárost. Pesthidegkút neve úgyszólván kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy ez a terület régen Pest néven volt ismert." Tehát azt is felül kell vizsgálnunk, hogy a magyar királyok központja hol volt (nem a mai Buda, illetve Székesfehérvár területén), s miért volt ott, a Pilisben. (Kovács András válasza erre egyértelmû: mert ott pozitív földsugárzási helyek találkozása van, kozmikus kiválasztottságunk jeleként, a földsugárzás pedig át nem helyezhetõ, le nem rombolható.)

Sashegyi Sándor régész (1900-1958): Holdvilágárok c. tanulmányára is felhívom a figyelmet, mely egybecseng a Pilis jelentõségét kutatások, bizonyítékok alapján vallókkal. Sashegyi a Pilisben Árpád-kori mesterséges építkezésre utaló kultuszhelyet, Árpád fejedelem régen keresett sírhelyét találta meg 1941-ben folytatott ásatásai során, mely ásatások igen sok adminisztratív és tudományos "hivatalos" ellenszenvbõl fakadó nehézségbe ütköztek, félbe is maradtak. "Félnek, de nagyon félnek sokan!" – írta Sashegyi az akadályozó erõknek az igazságtól és az ehhez még nem szokottak számára megdöbbentõen, szó szerint (!) csodás, az emberiség hajnaláig visszanyúló dicsõ magyar múlttól való elemi félelmérõl…

Sir John Bowling nyelvtudós viszonylag ismert írását hadd idézzem: "A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlõdött és struktúrája visszanyúlik arra az idõre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kõdarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitõl. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsõségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben… A magyar nyelv eredete ennél ((az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál)) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni és a titkok elsõ tézise ez: Kezdetben vala a szó és a szó Istennél volt és a szó lett az Isten."

Lange Irén Németországban élõ nyelvkutató egy hagyománytörõ nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak kérdését. "Nem a fákat vizsgálja, hanem magát az erdõt." A magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét összességében nézi, megállapítva róla a következõket: 1. Szelektív közlésmód: Az evidencia elve: nyelvünk lényegretörõ, az egyértelmût mellõzi. A létigét fõszabályként mellõzzük, jelentését leginkább ragokba építjük. Vándorlásunk során csak azzal bõvítettük szókincsünket, ami a korábbiakhoz képest szokatlan, eltérõ volt. A többesszám ragját a számnevek után elhagyjuk, ezzel is a zseniálisan egyszerûsítünk. Nincs több fajta múlt idõnk, mint pl. az angolnak, mert mi így is árnyaltan tudunk kifejezni. Lényegmegragadás: Fontossági sorrendben közöljük az információkat, pl. a névírásunk (ez a "Hungarian Notation"): elõl a családnév van mint ritkább megnevezõ szó, s utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésû szó. A számneveket a nagyobb helyiértékûnél kezdjük, a kisebb felé haladva. Nyelvünk figyelemterelõ: belsõ logikája olyan, hogy az egyértelmû dolgokat meg sem említjük, legfeljebb különleges esetekben utalunk rá, s a nem evidens információknál a leglényegesebb felõl halad a leglényegtelenebb felé. Ez mutatkozik meg a hanglejtésnél is: a magasból a mélybe tart, a magas hangszín a fontosabb információkat hordozó. Nem "éneklõ" a nyelvünk, mint az indogermánoké. A magyarnyelvû ember a fenti hozzáállásával óhatatlanul – legalább nyelvileg – abban a szellemben nevelkedik, hogy odafigyeljen a másik mondandójára. 2. Tulajdonszemlélet: Az indogermán haben/have, vagyis a kényszeredett hatású "birtokol" szó alkalmazása helyett alázatosan nézi nyelvünk azt, amit a Teremtõtõl kapott, mint aki érzi, tudja, hogy ez csak kölcsön van; az ilyen hozzáállás láttán a materialista lelki beállítottságú indogermán megzavarodik. 3. Holisztikus (egységes szemlélést hirdetõ) világszemlélet: A nemiséget egységesen szemléli, a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja, ami helytálló nyelvileg (az egyszerûség elve), biológiailag (egymás nélkül a férfi és a nõ nem tud szaporodni, együtt egységes egész: ember), társadalmilag is (kiegészítõ szerepek, vérmérsékletek, erõsségek). A csoportosítás vonzza az osztályozást, az pedig a hátrányos megkülönböztetést. Az indogermánok ezért szorultak rá az ún. emancipációra… Tömeges képzõdmények nyelvi kezelése: egységként fogja fel az olyan képzõdményeket, amelyekbõl több mint kettõ van, pl. köröm, haj, szõr. A páros szerveket is zseniálisan egységként kezeli: a dolgok végsõ célját, igazi, biológiai funkcióját, és nem csak a szemmel látható felületes benyomást fogalmazza meg, mint az indogermánok, hiszen "kétkimenetû", de egyfunkciójú szervek ezek. (Összevetendõ itt a velünk ellentétben a külsõségekre összpontosító nyelvek között is szélsõséges angol nyelv, amely

6

ráadásul olyan szavakat is többes számba rak, mint pl. olló, nadrág, szemüveg…! A finn sem velünk rokon szemléletû, de egyetlen egy más nyelv sem!) Irén ókori írók szkítákról-szittyákról szóló ilyen leírására bukkant: "A szkíta ember szerény; érdektelen az anyagi dolgokban, teljeskörûen ésszerû, becsületes, õszinte, a legmesszebbmenõen következetes – még az adott szóban is, ármánytalanul szókimondó, természete békés – amíg idegenek nem háborgatják meg saját rendjét; bölcs". Megállapította, hogy ez a saját kutatási karakterizálási következtetésével egyezõ: a magyar nyelv embere összességében látó világszemléletû, mindennek a végsõ rendeltetését, célját nézi, társadalmilag az egyenjogúságot tiszteli, tele van idealizmussal, mert normáit és ideáljait magátólértetõdõnek veszi; hevessé is válhat, de sosem vandállá; alapvetõen egyenes, becsületes, született "antidiplomata", mert nyílt, szókimondó, szinte naivan õszinte, mert magából indul ki; figyelemre, figyelmességre és nagyon logikus, lényegretörõ gondolkodásra nevel, gyakorlatias, és emiatt ha kell, hatékonyan tömörít, radikálisan töröl szövegébõl mindent, ami a legkisebb mértékben is magátólértetõdõ, elvárja beszélgetõpartnere vele való gondolkodását, maga nem él vissza a másik türelmével; de ha van ideje – elõbbieket ellensúlyozandó: szeret csevegni, színezni, cifrázni, játszani. Nyelve alapján a mai magyarnyelvû ember – is – önkéntelenül ilyen, szinte krisztusian példás. Laertius Diogenes írja: "ha szabadon beszélt valaki, azt mondták róla, a skytha beszédmódot utánozza".

Szerintem ez összecseng Bowling szavaival, megerõsítve a magyar nyelv és személyiség egyediségét, magasrendûségét, világõsiségét, a finnugor származás cáfolatát. Megjegyzem: nyelvében él a nemzet! A nyelvünk is, és az igenis létezõ, kézzelfogható, de szándékosan hiányosan kutatott régészeti emlékek is, és mi magunk is lelkeinkkel, szellemeinkkel együtt eltüntethetetlen, kiirthatatlan bizonyítékok vagyunk õsiségünkre! A Magyarok Istenének áldása legyen ezen tudós emberek tevékenységén, kutatásaik eredményei kerüljenek összhangba egymással és az igazsággal. A magyargyûlölõk által tiltott és utált tanoknak, kutatásoknak, régészeti, nyelvészeti eredményeknek a fénye kell megvilágítsa a harmadik évezred magyar jövõjét szerintem. A magyar jólét szellemi szinten építhetõ fel leghamarabb: ha tömegesen, társadalmi szinten tisztában leszünk igazi múltunkkal, ha az iránt nem lesznek magyarok milliói közömbösek, az magától megteremti a jövõépítõ erõnket. A múltra a jövõért van szükség, mert a dicsõ múlt teremtõ erejû, mozgósító, ha kellõen ismertetik a társadalommal. Az igazság tudata erõt, az erõ döntésbirtoklást keletkeztet, ami maga a hatalom. A hatalomért pedig nem kuncsorogni, nem áhítozni kell a saját hazánkban, hanem azt megragadni és azzal élni kell a jó érdekében, a Magyarok Jézusa nevében, a magyar érdekekért. Hiszen úgy látszik, bizonyíthatóan szakrális világküldetésünk van.

Kéretik utánaolvasni a fentieknek! A magyar Szentháromságot év-tízezredek óta hívõ-követõ, "fényvivõ-fénylátó", "pogány" magyarokat, de a többit is szólítom: veszélyben vagyunk, most szerezhetõ nemesség tettekkel! A búvópatakok folyóvá kell egyesüljenek. A magyargyûlölõk kinevetik majd e cikkemet és fantáziálásnak, magyarkodásnak, nacionalistának minõsítik majd, de lelkükben az igazságkeresés és -találás szellõjétõl "félni, nagyon félni fognak". Magyar elsõsorban az, aki magyarlelkû, másodsorban az a genetikailag magyarságot hordozó, aki képes magyarlelkûvé is válni.

A Föld legrégibb írásának, az egyik, kb. 7000 éves tatárlaki, erdélyi agyagtáblának rovásírásos, magyar nyelvû imájával búcsúzva: "A minden titkot ismerõ dicsõ Nagyasszony vigyázó két szeme óvjon Napatyánk fényében!".

Budapest, 1999. okt. 23 – dec. 11.



Dr. Grespik László ügyvéd

*Eddig a cikk teljes, szabdalatlan, félremagyarázhatatlan és torzítatlan változata. Megjelent a Magyar Demokrata címû országos hetilapban (1999/51., 52., 2000/1.) folytatásban, 3 részletben, bár a lapban bizonyos, elõzetes beleegyezésem nélküli módosításokkal, alcím-elhagyásokkal és szerkesztõi megjegyzésekkel.

Budapest, 2000. február 1.

**További fejlemény, hogy a Magyar Demokrata 2000/14. száma a "Tükörben a Demokrata" c. cikkében írja, hogy az olcasók által kitöltött kérdöívek összesítése alapján ez a cikk (mármint a kissé módosított, három részre szabdalt és csonkább változata, a "Szkíták törvénye" címmel) a 4. legjobb írás lett az összes közül



*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Szabó Orsolya: Magyar őstörténeti válogatás
canadahun.com

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Válogatás angol régészek, nyelvészek, néprajzosok, antropológusok, és népzenei kutatók műveiből. 2008 május 01. Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a scytha, hun, avar, magyar azonosság. Herodotos (i.e. 484 - 406) akit a történetírás atyjának is neveznek, azt írja IV. könyve 48. bekezdésében "Szkítaország legnagyobb folyója az Ister(IsterGam-Esztergom) (Duna). Közli, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas (Tisza) és az Agatirs scytha törzsektől Erdélyből a Maris (Maros)"
Szkítaország?

Egy népet nemzetté az ő történelmi tudata emeli, ha van történelmi tudat, van nemzet, s e tudat hiányáért hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia is bűnös.

Hazánk történészei minden írásukba azt a tévhitet keltik, hogy Európának nincs és nem is volt ókora. A Kárpát medence ürességét sugallják tudományos publikációikban a "MAGYAR" kutatók. Pl. Bartha Antal: A IX - X. századi Magyar Társadalom c. könyve 122. oldalán (1973) mikor ezt írja:

"A magyar hordák megtelepedése ezen az akkor igen ritka népességű, mondhatni teljesen üres területen." (Kárpát medence)

A csupán nevében Magyar Tudományos Akadémia a saját történelmünkről a következőket írja a Kárpát medencét illetően. Őszerintük a római hódítók korában is jóformán üres volt a Kárpát- medence és korábbi telepeseknek nyoma sem volt.

"Ezer évvel később is csak szlávok éltek itt, ezek azonban nem tanúsítottak ellenállást a jóval később érkező magyar megszállókkal szemben, a Tudományos Akadémia elnöke pedig a következőket írta a magyar nemzet őseiről."

Egyetlen nemzet tudósai sem írnak ilyen mocskos rágalmakat és hazugságokat nemzetükről, s ha valaki ilyet tenne, az bíróság elé kerülne nemzetgyalázásért, s azonnal kirúgnák a Tudományos Akadémia elnöki tisztjéről.

Mivel hazánkról és nemzetünkről van szó, kötelességünk megvizsgálni mi az igazság Barta, Hallay, Glatz Ferenc állításai körül. Volt-e a Kárpát medencének ókora, őskora és valóban üres volt-e a Kárpát-medence, s valóban megszálló barbár állatokként érkeztek e őseink ide... s mikor?

Mindezt fontos tisztázni, hiszen ezen állítások alapján követelték és kapták meg hazánk területének 75 % - át a szlovák, cseh, szerb, román nemzetiségek, akik hazánk területére, mint menekültek, és bevándorlók érkeztek, de látva a finnugor elmélet nyújtotta magyarellenes lehetőségeket, meglovagolták ezen hazug magyarellenes állításokat, melyeket maga a Magyar Tudományos Akadémia terjesztett nemzetünk ellen!

Az Angol régész, Gordon Childe szerint a kőkorban létezett egy azonos műveltségű nép a Mezopotámia, Kárpát medence, Kréta háromszögben. Észrevételeit 1929-ben tette közzé a The Danube in Prehistory c. művében.

A Kárpát medence és Európa benépesedésének története csak az éghajlati viszonyok és alakulások, valamint azok hatása a növény és állatvilágra, figyelembevételével érthető teljességében. A geológusok szerint a jégkor Európában i.e. 75.000- től i.e. 10.000 -ig tartott. Az utolsó jégkor alatt a Kárpát medence pereme, erdős tundra volt.

Állandó jégpáncél csak a Magas Tátra láncolatát borította. Ebből következtetve jogos a feltételezés hogy a Kárpát medence a lassú felmelegedés beállta után 2- esetleg akár 3 ezer évvel is megelőzte Európa területeit a lakhatóság és az emberi élet létfenntartása biztosítását illetően.

A Times atlasz a jégtakaró északi határát a Kárpátoktól jó ezer kilométerrel északra húzza meg, mely a Kárpát medencében még kedvezőbb éghajlati viszonyokra utal. A Kárpát medencében az ősembernek több telephelyét megtalálták a jégkor utolsó szakaszából, főleg melegvizű források közelében.

Hogy milyen mozgalmas volt az élet a Kárpát medencében, az alábbi idézet jól érzékelteti:

"A Kárpát medence volt a szarvasmarha európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni."

A Kárpát medence az őskőkor (a paleolitikum)-tól kezdve Európa legsűrűbben lakott területe volt. A Kárpát medence nemcsak az állatok háziasításának volt az egyik legfontosabb gócpontja, hanem Európa benépesedésének is. Amint Európa északi vidékei fokozatosan alkalmassá váltak az emberi létfenntartás követelményeinek, úgy ontotta népfeleslegét a Kárpátok koszorúzta medence, mindaddig, míg a kontinens benépesedett.
Ezt követően megindultak a vándorlások messzebb lévő vidékekre. Az új kőkorban (neolitikum) a Kárpát medencében 3 nagy műveltségkör virágzott.

A KŐRÖS műveltség (i.e. 5.000) kiterjedt Erdélyre, Duna-Tisza közére, valamint a Dunántúl Duna-Dráva szögletére.

A Nagyalföldön ettől északra fekvő terület volt az alföldi vonaldíszes edények műveltsége (i.e. 4.000).

Míg a Dunántúlon a Dunántúli vonaldíszes edények műveltsége (i.e.4.000).
Az utóbbi leletanyaga megtalálható a Bécsi és Cseh medencén keresztül egészen a Rajna vidékig.

Az Alföldi vonaldíszes edények műveltségi köréből előkerült női istenszobrok alsótestére bekarcolt M jel a termékenység az anyaisten, és a nő fogalmakat jelölte. Ilyen szobrocskák azonos jelekkel kerültek elő Mezopotámiában, a görög szigeteken, és a Kárpát medencében.

Az M-alakú jellel ellátott Szekélyháton kiásott egyik ilyen szobrocska jó 2,000 évvel megelőzi a mezopotámiai ugyanilyen leletet. Ugyanilyen szobrocskák előkerültek Egyiptomban is. A Krétai, Mezopotámiai, Kárpát medencei, Egyiptomi népek írásának azonosságát a nemzetközi szaktudomány elismeri.

A Párizsi nemzetközi konferencia kimondta: A Kárpát medence, Mezopotámia, Kréta, a görög szigetek és területek, valamint Egyiptom őstelepes népe NEM származhatott egymástól, hanem egy ősnép egymástól elvált tagjainak tekinthetők, tehát testvérnépeknek.

Nemzeti szempontból tudnunk kell, hogy a magyar származástudat új megfogalmazásának korát éljük, mely nélkül a nemzeti önismeret és önbecsülés nem létezik.

Össze kell gyűjtenünk mindazon
1. nyelvi, 2. embertani, 3. régészeti, 4. műveltségi, 5. népzenei
adatokat melyek alapján az igazságot tisztázhatjuk, s végre a magyarellenes finnugor tévtant az őt megillető helyre, a szemétdombra vethetjük.

Érdemes idézni Glatz Ferenc írását a Magyarok Krónikája c. műből melyben a Tudományos Akadémia elnöke a következőket írta a magyar nemzet őseiről:

"Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek és nőgyilkosság régi tradíció...görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén, a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el..."

Lássuk hát, mit is tanítanak Európa egyetemein erről az időszakról és mi az, ami nyugaton köztudott, s amiről a mi akadémiánk úgy hallgat, mint a sír...

Az Őskőkor és az új kőkor emlékei - a Kárpát medencében a nyugati tudósok ismertetésében a következőket tartalmazza:

1. Az ősember egyik legfontosabb szerszámának alapanyaga az obszidián volt, melynek eddig feltárt lelőhelyei Tarcal, Tokaj, és a Hont megyei Csitár község határában voltak. A feltárások igazolják hogy ezeken a helyeken KŐIPARTELEPEK voltak, ami a kő tömeges felhasználását bizonyítja. Az a tény már önmagában is nagyon nagy tömegű lakosságot jelent.

Angol régészek megállapítása szerint az obszidián út, a só út, a borostyánút, kagyló út innen indult ki, a Kárpát-medencéből, és jutott el Európa minden lakott helységébe.

Ezen utak összefutása és találkozása a Kárpát medencében a tömegek által legsűrűbben lakott terület volt. Európa legsűrűbben lakott területe a Kárpát medence volt már ebben az időben!! (mit is tanít nekünk a Magyar Tudományos Akadémia, azt hogy a Kárpát medence ez időben üres volt és jóformán lakatlan, csak szlávok laktak itt...)

A nemzetközi tudományos kutatás (a magyar helyett) lépésről lépésre tisztázza, hogy a fémekről elnevezett korszakok is a Kárpát medencéből indultak ki - különös tekintettel arra hogy Európában először itt voltak ércfeltárások, majd később a Cseh medencében.

A rézkor kezdetén egész Európában csak az alábbi helyeken folytattak bányászatot John Dayton kutató megállapítása szerint.

1. Körmöczbánya (Nyitra) arany, ezüst, antimon
2. Selmeczbánya (Nyitra) ezüst
3. Nagybánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst
4. Felsőbánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst, cink, ólom
5. Kapnikbánya (Szatmárnémeti) ezüst, antimon, arzén
6. Offenbánya (Torda-Aranyos) ezüst, tellur
7. Veresbánya (Alsó-Fehér megye) arany
8. Rudnikbánya (Nyitra) réz, ólom, ezüst
9. Rudabánya (Borsod) arany, ezüst, vas
10. Nagyág (Hunyad megye) arany, ezüst, tellur, mangán
11.Dognácska (Krassó, Szörény) réz, ólom
12.Szaszkabánya (Krassó, Szörény) réz
13.Majdánpatak (Krassó, Szörény) réz
14.Gölniczbánya (Szepes) réz,antimon,nikkel

Óriási fémfeldolgozók nyomait tárták fel eddig Bodrogkeresztúr, Lengyel, Erősd, Vincsa, Gulmenitz, Tószeg, Jordánhalom, Tordos, Polgár, Perjámos, Velemszentvid, Hallstadt, Karanovo, Remete, Nyitra, Lerna helyeken. Az itt felsorolt lelőhelyek, és olvasztó telepek kiszolgálását nagy létszámú személyzetnek kellett fenntartani, s terményeikkel is ugyancsak nagy tömegeket szolgáltak ki egész Európában.

A Kárpát medence őskultúrájának legszenzációsabb bizonyítéka a tatárlaki lelet, melyről a nemzetközi tudósok kutatásai igazolták, hogy több mint 1.500 évvel megelőzik a Mezopotámiai első írásos leleteket.

A nemzetközi orientalista konferencia elfogadta, hogy az emberiség civilizációjának bölcsője NEM Mezopotámia, ahogy eddig hitték, hanem a Kárpát medence, s ezen belül Erdély. (A Tatárlaki agyagtáblák helyi, Tatárlaki agyagból készültek, a Mezopotámiai legkorábbi leletek 6.000 évesek, míg a Tatárlaki leletek 7.500 évesek)

A Magyar Tudományos Akadémia állításaival ellentétben a Kárpát- medence nemhogy nem volt üres, de A Kárpát-medence az őskőkor (a paleolitikum)-tól kezdve Európa legsűrűbben lakott területe volt.

Mindenben a Kárpát-medence járt az élen egész Európában lásd

1. "A Kárpát medence volt a szarvasmarha Európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni."

2. H. Würm kutató igazolta hogy a Kárpát medencében a gabonafélék kinemesítése az Őscirokból az i.e. 6.000 - ben már befejeződött. Állítását igazolják a gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat előállító kőipartelepek feltárása és kormeghatározása a már említett Tarcal, Tokaj, és Csitár határában.

3. A civilizációt forradalmasította a kerék feltalálása.
A kerék felhasználásával készült első kocsi is a Kárpát-medencéből származik (Az angol nyelv ma is őrzi a Magyar Kocs község nevét az angol Coach szóban...) Az első kocsik lelőhelyei, Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejük i.e. 2.000.

4. A Magyar Tudományos Akadémia azt is állítja, hogy a Római birodalom elfoglalta Pannóniát, és itt sztyeppei állapotokat talált, s jóformán néptelen volt a teljes terület. Ezzel szemben mit is tanítanak Nyugat Európa egyetemein? Edward Gibbons történész könyveiből megtudjuk hogy a Római Birodalomnak Pannónia gabonája és bora kellett, ezért támadtak a Scytha Pannon törzsekre, és i.e. 35. - től i.sz. 9 -ig, összesen 44 esztendei szüntelen hadjáratok árán bírták csak elfoglalni.

Vajon milyen erős, és mekkora nép lehetett mely a világ akkori legnagyobb és legerősebb katonai nagyhatalmának 44 esztendeig ellen bírt állni?

Nyilván nem egy lakatlan és jóformán üres ország lehetett, habár akadémiánk ezt állítja, a tények dacára.

5. A paleolitikumtól kezdve világviszonylatban az első és legősibb a KÜRÖSI kultúra.

6. A Kárpát medencéből származik
- az epigrafikai és paleográfiai írásrendszer
- a korong előtti és a korongolt kerámia
- a gabona kinemesítése az őscirokból
- a fémbányászat
- a fémművesség
- az ötvös művészet és a technikai civilizáció alapja
- a kerék!
- a kengyel!

7. Gordon Childe és Fritz Sachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, az Európai népek tanítómesterei a Kárpát medencei scythák voltak.

Lássuk a bizonyítékokat a scythák Kárpát medencei őshonosságáról.
A kérdés, ki a Kárpát medence ősbirtokosa, ki az az ősnép mely Európa kultúráját megteremtette.

Az ókori íróktól hasznos adatokat tudunk meg, náluk már i.e. 700-tól találunk adatokat a Kárpát medence történelmére vonatkozóan Herodotos (i.e. 484 - 406) akit a történetírás atyjának is neveznek, azt írja IV. könyve 48. bekezdésében "Szkítaország legnagyobb folyója az Ister(IsterGam-Esztergom) (Duna). Közli, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas (Tisza) és az Agatirs scytha törzsektől Erdélyből a Maris (Maros)"

Herodotostól megtudjuk azt is, hogy a Kárpát medencei scythák első királya TARGITAOS volt. Ha a nevet nyelvészeti vizsgálatnak vetjük alá, akkor a nyelvfejlődés szabályai szerint a kemény T hang helyére annak lágy váltóhangját, a H-t tesszük, és elhagyjuk a görögös os képzőt, akkor tisztán áll előttünk, hogy az első király nevét őrzi még ma is a Hargita nevű hegy.

A scytha és a hun nép azonosságát igazolta AGATHIAS (szül i.e. 301.) könyve 154. oldalán, "Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson belül laknak scytháknak vagy hunnusoknak neveztetnek."

Ptolemaus Claudius (i.e. 138 - 18O) III. könyve, 5. fejezet, 19 oldal, írja A scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, mind testvérek.

Hippocrates (i.e. 456 - 366.) Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak(Jász), hunnusoknak és avaroknak is neveznek....

Azaz, a régi írásokból tisztázódik, hogy a rejtélyesnek és titokzatosnak tartott népnevek mögött az azonos HUN SCYTHA népet kell keresni.

Ezekkel az adatokkal tovább tisztul a kép, miszerint Gordon Childe-t idézve. Az európai népek tanítómestere a Kárpát medencei műveltség volt, azaz a magyarok ősei a scytha nép! A mi őshazánk a Kárpát medence!

1. Őshazakutatás
Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a scytha, hun, avar, magyar azonosság.

Ezt a nemzeti öntudatot a habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé tették Joseph Budenz-et, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen úgy a habsburgoknak, mint a náciknak, s később a kommunistáknak egyaránt megfelelt, mert az a nemzet melyet megfosztottak nemzeti öntudatától, és megtörték büszkeségét, s elroppantották gerincét, melyet ősi múltjának ismerete biztosított számára, sokkal könnyebben elnyomható, félrevezethető, kihasználható.

Mivel a szó elszáll, a betű megmarad, érdemes leírni pár dolgot a magyar őstörténettel és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos irányvonalának az 1848-as Szabadságharc bukása utáni hirtelen, 180 fokos irányváltoztatásáról, s az ennek következtében axiómává vált finnugor elméletről" mely valóságos szent-tehén dogmává merevedett.
Ennek igazi okáról és a háttérről az angol, amerikai, kanadai, argentin, francia kutatók írásai alapján a következőket kell tudnunk.

1) Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont:
Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és az MTA (alapítása és létrehozása óta) hivatalos elfogadása alapján is elfogadott tény hogy a scytha eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.

Ugyancsak elfogadott volt Torma Zsófia erdélyi régész Tordas melletti ásatásainak alapján, melynek során a Mezopotámiai legrégebbi eleteknél 1.500 évvel régebbi írásos leleteket talált, ezzel írásos igazolást nyert a scytha, hun, avar, magyar nemzetazonosság.
Erre nézve az írás végén adatokat, tényeket ismertetünk, olyanokat, melyek Magyarországon SOHA nem kerültek ismertetésre, mivel az MTA meggátolta ezek publikálását - úgy az osztrák uralom, mint a náci éra, mint az orosz megszállás évtizedei alatt, mivel mindezen idegen megszállóknak azonos volt az érdeke, hisz idegen szempontból nézve mire jó a finnugor elmélet? Megsemmisíti a magyar nemzeti öntudatot, a világ legelmaradottabb, legprimitívebb népének állít be minket a világ országainak színe előtt, kitűnő alap magyarellenes propagandára, és 1920-ban igazolásul szolgált hazánk feldarabolására, és mind a mai napig úgy a germán, mint a szláv népek kedvenc hivatkozási alapja magyarellenes propagandájukban. Azaz a finnugor elmélet az abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez a magyarellenes tevékenység a magyar nemzet adófizetőinek pénzén! Immáron 150 esztendeje folyik ez a magyarellenes MTA tevékenység, méghozzá a magyar lakosság pénzén. Miért? És hogyan kezdődött?

2) 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia hirtelen szemétbe dobta a krónikáinkat, azt mondva, hogy a magyarok szeretnének egy dicső múltat hazudni maguknak. (ezt, megjegyzem Dr Glatz Ferenc szóról szóra megismételte egyik TV interjújában amit a Duna TV-ben láttam, kis híján agyvérzést kaptam tőle) és 1850-ben minden a még Széchenyi által alkalmazott kutatót, tudóst, nyelvészt kirúgtak, a magyar tudósok helyére német, és cseh "tudósok" érkeztek. Az új kinevezett igazgató Joseph Budenz német nyelvész lett. Az ő vezetése alatt került bevezetésre a finnugor elmélet, mely szent-tehén dogmává vált mára.

Mi volt a háttérben, és miért maradt ez 1850 óta egyeduralkodó az MTA hivatalos vonalán?

A magyarázat egyszerű.

Mikor az osztrák és orosz elnyomók közös erővel leverték a magyar szabadságharcot, Európa nemzetei szimpátiával fordultak felénk, és megvetéssel az osztrákok iránt.
Ferenc József utasítására az osztrákok, és évszázadok óta hűséges kiszolgálóik a csehek, közösen kidolgoztak egy remek tervet - a terv célja Magyarország és a magyar nemzet sárbatiprása, a magyar nemzeti öntudat megsemmisítése volt, s az hogy Európa nemzetei soha többé ne fogják Magyarország pártját.

Ennek a tervnek eszköze a finnugor elmélet - ezt egy Joseph Budenz nevű német dolgozta ki, 5 cseh asszisztensével.

Érdemes megjegyezni hogy habár a finnugor elmélet nyelvészeten alapszik ezen "szakemberek" egyike sem tudott magyarul. Közel 50 éven át, míg óriási fizetést húztak a magyaroktól, a Magyar Tudományos Akadémia vezetőiként Pesten éltek, haláluk napjáig nem is tanulták meg nyelvünket, soha nem szűntek meg a nemzetközi tudományos konferenciákon hangoztatni, hogy a magyar a világ legelmaradottabb legprimitívebb csordája, egy primitív horda, akik vezetésre szorulnak. Hálásaknak kellene lenniük azért, hogy Ausztria, a kultúrát és műveltséget nyújtotta nekik, de a primitív magyarok hála helyett örökös rebellisként állandóan megtámadják Ausztriát.

A propaganda fényesen bevált. Európa nemzetei, akik azelőtt szimpátiával támogatták a magyar függetlenségi törekvéseket, ezután Magyarország ellen fordultak.

Mi a finnugor elmélet lényege?
Joseph Budenz (aki egyetlen szót nem tudott magyarul) de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következőket mondta:

1) Nincsenek szövegek melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség előtti korból.

2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen előttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7.000 évre becsülnénk.

3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nemlétező ősnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná.

4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével.

Azaz - összefoglalva:
A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy ősnyelvet - amiről beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az ősnyelvet kinevezik 7.000 évesnek, de az a nép mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2.000 évvel ezelőtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudományos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET.

Az osztrák érdek az volt hogy:
1. Európa nemzeteiben ne ébresszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengődő és vezetésre szoruló állatcsorda a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára?.

Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált.

A finnugor elmélet kitalálása óta az osztrákok (a magyar állam pénzén) egész Európában terjesztették, s ezzel egy magyarellenes érzés, sok esetben gyűlölet alapját vetették meg.

Mindössze megjegyezném, ez az elmélet mivel magyarellenes, kitűnően megfelelt minden nagyhatalomnak mely hazánkat megszállta. Hiszen minden megszálló nagyhatalom érdeke, hogy NE LEGYEN MAGYAR NEMZETI ÖNTUDAT, a nemzet ne ismerje meg saját múltját, hiszen akinek nincs múltja, annak jövője sincs, s ezt ők nagyon jól tudják.

Így - az osztrákok bevezették, és az oroszok közel 50 éven át belénk sulykolták - ma már senkinek eszébe sem jutna, hogy ezt megkérdőjelezze.

Ami külön dühítő, hogy a magyar nemzet pénzén folyik a magyarellenes propaganda immáron 150 esztendeje, saját magunk ellen!!!!!

Megáll ez ember esze.

Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a scytha, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról.

Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"...

Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.

Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a sumir írást.

A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.

Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."

 


Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."

És - végezetül néhány érdekesség:

1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2) Népzenei szempontból

Érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.

A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint.

A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat.
A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat.

Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk.

3) Nyelvi szempontból
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.

Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.

Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.

A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.

Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul - mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: "Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.

4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.

Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg

1. Az erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött!

2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt. S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.

Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen

VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek
(lásd. Trianon Június 4, 1920)

Hol van a scytha, hun, avar, magyar Őshaza?
A Finn Ugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar Őstörténetről?

Hol is van az őshaza? Felesleges keresni, mert az őshazában élünk ma is, itt szaporodtak el és innen rajzottak ki a nagyvilágba a scytha, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban).

1. Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:

"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik!"

2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreiből áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján, 1.500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a Párizsi orientalista kongresszus elfogadta hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát medence, ezen belül is Erdély.

3. Az őstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene.
NÉPZENEI eredmények (Bartók kutatásai szerint) * Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint

*A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat.
*A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat.

EMBERTANI eredmények: a magyar szakállas, fehérbőrű, kerekszemű, s nem sárgabőrű, szakálltalan, ferdeszemű).

ÍRÁSTÖRTÉNETI eredmények? A sumir írást a magyar rovásírás alapján fejtették meg.

RÉGÉSZETI EREDMÉNYEK "Kr. előtt 5.000- ből származó bronzkori fokos székely rovásírással, tatárlaki táblák, melyek bizonyítják, hogy az európai kultúra bölcsője Erdély.

Magyar vonatkozású régészeti érdekességek: Ugyancsak régészeti kutató, N. Würm a göttingeni egyetem neves professzora állapította meg, hogy Európában a gabonafélék nemesítése az őscirokból Kr. előtt 6.000-ben fejeződött be, a Kárpát medencében. Ugyancsak német kutatók hajtották végre az ehhez a gabonatermesztéshez szükséges szerszámokat előállító kőipartelepeknek a lelethelyeken történt feltárását, és kormeghatározását. Kr. előtt 6.000-ből származnak ezek is, ugyancsak a Kárpát medencében.

A Kárpát medencei kultúrtörténet érdekes adaléka a következő is. A X. században a Cluny bencések reformot határoztak el. Úgy döntöttek, hogy Nyugat Európa népeit megtanítják a gabonatermesztésre. Ezt a Francia történelemtudomány a "Cluny szellem" cím alatt tartja számon.

Ahhoz azonban, hogy tanítani tudjanak nekik is tanulniuk kellett. Ernst Sackur jezsuita atya a " Die Clunyeesenser c. könyvében, Halle 1894. írja, hogy a Cluny bencés szerzetesek a gabonatermesztést a Kárpát-medencében élő magyaroktól tanulták meg, s ezzel tették a gabonatermelést általánossá Európában.

1955-ben, a Tatabányai szénmedencéhez tartozó Környén a régészek egy Kr. előtt 1,200-ból származó fémöntődére bukkantak, ahol bányászok, kohászok, fémfeldolgozó iparosok, ötvösmesterek éltek. A közeli temetőben talált leletekből, nyergek, szablyák, ötvösmunkák, alapján megállapítható, hogy Hunok voltak a mesteremberek.

NYELVÉSZETI VIZSGÁLAT
Oppert, Lenormant, Sayce, francia és német nyelvészek állapították meg, hogy: A sumir nyelv egyenesági leszármazottja a mai magyar nyelv. A sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából a magyar nyelvben 53 szerepel.

A Párizsi Sorbonne egyetem kutatói állapították meg azt is, hogy a világ mai nyelvei közül a magyar az Egyetlen nyelv mely szavaiban 68 % -ot őrzött meg az ŐS-ETIMONOKBÓL, azaz az emberiség ősnyelvének őselemeiből.

Érdemes megemlíteni hogy:
Az angol nyelv 4 % -ot
A latin 5 % -ot
A tibeti 12 % -ot
Az őstörök 26 % -ot őrzött meg ezekből.
A magyar nyelv mondhatni az ŐSNYELV.

Ezért van az, hogy a világ összes nyelvében feltalálhatóak magyar szavak, de nem mi vettük ezeket kölcsön, hanem mivel a mienk az emberiség ősnyelve, világos, hogy minden nyelv örökölt belőle.

Következzék a helységnévkutatás szempontjából való vizsgálat.
Dr. Nagy Sándor, az MTA-n őrzött Árpád kori kódexeket vette kézbe, amit előtte egyetlen magyar kutató sem tett meg.

Köztudott dolog, hogy minden tájegységnek, környezetnek az elsőként oda letelepedett nép ad neveket, azaz a tájnevek mindenütt az őslakosságtól származnak.

Nos, 896-ban, mikor az Árpáddal érkezett törzsek, és az általuk a Kárpát-medencében itt talált törzsek közös gyűlést tartottak, elhatározták, hogy melyik törzsnek hol lesz a szálláshelye. Ezt az elhatározásukat írásba foglalták, ezek az Árpád kori kódexek. Az ezekben található tájnevek, patakok, folyók, hegyek, dombok, dűlők, nevei mind magyarok. A falvak, városok nevei is magyarok. A különféle falvakban és kisebb nagyobb településeken élő emberek nevei is megtalálhatók ezekben a kódexekben, ezek is mind magyarok.

Az avar és hun falvak és települések lakosainak nevei is magyarok. Tehát, Dr. Nagy Sándor fantasztikus eredményt ért el, egyszerűen csak azzal, hogy az Akadémián őrzött kódexek anyagát átnézte, ami előtte még soha senkinek nem jutott eszébe.

A kódexben található tájnevek (patakok, folyók, tavak, dombok, hegyek, dűlők), a helységnevek (falvak, városok, komp átkelők, legelők) és a településeken élő hunok, avarok, székelyek nevei is egyaránt magyarok.

Ezzel megdőlt tehát az MTA 1850 óta német és cseh "tudósok" által hirdetett elmélete, miszerint a Kárpát medencében szlávok éltek, akiket megszálltak a barbár vadállati magyarok. Nem.

Nem békés, jámbor, kultúrált (?) szláv népek, hanem igenis velünk, nemzet vér és faj azonosságban élő scytha, hun, avar, és székely testvérekhez tért haza Árpád vezérletével a magyarok egy része.

Akkor, 896-ban, Árpád magyarjai a Kárpát medencében a minimum 12.000 éve itt lévő falvakban, városokban, várakban vendégeskedtek a hun, avar, székely testvéreknél. (Nem volt itt egyetlen "kultúrált szláv őslakos" sem, sohasem. Ezt csak a germánok és csehek agyalták ki gyűlöletükben - ellenünk.)

Következzék a mitológia szempontjából való vizsgálat.

A "Magyar" Tudományos Akadémia, ahol az 1848-as szabadságharc bukását követően különös folyamat indult meg. Német és cseh "tudósok", akik magyarul egyetlen szót sem tudtak, megszállták az Akadémiát, és nemcsak azt kezdték magyarázni a világnak, hogy mi magyarok kik vagyunk, hanem hogy kik voltunk.

Múltban megjelent szakműveket eltüntettek és az Akadémia könyvtárából egyszerűen ellopták a szakkönyveket, s megsemmisítettek értékes forrásmunkákat is. Aki ez ellen megszólalt, azt elnémították, vagy nevetségessé tették.

Történelmünk írását erőszakkal kivették kezünkből, s azt idegenekre bízták.

Már Tacitus megmondta, "Jaj annak a népnek, akinek történelmét ellensége írja."

Érdekes módon, a magyarság apraja-nagyja 896-tól 1849-ig világosan tudta nemzete eredetét, a scytha, hun, avar, magyar nemzetazonosságot. Közel ezer éven át minden magyar tudta ezt, aztán jöttek az idegenek és az egészet hazugságnak nyilvánították.

Kevés nép van, mely nem mítoszaiban bírná történelmének első fejezetét. A mítosz minden népnél az énekek éneke.

A mitológia a társtudományokhoz tartozik, (ezen társtudományok, pl. az írástörténet, nyelvészet, antropológia, helységnévkutatás, néprajz, népdal, régészet, regék, mondák.)

1849 után, a Magyar Tudományos Akadémia sutba dobta a magyar mondákat, gesztákat, dajkamesének, sok esetben pedig szándékos hamisításnak nevezve őket. Erre kitűnő példa Glatz Ferenc a MTA jelenlegi elnöke, aki egy interjúműsorában kijelentette, "a magyarok szeretnének hazudni maguknak egy dicsőséges és nagy múltat, mert jelentéktelen, primitív, elmaradt barbár senkik."

Ehhez egyrészt hozzátenném, minden ország tudósai azon dolgoznak, hogy hazájuk részére mindig és minden körülmények közt a legjobb hírnevet szerezzék, s nem azon fáradoznak, hogy hazájukat minden nemzetközi fórumon a lehető legsötétebb színben tüntessék fel, s a nemzet ellenségei által rászórt hazug rágalmakat ők maguk terjesszék. Azaz, a nemzet pénzén a nemzet ellen dolgoznak, s külföldön ahelyett, hogy a lehető legjobb benyomást keltenék hazánk iránt, ezek a magyarul beszélő, de viselkedésükben, gondolkodásukban, és tetteikben NEM magyar vezetők, minden tevékenysége hazánk és nemzetünk lejáratására irányul.

Másrészt, példa nélkül áll a világon az, hogy egy nemzet Tudományos Akadémiája nemzetének legrégebbi írásbeli krónikáit hamisításnak kiáltsa ki. Ellenkezőleg. A cseh, szerb, román tudósok, és akadémisták attól sem riadnak vissza, hogy ŐK maguk írjanak, hamisítsanak krónikákat, gesztákat, mert nemzetük oly fiatal a nemzetek sorában, hogy nekik nincs, és soha nem volt sem dicső múltjuk, sem egyetlen egy írásbeli emlékük, mert oly primitív fokon álltak, hogy még az írásbeliséget sem ismerték.

Nekünk, magyaroknak nem kell hazudni, sem hamisítani, hiszen krónikáink, gesztáink, mítoszaink megvannak, de ezeket az igaz krónikákat tudósainknak el kell fogadni (de mivel idegenek, s belső ellenségeink, így saját pénzünkön ellenünk dolgoznak) s így ezeket dajkamesének deklarálják, s hirdetik. Nos, nézzünk csak egyetlen egy példát a nemzetek krónikáinak, mítoszainak igazságára nézve. Glatz Ferenc és társai vadul tagadják hogy a generációról generációra tovább adott mítoszok, legendák, krónikák megfelelnek a valóságnak. Szerintük minden ilyen szájról szájra és nemzedékről nemzedékre továbbadott emlék hazugság és hamisítvány. Hogy a Glatz Ferencék által hirdetett felfogás mennyire hamis, íme egy példa:

A YALE egyetem tudományos expedíciót küldött a Himalájába, földtani régészeti kutatásokra. A csoport tagja volt a világhírű Helmut De Terra is. Ő írta a következőket:

"Kasmír középső részén egy 1830 méter magasan fekvő egy kb. 10.000 négyzetkilométer kiterjedésű hegyektől körülvett egykori tófenék van.

Meghökkenésükre egy kolostorban egy egykori népi mondára bukkantak, melyről kiderült hogy ma is élő monda, s ez a legapróbb részletekig leírja a kérdéses tónak földrengés és hegybeomlás következtében történt hirtelen völgybehúzódását, és a hatalmas tófenék kiszáradását.

Kutatásaik a népmonda MINDEN EGYES ÁLLÍTÁSÁT LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE IGAZOLTÁK:

A radiokarbon vizsgálattal megállapították hogy a katasztrófa 400.000 évvel ezelőtt következett be. A monda minden egyes szava beigazolódott. 13.000 nemzedék közel fél millió éven átadott adatai ma is tudományos pontossággal "ülnek". (Dr. Érdy Miklós ehhez hozzáteszi - ez lehetett akár a valamikori "Óperenciás (Ó-Bérci? Ó-Berence?) tenger). Nem szabad lebecsülni tehát a magyar nép emlékezetét sem. Minden krónikánk, mondánk, gesztánk őrzi a Scytha, Hun, Avar, Székely, Magyar nemzet azonosságot, bármennyire is nem tetszik ez Glatz Ferencnek és elvakult magyargyűlölő elvtársainak.

kommentár: Nem kell a fenti írás minden sorával egyetérteni, de azt érezzük: az írás fő vonala igaz. Lehetnek kérdéseink, de nincs olyan magyar állami intézmény ahol választ kaphatunk. Nem csak az MTA-ról hanem az egyetemekről is beszélnünk kell! Ma minden tudományegyetemen műhelye van pl. az ószlavisztikának (helyesen), de a magyar őstörténetnek nincs tanszéke vagy műhelye egyetlen magyar egyetemen sem.
Biztosak vagyunk abban, hogy már nem sokat kell várnunk a magyar őstörténeti tanszékek alapítására tudomány egyetemeinken. Ez egyben jele is lesz annak, hogy elkezdődik a "magyar feltámadás".