Iványi Sándor
Az európai Kánaánban a zsidó kultúrára mindig bőven van pénze a Magyar államnak!!
(közben rohad a víztől a Feszty -körkép is)


Átadták a felújított tokaji zsinagógát
2006. augusztus 18.

Kulturális és konferenciaközpontként működik a jövőben Tokaj egykori zsinagógája, amelyet felújítását követően szerda este, a Zempléni Fesztivál erre az alkalomra szervezett ünnepi műsora keretében adott át Májer János, a város polgármestere. Tokaj a zsinagóga felújításához európai uniós pénzre pályázott, s a mintegy 400 millió forintos helyreállítási költség 90 százalékát nyerte el, a fennmaradó hányadot az önkormányzat fedezte - közölte a polgármester. A megújult épület földszintjén és karzatán 250 néző foglalhat majd helyet. A tetőtérben, amelyet konferenciateremként alakítottak ki, ugyancsak 250 ember számára van hely.

 

A polgármester elmondta, hogy a zsinagógában a jövőben elsősorban kulturális rendezvényeket, komolyzenei koncerteket, kamaraszínházi előadásokat tartanak, de a földszint is alkalmas konferenciák megrendezésére. Az épület teljesen akadálymentes - jegyezte meg Májer János. A tokaji önkormányzat sikeresen pályázott a zsinagóga tőszomszédságába tervezett városi színház megépítésére is. Ez csaknem 953 millió forint költségű zöldmezős beruházás lesz, a költség 65 százalékát - csaknem 604 millió forintot - az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja biztosítja. A magyar költségvetés több mint 325 millió, míg a városi önkormányzat csaknem 24 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz. A kivitelezés várhatóan 2007 tavaszán kezdődik és 2008 nyarán fejeződik be.

Felújították a győri zsinagógát
2006. június 27.

Megújult a győri zsinagóga, a több mint százéves műemlék épület ezentúl a nagy értékű Vasilescu-gyűjteménynek ad otthont, mondta Eredics Imre alpolgármester a helyszíni sajtótájékoztatón.
A továbbiakban az épületegyüttes kulturális célokat szolgál, zenei és képzőművészeti programoknak ad helyet - közölte a politikus. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék felújítására 450 millió forintos címzett támogatást nyert a város. A rekonstrukció költsége meghaladta a 471 millió forintot, ebből az összegből valamivel több mint 21 millió forint hárult Győrre.

 

A munkálatok során az eredeti állapotnak megfelelően alakították ki a földszinti, nyolcszög alakú egykori szakrális teret, a belső tér festését a műemléki falkutatás során fellelt motívumok felhasználásával végezték el. A kétszintes karzatos belső tér padlófűtést kapott. Megoldották az egy évszázadosnál idősebb faszerkezet rovar- és gombamentesítését is. A 22 méter magas kupolát egy régi fotó alapján rekonstruálták, 517 arany csillagához 1800 lap aranyat használtak fel.

 

A zsinagóga múltjáról Villányi Tibor, a helyi zsidó hitközség vezetője elmondta: 1870-ben avatták a neológ zsinagógát, majd 1927-ben az úgynevezett téli templommal kibővítették. A holokauszt idején közel ötezer embert hurcoltak el a városból, közülük 780-an tértek csupán vissza. Az imaház az 1960-as évek végén került állami tulajdonba. A rendszerváltozást követően az önkormányzat alapítványt hozott létre a zsinagóga értékeinek megmentésére. Az alapítvány jóvoltából több mint tíz évvel ezelőtt sikerült rendbe hozni az egykori imaház kupoláját.

Megmentik a mezőcsáti zsinagógát
2005. június 30.

Figyelemfelhívó konferenciát rendezett szerdán a mezőcsáti zsinagóga megmentésére alakult közalapítvány kuratóriuma.

Az 1880-ban épült zsinagóga helyreállítási munkálatait nem lehet tovább halogatni, mert műszaki álapota rohamosan romlik - hangzott el a Mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért Közalapítvány Kuratóriuma által rendezett tanácskozáson. Steinerné Vasvári Éva, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a zsinagóga épületének helyreállítása több szempontból értékmentő: "Értékmentő, mint építészeti emlék, mint a város történetének elválaszthatatlan része és mint a mezőcsáti zsidó közösségnek emléket állító, de a jelenben, illetve a jövőben továbbra is az életet szolgáló épület". Hangsúlyozta, hogy a zsinagóga újjáépítése érdekében a mezőcsátiak alapítványt hoztak létre, amely évek óta szorgalmazza az épület rekonstrukcióját, valamint kulturális és oktatási célokra történő hasznosítását. "A mezőcsáti csodarabbi, azaz Jakab Tannebaum példáját követve szeretnénk, ha a zsinagóga a zene és a művészetek háza lenne, ugyanis a rabbi a XIX. században Mezőcsáton több száz ifjút nevelt és oktatott" - fejtette ki a képviselő. A hitközségben szigorú zsidó vallási fiútanoda, jeshiva működött, amelynek épülete a zsinagóga telkén még ma is áll. Steinerné Vasvári Éva beszámolt arról is, hogy az épület rekonstrukciós tervei 2003-ban elkészültek, de a pályázatukat pénzhiány miatt elutasították. Arnóth János, a település polgármestere emlékeztetett arra, hogy a korábban a környék tíz hitközségének hitéletét szolgáló zsinagóga állapota folyamatosan romlott. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Zsinagóga Kutatócsoport munkatársai már 1986-ban megállapították, hogy az "épület léte veszélyben van". mti

Díszkivilágítást kapott a szegedi zsinagóga
2005. június 22.

Harmincnégy energiatakarékos égő, húsz süllyesztett izzó és négy szabadtéri reflektor világítja meg a szegedi zsinagóga épületét néhány napja; oldalról sárga fénnyel díszítik a falakat, a kupola látványát pedig fehér fénykoronával emelik ki.

 

A sötétedéstől éjfélig látható díszkivilágítás elkészülte 24,5 millió forintba került, a Zsidó Hitközség és a Magyar Turizmus Rt. 5-5 millió forintot, a városi önkormányzat pedig 14,5 millió forintot állt a költségekből. A Fogadalmi templom, a Móra Ferenc Múzeum, az Alsóvárosi Templom, a zsinagóga és más középületek díszkivilágításának elkészültével Szeged a legszebb éjszakai fényben úszó vidéki várossá vált - mondta Kecse Nagy Sándor, a munkálatokban közreműködő Démász Rt. kommunikációs vezetője. Az Európa egyik legszebb zsinagógájának tartott épületet 1900 és 1903 között emelték.

Megújul a vásárhelyi zsinagóga mennyezete
2008.04.28. 04:00

Hódmezővásárhely - Az egyedülállónak mondható holokauszt múzeum kialakításával együtt az elmúlt években közel 200 millió forintot költöttek a vásárhelyi zsinagóga felújítására. Egyedül a repedezett mennyezet helyreállítása van még hátra, ami várhatón a nyár végére el is készül.

 

A vásárhelyi zsinagóga építését 1857-ben fejezték be. A jelenlegi formáját 1908-ban nyerte el a megye második legnagyobb zsinagógája. 2004 előtt igen siralmas állapotban volt. Városi támogatással és pályázati pénzekből azonban négy esztendeje elkezdték a felújítást. Az első szakaszban új vakolatot kapott a homlokzat és a belső tér, helyreállították az aljzatot, és fehérre meszelték a falakat. A másodikban színes festést kaptak a falak, a keleti oldalon pedig az aranyozást is elvégezték. Ezenkívül a padok is visszakerültek a helyükre, így a karzatot is beleszámítva összesen 629-en foglalhatnak helyet az istentiszteleteken.

A repedezett mennyezetet leszámítva kívül-belül megszépült az impozáns épület.
A fenti munkálatok, valamint az országban egyedülállónak mondható holokauszt múzeum kialakítása együttesen 200 millió forintba került. A beruházás során azonban egyet nem sikerült megvalósítani: az igen rossz állapotban lévő mennyezet helyreállítását. Ezen munkálat költsége meghaladja a 20 millió forintot. Az önkormányzat most is költ a zsinagógára, de a saját forrás mellé pályázati pénz is kell. A tervek szerint hamarosan indulhat is a munka, s a nyár végére el is készülnek vele.

MEGÚJULT A MÁDI ZSINAGÓGA
2004 május 10.

Széleskörű hazai összefogás és nemzetközi támogatás eredményeképpen megújult a Mádon 1795-ben copf stílusban épült zsinagóga. Ebben nagy szerepet játszott a Zempléni Kulturális Napokat hosszú éveken át szervező Merényi Judit, Rolla János és a Liszt Ferenc Kamarazenekar kezdeményezése, továbbá Román András aktív közreműködése. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a helyreállítás költségeinek mintegy 90 %-át vállalta, a World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja pedig 80 ezer dolláros támogatást nyújtott. A helyreállítás Dávid Ferenc kutatómunkáját követően Benkő Ágnes és Wirth Péter tervei alapján folyt a generálkivitelező ÉPSZER Rt irányításával, a restaurátori munkát kisterenyei Ervin irányította. 2004. május 9-én a magyarországi Holocaust 60. évfordulójának megemlékezései keretében került sor a helyreállított épület ünnepélyes átadására.
A mintegy 500 jelenlévőt a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaiból álló vonósnégyes előadását követően Galambosi Imre, Mád polgármestere és Thuma József, a KVI vezérigazgatója köszöntötte, majd Harsányi László miniszteri megbízott, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tartott avató beszédet. Deutch László, az Újpesti Hitközség főrabbija mondott imát, Szilágyi Gábor kántor énekelt, majd a polgármester gyújtott gyertyát a Holocaust mádi áldozatainak emléktáblája előtt. Az ünnepséget a Veszprémer Klezmer Band műsora zárta. Az illetékesek szándékukat fejezték ki, hogy a zsinagóga melletti rabbiház rendbehozatalára, felújítására is minél előbb sort kívánnak keríteni, s ezzel új, vonzó helyszín születhet a világörökségi listán szereplő Tokaji kultúrtájon.

39 zsidónak épült új zsinagóga potom 80 millióért
2008. Szeptember 17.

Békéscsabán, ahol a holokauszt előtt közel négyezer zsidó élt, s ahova alig ötszázan tértek haza, ma a zsidó közösség 39 aktív tagot számlál. Számukra épült összesen 80 millió forintért az új zsinagóga, melyet a közeljövőben fel is avatnak - büszkélkedik a MAZSIHISZ.

A második világháború előtt két zsinagóga működött Békéscsabán, egy neológ és egy ortodox. A két épületet a hatvanas években adta el a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége, ahol ezek után csak a mikve épülete melletti kis közösségi házban maradt hely a még félszáz főt sem elérő közösségnek együtt gyakorolnia vallását. Ez viszont a kilencvenes évek derekán a városfejlesztés útjába került. Az önkormányzat kiemelten méltányos árat, 40 millió forintot adott a romos épületekért.

Az új zsinagóga felépítéséhez szükséges másik negyven millió forintot zsidó szervezetek, de elsősorban a MAZSIHISZ biztosította, amiből a Széchenyi ligetben a keleti blokk - háború utáni valószínűleg első - hitközségi zsinagógáját felépíthessék. MAZSIHISZ nyomán

Nejlon, tálca és vödör védi a Feszty-körképet, ja ez magyar!
2008.02.07.

Ópusztaszer - Kétszázmillió forint kellene a Feszty-körkép épületének felújítására, de sürgősen: most már ezt mondja a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora is. A minisztérium az írásbeli jelentésre vár, a park és a megye egy pályázatra.
A képre még nem folyik víz, de az előtte lévő terepasztalra igen. Ezt a látogató nem veszi észre, mert a csurgás alá korhű cserépedényeket tettek. Hetekkel azután, hogy a televíziókban megjelent a Feszty-körkép megmentésére, közadakozásra buzdító reklám, megmozdult az Oktatási és Kulturális Minisztérium is. A tárca megbízta és Ópusztaszerre küldte a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorát, Szentkirályi Miklóst. A szakember hétfői szemléjéről több sajtóorgánum is beszámolt. A főrestaurátor lapunk kérdésére azt mondta, maga a körkép nem szorul felújításra - csupán a régóta esedékes takarítást kellene elvégezni - a fölötte lévő tető azonban tényleg aggasztó, meg kell csinálni minél hamarabb.

 

Az 1995-ben átadott épület nemcsak itt-ott ázik be, hanem mindenütt.
Szentkirályi Miklós írásbeli véleményét elküldte a minisztériumnak. Megkérdeztük a tárca szakértőjét, Nagy László Gábort, mikor tárgyalnak a kialakult helyzetről a megyével. Azt mondta, a szakvélemény áttanulmányozásáig nincs miről beszélni érdemben. A minisztérium szakmai segítséget nyújt, ha kell, a zsebébe nyúl, de a felújítás költségeit szerinte elsősorban a kht.-nak, és nyolcvanszázalékos tulajdonosának a Csongrád megyei önkormányzatnak kellene állnia.

Aki látta már a kiállítást, tudja, igazán attól szép, hogy a sík kép észrevétlenül folytatódik terepasztalban: a látogató tényleg egy széttaposott országút közepén találja magát, igazi föld, igazi bokrok, üszkös gerendák között. Erre a földre is csorog a víz a tetőről, amikor esik az eső, de a látogatónak legföljebb az tűnik föl, hogy kicsit sok cserép látható a közelben. A csurgás alá ugyanis korhű agyagedényeket állítottak. A védekezés korhű, a látvány azonban szívszorító.

- Most készül a költségvetésünk, ebben szerepel a kht. több százmilliós pályázata, amelynek önerejét állná a megye, erről természetesen még szavaznia kell a közgyűlésnek - reagált a tárca véleményére Magyar Anna. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is szeretné minél hamarabb megoldani a körkép problémáját, a megyének azonban nincsenek szabadon fölhasználható százmilliói, így a pályázat az egyetlen remény - és az, hogy a minisztérium is a zsebébe nyúl. A kht. nagyon szép kiállítást gondoz, de nincs szerencséje még a múzeumi törvénnyel sem. Kedvezményeket kell adnia a látogatóknak, de azt a normatívát, amelyet ezért az állam cserébe odaad az önkormányzati múzeumoknak, nem kaphatja meg - mivel gazdasági társaság. A belépőjegy tényleg nem olcsó ide, de a fönntartásra nagyon sok megy el: a körkép gazdaságtalan épületének decemberi gázszámlája 3 és fél millió forint volt. Horváth Gábor igazgató azt mondja, kétszázmillió kellene a tetőre, és tényleg ez a pályázat az utolsó esélyük, a megyék által indított közadakozás mellett. Aki bejárja a házat, szakértői vélemény nélkül is láthatja, hogy nagy a baj. Az 1995-ben átadott épület teteje nemcsak itt-ott ázik be, hanem úgy, mint egy szita. A víz foltjai sokfelé láthatók: fán, padlón, drapérián. A sétálóutcát bemutató kiállítás fölött nejlonok függnek, a korhű ruhába öltöztetett bábuk feje magasságában. Minden beázik - csak a körképre nem folyik a víz. Legalábbis eddig nem folyt.

 

Széles Imre műszakicsoport-vezető a képet védő rendszer egyik "elemével", a felmosóvödörrel.

Feszty Árpád 2,7 millió dollárból restaurált alkotása kényes holmi, az sem mindegy, milyen a levegő körülötte. Éppen ezért komoly rendszer ügyel a páratartalomra: ha kell, a gépek párásítanak, ha kell, szárítanak - ha esik az eső, nyilván gőzerővel. A hipermodern berendezésekhez képest szívszorító látvány az a bádog tálcarendszer, amely a körkép fölött fut körben: a tetőről lecsorgó vizet ez fogja föl, s gumislag vezeti le. Egy helyen a tálcák között is megtalálta a rést a víz, és tenyérnyi nagyságban átáztatta a kép tetejét. Ide egy egyszerű piros felmosóvödröt függesztettek föl.

Sajnos nem tudtam minden esetről összegyűjteni az adatokat, de már a fentebbi néhány példa is kiválóan bizonyítja: a zsidó honfoglalás miatt, a zsidó kultúrát, és annak tárgyi örökségét akármekkora összeggel, de megmenti a Magyar Állam, míg a magyar kulturális örökség lassan az enyészeté lesz. Senki ne mondja, hogy nem szándékos kulturális rombolás zajlik itthon!

Felháborító, hogy a magyar adófizetők közpénzéből milliárdokat költsenek egy magát bejegyeztetni nem óhajtó kisebbség zsinagógáira, és közben rohadni hagyják a magyar kultúrát!

Amikor egy zsidó vezetőtől összesítést kértem a cikkemhez arról, mennyit is kaptak az elmúlt húsz évben a magyar államtól, megtagadta a válaszadást.

Mindeközben ez a kisebbség gyalázza folyamatosan a magyarságot neonáci, fasiszta, rasszista jelzőkkel, ahelyett, hogy elmennének dolgozni, a valóban rasszista Izraelbe!

Magyarország legyen végre a magyaroké! Győzzön a Jobbik!