Lopakodó bevándorlás? Még négymillió magyart kell kiirtani a Világbank elvárása alapján

 

A Magyar Tudományos Akadémián szeptember 20- 25. között nemzetközi tudományos konferenciát tartottak, ahol a szakértők demográfiai és a nemzetközi vándorlással kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Közismert a hazánkban világviszonylatban is egyedülálló és tragikus népességfogyás, ugyanakkor gombamód szaporodnak a lakóparkok, melynek árait nem a magyar átlagkeresethez mérték. A tudományos konferenciára annak reményében látogattunk el, hogy választ találjunk arra a kérdésre, hogy vajon kikre várnak ezek az ingatlanok.

A budapesti Dob utcában lakók mesélték, hogy naponta többször érkeznek Ferihegyről a repülőtéri kisbuszok a környékre, és sábeszdeklit, kaftánt viselő embereket hoznak, nagy csomagokkal. Elhaladván mellettük, az esetek többségében, nem magyar szót hallani. Valószínűleg a véletlennek köszönhető, hogy még egyszer sem láttak a környéken olyat, hogy a repülőtéri kisbusz a környékről sábeszdeklit és kaftánt viselő embereket szállított volna nagy csomagokkal a repülőtérre. Emlékezetes, hogy dr. Grespik László korábban, még a közigazgatási hivatal vezetőjeként tett nyilatkozatából kiderült, hogy 2000-ben a távoli négymilliós Izraelből többen akartak nálunk vásárolni, mint a közeli nyolcvanmilliós Németországból.

Ismeretes továbbá, hogy a londoni Jane s kutatócsoport az izraeli kivándorlás célországaként hazánkat jelölte meg. Ismeretes az is ahogy azzal már korábban foglalkoztunk az ingatlanforgalommal foglalkozó szaklapok és más források egybehangzóan állítják, hogy az utóbbi években közel kétmilliárd dollárt fektettek be az izraeliek hazánkban ingatlanokba. Feltűnő, hogy a külföldre befektetett izraeli tőke Németországban a legnagyobb, de utána második helyen hazánk áll, ami területileg és létszámát tekintve is lényegesen kisebb annál.
 


 

Ma Budapesten egész városrészek vannak izraeli kézben, az izraeli tulajdonosi háttérrel épülő lakóparkokban pedig a becslések szerint százezrek számára épülnek lakások. Közismert az is, hogy a lakóparki lakások árát nem a magyar pénztárcákhoz mérték. Ráadásul, sajnos tudjuk azt is, hogy világviszonylatban is egyedülállóan magas a népességfogyás, a demográfia helyzete drámainak mondható.

Így jogos a kérdés: Vajon a fent említett ingatlanokban kik laknak, illetve kik fognak lakni? Szintén a fent említettekből következik, hogy nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem magyar állampolgárok, hanem inkább izraeliek. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyszámú izraeli állampolgár vándorol hazánkba. De vajon mennyi? Megpróbáltam utána járni, hiszen biztos voltam abban, hogy nekem, mint magyar állampolgárnak, jogom van tudni, hogy miközben tragikusan fogyunk, hány izraeli érkezik hazánkba. A Magyar Tudományos Akadémián szeptember 20-25. között nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. Az összejövetel első napja a Magyar Demográfiai Nap is volt egyben, a következő napokon pedig a francia nyelvű demográfusok vitatták meg a nemzetközi vándorlással kapcsolatos gondolataikat. Biztos voltam abban, hogy a magyar tudomány fellegvárában rendezett, hazánk demográfiai és bevándorlási kérdéseivel foglalkozó konferencián meg fogom tudni, hogy hány izraeli állampolgár tartózkodik huzamosabb ideig hazánkban.

De tévedtem. Bármelyik előadást is hallgattam, az izraeli szó elő sem fordult: A külföldiek hazai ingatlanvásárlásairól megtudtam, hogy a sort a németek vezetik, majd jönnek az osztrákok, hollandok és mások, izraeliek nemhogy az elsők között nincsenek, de nem is említik őket. Próbáltam megkérdezni, hogy van-e valamilyen kimutatás az izraeli tulajdonban lévő lakóparkokról, megtudtam, hogy nincs, de nem is fontos, mert nem számottevő az izraeli tőke az ingatlanpiacon kaptam a választ. Egy másik előadásból kiderült, hogy a hazánkban letelepedni vágyó külföldiek döntő többségükben az elszakított területekről származó magyarok, pontosan megtudhattam az itt élő vietnámiak vagy afgánok számát, de az izraeliekét nem említették.

Korábban a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának honlapján próbáltam adatokhoz jutni. Mint korábban már említettük, néhány furcsaság figyelhető meg ezen: pontosan felsorolják, hogy hány menekültet fogadtunk be, hányan kértek állampolgárságot, és más hasonló adatokat tartalmaz, feltűnő azonban, hogy a hazánkban huzamosabb ideig tartózkodó külföldiek számát nem közli. És még egy: ugyanaz a diagram felsorolja az állampolgárságokat izraeli nincs köztük viszont 40 százalék egyéb állampolgárságot jelöl. Egyébnek feltűnően magas ez a szám. A BM illetékesétől a konferencián megtudtam, hogy azért nem szerepel rajta az izraeli, mert elenyészően kis számban tartózkodnak csak hazánkban.

Mivel a gyakorlati tapasztalat és a bevándorlási kérdésekkel foglalkozó illetékesek adatai ennyire ellentmondanak egymásnak, nehéz elhessegetni a gondolatot, miszerint titkosan kezelik az izraeli bevándorlók számát. De vajon miért? És miért pont az izraeli adatok a titkosak? Miért tudhatom azt, hogy hány vietnámi akar itt élni, és azt miért nem, hogy hány izraeli? Kénytelen voltam tovább nyomozni, hátha megtudok valamit arról, hogy országunk vezetői hogyan képzelik a tragikus méretű népességfogyás megállítását, illetve szándékukban álle betelepítéssel pótolni a hiányt. Arra is kíváncsi voltam, hogy amennyiben a betelepítést támogatják, akkor elsősorban milyen ország állampolgáraira gondolnak.

Mivel a legilletékesebb helyen, a Magyar Tudományos Akadémián folyó nemzetközi vándorlással foglakozó konferencián csak annyit tudtam meg, hogy szakembereink általában a bevándorlás mellett vannak, sőt többször is elhangzott, hogy a bevándorlás jót tesz nekünk. Megkerestem Kéri Editet, aki egyik szervezője volt a 2000. április 28-i, a Zrínyi Történelmi Egyesület és a Trianon Társaság bevándorlás elleni tüntetésének.

Kéri Edit elmondta, hogy a tüntetést megelőzően a sajtó foglalkozott azzal, hogy 1,8 millió idegen betelepítése oldaná meg a katasztrofális demográfiai helyzetet. Ezt annak idején a Die Zeit is közölte. Kéri Editnek nem kis nyomozás eredményeként tudomására jutott, hogy az UNESCO demográfiai kérdésekkel foglalkozó osztálya egy több száz oldalas javaslatot készített számunkra ezzel kapcsolatban, amelyben 1,8 millió külföldi betelepítését javasolja . A tüntetést a Miniszterelnöki Hivatal előtt rendezték, mivel a javaslat nem került a Parlament elé, hanem a kormány ad hoc bizottságot nevezett ki a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaiból, amelynek feladata volt a tanulmány elemzése. Megtudta, hogy a bizottság 25 emberből állt. Szintén nem kis nyomozás eredményeként kilencet sikerült azonosítania, némelyik csak kiszivárgott. Az ismertté vált nevek Kéri Edit szerint arra utalnak, hogy a bizottság tagjainak a szíve nem kifejezetten a jobboldali pártokhoz húzott. - De miért nem a magyar parlament foglalkozik a kérdéssel? tette fel a kérdést.

A tüntetésen akkor elmondtam, hogy a magyarság ilyen nagy veszélyben nem volt még. Bankokat, földet, pénzt, mindent, amit elvettek tőlünk, vissza lehet szerezni, de, ha kétmillió ember idejön, akkor az nem megy ki. És miért ad hoc bizottságot hoznak létre? Ez rögtönzöttet jelent, amit 365 napon át csöndben csinál 25 ember. Az miért ad hoc?

Érdekes módon Fekete Gyula húsz éve írja, hogy vészesen fogyunk, mégse hoztak létre ad hoc bizottságot, de amikor az UNESCO tanulmánya ideérkezik, akkor azonnal létrejön egy bizottság emlékszik vissza Kéri Edit. - Azt akarják, hogy Amerika sorsára jusson Európa folytatja. - Az akarják, hogy ne legyenek nemzetek, ne legyen nemzeti érzés, ne legyen határ, szabadon mászkálhasson az összes maffiózó. Azok akarnak nekünk demográfiai adatokat javasolni, akik kiirtották az amerikai őslakosságot? Olyannyira, hogy Kalló Zoltántól tudomásom van egy kanadai néptánc fesztiválról, ahol minden ott lakó felléphetett, csak az indiánok nem.

Kéri Edit elmondta azt is lapunknak amit több más forrás is megerősít - hogy a Világbank szerint elég, ha 6-7 millióan vagyunk. Sőt, Horn Gyula egy lakossági fórumon a Fészek Klubban, ahol - több tanú is állítja - azt mondta, hogy Brüsszelben már 1996-ban megmondták nekünk, hogy elég 6 millió magyar mondja Kéri Edit.

Az említett tüntetésen idősebb Fekete Gyula író, közgazdász is beszédet mondott. Gondolatait a tüntetésről kiadott videokazettáról ismerhetjük meg. Fekete Gyula szerint a hazai népességfogyás gyorsításának gondolata 56 után vetődött fel, akkor az egyetlen párt kiadta a jelszót: Nem kell ennyi gyerek! Minél több gyerek van ugyanis szerintük, annál kevesebb pénze marad a családnak. Az agitprop munka segítette a magyarok irtását, ugyanúgy, ahogy ma teszi ezt a média nagy része. Sikerrel jártak: a népesség számához viszonyítva 1962-re nálunk született a legkevesebb gyerek.

Az ismert közgazdász és író elmondta a tüntetésen, hogy már 1958- ban elkezdődött a népesség fogyása, 1981 óta 700 ezerrel több koporsó kellett, mint pólya. Az azóta eltelt időszakban a regisztrált abortuszok száma 7 millió volt. Annyi életet pusztítottak el ez idő alatt, amennyi 80 Hirosimának felel meg. Alig emelte fel valaki a szavát ez ellen.

          Dr. Balogh Sándor